Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

Levél a császár szállási Uj Alkotmány Tsz-ből Idáig azért nem írtam, mert elbontottuk a régi cselédháza", amelyben 24' évig laktam és há­rom gazdát' szolgáltam. Most, hogy a termelőszövetkezetben dolgozom, saját erőnkből saját kezünkkel újjáépítettük. Szép, egészséges, világos, kétezobás- konyhás lakásunk lett. — így tu­datja velünk levelezésénejc szü­netelését egyik régi tudósítónk a esászárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetből, majd a következőket adja hírül. — Szö­vetkezetünkben a vérkeringés ja­vulóban van, az utóbbi időben, 23 taggal gyarapodtunk, de nap- ról-napra többen jelentkeznek. A jelentkezés oka, hogy a szö­vetkezetünk vezetése megjavult, így az eredmények is egészen mások. Különösen sokat fejlődött az állatállományunk. A tehén létszám 24 darabról 45-re emel­kedett. Tiszta, világos istállóban helyeztük el az állományt. Az elnök megköveteli a tehenészet dolgozóitól, hogy rendesen ápol­ják és etessék a jószágokat. Sa;- nos ezt a korábbi időben nem így volt, aminek az egész tagság látta kárát. A most választott jószágfelelősünk kétéves állatte­nyésztési szakiskolát végzett tag. Bízunk benne, ho-gy még jobb eredmények lesznek szövetkeze­tünkben. Készülünk a zárszámadásra és már tervezzük a jövő évet. Mos­tantól kezdve három villanymo­tor is segíti a munkánkat. A szecskavágás, darálás és tejfel- dolgozás villanyerővel történik. A csarnoknak mi csak tejszínt szállítunk, a sovány tejet meg­isszák a malacok. Most abban az ügyben járunk hogy minden jakásba jusson el a vezetékes rádió. Jártai József tsz-tag Aláírták a magyar-szovjet kulturális és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervét Hétfőn, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetében aláírták a ma­gyar—szovjet kulturális és tudo­mányos egyezmény 1960. évi mun­katervét. A munkatervet magyar részről Ac-zél : György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, szovjet részről Ty. F. Stikov, a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írta alá. Az aláíráson jelen volt Szir­mai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Banké Va­léria művelődésügyi miniszter, Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront' Országos Ta­nácsának főtitkára, a Művelődés- ügyi Minisztérium, a KülügymL I nisztérium, a Kulturális Kapcso­latok Intézete több vezető mun­katársa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselői, va­lamint a szovjet nagykövetség több tagja. Az egyezmény aláírása után Aczé) György és Tv. F. Stikov beszédet mondott. — Az egyezmény aláírására olyan időpontban kerül sor — mondotta a többi között Aczél György —, amikor az egész világ csodálattal beszél a szovjet tudo­Tizenegy évé alakult meg De­meterben a vegyes ktsz. Most félszáznál több emberrel termel. Jól dolgozik. Tavaly 360 ezer fo­rint tiszta-nyereséget értek el. A ktsz tagsága egy hőnapi fizetés­nek megfelelő nyereségvissza térí­tésre számíthat. " 1960-ban további fejlődés és gazdagodás elé néz a ktsz. Vas­ipari részleget hoznak létre, melyben bádogosok, lakatosok és villanyszerelők fognak dolgozni a lakosságnak. Ruházati részle­get is alakítanak. Fejlesztik az asztalos részleget, famegmuhká- ló gépeket vásárolnak. Megkez­dik egy ötvenméter hosszú szö­vetkezeti üzemház építését. A jól dolgozó ktsz-be a kö­zelmúlt hetekben nyolc kisipa­ros kérte felvételét. 109 vayon baromfit, közei 23 millió tojást adott megyénk tavaly a népgazdaságnak Ugrásszerűen emelkedik Sza- 1 bolcs-Szatmár megyében a ba- t romfl tenyésztés — állapította meg Szabó Géza elvtárs, a Ba- romffelvásárló Vállalat nyíregy­házi kirendeltségvezetője. A fel­vásárolt mennyiség az utóbbi há­rom ’ esztendőben a következő képpen alakult: Míg 1957-ben mindössze 49 vagon baromfi gyűlt össze a me- gyében, addig ez a szám 1956- ban már elérte a 79 vagont, és tavaly, 1959-ben 109 vagon ba­romfi t adott megyénk a népgaz­daságnak. Ugyancsak szép eredmény mu­tatkozik a tojásfelvásárlás terén is. Tavaly — az előző évhez vi­szonyítva — közel 5 és fél mi'l­Sok nyúl került * terítékre A fehérgyarmati vadásztársa­ság vasárnap Tunyogmatolcson rendezett körvadászatot. Mintegy negyven puskás kerítette körbe a nyulakat, amelyek meglepően ■ elszaporodtak ezen a területen. Volt olyan kör, amelyben há­romszáz darb nyúl szaladgált. Egy. körben százötven darab tap­sifülest is ejtettek. Vasárnap összesen 350 nyulat lőttek. Többet is lőhettek volna azon­ban. ha néhány vadász — mint Iíarkai Frigyes és Mester Ferenc — nem hagynak" nagy .,kapu­kat” magük mögött. Ezeken a helyeken ugyanis levés nélkül menekültek el a körből a nyu- lak. Dicséretes, hogy a fehérgyar­mati vadásztársaság ilyen ól gazdálkodik területén. Most azonban fontos, hogy a hó érkez- tével megkezdjék a dúvadak mérgezését és a hasznos vadak etetését. lió darab tojással vásároltak tel többet, és így az 1959-es végösz- szeg közel 23 milliót mutat. Kü­lönösen jó hatással volt a felvá-; sárlásra a termelőszövetkezetek I által eladott mennyiség, amely i ugyancsak több vagonnyi. Jellemző a fejlődésre, hogy az j 1960-as terv még nagyobb meny- nyiséget ír elő. Baromfiból 12r vagonnal, tojásból pedig 25 mil­liót terveznek felvásárolni me­gyénk területén. E munkában ezután még inkább a termelő- szövetkezetek tevékenysége kerül előtérbe, hiszen a sorra alakuló szövetkezeti községeknek jó jö­vedelmi forrás a baromfitenyész­tés is. mány újabb nagy eredményeiről. Ezek az eredmények, vívmányok különös örömmel töltenek el ben­nünket is, mert sajátunknak, a mi eredményeinknek is érezzük a szocializmus új, győzelmes szaka­szának e jelképeit. A sikerek nem csupán cgy-egy gondolkodó nagy­szerű munkájának vívmányai, ha- I nem a szocializmust építő társa­dalom, szocializmust építő nép közös nagy munkájának gyümöl­csei, s előfeltételei, biztos bázisai a békének- Is. Ügy, gondoljuk, ma már mindenki előtt világos, hogy a szocialista társadalom nem­csak a technika és a népgaz­daság különböző ágaiban mu­tatja meg fölényét a kapitalis­ta társadalom fölölt, hanem kulturális téren is. A technikai eredmények szorosan összefüggnek nálunk a kulturális színvonal emelkedésével is. Nem véletlen, hogy a szovjet tudomány eredményei még a legfőbb kapita­lista államok illetékes köreit is arra indították, hogy a szovjet oktatási rendszert tanulmányoz­zák és saját nevelési rendszerük reformját szorgalmazzák. A mi kultúránkat az elmúlt 15 év alatt a szovjet kulturális eredmények sokféle szempontból termékenyítették meg. S ez á kul­turális hatás nem jelentette nem­zeti kincseink háttérbe szorulását, sőt azzal járt, hogy mi magunk is jobban tudtára ébredtünk valódi kulturális érdekeinknek. A . ma­gyar—szovjet kulturális kapcsola­tok — éppúgy, mint a politikai, gazdasági kapcsolataink — a tel- | jes egyenrangúság alapján fejlőd- I tek és fejlődnek. ! A magyar kultúra legjobb és j legnemesebb eredményei a Szov­jetunió segítségével belekerülnek a világ kultúrájának nagy ára­mába. ... I ? A Szovjetunióban több mint 517 magyar müvet adtak ki 31 Uj iskola, bővülő vülanyháSózat Bu|o» A B.uji Községi Tanács 1960. évi községfejlesztési terve köz­ségi viszonylatban igen jelentős feladatok megoldását irányozza elő. Kéttantermes iskola létesí­tését tervezik. 1500 négyzetmé­ter járda épül még ez évben Bujon- A községi villanyhálóza­tot 1300 méteres szakasszal bő­vítik. Szinte vártuk a világszenzációt, ] Megszoktuk már, hogy e parányi ■ földgolyó minden pontján feltű-! nést keltenek a Szovjetunió ra-1 kétakísérletei. Most még nem tör­tént meg a kísérlet, csak a fel- bocsájtás időpontját közölték, máris bámulatba ejtette a vilá­got. De miért beszélünk kísérlet­ről? Hisz nem fordult még elő, hogy akár a bejelentés nélküli rakétakísérlet egyike is sikerte­lenné vált volna. Hát még ez! Az első bejelentett! Készpénznek vehetjük ezt. nem kísérletnek. A szovjet emberek ugyanis nem di- csekvők, szerények, éppúgy, mint a kommunizmus építése közben elért másirányú sikereik­kel kapcsolatban. „Csak” kísér­letről adtak hírt. mi azonban — és a. szocialista táboron kívül még a kapitalista országok többsége is — megtörtént ténynek véljük máris a bejelentést. Feljogosíta­nak bennünket erre a szabadsá­gért, a haladásért-, a békéért, az egész emberiség jólétének meg­teremtéséért küzdő szovjet nép nagyszerű sikerei. Január 15 és február 15 közölt kerülnek felbocsátásra a szovjet óriásrakéták. Ki tudja megjegy­zés nélkül hagyni ezt a ritka pillanatot? Azt, hogy fél évszá­zaddal ezelőtt még szinte rab- szolgasorsban élő nép ma ilyen rakétatechnikai „csodákra" ké- j pes? Jóbarát és ellenség egy- j aránt tudja: a több tonna súlyt] űrberepítő óriásrakéták felbocsá- j tása és becsapódási helyének mé­terre és másodpercre előre törté­nő meghatározása felmérhetetlen\ jelentőségű a tudomány és a technika fejlődésében. Ki mert j volna néhány évvel korábban ar-i ra gondolni, hogy egykor a Ve-, mist megostromolják majd a szovjet rakéták? Azt a bolygót, amelyhez 150 napig tart az út még olyan szédítően gyorsan szá­guldó rakétákkal is, mint ami­lyenekkel a Szovjetunió rendel­kezik. S ez nem a holnap álma, hanem a ma valósága. Bizonyít­ják ezt még a nyugati lapok, tu­dósok ás rakétaszakértők is. Az előre jelzett becsapódási körletet angol, amerikai atom és katonai támaszpontok, bázisok övezik. Nem is olyan nagy távol­ság választja el majd egymástól ezeket a támaszpontokat és be­csapódó rakétákat... j Az Északi 5 foktól 10 fokig és ! a Nyugati 160 foktól 170 fokig terjedő övezetben csapódnak I majd le az első olyan óriás szov­jet rakéták, amelyek — először n világtörténelemben — visszatér­nek a világűrből. S ezt a helyet övezi, a Harcai, Marshall, Gelbert, Howland, Palmyra és Baker szi­getek: A jelzett becsapódási hely­től északra mintegy 400 mérföld- nyire terül el a Johnston ameri­kai atombombakísérleti telep, délre pedig a Karácsony-szigeten lévő angol atombombakísérleti támaszpont. Amikor számításba vesszük, hogy a sok tízezer kilométert szá­guldó rakéták ilyen pontosan be­csapódnak kijelölt helyükre, nem feledkezhetünk meg arról a fe­lelősségről. amelyet a szovjet tu­dósok és rakétaszakértők vállal- ! nah a kísérlet során. Ugyanis ha : csak egy gondolatnyi tévedés tör- • térnie a rakéta irányításában és csak néhány fokkal térne elmeg- j határozott útjáról, komoly követ- j kezményeltet szülne. Mivel ason- i ban a rakéta becsapódási. helyét I övező támaszpontok ismertek, el- ' képesítő, milyen biztosan és pon­tosan irányíthatók a rakéták. A ; Szovjetunió soha nem kérkedett i katonai és technikai fölényével, ! mégis felmerült a gondolat: az ' ilyen rakéták becsapódási helyei. adott esetbe» bárhova kitűzhetik több tonna teher hordozása ese­tén is... A Szovjetunió azonban a tudományt szolgálva végzi világ­raszóló kísérleteit. Azért, hogy minél előbb ember uralkodjon ne csak a Földön, hanem más bolygókon is. Ember még nem volt a vi­lágűrben. Lehet, hogy a közel­jövő kísérletek során sem kerül sor embert szállító rakéták fel­bocsátására. Az viszont biztos, — és a nyugatiak is elismerik —, hogy a Szovjetunió minden bi­zonnyal rendelkezik olyan raké­tákkal, amelyek alkalmasak az embert a világűrbe repítem és onnan sikeresen visszahozni a Földre. S akik ezt lehetővé tet­ték, kommunizmust és nem ka­pitalizmust építenek, kizsákmá­nyolás mentes társadalmat és nem gyarmati rendszert valósíta­nak meg. Ilyen emberek barátsá­gát élvezni megtiszteltetés, velük szövetséget kötni teljes biztonsá­got jelent. Gyakorlatban nem volt ember a világűrben, minden lehetőség biztosítottnak ■ látszik azonban, hogy rövidesen embert szállító rakéták kerüljenek felbo­csátásra a Szovjetunió területé­ről. Nagy Tibor nyelven, csaknem 14 milliós példányszámban. Petőfi versei 610 000, Móricz mü­vei 659 000, Mikszáth művei 760 ezer példányban jelentek meg a Szovjetunióban. A magyar filmek nézőközönsége több tízmilliós. Jó­zsef Attila, Ady műveit egyre töb­ben olvassák, és sorolhatnánk to­vább ezeket a nálunk még nem eléggé ismert eredményeket. Hadd köszönjük itt meg ezt külön is a szovjet állam által az internacio­nalizmus szellemében nevelt írók­nak, művészeknek, akik a népek barátságának elvét követve, lefor­dították a magyar irodalom mű­veit; S minden más művészeti és tudományágban a kis magyar nép a Szovjetunió segítségével került ki abból az elszigeteltségből, amelyben a múltban volt, s ezt el­sősorban a Szovjetunióval és a testvéri népekkel való kapcsola, fáinknak köszönhetjük. Ty. F. Stikov beszédében a töb­bi között ezeket mondotta: A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kulturális és tudomá­nyos együttműködésének 1960. évi munkaterve kulturális, művészeti, tudományos, cjktatási és egészség- ügyi, sajtó-, rádió-, televíziós és sportkapcsolatainak további elmé­lyítését és fejlesztését irányozza elő. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink sohasem voltak olyan széleskörűek és sokoldalúak, s ugyanakkor oly őszinték és tar­tósak, igazán testvériek, valóban szocialista és internacionalista jel­legűek, mint most. Szüntelenül növekednek a mindkét ország számára elő­nyös gazdasági, külkereske­delmi kapcsolatok. Szélesedik a tudományos és műszaki ta­pasztalatok és eredmények cseréje. J elentős mértékben megnöve- kedett orvosi és egészségügyi együttműködésünk; Különböző küldöttségek formájában és ide­genforgalmi úton is a magyar és szovjet dolgozók ezrei látogatnak el egymás országába. Mindenna­pos jelenség, hogy a kulturális, tudományom és műszaki élet ma­gyar és szovjet képviselői tevéke­nyen részt vesznek a két ország konferenciáin és kongresszusain. Erősödnek a közvetlen kapcsola­tok tudományos, kulturális in­tézményeink, valamint üzemek, szövetkezetek és oktatási intéz­mények között; évről évre széle­sednek országaink kapcsolatai a társadalmi szervezetek vonalán. Örömmel állapíthatjuk meg, hogj' a Szovjetunió és Magyaror­szág tudományos és kulturális együttműködésének immár hagyo­mányossá vált munka tervei nagy­mértékben hozzájárultak orszá­gaink fejlődéséhez, minthogy azo­kat mindegyik fél nem csupán tel­jesíteni, de túlteljesíteni is törek­szik. Engedjék meg, hogy kifeje­zést adjak abbeli meggyőződésem­nek. hogy a ma aláírt 1960. évi magyar—szovjet kulturális és tu. dománycs munkaterv elősegíti né­peink további közeledését, a béke, a haladás és szocializmus ügyét és annak végrehajtása sikerrel fog járni — mondotta Ty. F. Stikov nagykövet. Benke Valéria művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kul­turális és tudományos egyezmény i960., évi munkatervéhek aláírása alkalmából hétfőn ebédet adott a I munkatervi megbeszéléseken részi Ivett szovjet delegáció tiszt 11'-.. A lakosság jobb ellátását szolgálva ój részlegekkel tovább fejlődik, gazdagodik a Demccseri Vegyes KTSZ /Un bér az. űrben

Next

/
Oldalképek
Tartalom