Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

Kezdjük jól az új évet Eredményekben, események­ben gazdag évet ünnepeltünk. Gazdasági, kulturális, politikai téren, a közéleti tevékenység fel­lendülésében egyaránt szép eredmények születtek. Javul a tanácsok tevékenysége. Egyre többen segítik a tanácsokat fel­adatuk teljesítésében. Szélesedik, mélyül a dolgozókkal való kap­csolat. Gyorsabb, körültekintőbb a közügyek intézése. Jobb az alsóbb tanácsi szervek munká­jának irányítása, ellenőrzése, tá­mogatása. így van ez a nyíregy­házi járásban is. S ebben nagy szerepe van a tanácsban műkö­dő 49 tagú kommunista csoport­nak. Hogy tölti be szerepét a pártesoporl ? A tanács és a pártcsoport cél­ja, feladata azonos: egyre job­ban, eredményesebben munkál­kodni a választók érdekében. S ha ez így van, felmerül a kér­dés: miért kell a pártcsoport? Azonos kérdéseket vitat meg mindkettő. Nem lenne elegendő, ha csak az egyik, mondjuk a tanács vitatná meg? A tapaszta­latok azt igazolják, ahol a kom­munisták megfelelő felelősséggel és hozzáértéssel foglalnak állást egy-egy a tanács» által megvita­tásra kerülő kérdésben és egy­öntetűen segítenek a határozatok megvalósításában, eredménye­sebb a munka. A nyíregyházi járási tanács pártcsoportja minden tanácsülés előtt összeül. Az előre, írásban elkészített jelentés tanulmányo­zása után véleményt mondanak, javaslatokat tesznek. Állást fog­lalnak a tanácsülés elé kerülő ►kérdésekben, s ezzel minde.n bi­zonnyal segítik a tanácsot. A pártcsoport ülésére készülve érdeklődnek a tanács által meg­vitatásra javasolt kérdésekkel kapcsolatban. Véleményt kérnek a dolgozóktól, figyelembe veszik javaslataikat. így nem csak 49 ►kommunista tanácstag vélemé­nye hangzik el egy-egy összejö­vetelen, hanem sok-sok dolgozó, választó kívánságait is tolmá­csolják. Legújabb például — I többek között — megvitatták a ! termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és a községfejlesztési állandó bizottság munkáját. Meg­állapították, az elmúlt évben to­vább erősödtek a nyíregyházi já­rás téeszei. Igazolja ezt, hogy az egy év alatt 34-ről, 38 forintra emelkedett egy munkaegység ér­téke és az egy holdra jutó ál­lóeszköz értéke 1465-ről 1959-ben 3229 forintra emelkedett. Az eredmények elismerése mellett nem hallgatták el a hi­bákat sem. Tomasovszki András, a Nagy cserkészi Új Élet Téesz elnöke bírálta azokat, akik a Dunántúlról (!) diszponáltak napos­csibét a téesznek. Ez ugyan ön­magában nem lenne hiba, de az már igen, hogy a hosszú szállí­tási idő, vagy talán más körül­mények közrejátszása folytán be­tegen érkeztek a naposcsibék, el­hullottak és ez 30 ezer forintos kárt okozott a téesznek. A ta­nács azonnal intézkedett, de ér­demleges választ még nem kap­tak... Helyes volt, hogy a községfej­lesztési állandó bizottság munká­ját is megvitatták. Ez a bizott­ság ugyanis csak papíron léte­zett. Pedig a járás elsők között van megyénkben a községfejlesz­tési tervek valóraváltásában. 1958-ban még „csak” 11, tavaly már 16, az idén 20 millió forint értékű községfejlesztés válik va­lóra a járásban. Csak iskolát ki­lenc falu kap az idén. Üjfehértó szülőotthont. S a bizottság még­sem működött. A vita eredmé­nyeként munkatervet készítettek és célul tűzték, hogy megvitat­ják a vasmegyeri kultúrház épí­tésének tapasztalatait, mivel itt hasznos módszerek érvényesültek. ülnek össze, hanem két tanács­ülés között is. Azt is célul tűzték, hogy egy-egy alkalommal három­négy községben dolgozó kommu­nista tanácstagot is összehívnak. Beszélnek a tanácsban végzett pártrfiunka jelentőségéről, szere­péről, módszereiről. Érdemes len­ne — többek között — megvitat­ni, hogy a legutóbbi tanácsülé­sen hozott határozatokat amelyek a nagyüzemi termelés kialakítását akarják segíteni, hogyan vált­ják valóra. Ne csak arról beszél­jenek, hogy helyes ez a határo­zat, hanem . arról is, mivel já­rulnak hozzá valóraváltásához. S ha minden kérdésben ezt te­szik, eredményesebb lesz a ta­nács munkája, gazdagabban zár­juk ezt az évet! A magyar alma diadala Csehszlovákiában Prága legkeresettebb árucikke a magyar, különösen a szabol­csi álma. A csehszlovák fővá­rosban naponta többszáz teher­autó hordja szét a magyar al­mát a gyümölcsüzletekbe. Ma­gyarországról az idén 22 090 tonna alma érkezett Csehszlo­vákiába, a tavalyi mennyiség­nek több mint kétszerese. Banánbefőtt, arbelus és kumauats A kínai ■ ananászkonzerv után a közeljövőben újabb kínai konzervkülönlegességekkel is- j merkedhetnek meg a magyar (N. T.) | vásárlók. A Terimpex külke­reskedelmi -vállalat banán be­főttet, arbetus, valamint kom- ciuats nevű kínai gyümölcsből készült konzerveket hoz az or­szágba. cJl oemeruj segített Zúrttzamaiiaa előtti híradás az őri Petőfi Isz-ből Hol szorít a cipő? Az eredmények mellett azon­ban nem lehet szó nélkül hagyni a pártcsoort hiányosságait sem. S amit észleltünk, nem csak a nyíregyháziak „gyengesége”, ha­nem sajnos általános tapasztalat. Arról van szó ugyanis, hogy a járási tanácsok pártcsoportja csak a tanácsülések megkezdése előtt két-három órával ülésezik. Ilyen rövid idő alatt nincs mód mélyreható, alapos vitára, meg­fontolt javaslatok sem születhet­nek. Sokan úgy vélik: minek szóljanak a pártcsoporton, a ta­nácsülésen is elmondhatom véle­ményemet? És mások: hozzászó­lok a kommunisták tanácskozá­sán és hallgatok a tanácsülésen. Nem nagy hiba, ha egy tanács­tag nem szólal fel mind a két- összejövételen. A hiba ott kez­dődik, amikor a tanács pártcso­portja a tanácsülésen szereplő kérdéseket vitatja meg. Nem ke­rül pártcsoport elé olyan fontos kérdés, amely a tanács kommu­nista kollektívájának munka- módszerét elemezné, a pártmun­ka tapasztalatait összegezné, s irányt mutatna a tanácsban vég­zendő pártmunkát illetően. A Nyírégyházi Járási Tanács pártcsoportjának vezetősége elha­tározta, hogy a közeljövőben megvitatnak a pártcsoport tevé­kenységével összefüggő kérdése­ket is. Nemcsak tanácsülés előtt A tágas űj irodában kimutatá­sai fölé hajolva találtuk Sipos Györgyöt, az őri Petőfi Termelő- szövetkezet könyvelőjét. Éppen azt vizsgálgatta, hogy melyik vál­lalattal mit kell meg elintézni a zárszámadások tényleges megkez­dése előtt. Ilyén szorgos munkán idején sokszor restelli az ember megzavarni azokat, akik annyira belemerülten tudnak dolgozni. .Mi is olyan bizonytalankodva kér­deztük, hogy nem lehetne-e meg­keresni a tavaszi versenyvállalá­sukat. — Azonnal kérem — és máris nyúlt az iktató könyvért. Meg­könnyebbülve vártuk a vállalást rögzítő papírt. Becse lehet itt a versenynek, ha a nyolc hónappal ezelőtt elhangzottakat jegyző­könyv őrzi az irattárban. — Meg is van — tette elénk a többoldalas írást a legutóbbi sta­tisztikai jelentéssel együtt. A statisztikai jelentést bön­gészve rögtön megállapítottuk, hogy az őri homokdombokon egé­szen szép eredményt értek el. Igaz, nem sajnálták a műtrágyát, 130 kilót adagoltak holdanként. A terület 20 százaléka pedig istálló­vagy zöldtrágyát is kapott. — A verseny is buzdította az eipbereket a jobb munkára — mondja a könyvelő. — Kiszámol­tuk, hogy négy forinttal ér töb­bet minden munkaegység, ha tel­jesítjük a versenyben vállaltakat. Ez sikerült. A vállalást túlteljesí­tettük, így 8 forinttal lesz értéke­sebb egy munkaegység, mint ahogy a tervben szerepelt. MitaHI lett a nyolc forint ? A vállalást és teljesítést mutató papírok mellé odakerült még a termelési terv is, így a három dokumentumból még beszéde­sebbé váltak a száraz számok. Az bizonyítja: van miből fizetni a alábbi néhány adat is világosan nyolc forint többletet. Tervezett Versenyben vállalt Teljesített kh/q kh/q kh/q Búza 8.5 9.8 10.3 Rozs 8.— 8.5 9.4 Őszi árpa 10.— Il­14.— Kukorica (szemes) 10.— ii.— 15.— Burgonya 50.— 66.— 66 — Minden szemes terményből 150 I holdanként, mint az egyénileg -200 kilóval többet termeltek * dolgozó parasztok átlaga. Szépen fejlcdütt az állattenyésztés is 112 százalékra teljesítették. Al­mából például 4 vagonnal ter­veztek eladásra és 12 vagonnal szállítottak el így lett a tervezett 26,89 forintos munkaegység 35 forint. A tizennégyhónapos eszten­dőben bőven szereztek munka­egységet is, közel 500 egység jut egy-egy tagra. Ez tizenhétezer forintot tesz ki, a háztájival együtt megvan a húszezer. Ér­demes volt jobban dolgozni, ér­demes vólt versenyezni! Csikós Balázs. Év. elején a szarvasmarha állo­mányuk 32 darab volt, most 44 darabot számolnak, amiből 20 da­rab a tehén. Ötven darab tsnyész- süldőt eladásra neveltek, ebből 25 darabot a magyi termelőszövet­kezetnek már át s adtak. Fajio- dött a juhászatuk is. Egyedül a tejtermelésben szeretnének na­gyobb számokkal mesékén:.., de a megyei átlagot ti is eierték, 2500 liter tejet iejtek te lenen­ként. Az áruértékesítési tervük egy­millió 17 ezer forint volt és ezt Tiszta levegő Épül. Eredmények — tervek a jövőből Hírek Vásurosnaményból , szépül a község 1959-ben készült el Vásárcsnaményban 450 000 forintos beruházással a csaknem egy kilométer hosszú bitumen bekötőút, mely egy­szerűbbé tette a közlekedést. Felépült a kétszáz vagonos terményraktár is és most épül a másik, melynek munkálatai a közeljövőben nyernek befejezést. 1600 méter hosszú vezetékkel bővült a köz­ség villanyhálózata. A vasúton túli szakasz állami beruházással épült, de ehhez harmin - ezer forinttal a község ts hozzájárult. A besze­relési munkálatok további része 120 000 forin­tot igényelt. Most folyik a kórház utcájában 205 méteres szakaszon a villanyhálózat kiépí­tése, harmincezer forint költséggel. Modem orvosi ikerlakás létrehozásával részben megoldódott az orvosi probléma a községben. De még mindig hiányzik a sebész­szakorvos! Javult az ivóvíz ellátás: a kutak felújítá­sával és új, fúrott kutak létesítésével. Már bővítik a Magyar Nemzeti Bank köz­ségi fiókjának épületét. A Szabadság-téren, huszonnyolc méter hosszú, hat. méter széles KlOS.Z-székház építésében fogtak a községbe­liek. Az épületben kultúrterem, könyvtár és olvasó is lesz. A kétszázezer forintos építke­zéshez szükséges anyagot összeadott pénzből vásárolták... Az ifjúság érdekében Üj, korszerű, nyclctantermes, emeletes gimnázium épült tavaly állami beruházásból, mely szeptember közepén nyitotta kapu-'. Tervbevették újabb gimnázium építését is. Ez­zel az álatalános iskola helyproblémája is meg­oldást nyerne, mivel megkapnák a jelenle J gimnázium épületét. Ezt az elgondolást ké: eves terv keretén belül kívánják megvalósítani. Ez évben kibővít k a már szűknek bizo­nyult óvoda épületét is. Tízezer forinttal segítette a községi tanács a helyi sportklub munkáját. 1960-ra ugyancsak 10 000 forintot irányzott elő. 2 Ez így is van: egé­szen más. Ez a nép szputnyikokat és lu- nyikokat röppent a világűrbe, gátakkal zárja el a világ leg­sebesebb folyóit, az egész világot csodá­latba ejti a csata­mezőkön és a gigászi építkezéseknél vég­rehajtott páratlan hőstetteivel. Ugyan­akkor ez a nép nem tépi le a tereken a ró­zsákat. merészebb ábrándokat sző a mai kényelmes életnél, kalauz - nélküli villa­mosokban akar utaz­ni és eladók nélküli üzletekben akar vá­sárolni. pontosan megy a munkahelyé­re és pontosan távo­zik onnan, de ha kell, ottmarad mun­kaidő után is. Ez a nép már 42 éve a nagy magasságok éles és tiszta levegő­jét szívja magába és ugyanúgy hozzászo­kott a magasabb er­kölcsi és eszmei lég­körhöz, mint aho­gyan a hegylakó megszokja az ormok friss leheletét — annyira, hogy szinte már észre sem vesz• annak gyógyító, kris­tályát tisztaságát. (Uszpcnszkij) és megírt néhány hirdetést. Felkérte azok at az embereket, akik hét rubelért vá­sároltak nála tojást, hogy segítsenek raj­ta és juttassák el a tojás árának fenn­maradó részét. A cé­dulákat a Vörös-ut­cában, a Munka-té­ren és a kerület for­galmasabb helyein ragasztotta ki. Akik tudtak a dologról, szkeptikusan néztek a jövő elé: hogyan is lehet ilyen úton 1800 rubelt vissza­szerezni! Hiszen itt 900 ismeretlen és megtalálhatatlan vá­sárlóról van szó! És hogyan végző­dött a dolog? Az 1800 rubel kétszáz híjján mind megkerült. És ha valaki rosszat feltételezett arról a 100 vásárlóról, aki nem juttatta vissza a pénzt, ilyen vá­laszt kapott a káro­sult elárusítónőtől és az üzlet többi dol­gozójától: „De ké­rem, nincs igaza ön­nek. .. Hátha más. távoli' kerületben la­kik az az ember és nem olvasta a hirde­tést. .. Nem kérem, önnek nincs igaza: ma már egészen más a nép.. A napokban érde­kes eset történt ab­ban a leningrádi ut­cában, ahol lakom. Egy bolti elárusító­nő több láda friss to­jást árult az utcán. Belepillantott az ár­jegyzékbe és úgy lát­ta, hogy az eladási ár tíz darabonként 7 rubel. Az emberek gyorsan felvásárolták á tojást, rövid idő alatt az egész kész­let elkelt. És ekkor kiderült a baj. Ami­kor az asszony újra kezébe vette az ár­jegyzéket. rájött, hogy tévedett: az el­adási ár nem 7, ha­nem 9 rubel tíz da­rabonként. .. Könnyen elképzel­hetjük, milyen hely­zetbe került: 1800 ru­bel volt a hiánya... Az üzletvezető saj- nálkozóan mondta: .,Megértem magát kedvesem, de mit lehetünk?... Mégis csak fedezni kell a !iiányt..Fedezni.! \ Csaknem kétezer ru- I beit!... A bajbajutott asz- -zonynak olyan gon- j f.olata támadt, hogy j :lűször maga sem ! chart hinni benne. j Remegő kézzel elö- 'iett egy tintaceruzát

Next

/
Oldalképek
Tartalom