Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ára 50 fillér I960. JANUÁR 19, KEDD Falulátók Dadán (Riport a 2. oldalon.) Mi történt Porénál mán? (Riport a 3, oldalon.) A. fény világit Pócspetrlben (Riport a 3. oldalon.) MÉRLEGEN: 1959 A századik szövetkezeti község l’illivolil A legújabb szövetkezeti községek: Nagydobos, Lónya, Jármi, Vitka, Ilömörő, JNagyar, Nyírgyulaj, Zsurk, ^zatmárcseke, Cégénydányad, Győrietek, Jéke és Panyola nek, talán a kötoBeg lakóinak (KJ) Megszoktuk már az esztendők során, hogy a tényeket összehasonlítsuk a tervvel, s megvonjuk a mérleget az eltelt hónapok és évek munkája fölött. Ma már a legegyszerűbb ember is tudja és értékeli nálunk, hogy a terv szükséges, jö, amely a legkisebb gazdasági egységtől a legnagyobbig magában foglalja a derűs, de munkás hétköznapokat, megszabja: mit kell tenni, ha jobban akarunk élni, ha idüről-időre több cementet és téglát, több televíziót és vajat, egyszóval több értéket akarunk létrehozni. S ahogy egy-egy üzem, vagy termelőszövetkezet életében döntő változást jelent az esztendő végén a számadás, ezerszeresen jelenti ugyanazt, ha az egész ország egyesztendős munkájával iemerkedhetik meg a dolgozó nép. Biztos, hogy megelégedéssel olvasta a vasárnapi lapokban a Központi Statisztikai Hivatal 1959. évi tervjelentését mindenki, akinek szívügye, hogy a Magyar Népköztársaság tovább erősödjék s felépítse életszínvonalunk további, jelentős emelkedésének alapjait. Elégedetten olvastuk. hogy hazánkban minden területen meggyorsult a gazdasági fejlődés üteme. Ez elsősorban a párt márciusi határozata és az annak nyomán erőteljesen kibontakozóit munkaverseny sikereinek köszönhető. Ennek nyomán növekedett az elmúlt esztendőben csaknem 12 százalékkal az állami ipar termelése, s ugyanakkor 7 százalékai haladta meg a tervben leőirányzott mértéket. A mezőgazdasági össztermelés is jelentősen nőtt — ez elsősorban a kedvező termelési eredményeknek, a megnőtt termelési kedvnek köszönhető. Hozzá kell kenni, hogy abban az időszakban történt ez, amikor országszerte hatalmas arányban indult meg a termelőszövetkezeti fejlődés. Lehetővé vált, hogy gyorsabb ütemben növekedjék a lakosság reáljövedelme is, nagyobb beruházásokat eszközöljön az ország. A sikerekről hallani jó. Főképpen jó olyan sikerekről, amelyek nagyobbak voltak, mint amire számítottunk. A párt márciusi határozatában azt jelölte meg, hogy a legfontosabb gazdasági mutatókban már 1959- ben érjük el az ez évre előirányzott termelési sizntet. Nos, erről is elmondhatjuk, hogy a szocialista ipar termelése már 1959- ben több volt, mint amit 1960- ra terveztünk. A termelékenység is elérte az ez évre tervezett színvonalat. Ezek a számok igen értékesek. Még akor is, ha közben fordultak elő hiányosságok, hogy helyenkir.t csak a mennyiségi eredmények növelését tartották fontosnak és kevésbé törődtek az anyagmegtakarítással, a műszak színvonal növelésével, a gazdaságossággal. Mert mint említettük, ezek a*hibák nem általánosak. Az is igazolja ezt, hogy számos műszaki fejlesztést célzó beruházást valósítottunk meg, több új ipari terméket kísérleteztek ki s az állami iparban a tervezettnél nagyobb mértékben csökkentették a termelési költségeket is. Csak csupán néhány példát ragadunk ki, amellyel a Statisztikai Hivatal jelentése szembeállítja az 1958-as és az 1959-es termelés számait. 5 százalékkal több szenet, 9 százalékkal több villamosenergiát, 25 százalékkal több kőolajat, 8 százalékkal több acélt, 16 százalékkal több alumíniumot, 11 százalékkal több autóbuszt, 55 százalékkal több nitrogénműtrágyát, 20 százalékkal több motor- kerékpárt gyártottunk 1959-ben, mint 1958-ban. És nem érdemtelen megemlíteni, hogy a ne-. hézlpar termelésének növekedése tette lehetővé: a lakosság anyagi és kulturális ellátottságát is nagymértékben növelte 1959. Tizenegyszer annyi háztartási hűtőszekrényt, közel két és félszer annyi televíziós vevő- készüléket 25 százalékkal több hálószobabútort, 41 százalékkal több kombinált szekrényt, mintegy 7 millió négyzetméterrel több pamutszövetet és több, mint egymillió pár bőrcipüt adott 1959-ben az ipar az 1958- as évi termelésen felül. Az elmúlt évben 45 ezer lakás épült hazánkban. Több, mint 1958-ban, és több, mint ameny- nyit a terv 1959-ben előírt. A párt és a kormány tehát valóra váltotta szavát: már a hároméves terv időszaka alatt is jelentősen könnyít a lakáshelyzeten. Számos, jelentős beruházást hajtottak végre 1959-ben, több új gyárat és gyáregységet helyeztek üzembe, amelyek inár az idén is jelentős segítséget nyújtanak az ötéves terv indulásának megalapozásához. Nincs hely rá, hogy részletesen foglalkozzunk az elmúlt évben elért eredményekkel. Be feltétlenül meg kell említeni, hogy az elmúlt év végén az ország szántóterületének már közel 56 százaléka szocialista szektorhoz tartozott, és ugyanebben az időben több, mint 1700 szocialista község és város volt az országban. A termelőszövetkezeti tagok száma pedig mintegy három és félszerese volt az egy évvel ezelőttinek. A szövetkezeti gazdaságok termésátlagai mindenütt meghaladták az egyéni gazdaságokét és jelentősen fellendült az állattenyésztés is. Több munkást foglalkoztattak az elmúlt évben a gyárak és üzemek, emelték a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérét, rendezték a nyugdíj-összegeket. Mindent összevetve: hazánk lakossága 1959ben tovább lépett előre és ez azt mutatja, hogy érdemes többet termelni, érdemes jobban dolgozni 1960-ban isi Vasárnapi lapunkban jelentettük, hogy megyénkben 87 község dolgozó parasztsága választotta a szövetkezeti utat. Azóta újabb ezrek döntöttek a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Három újabb községet jelentettek a mátészalkai járásból és a kisvárdai járás A konfekcióipar idei terve 11 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ebből 3.9 százalékos növekedést a termelékenység emelésével biztosítanak. Az idén a ruhagyárak 8 millió forintot költenek gépesítésre, s körülbelül ennyi értékű gépet állítanak üzembe saját erőből. Az eddigi gyakorlattól eltérően a gépi beruházást nem forgácsolják szét, hanem hozzálátnak egy-egy üzem általános rekonstrukciójához. Lényeges létszámemelésre a ruhaiparban az idén nem kerül sor. A főfeladat az üzemekben, hogy a tavaly felvett mintegy 2300 munkás elérje, túlszányalja a százszázaléknak megfelelő termelési szintet. A konfekcióiparban már kialakult szokás szerint az idén is lépést tartanak a divat alakulásával. A megszokott modellekből lényegesen emelkedik a termelés, ezenkívül a legújabb anyagú és fazonú áruk is folyamatosan megjelennek a kereskedelemben. Férfiingből például 630 ezerrel készül több, mint tavaly. Az anyagellátástól függően az igen keresett nylon és az úgynevezett „ne-va” (nevesald) különleges kikészítésű ingek egész évben készülnek. Férfiöltönyből 130 ezerrel lesz több az idén. A tavalyinál 400 ezerréi több női alsóruha, 270 ezerrel lesz több északi sarkában is újabb változások történtek. Az elmúlt két nap alatt szövetkezeti községek lettek: Nagydobos, Lónya, Jármi, Vitka, Kö- mörő, Nagyar, Nyírgyulaj, Zsurk, Szatmárcseke, Cégénydányad, Győrtelek, Jéke és Panyola. ülés után 18 tanácstag aláírta a belépési nyilatkozatot. Olyan gazdák, mint Biró József 14, Baráth Gyula 6, Vass János 7 holdas. A kommunisták és a tanácstagok példamutatását követve, az elmúlt napokban 300 család • lépett be a termelőszövetkezetbe, 2800 hold földdel. A belépők közül 35 család a szövetkezet építkezésében segít majd. Az előzetes tervek szerint téglaégetéssel is kívánnak foglalkozni, valamint kosárfonással. A bevitt földek és állatok számbavétele megkezdődött. termelőszövetkezeti tagok, most viszont, mire e 6orok megjelengyermek fehérnemű és 110 ezerrel több fiúruha is készül. Az ipartelepítés új elveinek megfelelően az idén hozzákezdenek az ózdi, a berettyóújfalui és a szekszárdi ruhaipari üzemek tervezéséhez. zetek kétszázötven új agrotechnikai eljárást-próbáltak ki tavaly kis parcellákon. A huszonöt legeredményesebbnek mutatkozó módszerrel az idén már a nagyüzemek — állami, kísérleti és tangazdaságok, termelőszövetkezetek — kísérleteznek. Az új eljárások közül a legtöbb a szerves és műtrágyák hatékonyabb felhasználását célozza, különböző kombinációkban kipróbálják a gyomirtó vegyszereket, nagyobb területen kísérleteznek a homoktalajon lignitporos javítással és üzembe állítanak egy újfajta ekét is. Több helyen vezetnek be olyan agrotechnikai eljárásokat, amelyek — külföldön járt szakembereink tapasztalatai szerint nagyresze az új utat választotta* Huszár András 10, Szűcs Józsefné 10, Dobos Dezső 20 hold szántóval és 2 hold gyümölcsössel, K* Kertész József 16 és idős Benga Endre 10 holddal lépett a termelőszövetkezetbe. Benga elvtárs nemcsak azért lépett be, mert kommunista, hanem azért is, mert tudja: többre halad majd a közösben. Bizonyítja ezt, hogy a Béke Téesz-ben minden munkaegységet 51 forinttal fizetnek* Több mini hatezer holdas termelőszövetkezet Lényén Lónya a vásárosnamértyi járás második legnagyobb községe. Határa több mint hatezer holdas, „Kemény dió lesz” — mondták többen, amikor megérkeztek a községbe a népnevelők. Néhány napos ismerkedés, érvelés után azonban bebizonyosodott: Lónyán is szeretik a szebbet, jobbat, többet az emberek. Egyre többen léptek be a termelőszövetkezetbe. Mint csaknem mindenütt, itt is a kommunisták voltak az „úttörők”, Filep Elemér 9, Tóth Kálmán 9, Albert Mihály 3 és Szabó Pál elvtárs 7 hold földdel gyarapította a közöst. A fiatalok is helyet kértek a közösben. Örömmel fogadták őket. Belépett Biró Lenke és Egyed János is. A fiatalok a téeszbqn kívánnak dolgozni, ösz- szesen 460 család lépett a termelőszövetkezetbe. Néhány napon belül megrendezik az első közgyűlést. Megválasztják az új vezetőséget, amelynek irányító munkája több mint hatezer hold szövetkezeti földre terjed majd ki. A szövetkezeti községgé lett Lónyán megkezdték a földek és állatok számbavételét* — más országokban eredményesen beváltak, Minden új agrotechnikai eljárást különböző talaj- és éghajlati viszonyok mellett próbálnak ki, így összesen minegy 500 gazdaságban 18 000 holdon nagyüzemi kísérletet folytatnak. Több mint kétszerese ez a tavalyinak* Különösen sok — csaknem háromszáz — termelőszövetkezet kapcsolódik be az idén a nagyüzemi kísérletezésbe. Száz termelőszövetkezetben egyszerre több új módszert próbálnak ki, s bemutató jellegű kísérleteket szerveznek. A környékbeli termelő- szövetkezetek és egyéni gazdálkodók itt személyesen győződhetnek oaeg a legújabb nagyüzem) agrotechnikai eljárások eredményességéről. 300 család választotta a nagyüzemi gazdálkodást Szatmárcsekén Szatmárcsekén a helybeli és a „vendégnépnevelök” türelmes munkája eredményeként az elmúlt napokban egyre többen léptek be a termelőszövetkezetbe. Amikor megkezdődött a szervezett agitáció, először a kommunistákat keresték meg otthonukban a község vezetői. Az egyénileg dolgozó párttagok most is „kitettek” magukért: a kommunisták léptek be elsőször a termelő- szövetkezetbe. S mivel a jó példa itt is hamar követésre talált, a tanácstagok közül is egyre többen választják az új életet. TanácsAz aranyosapáti Béke téesz 51 torinttal tizet v egy munkaegységet család dicsekedhetett azzal, hogy Aranyosapátiban is a változások időszakát élik az emberek. Néhány napja még csak néhány 660 ezerrel több férfiing. 400 ezerrel több női alsóruha, 130 ezerrel több férfiöltöny készül az idén 'ÍJj ruhaipari üzemeket terveznek vidéken JNagyüzemi bemutató kísérletek száz termelőszövetkezetben 18 000 ho*don próbálnak ki az idén új agrotechnikai eljárásánál A mezőgazdasági kutató inté-
