Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

tj kéttaniernies iskola — Parkosítják, Jásítják a községet — a közösség érdekeit szolgáló beruházások Vaja községfejlesztési tervéből Ez év folyamán a községfej­lesztési tervből nagyban gazda­gítják, szépítik Vaját. Legfonto­sabb létesítményként kell emlí­teni az új kéttantermes iskolát. Erre nagy szükség van, mert je­lentős tanteremhiány volt eddig a községben, s a következő tan­év folyamán ez egyidöre meg­oldódik. Az iskolát egyébként a Rákóczi, vár közvetlen szom- szédségában építik, a lakosság kezdeményezésére. Az építkezést Vözségi alapból végezhetik el, s mintegy hu»onötezer forint érté­kű társadalmi munkává! segíti azt a község lakossága. A saját, már meglévő anyagok értéke is mintegy tízezer forintot tesz ki. Az építkezést március végén vagy április elején kezdik, s október húszadikára fejezik be. Tehát a következő tanévben a vajai gyerekek már az új isko­lában fognak tanulni. Az isko­la azért is jelentős, men így a műemlék-jellegű Rákóczi várból kihozhatják az általános iskola eddig ott működő két osztályát Gondot fordítanak a tanyai iskolákra Ugyanakkor az eddig eléggé elhanyagolt tanyai iskolákra is nagy gondot fordítanak az év folyamán. A Rákóczi-tanyai is­kola felújítására nagy összeget biztosítanak. A Boglya-tanyai is­kolát pedig a nyári szünetben rántházi járás területén ez új kezdeményezést jelent Falusi neoufénv Újdonságként hat, s á község fejlődésének történetében nagy jelentőségű, hogy a központban neonvilágítást szerelnek fel. Ugyanakkor a hősi emlékmű kö­rüli parkban betonpadokat he­lyeznek el. Szintén parkosítják a kultúrház előtti teret, s a ta­vaszi, illetve a nyári időszakra itt is padokat helyeznek el. Ezen kívül egész sor olyan új létesítményt valósítanak meg Va­ján, melyek nagyban szolgálják a lakosság érdekeit. Eefejezik többek között a múlt évben megkezdett modern sportpályái öltöző építését, melyben hideg és meleg zuhany működik majd. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására a váro­sunkban tartózkodó szovjet kato­nák egy csoportja vasárnap meg­tekintette Nyíregyháza neveze­tességeit. A Társaság részéről Pusztai András ismertette meg a szovjet katonákkal városunk ne­vezetességeit, meglátogatták a Guszevröl elnevezett lakótelepet, Fire mintegy tizenöteer forintot fordítanak. Üj tűzoltöszertárat építenek a Rákóczi-tanyán. A Damjanich utcai közkutakat is fel­újítják az év folyamán. A közsé­gi hangos híradó hálózatot ez- év végéig, mintegy harmincezer forintos költséggel, úgyszólván a község egész területére kiterjesz­tik. S végül a községi tanács ha- j tározata alapján egy középisko-1 lai tanuló egész évi tanulmányi! költségeit fedezik a községfej- j 1 tisztesi alapból. Az itt felsoroltak szerepelnek Vaja 1960. évi községfejlesztési tervében. A létesítmények arról győzik meg az olvasót, hogy Va­ján a közösség pénzét a falu la­kóinak érdekében, igen jól hasz­nálják fel. a Damjanich laktanyát, a dohány- j gyárat, a MÁV-pályaudvart, a1 múzeumot. a templomokat, elis- j merően nyilatkoztak az Iroda- j házról és Békeházról, s általában i a 'város építészeti kultúrájáról, a j járókelők fegyelmezett viselke- j déséről. A látogatás során sob j kedves ismerkedés is történt a város dolgozóival. Közös hízók — háztáji ólokban Szovjet emberek ismerkedése Hvíregvházóval új cserépkályhával látják el. A község lakossága már ko­rábban elhatározta, hogy fásít­ás a községet. A fásítást társa­dalmi munkában végzik a lako­sok, csak az oltványok beszerzé­se kerül pénzbe. A fásítás fo­lyamán a község utcain gyü­mölcsfákat — cseresznye, meggy, stb. —- telepítenek. A baktaló­A kisvárdai járás több terme­lőszövetkezeti községében arra törekedtek, hogy a gazdasági cv első felében is biztosítsák a jö­vedelmet és ezáltal a folyamatos előlegosztást. Ennek egyik for­rása a sertéshizlalás. Azonban közös férőhelyet legtöbb szövet­kezeti községben még nem tud­nak biztosítani az első félévben a hizlaláshoz. Az érdekeit szövet­kezetek úgy segítenek magukon, J hogy a tagoktól, vagy a vállalat-j tői megvásárolt hízónak való sül- 1 dőket kisebb-nagyobb csoportok- j ban egy-egy szövetkezeti tag ház- j táji gazdaságába adják s agy J hizlalják meg. Becslés szerint j ilyen módon mintegy ezer darab i sertést hizlalnak meg a járás1 tsz- községei be n. ff X 1 R I TÁJAK, NYÍRI EMBEREK Dagasztó a sár Mándokon, nemrég állt el az eső. Magas­ra. a csizma szárára fröccsen a lucsok, a széles Petőfi utcán, ahol ilyen délidőben nagy a forgalom. Itt-ott vitatkozó, be­szélgető csoportokat lehet, lát­ni, * ha fülelünk, többnyire a két csoport dolgáról folyik a szó. Fent, a Kossuth utca felé két asszony vitatkozik a tót­nál. A „csemegének” több há­mész suhanchallgatója is akad. Mindenfelé új lakásokat le­het látni, s bontásukra várnak az egykori, rozoga cselédházak maradványai. A büszke, kőke- rítéses kastély, az egykori For­gács grófok birodalma farkas­szemet néz a volt „Kanadá”- val, a régi cseléd teleppel, melynek hat utcájából is el­tűntek a nádfedelek. Az „Elza ’ ligetben, ahol a gőgös grófnő maradványai vegyültek össze _ a sárral, copfos parasztlánykák kergetőznek iskolából jövet. A múlt párbajozik a jövővel. S ahogy a felhalmozott építő­anyagok, a vitatkozó emberek mutatják, a sebesült nemsokára megkapja a kegyelemdöfést. L. Oláh István bácsit kere­sem. Él B. Oláh István, s élnek más Oláhok is a faluban, de L. Oláh bácsit mindenki ismeri. *— A régi bíró? Ott van a ve jenéi, a Kossuth utcán, ott megtalálja.. , Megtaláltam. A megtermett, ezüstbajszú ember épp a csa­ládfő helyén kanalazza a család tányérjába az aranysárga hús­levest. . Nyomban hellyel kínál­nak az asztalnál, s csak hosz- szás szabadkozás után sikerül megértetnem, hogy már ebé­A régi törvénybíró deliem. Kárpótlásul a borospo­harat ürítem a háziak egészsé­gére. „Magyar ember nem beszél, amikor eszik” — tartja á régi szokás, de hát sok régi szokást sutbavágtak már az emberek, s itt; az asztal mellett is kikere­kedik a régi bíró történeje. A bíró apja, sőt nagyapja is cselédek voltak a grófi birto­kon Pista bácsi pedig de sok ducskót kapálgatott gyermek­korában, s 13 esztendős válla mennyi öl fát hordott! Alig lett 18 éves. amikor el­vitték az első világháborúba. A messzi Albániából került ha­za, súlyos örökséggel: maláriá­val, Egy esztendeig feküdt, s volt ideje gondolkodni. Akkor határozta el, hogy ő többet nem tesz egy kapavágást &em a má­sok földjén. 1959-ben megnő­sült, megkezd» az életet, az újat. Három esztendeig istállóban aludt a feleségével, s 300 quad- ráttal kezdték. Igyekeztek, küz- ködtek. Minden évben került valami a földhöz, így történt, hgoy a lánya már kilenc és fél holdat kapott hozományuk Há-- zat és építtetett Pista bácsi a fiataloknak, két szobával, für­dőszobával, hogy máshogy kezdjék az életet, mint valami­kor ő maga. Neki is maradt jócskán föld­je, szőlője, gyümölcsöse. Gyü­mölcsöse? Híre van annak, messzi földön, s ' az almáját mind exportra vitték. Pedig amikor telepítette, ki is nevet­ték érte. Már rég volt, hogy esküdt­nek választotta a falu. — A mi emberünk — mond- } ták a szegények, aztán közgyű­lés lett. A felszabadulás ide­jén választották törvénybíró­nak. Akkoriban nagy harcok dúltak a környéken. A néme­tek a malmot is fel akarták j robbantani. Oláh István ment könyörögni érte. Mikor a szov­jet csapatok közeledtek, az em­berek a rémhírek miatt sza­kállt növesztettek, rongyokoa öltöztek. Pista bácsi azonban kifényezte csizmáját és ünnep­lőt húzott. Másodmagával ment a felszabadítókat fogadni. A sok munkától, küzdelemtől azonban az évek során megbe­tegedett. Cukorbajt kapott. Most jó szívvel adta élete munkáját a közösbe, az elsők között. Igaz. nem volt könnyű megválni a híres gyümölcsöstől — dehát nem is vált meg tő­le, csak megértette az idő sza­vát: — Kincset adtam a falunak, j Becsüljék meg, vigyázzanak j úgy rá, ahogy én vigyáztam, j Aranyat terem ott az alma * közösségnek, mindenkinek. S ez így van jól, hiszen ideje, hogy megszűnjék a széthúzás, a ma­rakodás. Mindannyiunk érdeke, hogy összetartsunk... A vgi bírónak nagy tekinté­lye van Mándokon. Be is vá­lasztották a szövetkezet veze­tőségébe. bár Pista oácsit a cukorbetegség leverte a lábáról. Folytatják életművét majd az unokák, a harmadikos gimna­zista Pisti, Feri, meg a kis Katica. Igaz, nekik már könnyebb lesz... Győri Illés György/ Több mint húszezer nézó A Szovjet Film Ünnepi hetének filmjeit Nyíregyházán eddig több mint húszezren nézték meg. Első felvételünk a Béke mozi megnyitó ünnepségén készüli. Itt tűzték mű­sorra A béke első napja c. filmet, amelyet nagy tetszéssel fogadott a közönség. Nyíregyházán, Demecserben, Kisvárdán, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton és még t öbb helyen vásárlással egybekö­tött könyvkiállitást rendeztek abból a könyvekből, amelye­ket filmeken is megismert a közönség. Sokan megvásárol­ták a Zsurbin család, a Csendes Don, az Anya, az Aratás és az Üj partok felé című könyveket. A nyíregyházi Gorkij moziban kiállításon ismertették a közönséggel a szovjet filmművészet fejlődését. A mozilá­togatók körében a Támadás 6.25-kor, a Távol Moszkvától, a Szállnak a darvak, és más filmek sok kedves emlékét idézte a kiállítás. Bemutatták a szovjet filmművészek arc­képeit is. Lidia Szuhareszkája és Borisz Andrejev a Nyír­egyházán is járt két szovjet filmművész képeit is felismer­hettük. A város több pontján színes fényreklámok is köszön­tötték a Szovjet Film Ünnepi Hetét. Képünk az egyik legsi­kerültebbet örökítette meg. (Hammel .lówef felvételei.) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom