Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-20 / 16. szám
Hanglemerparáciék, ifjúsági bálok és divatbemutatók a falu téli kulturális programjában A fttldmőves- | szövetkezeti élet hírei Megyénk fölűmüvcssaövetkeze- teibc — a múlt negyedévben — több mint ezer falusi dolgoz» kérte felvételét. Az új tagok a régiekkel együtt csaknem száznyolcvanötezer forint részjegyértéket váltottak. ★ A dolgozók vásárlási kedve jelentősen nőtt 1959-ben. Főleg az utolsó három hónapban. Fényes bizonyítéka ennek az, hogy a szövetkezeti kiskereskedelem közel háromszázh úsz-millió forint forgalmat bonyolított le. Túlteljesítette negyedik negyedéves tervét s mintegy tíz százalékkal ért el nagyobb forgalmat, mint 1958 azonos időszakában. Különösen nagy keletjük volt a ruházati és műszaki cikkeknek. Az előbbiből több mint százmillió forintot forgalmaztak. Urán huszonegy fiatal fogott össze a Falusi Ifjúsági Szövetkezet megalakítására. Hét kataszt-. ralis holdon kezdték meg kis közösségük gazdasági életének kialakítását. A telet mezőgazda- sági szakmai ismereteik gyarapítására használják fel, hogy könnyebben és eredményesebben ! fogjanak munkához a tavaszon.1 A téli esték unalmassága igeit sok falusi dolgozót arra ösztönöz, hogy egy jó könyvet olvasson, rádiót hallgasson, vagy ha éppen a háznál lemezjátszó van, akkor a kívánt hanglemezét meghallgathassa. Persze, még nem minden háznál van rádió, vagy éppenséggel lemezjátszó. A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya és a MÉSZÖV kereskedelmi főosztálya az év első felében valamennyi községben a helyi szervek közreműködésével megrendezi a hanglemezparádékat és a hagyományos ifjúsági bálokat.* A A szövetkezetek húsüzletei fontos szereet játszanak a falusi lakosság húsellátásában. A statisztika szerint közel tizenötezer mázsát adtak el. A szövetkezetek a községek húsellátásában nemcsak a központi késletet vették igénybe; A fehérgyarmati járás szövetkezeteinek gazdasági és szervezeti élete jelentősen erősödött az 1959. esztendőben. A falu dolgozói ezt örömmel vették és mintegy ötszázan kérték felvételüket a tagok sorába. Az új és a régi tagok több mint ötvenezer forint nagyobb földművesszövetkezetek j mindezek mellett a tél és a tavasz folyamán divatbemutatókat is tartanak. Több községben áru- kiállítás is lesz. A hanglemzeparádékon közel 20 ezer különböző hanglemez kerül bemutatásra. A legújabb hanglemezeket nemcsak a szövetkezeti könyvesboltokban, hanem a hanglemezparádékon is meg lehet vásárolni. A téli esték kellemessé és kultúrálttá tételét elsőrendű feladatuknak tekintik a földművesszövetkezetek, valamint a tö- megszervezetek. D. M. saját maguk is hizlaltak sertést. Hizlaldáikból több mint kétezerötszáz mázsa húst — és hústerméket értékesítettek. Nagyban megkönnyítették ezzel a lakosság ellátását. A idén legalább tizenkét hiz^ laldában hizlalnak sertéseket az ellátás megkönnyítésére. részjegyet váltottak, örvendetes | jelenség az, hogy közel hárem- | ezerkétszáz szövetkezeti tag, akik csak töredék-részjeggyel rendelkeztek, befizették részjegy-tartozásukat. A szövetkezetek el szeretnék érni, hogy minden részjegyadós befizesse tartozását. Ötszáz taggal nőit a fehérgyarmati járás sJvetkazaii tagjainak száma Több szép, korszerűbb szaküzletet kap ebben az évben a falu A falusi vásárlók szívesen keresik fel a földművesszövetkezeti önkiszolgáló és önkiválasztó boltokat. Az igaz, hogy a megnyitást követő hetekben, mondhatni azt is, hogy hónapokban, idegenkedtek az új üzletben való vásárlástól, de az új kereskedelmi forma és eladási módszer — az önkiválasztás, az áruk közelsége — segítette őket a vásárlásban. Ebben az évben is igen sok ilyen üzlet fog nyilni a megyében. Az új üzletek megnyitása felől érdeklődve, Gégény Gábor, a MÉSZÖV kereskedelemszervezési és technikai csoportjának vezetője elmondotta, hogy a már népszerű önkiszolgáló boltokat ez évben tovább fejlesztik. Míg az elmúlt évben — mondotta — 34 önkiszolgáló és önkiválasztó bolt működött, addig ebben az évben 46 önkiszolgáló és önkiválas'ztó bolt fog működni a föidművesszö- ve tkezeli kererikedeiembem Többek között Patrohán, Bujon, Nyírbogáton és Balkányban önkiválasztó cipőbolt nyílik Több szövetkezetnél önkiválasztó konfekcióbolt kezdi meg működését. Persze az önkiszolgáló és önkiválasztó boltokon kívül igen sok szövetkezeti üzletet félszaküzletté alakítunk át, hogy ezzel is segítsük a nagyobb árukészlet tartását, » ezáltal pedig a választék bővítését. Korszerűsíteni fogunk még több cukrászdát is. ahova a közked- j veit krémkávefőzőgépeket és villamos hűtőszekrényeket adunk, j míg a nagyobb vendéglőket szín-j tén korszerű berendezésekkel látjuk cl, s így elérjük, hogy a falusi boltok városi üzletek jellegével bírjanak. Rövidesen megnyitjuk a teljesen újjáalakított és nagyobbított vásárosnaményi vendéglőt, korszerűen felszerelve, s ebben az évben adjuk át a forgalomnak a nyírbátori és a nagykállói önkiválasztó könyv- és hanglemez- boltokat is. Dorogi. Szeretnénk jolytatni a választott vezetőség oktatását Vásároljunk felszabadulási emléklapokat Népünk méltóképpen kívánja megünnepelni fel- szabadulásunk IS. évfordulóját. Nemcsak külsőségekben. hanem tartalmában is el akar térni az eddig megszokott: „szabvány” ünnepségektől, hogy kellőképpen kifejezésre juttassa megbecsülését és ragaszkodását a hazánkat felszabadító és a felszabadításban résztvevő más országok népei iránt. így az évforduló keretén belül ingyenes társasutazások; is szerepelnek a szomszédos országokba — főleg a Szovjetunióba.} remteni. Ezt szolgálják a két és A nagyszabású rendezvények-! öt forintos címletekben kibóesá- nek illő anyagi alapot kell te-ííott Emléklapok is. Koaségünkben már korábban ; elindult a választott vezetőség ! téli. oktatása. Két előadást meg- ! tartott szövetkezetünk ügyveze- J tője, azonban mióta nem tartóz- i kedik otthon, senki sem jön íe- | lénk. Pedig mi szeretnénk, ha ez | az oktatás, mely sok tanulsággal I j szolgál számunkra, folytatódnék. I Hiszen nemcsak mi, vezetőségi j tagok vennénk hasznát, földmű- I szövetkezetünk is, mert ha ala- j posabban, hozzáértőbben cllen- ! őriznénk, kevesebb gcnddal — j bajjal küzködnénk. j Tehát ismételten leérjük, hogy a i MÉSZÖV intézkedjék oktatásunk i folytatásában. Balogh László megyei választmányi tag, Tiszakanyár. I A szövetkezet ügyvezetőjének i í távolléte nem indok az oktatás | j íélbenhagyására. megyei köz- j ! pont rendszeresen kiküldi az, ok- ] | tatási anyagot s ha az ügyvezető j nem tudja megtartani, tartsa meg I I a szövetkezet főkönyvelője, üzem- | \ ágasa vagy más vezető beosztású I j dolgozója. Erre minden lehetőség I | adva van. A MÉSZÖV egy kör- I zeti szövetkezethez két központi ! előadót nem adhat, mert nem telik a létszámából. 4 Hangi em ezpa rá d é (Fotó: Dorogi 51. Nem engedjük meg u burgonya árának emelkedését \ megye községeit járva — ** főleg az egyénileg dolgozó parasztok portáján — nagymeny- nyiségű elföldelt burgonyát, találunk. Nehéz lenne felbecsülni, hogy összességében mennyit tesz ki, de annyi bizonyos, több ezer vagon kellene az elszállításához. Hiszen csak Dögében legalább kétszáz vagonra becsülik a tavaszra tárolt burgonyát. Ajakon sincs kevesebb Vajon azért földelték el a termelők, mert nem vette át a kereskedelem? Szó sincs róla. Az őszön minden mennyiséget felvásárolt, de nem adták. Az ünnepek előtt is nagyon kellett volna a burgonya s a termelők csak kilókat adtak el. Többek közt az ajaki szövetkezet egy vagon burgonyát akart elszállítani, s ezzel szemben alig harminc mázsát tuoott felvásárolni. Viszont ez idő alatt a helyi állomáson ennek több mint kétszeresét adták fel a termelők. Különösen érdekes példája ez a községi „burgonyaspekulációnak”. Bizonyságul két számadat A szövetkezet a múlt esztendőben mintegy ötvenezer mázsát vett meg a helyi termelőktől s darabáruként több mint harmincezer mázsát vittek ki a faluból. Ez is igazolja, mennyire szükség van a korlátozó intézkedésekre. A termelők jórésze arra hivatkozik; alacsony & burgonya ára. S ha az állam jelentősen felemeli, értékesítik. Az árfelemelést elsősorban azzal inaokolják, hogy holdanként átlag huszonöt-harminc mázs-a termett. Tény, hogy a tavalyi burgonyatermés a tártnál gyengébb volt. Azonban amelyik termelő ilyen átlagot ért el. nem érdemli meg, hogy a földbe akassza az ekét. Viszont az a termelő, aki megtermelte legalább a hatvan mázsás átlagot, megtalálta a számítását. Ennek ellenére még az ilyen termelő sem dicsekedhet a tudományával ,mcrt a szomszédos országokban a kétszeresét is megtermelik a sokkal gyengébb talajon . és rosszabb időjárás mellett is. Tehát ne az árak emeléséért, hanem a terméshozam növeléséért harcoljanak a termelők! A szövetkezeteknek pedig meg kell adniuk minden segítsége* —- különösen az előadások, a szakoktatások tartásával — s másként is. Az ajakiak kérik is, hogy például a MÉK központtól egy burgonyatermeléshez értő szakember menjen ki és tartson előadást részükre. A kérés teljesítése nem marad el, s ez még jobban kell hogy ösztönözze a termelőket a szervezett kereskedelem útján való értékesítésre. Bármelyik termelő, ha bemegy az üzletbe, áringadozás, s főként áremelkedés nélkül vásárolhatja meg a kért iparcikkeket. Ezek után méltán várja el a lakosság, hogy tisztességes áron kapja meg 6 bt a mezőgazdasági termékeket. Különben ezért államunk igyekszik minden tőle tehetőt elkövetni. Amennyiben a termelők aránytalanul magas árat követelnek burgonyájukért —* a múlt őszhöz hasonlóan — a Német Demokratikus Köztársaságból hoz be burgonyát. Igaz, hogy devizába kerül,' mégis olcsóbb lesz, mint a nálunk termelt. Hogy erre ne kerüljön sor, az a termelőkön múlik. Gondolkozzanak rajta és ne tartogassák a burgonyájukat Adják át az elég jó árért, hisz így is megtalálják számításukat. Egy év alatt tizenötezer mázsa húst adtak el a szövetkezetek
