Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

Csaknem kétszer annyi televízió kerül az üzletekbe, mint tavaly — Javítják a készülékek minőségét A karácsonyi vásár idején az egyik legkelendőbb cikk, a te­levízió volt. A múlt évben a két televízió gyár — az Orion rádiógyár és a Vadásztöltény­gyár — töfeb mint 43 000 készü­léket adott belföldre, s a gya­korlat azt mutatta, hogy' ez nem volt elegendő. Az ipar az idén is számít az igények további növekedésére. Ezért ebben az évben több ve­vőkészüléket gyártanak. Jóllehet az Orion rádiógyár csak a múlt évi mennyiséget — mintegy 70 000 készüléket — állítja elő, de a Vadásztölténygyár több mint háromszorosára növeli a televí­zió termelését. A két üzem eb­ben az évben csaknem negyven­ezerrel több, összesen 124 000 te­levízió készüléket gyárt- Ebből a tavalyi mennyiségnek csaknem a kétszerese, mintegy 70 000 ké­szülék kerül az üzletekbe. Az Orion a múlt év végén forga­lomba hozott televíziókat gyárt- ja az idén is nagyobb sorozatok­ban: a hatcsatornás AT 403-at és AT 505-ös, valamint a 12 csatornás AT 602-es és AT 603- as készüléket. A Vadásztöltény­gyár több típusból valósítja meg idei nagyobb televíziós program­ját. A már jól ismert Munkácsy televízión kívül rövidesen meg­kezdik a Benczúr elnevezésű új típusú készülék gyártását, amely 17 colos képcsővel készül és az Orion AT 403-as készülékhez ha­sonló. Ezenkívül az év végére még egy újabb típus gyártását is tervezik. Nagyobb mennyiségben kerül televízióskészülék exportra is. A tavalyi 43 000 helyett az idén mintegy 54 000 készülékét gyár­tanak külföldre. ÉJ ISKOLA, ORVOSI LAKÁS ÉPÜL IBRÁNYBAM Kéftantermes iskola építését tervezi az ibrányi községi tanács a községfejlesztási alapból. Négy­ezer forintot költ az 1960-as év­ben könyvtárfejlesztésre, orvosi lakást építenek, s a művelődési ház berendezését mintegy százezer forint biztosítja. Újabb nagy beruh*»áttoltál tulóttHanaU meg a ti*xufiobi lan mir* í »»-ben Asszony tavas NYÍREGYHÁZA, Morgó utca. A tiszadobi Táncsics Termelő- szövetkezetben minden évben je­lentős beruházásokat eszközöl­tek, hogy a közös gazdaságot egy­re szilárdabbá tegyék. Tavaly például a többi között modern, negyvennyolc férőhelyes sertés- fiaztatót építettek s a költségek felét saját erőből teremtették elő. Az építkezéseket a kialakított építőbrigád végezte el. Az idén a termelőszövetkezet — mivel Tiszadob szövetkezeti község lett — megkétszereződött taglétszámban és területben egy­formán. A tagok jövedelmének folyamatos biztosítása érdekében a vezetőség tovább akarja növel­ni az állattenyésztésből fakadó bevételek arányát. Tavaly a jö­vedelem egyik tele a növényter­melésből. a másik az állatte­nyésztésből származott. Az idén hatvan százalékot akarnak az állattenyészti»; javára. Ez idő szerint harminc anyakocájuk van s úgy tervezik — mivel az< ala­pot megteremtették hozzá — jy egy év alatt száz kocát '« lefialtatnak. A növénytermelés­ben sokkal nagyobb teret bizto­sítanak a t a k a rm á n yié lé k ne k . mint eddig volt. Az idei gazdasági évre 800 ezer forintos beruházást tervez­tek — de a gyorsan megtörtént események „felborították” a félig elkészült tervet. A beruházáso­kat meg kell kétszerezni. Gépes­ből például két Bjelorusz és két TV—28-as traktort akarnak vá­sárolni az idén. A házból világosság szűrődik az udvarra. A tornácon, a konyha előtt 125-ös Csepel pihen. Gaz­dája nyilván a házban van. A kopogtatásra férfi hang válaszol, s hív. A kinyitott ajtó mögött szembetűnik a lakás. A konyha tiszta, a tűzhely csillog, az asz­tal abrosszal terítve. A szobába vezető ■ ajtónál pettyeskendővel hátrakötött fejű férfi áll pon­gyolában, kezében takarítóesz­közökkel. — Jó estét. Itt lakik Szőke Béla? — Én vagyok az — jön ki­csit pirulva, mosolyogva s lete­szi a háziszerszámokat, • hogy ke- zetfogjon. Mentegetőzik, kima­gyarázza a dolgot: — Várom az asszonyt haza. Ez igen! Büszke lehel rá a fe­lesége. S honnan várja? — Kisbabánk született! — mondja boldogan az apa■ — Aw idén 13 százalékkal emelkedik a rövidáru ipar termelése, 25 százalékkal több függöny készül A rövidáru ipar idei terve mintegy 13 .százalékkal maga­sabb a tavalyinál. Korszerű, nagyteljesítményű új gépek üzembeállításával növekszik a különböző szalagok, csipkék és más rövidáru-ipari termékek ’ gyártása. Együtt az úton seken, pártnapokon, óvónők ta­nácskozásain és mindenütt. Külö­nösen á nők, az asszonyok köré­ben fontos most munkálkodnunk, hogy megértessük a fejlődést velük, s ezáltal segítsenek fér­jeiknek a döntésben... Gyüre Margit elől jár, példát mutat, új dalt zeng. Csak az szükséges, hogy a többiek is vele együtt énekeljék azt... Farkas Kálmán. A Rico kötszermuvekben üzem- beállítják a Lengyel Népköztár­saságból vásárolt új bontó, tisz­tító és kártológépet, s így a ta­valyinál 120 tonnával több. mint­egy, 1.200 tonna háztartási vat­tát gyártanak. Ezzel megszűnik a vattahiány. Lényegesen, de még mindig nem kielégítően emelke­dik a különböző függönyök gyártása. A Lőrinczi Szalag- és Csipkegyárban 50 új csipkeverő­gép üzembeállításával 25 száza­lékkal — mintegy százezer négy­zetméterrel — növelik a legkere­settebb klöpli függöny gyártását. A Gardénia csipkefűggönygyár- ban két nagyteljesítményű angol gépet állítanak üzembe. Ennek segítségével 200 000 , négyzetmé­terrel — a termelés húsz száza­lékos növelőjével — több, úgy­nevezett bobin függönyt szőnek. A gyártás ilyen arányú növeke­dése ellenére bizonyos fokig az idén is hiánycikk marad a füg­göny. Előbb kitakarítom a lakást, az­tán megyek értük a kórházba. SZŐKE BÉLA íme nem csak az autószereléshez ért, hanem a házi munkák végzéséhez is. Lát­tam már, amikor a 13-as autó­javító üzemben fülig olajosán dolgozott egy személygépkocsi hasa alatt. Most meg szőnyeget készül porolni. „Felfüggeszti” rövid időre a munkát, míg né­hány szót váltunk. Hellyel kí­nál a szép, kényelmes szobában. Két szobát lakik. Szép bútorral van mindkettő berendezve. — Mind a ketten dolgozunk — magyarázza — Én 1600—1800 fo­rintot hozok haza havonta, és feleségem az Ügyvédi .Munkakö­zösségből 1000 forinton felül kap gépíró munkáért. A függönyt ta­valyi nyereségrészesedés pénzből vettem. Az idén is kapunk. Hal­lottam, hogy 17 napi fizetésnek megfelelő összegre számíthatunk. Most már arra számítva bátran meg mérem venni a gyerekko­csit. Mire a feleségem hazajön, az is a lakásunkban lesz. AZ AUTÓSZERELŐ szakmun­kás hamar az üzemre, a terme­lésre terelte a beszédet■ Szóba jött a sok munka, amit már eb­ben az évben végzett. Elővett egy noteszt, „a kisokost”, — ahogy ő ezt nevezi. — s abból sorolta, hogy az új év első mun­kanapjától melyik nap milyen gépkocsin, motorkerékpáron vég­zett javítást, munkát. S minden napra be van neki írva az is, hogy mennyi a napi kereset a teljesítmény után. Ötven-hetven forintok naponta. — Tavasszal, ha addig sikerül még egy kis pénzt ~ összespórol­ni, kicserélem a Csepelt egy au­tóra — újságolta tervét. — Majd azon járunk kirándulni a csa­láddal. Az apósom, — a Dózsa Tsz-ben dolgozik, — említette, hogy ő is segíteni fog az autó­vételben. JÓKEDVVEL búcsúzott. s ment folytatni a házimunkát az autó­javító üzem: egyik kiváló munká­sa. ü. A. A csaholciak már kettőt léptek előre együtt van a vetőmag Az első nagy lépést minden család egyénileg, önállóan tette meg, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. Ezt az első lépést — amit évek, hónapok vajú­dása előzött meg — december elején pecsételte meg a község dolgozó parasztságának első, közös, termelőszövetkezeti köz­gyűlése. De az eddig megtett út nem volt más, mint maguk mögött hagyni a tegnapi, egyéni gondokat. Ez azonban annyi, mint megállni a parton, a há­tuk mögött érezni a felégetett hidat. Segítő kéz kell, hogy minden ember tétovázás nélkül, közösen lépjen tovább és ne tévedjen ingoványba. Kezivülts u’.án A közgyűlés határozatainak a végrehajtásához már harmadnap hozzákezdtek a csaholci Zalka Máté Termelőszövetkezetben. Sok feladat tornyosult a vezetőség és a különféle bizottságok eij t; számbavenru az összes vagyon­tárgyat. földet, .jószágot az őszi vetéseket s ezek ismeretében Ki­dolgozni az idei, egész községre szóló gazdálkodási tervet. Ebben a'munkában a MÉSZÖV iszakemberei sietlek a csaholciak ! segítségére. A meze. leltártól, a {tavaszi vetőmag magállapításátM kezdve kidolgoztak a közösbe Ke- jrülő vagyon, a lábasjószág elhe­lyezésének a lehetőségét s ez idé szerint a másléihónapcs szővet- i kezeli kézségben a termelési ter­vet is befejezték, csak a pánz- | ügyi rész maradt hátra. Először a mezei leltárt állapí­tották meg. Az új szövetkezeti tagok száz hold búzát, harminc­két hold őszi árpát és kilencven­hat hold évelő pillangóst vittek a közösbe. Természetesen igen szétparcellázott területen van ez a veternény. Bár a termelőszövet­kezet az őszön sokkal több ka­lászost vetett, mint máskor, a szövetkezeti község összes vetés- területe kevés. Ezért, elsősorban a takarmánygabona esetében, ta­vasszal pótolják a hiányt úgy. hogy a kisparcellás veletek fog- híjaiba kerül a tavaszi árpa es a zab. Ismerve az adottságokat kiala­kították a termelés arányait és ennek birtokában meghatározták ki mennyi vetőmaggal járuljon hozzá a tavaszi vetésekhez. A tagok kivétel nélkül felismerték a vetőmag-összeadás jelentőségét s néhány nap alatt közös mag­tárba került a kukorica, tavaszi árpa, zab, napraforgó és a bur­gonya. fi jészág egy része közös ledéi alatt van Ha nagyüzem. akkor legyen valóban minél hamarabb az — számították a közösbeliek. Fel­mérték a .jószágállományt, végre­hajtották a közösbe kerülő álla­tok értékelését. Az alapszabály szerint megszabott háztáji állo­mányon kívül tizenhat tehén, ti­zenöt növendék, hét ökör, nyolc tinó, huszonegy lo és 16 juh sé­rült a közösbe. A megalakított építőbrigád a közgyűlés után néhány nappal már munkához látott. Az új be­lépők közül tíznek választottak ki az istállóját, hogy a jószágot ott helyezzék el, míg nagy, kö­zös épületet emelnek. A jászla­kat elkészítették, a juhhodályt rendbetették. így a szarvasmar­ha és a juh mar közös fedél alatt van. A tagok sertésből is mintegy ötvén darabot szándékoznak be­vinni, de ez idő szerint ezek ré­szére nincs férőhely. Az építő- brigád feladata, hogy hamarosan építsen egy átmeneti közös fede­let a sertés részére. A termelőszövetkezeti község alakuló közgyűlésén felmérték az erőket. A növénytermelésben két brigád dolgozik majd. újonnan bc'.lpelt vezetőkkel az élen. A kvüxü: jtermelés' sovsa is jó ke­zekbe van téve: a brigád tagjai áiaíahiiit a munkaszerva?^ valamennyié,. "* -ió egyéni gyü­mölcstermelők voltak. Az állat- tenyésztésben dolgozó tagok sza­ma harmincra emelkedett és bat tagja van az építőbrigádnak. A közös munkát mindenütt megkezdték s a kinti munkákat 2 De megtanulta. Közvetlenségével, : szerénységével és cselekede- i teivel vívta ki magának a meg­becsülést, szeretetek — No, meg is érkeztünk — ko- i pogtalott a kísérőm, í ’ yüre Margit ott állt a kony- . hában az asztal előtt és da­ráit. Két kislány hancúrozott kö- i rülötte. , " Készítem a vacsorát — mo- , solygott. —■ Most már az enyéim — mondta, amint észrevette gya­nakvásomat. — Én nevelem őket. A nővérem gyermekei. Amikor meghalt, az apjuk elhagyta őket. Én meg őröltbe fogadtam... Így élünk mi hármasban itt — mu­tatott körül. Annát még ötven­nyolc szeptemberében magamhoz vettem. En gondoskodom a tanít­tatásáról. Júlia, a kis húgom, öt­venkilenc márciusában került hozzám ... Ezemégyszáz forint a fizetésem. abból éldegélünk . .. Gyüre Margit az óvónő, a lány, nemcsak- félszáz pöttömnyi kis j gyermek gondos nevelője, hanem ! édesanya helyett anya is. És a község párttitkára. —. Eddig én voltam a falusi KISZ-titkár. Most még több fel- ■ adatom van, de nem tudom meg- • állni, hogy a KISZ-be ne menjek. Várják is a fiatalok. S minden j házban szívesen látott vendég. I Esténként felkeresi az embereket! és élményeit meséli, amit soha nem felejt el. Margit, mint a párt : küldötte részt vett a korgreeszu- ! son. ^ ok embernek elmondtam i mór a faluban az élmenye- i j met. Mert az valóban az volt, j Együtt tanácskozni az ország, a I nép, a párt vezetőivel. Koccintani Hruscsov elvtárs feleségével, Ma- ; rosán elvtárssal .. . Nagy dolog. Nagyon boldog voltam. Nekem az a közvetlenség', bizalom és o,zm- i teség tetszett legjobban, ami az egész kongresszust j,_h rnazle. Ilyenné formáljuk a mi pártszer­vezetünkben is a párttagokat.! Erre neveljük az embereket is, s azt szeretném, ha Ny.rmihalyüi- ban is megértenék az őszinte, a parasztság jövőjét, az ország sor- i sát megáénak tekintő párt gon- { doskodását, s nagyobb léptekkel haladnának előre. Ezért járom minden este a. házakat, s beszc- ' lek az emberekkel, KISZ-gyűle- j 1/ utói lösen a lányok és az a asszonyok arca derült fel, « büeriseség sugárzott róluk, ami- teor megtudták, hogy Margitot a bizalom új, magasabb rangra «meite, Igaz, kicsit bánkódtak is «emiatt, mert azt gondolták, hogy ezután talán tájukra sem néz. Meg drukkoltak is, féltették. Tud­ták, hogy egy szerény, halkszavú tény, aki úgy a nyári napsütéses reggeleket, mint a téli fehér dél­utánokat mosolygós arcú, hancú- tjoaó óvodásai között tölti. Való­sággal körül zsongják, elhalmoz­ták szeretetükkel, mert úgy tud játszani velük, mint egy gyerek. Mint az egykori lantosok, úgy lopta be magát Margit a nyírmi- hálydi óvodások és a kiszesels szívébe. Ha valamit tenni kellett, csak Margit „néni”j Ha színdarabról kérek tanácsot, vágj- azt vitatták, mi legyen a KISZ-gyúlés napi­rendjén, akkor is Margit „néni”. Gyüre Margit, ha szólt a fiatalok­nak, akkor dugig megtelt a helyi­ség, s utána mindenki munkához látott. Megzabolázla a nagy fiú­kat, reményt öntött a hitetlenekbe, s mindenkihez volt egy kedves szava, jó tanácsa .,, A mikor meg megtudták, hogy kapálni indult az óvónéni, meglepték, nyomon követték, s mire észrevette magát; már egy egész brigád állt a háta mögött.,. Sajnálták, de örültek is annak, hogy előléptették ... Margitot igaz váratlanul érte a nagy megbízatás és még azt sem tudta kimondani az izgalomtól: vállalom ... Most aztán egy egész község gondját vette a nyakába. Alig fe­jezi be az óvodában a tanítást, már is a nagyokkal folytatja. Nincs egyetlen este, hogy egy-egy családot fel ne keresne. Kinek erre, kinek arra ad választ, fel­világosítást. — Nem biztos, hogy otthon ta­láljuk — mondta a kalauzul mel­lém szegődött hivatalsegéd. — Tetszik tudni, nagyon elfoglalt lány ám a Margit. Nincs egyetlen perce sem szabad. Annyit senki nem tesz itt az emberekért, mint ő ..; — Csak azon csodálkozom, hogyan tud a felnőttekkel bánni, amikor ö a kicsinyek nyelvén ért. Ettől tartottak a kiszesek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom