Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
r XVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ara 53 fillér I960. FEBRUÁR 2, KEDD Tudósítóink jelentik a termelőszövetkezetek életéből I'elc magtár várta az új belépőket mellett szívvel csinálják munkájukat. Igazságosan vezette*, kinek milyen volt a munkája, olyan lett a bére. Szép pénz munkaegységenként a negyven forint, de azt is meg kell említeni, ahogyan a közös maradt Nem osztattuk szét a jövedelmet, hanem jócskán maradt bent is. Tele kamra, szép jószágállomány és nagy takarmánykazlak várják az új belépőket. A napokban tettük mérlegre a* elmúlt esztendő munkáját — kezdi levelét Jónaí József császárszállási tsz-levelezőnk — és ez a mérlegelés azt mutatta, hogy jól dolgoztunk. Eredményesen zárta az esztendőt a növény- termelés és az állattenyésztés is. Est mi sem bizonyítja jobban, mint « 40 forintos munkaegység. A vezetés megfelelő szakemberek kezébe került, akik a hozzáértés . Va első lépések Koesordou Sáfár László kocsordi levelezőnk az új útra lépett Közösség első tetteiről ad hírt. Január 26-án háromszáz küldött képviselte a község dolgozóit azon a falugyűlésen, ahol elhatározták, hogy az egész község egy termelőszövetkezetbe tömörül. Megválasztották a vezetőséget, elnöknek Jakab C. Mátyást, két elnökhelyettesnek pedig Jakab Miklóst és Szalacsi Lajost választották. A vezetőség többi tagja is mind olyan dolgozó paraszt, aki az egész községben megbecsülésnek örvend. Már az első vezetőségi ülésen érezni lehetett azt a nagy felelősséget, ahogy a tervekről, a község jövőjéről beszéltek. Mindem remény megvan arra, hogy a közel hétezer holdas termelő- szövetkezet jó eredményeket er el, a vezetés jó kezekbe került. Leg jövedelmezőbb fizemág az állattenyésztés volt Csahóiéról Péter László köl-1 kezet zárszámadásáról. Megírja, dött tudósítást a termelőszövet-1 hogy a növénytermelésben is túlteljesítették a terveiket, de a legeredményesebb üzemág az állattenyésztés volt. Százhuszonhét darab hízott sertés eladásával 180 ezer forinthoz jutottak, hízott marháért 190 000 forintot kaptak, pecsenye bárányért, ürüért és a gyapjúért több, mint 120 ezer forintot vettek fel, 40 ezer forint áru tejet is eladtak. Elsősorban ezek a tételek járultak hozzá, hogy munkaegységenként 29,75 forintot tudtak fizetni. Ahhoz, hogy még szebb jövedelemre tegyenek szert, tovább kell növelni az állattenyésztési, erre van is tervük. A közgyűlésen nemcsak a munkára osztottak, hanem a bevitt föld után is részesültek a tagok 25 ezer forintot osztottak ki föld járadék címén. A jobb minőségű munkát is jutalmazták. Tengeriből 150, napraforgóból !>e- dig 52 mázsát osztottak ki prémiumként. Tekzos Sándor 10, Domán Bertalan 9, Tőkei Beita- Lan pedig 7,50 mázasa terményt vittek haza jó munkájuk jutalmául, mint prémiumot. 99Megmozdult44 a föld Nagyeeneden is Büszike rátarti község, emlékezetünkben különösen elevenen ják, hogy lehetséges jobb, szilárdabb alap is. Vagyis: összeErre aztán kellett is a népnevelő segítsége, a kérdések özöéi még ma is az a szörnyű, úri kapzsiság, amikor az ország egyik legmegrögzöttebb arisztokratája, Károlyi Gyula önkényesen rabolta el a község egyik ősi jussát képző határrészt... De eljött az idő, amikor a község dolgozói ismét magukénak mondhatták jogos örökségüket. A maguk emberei lettek, és az új mában mindegyre szépülő életüket egyengethetik. És valóban, nagyszerű tud lenni ez az új élet. Egyetlen évtized alatt annyi mindent ad, mint azelőtt akár egy teljes évszázad! Jó hát a ma, és teljes erről az elismerés. Hanem hogy legyen a holnap, a holnapután? Mert a fejlődésben nincs megállás. A megszeretett élet újabb és újabb igényeket támaszt, aminek szüntelenül növekvő kielégítését a mai alapról, dirib-da- rab földecskéken való gazdálkodással lehet-e biztosítani? A tények azt igazolják, azt javasoladva az erőt, a tudást az akaratot — és így tovább. Amikor a népnevelők ennek az új és biztosabb lehetőségnek a szószólóiként útra kívánkoztak indulni a községben, feltették a kérdést: megértik-e őket azecse- diek? A kérdés nem volt alaptalan, hiszen ez a község mindig nagy súlyt fektetett arra, hogy tetteire, akaratára a környék, sőt akár az egész megye figyelmét felhívja. Hanem ez- esetben majdnem, hogy nem sikerült ezt tennie. Ez egyszer a szomszédos községek bátran határozottan léptek eléje. De itt van ez a szó, hogy majdnem. Mert a pártkongresszus határozata, a kormány sorozatos jószándékú javaslata hamarabb érkezett Ecsedre, mint maguk a népnevelők. Csakhát azt tartják errefelé az emberek: alaposan kell gondolkodni mindenen. Csakis az az igazi, tartalmas és időt álló, amit teljes meggyőződéssel alá lehet húzni, illetve aláírással szentesíteni. Kitiinfelesek a magyar sajtó napja alkalmából Az Országház Munkácsy termében hétfőn a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át, A kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A kormánykitüntetésekei Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, nyújtotta át.' Kirándulás Az IBUSZ kétnapos kirándulást szervezett február harmadi-, kán és negyedikén Bugacra százhatvan forintos részvételi dl., mellett. nének magyarázata, amiből az jött ki, hogy egyszer csak — az elhatározásolt nyomán — „megmozdult” a föld Nagyecseden is. Idézőjelben, hogy megmozdult, mert tulajdonképpen arról van szó, hogy gazdáik holnap még könnyebben, jobban akarnak élni a mánál... Elhatározásban az elsők között vannak Szállási László megyei, Sarkadi Gyula járási tanácstagok, és Bulváki Sándor a ltözsé- j gi tanács végrehajtó bizottsága- j nak tagja, valamint 20. községi j tanácstag. Aztán a legtekinté- j Ívesebb volt egyéni gazdák i egész, sora is aláírta már a sző- | vetkezeti útra lépest biztosító j belépési nyilatkozatot. Olyan is, i mint például Hunyadi László, I aki 20 holddal tágította a közös paraszti gazdálkodás területét. Vasárnap délre a községben, mintegy 300 család 1800 holddal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. De ezt az eredményt még csak egy másodpercre sem lehet rögzíteni Folyamatosan, megállás nékiil növekszik az tovább, és könnyen lehetséges, hogy mire e híradásról tudomást szerez a megye, az országakkor- ra már készíteni is kell a táblát, amely az egész község egy- j akaratú előrelépését hirdeti. És j erre a tettére, elhatározására csak úgy, vagy talán mégjobban j j büszke, rátarti lehet ez a nagy község, mint amilyennek eddig | is ismerték. Tekintélyén tehát nem • csík 'csorba. S ami a legfontosabb: az idő szavától, követelményétől sem marad el. A mába okosan, jólmegfontoltan vethetik el a reménység magvát, amiből a még szebb, még teljesebb megelégedés holnapja fog kiterebélyesedni. — ab — (Foto: Hammel.) A harmatit« szövetkezeti járás a vásárosnaméayí L jalib szövetkezeti Itö/NÓgek : Tuí*|>h, Aagykáiió és Máuciok Szaímár után liereg is szövetkezeti terület lett. A vásárost am.:- nyi járás nünd a harmincegy- községében győzedelmeskedett az új. A járás legnagyobb közegében, a nyolc és félezer holdas T árpán Esze Tamás unokái Bajcsy-Zsi- linszky Endre harcos parasztjai szakítottak a kisparcellás gazdálkodással, szövetkezetbe tömörült az egész község. Évek óta nagy- munka folyik már a beregi falvakban, hogy megjavítsák az állattenyésztést. Most új erőre kaphat ez a munka, hiszen a nagyüzemben minden feltétele meglesz annak, hogy a beregi lájfajta mielőbb kialakuljon. új diósokat, szilvásokat kiépíthetnék Tarpától Lónyaig, végig a kanyargós árterületen. Tegnap jelentették N’agykaJ loból, hagy a tizenkilencezer holdas határ szintén a szövetkezeti területet szaporítja. Ünnepélyesen ma délelőtt tűzik ki a szövetkezett táblát, hogy hirdessék az arra járóknak: Nagy kalló dolgozó par- rasztsága is az új utat választotta. Kisvárdáról is örömhírt közöltek, a járás felső központja. Mán- dók is a szövetkezeti útra lépett, A szövetkezeti községgé alakulás ünnepélyét már tegnap meg te tartották. Átadták a forgalomnak a jánkmajtisi kisvasút Fii lesd és Kölese között megépült szakaszát Kedves ünnepség volt szombaton délben Kölese termelőszövetkezeti községben. A jánkmajtisi gazdasági kisvasút újabb négy- kilométeres szakaszát avatták, amely Fülesd és Kölese között épült meg. Ezzel tovább javultak a közlekedési viszonyok ezen a vidéken. Jelentősége szinte fel- becsülhetetln. KÖzvtlenül vagy közvetve most már nyolc-tíz községet kapcsol be a vasúti forgalomba. Megjavul a személyszállítás, s ami nem kevésbé fontos, a teherszállítás lehetőségei is korlátlanok. Lehetővé válik itt is olyan nagy tömeget adó, jól jövedelmező növénykultúrák termesztése — cukorrépa, kender, stb — amellyel eddig főként a szállítási nehézségek miatt nem, vagy csak kismértékben foglalkoztak. Ezen a napon adták át rendeltetésének Jánkmjatison a kisvasút első komolyabb magas építményét, a szolgálati szobával, pihenővel, fürdőszobával, műhelyekkel éá beépített cserépkályhákkal ellátott felvételi épületet és kocsiszínt is. Ez utóbbiban egyszer re hat motor fér el, s a tágas, fűthető helyiségben végezhetik ezentúl a karbantartást és kisebb javításokat. Az átadásra sokan gyűltek össze Köleséről, s ott voltak a környező falvak, Tiszabecs, Milota, Fülesd, Turlstvándi, Tiszacsécse, Szatrnárcsake és más szövetkezeti községek küldöttei, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal, az Űt és Vasútttervező Vállalat képviselői. És mintha még az idő is kedvezni akart volna, mire a küldöttség különvonata befutott, a nap is előbújt a hófelhők mögül és szépen sütött le az ünneplő tömegre és a falu lakó állal felállított díszkapura, amelyen ez a felírás volt: „Köszönjük a pártnak és kormányunknak a kisvasutat”, Ottörő kisleány virágot nyújtott át a küldöttség vezetőjének, majd Hernáczki Ferénc kölesei tanácselnök köszöntötte a megjelenteket Ezután Pánti Béla, a Gazdasági Kisvasút igazgatója mondta el avató beszédét. Utalt arra, hogy államunk nagy erőfeszítéseket tesz a közlekedés megjavításáért, korszerűsítéséért. így került sor 1956-ban a Felső Tisza- vidéki Kisvasút építésére is. Eddig 18 kilométeres szakasz készült el. Ebből egy négy kilométeres oldaláig vezet a Csahold Állami Gazdaságba. Építésére 31 000 000 forintot költöttek. Szemléltetésként nem lényegtelen megjegyezni. hogy ebből az összegből kb. kétszáz családi házat lehetne felépíteni. Befejezésül köszönetét mondott a párt, a tanácsi szerveknek támogatásukért, az építőknek lelkes munkájukért. Utána Hernáczki Ferenc tanácselnök mondott köszönetét a kisvasúiért?, amely megkönnyíti és meggyorsítja majd áruik értékesítését. Elmondotta, úgy tekintik, mint össznépi tulajdont, amelynek berendezéseire is vigyáznak, mint sajátjukra. Beszámolt arról, hogy Kölese község dolgozó parasztjai is szakítottak a régi és ósdi gazdálkodással, valameny- nyien az új. szövetkezeti utat választották. A gazdasági kisvasút igazgatója átvágta a szalagot, s a szerelvény, amelyet addigra már valósággal „.megszállt” a vidám gyermek»" - reg, a jelenlévők nagy érdeklődése közepette áthaladt a díszkapun. Ezzel megindult a aae- mély- és teherszállítás KóJcae as jáokmajtis között. H. L.
