Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

A hallgatók barátaim is ni szoktam az elmaradókkal, akik valamely halaszthatatlan okból nem tudtak eljönni a sze­mináriumra. Kötetlen szóváltás során megemlítem milyen kér­désekkel foglalkoztunk, hol ta­lálja meg az előadás anyagát. Régi szokásom, hogy minden foglalkozás előtt - „emlékeztetőt'’ csinálok. Személyesen, vagy te­lefonon értesítem a hallgatókat „ne feledd, holnap szeminárium, várunk”.’ Magamnak oda is jegy­zem az értesítési papíromra, a foglalkozás megkezdésekor ne ér­jen meglepetés. MÁR EMLÍTETTEM, a hall­gatók barátaim is, tudok a ki- sebb-nagyobb gondjaikról, na­ponta látom hogy dolgoznak, hogyan fejlődnek. Roppant elő­nyösnek tartom a szeminárium szempontjából, hogy a hallgatók mindegyike kommunista és köte­lességből is tanul.'ezenkívül előny a szervezett gárda, az üzemi körülmények és most téli vi­szonylatban a meleg helyiség, elegendő ülő alkalmatosság. ­Melyek a terveim? Szeretném a huszonhat halgatómma! sok eredménnyel zárni a pártoktatá­si évet és jövőre új hallgatókkal megismertetni a marxizmust... Ennyit meséli el Éhnek Gyula. Epilógusnak csak annyit: Egyszerre népszerűbb az üze­mekben, hivatalokban, vállala­toknál a KST mozgalom. A dol­gozók megtakarított forintjaikat saját szervezetük útján gyűjtik össze. A ICTS-nek tagja lehet az illető üzem minden dolgozója ha a belépési nyilatkozatot aláírta s vállalta, hogy havonta bizonyos összeget befizet a KST- pénztárá­ba. A megyében tavaly januárban 7970 KST tag volt, s számuk a* év végére 9483-ra növe­kedett. Nemcsak a befizetők száma nö­vekedett, hanem a, befizetett ösz- szeg is. A Kiskereskedelmi Vál­lalatnál működő KST-nek pél­Rimek elvtárs harminchétéves, még a felszabadulás előtt ismer­kedett. a marxizmussal, ezerki- lencszáznegyvenhat január 24 óta \ dolgozik . a Vulkánban, ti­zenhárom éve propagandista, a gimnáziumi érettségi mellett most végzi a- miskolci öntőípari technikum utolsó évét, fele^ge is a Vulkánban dolgozik, ő is ta­nul és van két gyermeké. Sokat tanul, nemcsak politikai mí,íyek- I bői, hanem szakmai és általános ! műveltségét is gyarapítja. Nem I könnyű e fontos párt-r.egbízatá- J sának eleget tenni, clykc^ a pi­henő idejéből kell elcsípni és készülni a szemináriumra. Eddig | és reméljük ezután is egész szív- | vei teszi ezt, a kisvárdai járás j hetvenegy propagandistájával j együtt. [ RiMEK GYULA ÉRTELMÉT, j célját látja fáradozásának, szer-e-1 tik és becsülik a oírtszervezeí j tagjai és a pártoríkivüliek, el­ismer k fáradozását a pártszerve- j zet és a felsőbb pár tszervek ve- i zetői. Nem is lehet kétséges sen- I ki előtt a pártpropaganrla önzet- j len munkásai megérdemlik & biz- j tatást és az elismerést. Nagy- munka az övék, az emberek ben­sőjében végeznek maradandó vo- J násokat. | Páll Géza í 9483 KS r*latj több, mint százezer forint nyeresége dául _ megnégyszereződött a tag­létszáma. s a havonta befizetett összeg is, A KST betétek visszafizeté­séért az állam szavatol. Aki tag­ja, évekint a befizetett összeg után 5 százalék kamatot kap, s kérésére kölcsönt is folyósítanak. A MÁV-nál működő KST 2X0 tagjának 131 ezer forint köl­csönt fizetett ki, a dohányfer­mentáló vállalati KST pedig 273 tagjának 121 ezer forin­tot. A KST betétek visszafizetése a megyében befejeződött. A tagok a befizetett, összeg után összesen több, mint százezer forint kama­tot, nyereséget kaptak. Az időjárás bosszúja T/an egy „köz- ' - tiszteletben” álló idősebb isme­rősöm. Arról neve­zetes, hogy mindent tud, mindenről na­gyon határozott, megcáfolhatatlan véleménye van. Hallatlanul nagy tájékozottsággal bír a szakácsművészet­ben. különösen sze­reti a különféle ínyencségeket fo­gyasztás közben bí­rálni. A politika szintén erős oldala. Másoktól hallottam hogy már 1950 ka­rácsonyán megjó­solta. hogy egy éven belül az angol ejtőernyősök az egész világot meg fogják szállni. Egyszóval min­denhez ért. Mégis meg kell jegyeznem, hogy az időjárás a vessző­paripája. Nem mondom, ebben az- ián nagy specialis­ta. A köszvényei segítségével valósá­gos időjóssá , fej­lesztette magák Legutóbbi bcszélge tésiink alkalmával is addig csűrtem- csavar.tam a szót, míg az időjárásnál kötöttünk ki. Ez néhány nappal ez­előtt történt. Meg jegyeztem. hogy rövidesen havat ka­punk. öreg bará­tom .lustán belesza­golt a levegőbe, m'eggusztálta az ónos felhőket. s megjegyezte. hogy az szerinte kizárt dolog. Szerinte meg hetekig száraz, szélcsendes időnk lesz. Azt ö halál- iztosan meg tudja jósolni. s elárulta, hogy a hókérdés már napok óta iz­gatja. s ezért figye­li is a felhőket. De hóesésre semmi lc’- látás. Sőt annyira biztos a dolgában hogy délután ke­rékpárra iil és kt- karikazik az egyik közeli községben lakó rokonához egy kis látogatásra. 1/ alúban így is ' cselekedett. Az időjárás azon­ban kegyetlenül megtréfálta az én jós ismerősömet. Ö kikerékpározott, a hó pedig aznap es­te elkezdett pillin- gézni, később nagy pelyhckkel hulla­ni. .. Másnap reg­gelig esett, s arra. ébredtünk. hogy vastag fehér bunda | takarja az utat. S j hogy a búi ne jár­jon egyedül, még a szél is rákezdte, s í helyenként bizony ] alaposan befújta az : utat. 11 eteorológusunk ^ 1 bizony meg­hosszabbította a ro­koni látogatást. Be­szélgetésünk óta még nem találkoz­tam vele. így nem tudtam . kideríteni, hegy azért ma­radt-e vidéken, mert a hűtlen idő­járáson akart ne­mes bosszút állni, vagy egyszerűen azért mert kevés­bé kellemes dolog­nak, tartotta a,'nagy hóban való kerék­pározást. Amint hallom. kerékpá­rostól együtt vo­nattal jött haza. i»cz,i. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1960. ja­nuár 12-cn ülést tartott. A Központi Bizottság kegyelet­tel megemlékezett halottjáról. An­tes István élvtársról, aki 15 éves kiemelkedő, áldozatos munkával szolgálta z szocialista építés ügyét. A Központi Bizottság úgy határo­zott, hogy pártunk kitűnő harco­sának, Központi Bizottságunk tagjának, Antos István elvtárs­iak emlékét meg kell örökíteni a munkásmozgalom nagy halottat nevét őrző emlékművön. A Központi Bizottság ülésén Kádár János elvtárs beszámolt az időszerű kérdésekről, az 1959-es népgazdasági terv végrehajtásá­ról, az 1960-as terv megkezdésé­ről. A Központi Bizottság a tájé­koztatást tudomásul vette, és jó­váhagyta azokat az intő .kedése­ket, amelyeket a Politikai Bizott­ság az 1960-as terv végrehajtása érdekében tett. A Központ, Bi­zottság megállapította, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép erőfeszítései komoly eredménye­ket hoztak, a Központi Bizottság márciusi javaslatait megvalósítot­ták, elérték, sőt, túlteljesítették a célkitűzéseknek megfelelően há­roméves tervünk több mutatójá­nak 1960 végére tervezett szintjét. Ezért köszönetét és elismerését fejezi ki a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak, az értelmi­ségnek, a gazdasági vezetőknek és mindazoknak, akiknek az eredmé­nyek elérésében részük volt. A Központi Bizottság melegen üdvözli az újabb munkaverseny- kezdeményezéseket. Javasolja az illetékes társadalmi és állami szerveknek, hogy a kongresszusi versenyhez hasonlóan a munka­verseny céljait az 196Ö-as évre is pontosan határozzák meg. Felhív­ja a figyelmet arra, hogy a len­dületesen megindult termelőmun­ka során küzdjek le a lezárt mun­kaévben tapasztalt bizonyos hiá­nyosságokat: a felesleges létszám­emelést. a beruházások szétfor- gácsolását, a káros „mennyiségi” szemléletet. A gazdaságosság szempontjainak következetes ér­vényesítése azt kívánja, hogy mennyiségi tervtúlteljesítésrc csak olyan területeken törekedjenek, ahol ehhez a termelési kapacitás, az anyag, az energia rendelkezés­re áll, az értékesítés biztosított, és az*, ország nemzetközi fizetési mérlegét javítja. A Központi Bizottság továbbá javasolja, hogy az április 4-re, ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulójára történt versenyfel- ajánlásekat fejlesszék éves ver­sennyé, amelyen belül április 4-e, a verseny egyik állomása lesz. Április 4-ére át kell adni a kong­resszusi munkaversenybén leg­jobb eredményt elérőknek a Köz­ponti Bizottság zászlóit. A szocialista munkaversennyel együtt, tovább kell fejleszteni a szocialista brigádokat. Gondos­kodni kell számbavételükről és rendezni kell a kitüntető címek elnyerésével kapcsolatos kérdése­ket. Helyesli a Központi Bizottság, hogy a munkaverseny közvetlen szervezését — az eddigi gyakorlat­nak megfelelően — a szakszerve­zetek, felső fokon a SZOT végez­zék. A Központi Bizottság fel­hívja a párt és a KISZ összes szervezeteit, a gazdasági vezető­ket és a sajtó munkásait, hogy a dolgozók versenyét messzemenően támogassák. A Központi Bizottság üdvözli a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében elért újabb eredményeket. Az ország különböző területein november közepétől ez év január 11-ig 148 ezer dolgozó paraszt választotta a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útját. A szövetkezetek földte­rülete 848 ezer katasztrális holddal, ezen belül 697 ezer katasztrális hold szántóterülettel gyarapodott, Az új termelőszövetkezeti közsé­gek és városok száma 457. Ezzel a termelőszövetkezeti falvak és városok száma január 11-ig 1821- re emelkedett. Az állami gazdasá­gokkal együtt, az ország összes szántóterületének ma már 57,5 százaléka szocialista társadalmi tulajdont képez. A falu szocialista átalakításá­nak ez az újabb figyelemre méltó eredménye arra mutat, hogy or­szágunk dolgozó parasztsága a párt politikájának, gazdasági és társadalmi fejlődésünk számos sikerének, a meglevő szocialista nagyüzemek példamutatásának és a türelmes felvilágosító szónak a hatására egyre szélesebb körben ismeri lel, hogy felemelkedésé­nek egyedüli biztos útja a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás. Hegy az új termclöszövcjkezeíek mielőbb erős, szilárd, jól működő szövetkezeti gazdaságokká .válja­nak. a Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja a megszilárdításra irányuló munka fokozását. Fel­szólítja a Központi Bizottság a párt- és állami szerveket, nyújt­sanak kellő segítséget a szövetke­zetekbe tömörült dolgozó parasz­toknak ahhoz, hogy az új szövet­kezetekben a közös munka mi­előbb megkezdődjék. A Központi Bizottság foglalko­zott a párt VI%, kongresszusának határozataival összefüggő párt és kormányzati vonatkozású szerve­zési és személyi kérdésekkel. Meg­választotta a Központi. Bizottság négy állandó bizottságát: az Al- lamgazdasági, a Mezőgazdasági, az Agitációs cs propaganda, vala­mint a Régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottságot, végül meg­erősítette a párt osztályvezetői­nek kinevezését. j\é**-vszázhúsz sertést * hizhiEaiak az idén fi IIIűIi>*xnlkai Ztllut Miílé Iss-bcii A mátészalkai Zalka Máté Ter- I melöszövetkezetben legnagyobb i érdekességként arról beszélnek a I tagok, hegy náluk -s meghono- ! sítják a Tiborszálláson bevált új részesedési rendszert, aminek | a lényege: tervként meghatároz- j zák a tagoknak az egyénileg ki- í osztott területre a termésátlagot, ■ megszabják hozzá a munkaegy- > séget, s amennyiben a szövetke­zeti tag magasabb termésered­ményt ér el, olyan arányban gya- 1 rapszik az alapműnkáégysége. ; A szövetkezet tagjai különben igyekeznek a tél folyamán is ki- ‘ használni a. lehetőségeket. A cso- j mózást befejezték..' Nem panasz- I kodhatnak a minőségre, mert ál­lag 1350 forintot kapnak a do­[ hány mázsájáért. A vontatón dol­gozók és fogatosok az istállótrá- gyót szállítják a földekre. A télen nyolcvanhat holdon akarják el­végezni az istállótrágyázást. A gyümölcshrigád tagjai eddig el­végezték a metszés negyedrészét, I s amikor az idő engedi tovább folytatják ezt a munkát.. Az idei feladatok között az ál­lattenyésztés hozamának a növe­lése áll előtérben. Tavaly tíz sőrét hizlaltak, az idén hetven | darab lesz. Sertésből négyszúzhúsz í darabot akarnak meghízlalni, j Húszadika körül kétezer darab I naposcsibét várnak. Az idén to­I vább bővítik a barom fi tenyésztő* lehetőségét: ötezer, férőhelyes ba­I romfiólat építenek. 2 NEM KÖNNYŰ MEGTALÁL- : NI- a. kisvárdai Vulkán vasöntő- : dében Rímek Gyulát. Hol a szer- i számkészítők, formázok, lemez­lakatosok között forog, hol a . TMK lakatosok, öntvényátvevők < és az olvasztó kemence adago- ' lóinak társaságában figyeli és vizsgálja a Vulkán forrongását. Ég itt a munka, a szó szoros ér­telmében. Szikrázik az acél, for- második az öntvény. Nagyobbo­dott az üzem, háromszáz—négy­száz-féle öntvény hagyja el a ikormoló műhelyeket, megszület­tek az első kisvárdai vízvezeték . szerelvények, fűtőtestek. — na­gyobbodnak a gondok. És a gon­dok java Rímek Gyula vállára nehezedik, ő a Vulkán terme­lési osztályának vezetője. Ez puszta jelző, még másjellegű munkálkodást is takar, a terv- j készítés és ellenőrzés, az anyag! és áruforgalom napi tennivalóit. S ezek mellett Rímek elvtárs ■„civilben” a Vulkán pártalap- szervezetének szemináriumveze­tője. Találkozásunk alkalmával bz utóbbi felől tudakolóztunk. Rímek Gyula egy mozgalmas műszak után elmondott néhány apróságot szemináriumvezetési gyakorlatából, a rábízott hallga­tók neveléséről. | — TALÁN A LEGLÉNYEGE- ;' SEBB felcsigázni az érdeklődést a hallgatókban. És gondoskodni erről minden foglalkozáson. Ez j rendszerint a beszélgetés fonalá-! tói függ. Nem „tanári” formát! választottam a szeminárium veze- j lésére, inkább beszélgető, vitat- j kozó partnere vagyok a hallga­tóknak és nein éreztetem velük, ! hogy én a szeminárium vezetője. 1 ők pedig hallgatók. Ez az egyen- ! jogúság magabiztossá, közvetlen- i né teszi a viszonyt közöttünk. I Igaz a legtöbb elvtárs egyben | barátom is, naponta beszélgetünk , az üzemben. Magáról a foglalko- j zásokról még tömören annyit: Igyekszem mindig a téma lé- nyegét, velejét megragadni és ! erre irányítani a figyelmet, és a lényeg felismerésére nevelni a hallgatókat. Úgy emlékszem az államformákról, az államtípusról j volt némi vitánk az egyik alka­lommal. A hallgatók véleménye , után úgy tűnt, nem látják e kér- . désnél a lényegest. Megmagya- 1 ráztam mi az államtípus, állam- ! forma. Részletesen tisztáztuk kő- '■ zösen a kérdést. Fontosnak tartom a rendszeres Ismétléseket. a korábban tanul­tak felfrissítését, az összefüggő- ' sek, kapcsolatok megkeresését. NEM SIETEK AZ ELŐADÁS­SAL. vagy a beszélgetés vezeté­sével, mindig az érdeklődésre bí­zom milyen tempóban halad­junk. Nem határolom el magam, ha valaki olyan kérdések iránt érdeklődik, ami csak a követke­ző téma anyaga lenne. Legtöbbször felhívom a figyel­met az anyaggal kapcsolatos el­méleti cikkekre, melyek a lapok­ban, vagy elméleti folyóiratok­ban láttak napvilágot. Az elmé­lyült tanulmányozásnál hasznuk­ra lehet az elvtársaknak. Nem egyforma követelménye­ket támasztok mindenkivel szem­ben. Tudom gyakorlatból kinek milyen a politikai és értelmi fejlettsége, kihez hogyan lehet közelíteni, szólásrabírni. Külön négyszemközt beszélget­* Kpül a vencselloí törpe- vízmű Még az idén befejezik a tavai) megkezdett vencsellői törpe víz mű építését. A községben a tér vek szerint mintegy másfél kilo méteres vízvezetékhálózatot fék tetnek le, mely a község tíz pont ián fogja táplálni a nyomós-kuta kát, valamint a községi tűzoltó szertárat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom