Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ara 50 fillér 1%0. JANUÁR 13, SZERDA Egy százmilliókat érintő kérdésről (Cikk a 2. oldalon.) Afrika a Jügyetlenség útján (Cikk az 5. oldalon.) Latiam Sóstót 1970-ben (Riport a jövőből a 6. oldalon.) A boldog paraszti jövendő sziklaszilárd erőművei épülnek megyeszerte. Bereg egykori me­zítlábasai, Szatmár pórjai, Oózsa népének unokái az alkotói, ter­vezői ég megvalósítói ezeknek a nagyszerű alkotásoknak. Sza- bolcs-Szatmár számos községe, dolgozó parasztjai új utat válasz­tottak, s ezzel gátat emeltek a régi elavult gazdálkodás előtt, s most tág látóhatárral, közös aka­rattal munkálkodnak a boldog holnapért. Mi tagadás, nem kis munka ez. Arról van szó, hogy olyan szi­lárd alapokra építsék a közös úton elindult szövetkezeti közsé­gek parasztjainak jövendőjét, amely hitet, bizakodást ad a to­vábbi tevékenységhez. Most kell megvizsgálni, jó lesz-e az elgon­dolás, a terv, olyan helyre ke­rül-e a mindannyiuk közös épü­lete, amely alatt mint a szikla olyan alap húzódik. Ha valaha szükség volt a józan paraszti észre, akkor most százszorosán szükség van. Mint az erőművek építőinek, mindenről gondoskod­tok kell. Ebben segítenek első­sorban a kommunisták, azok az emberek, akik ezelőtt sem hagy­ták magára a falu népét. Éjjel nappal együtt terveztek velük, megosztották a gondot, örömet. És most együtt indulnak a falu népével, az új élet útján. Napjaink égető és legfontosabb feladata a szövetkezeti gondolat terebélyesedése és testetöltése mellett a meglévő termelőszövet­kezeti községekben az új élet meg­indítása. Ebben. a falu életében új korszakot megnyitó munká­ban óriási feladatok várnak el­sősorban a kommunistákra. Nem az már a gondjuk, ami tegnap volt. Másképpen kell cseleked- niök is. Hiszen azelőtt, míg két- három pártszervezet tevékenyke­dett egy községben, addig _ a pártmunkának is más más mód­szerei voltak. Most, hogy a szö­vetkezeti községekben egy nagy csalóddá egyesült a falu, a párt- szervezetek is egyesültek. S most érvényesülhet igazán a kommu­nisták ideológiai, szervezeti és cselekvési egysége. Sok* község­ben indult meg a pártszervezete­ket egyesítő munka, s vele együtt az új módon való tevékenyke­dés. Ezeken a helyeken a tömeg­szervezeteknek, a KISZ-nek, a nőtanácsrknak is úi módon kell dolgozniuk. Úgy, hogy munkára egyesítsék a fiatalokat, nőket, se­gítsenek sajátos módon a jövő megformálásában. Akkor cselekednek helyesen a kommunisták, a szakemberek, ha egy pillanatra sem hagyják ma­gukra most a termelőszövetkeze­ti községeket. Ott vannak min­denütt, ahol a szövetkezeti útra lépett parasztok tervezik a jö­vőt. Mindannyiunk ügye. hogy erős, szilárd, olyan termelőszövet­kezetek ágyát vessük meg. ame­lyekben a dolgozó parasztok iga­zi otthonra találjanak. így tevé­kenykednek a vásárosnaményi, fehérgyarmati és a csengeri já­rások termelőszövetkezeti közsé­geiben. Fülesden, Kisszekeresen. Mándon, Uszkán, Magcsligeten, Botpaládon és számos más ter­melőszövetkezeti községben nagy részt elvégezték már a leltáro­zást, szómba vették a közös ál­latállományt és megkezdték tervezést is. Gonddal, nagy figye­lemmel, a falu sajátosságait mér­legelve. A három járásban hur szonhat termelőszövetezeti köz­ségben megtartották már az első közgyűlést is. ahol vezetősége' választottak. Ezek közül tizenkét helyen került új elnök a téesz községek vezetőségeinek élére. Húsz községben mór hozzáláttak a földrendezéshez, s már a töb­biben is folyamatosan foglalkoz­nak ezzel. Nyolc termelőszövet­kezeti községben szerveztek épí­tőbrigádokat. Mindez azt mutatja, hogy gon­dosan, céltudatosan, tervszerűen végzik az új arcú községekben az alapozási munkákat, s szilárd erőműveket építenek. Igazi ottho­nokat terveznek, építenek a falu népének, ahol megtalálja Igazi boldogságát. Elengedhetetlenül fontos azonban, hogy figyelmez­tessünk néhány fontos tennivaló­ra. A jó gazdálkodás egyik fon­tos alapja az állattenyésztés. Ép­pen ezért nagy gondot kell for-] dítani a szövetkezeti községek-, ben az állatok elhelyezésére, gondozására és a takarmány biz­tosítására. Tegyenek meg ennek érdekében mindem a szövetkeze­ti községekben. Örömmel nyug­tázhatjuk azt is, hogy a szövet­kezetekbe lépett dolgozó parasz­tok nagy felelősséget tanúsítanak a közös gazdaság jövőjének meg­alapozása iránt. Ezt bizonyítja az is. hogy megyeileg jó, 25 szá­zalékos a szövetkezetek alapjai­hoz való hozzájárulás. Ne legyen olyan dolog, amire ne terjedjen ki a figyelmük a! kommunistáknak. Gondoskodja­nak arról, hogy a szövetkezeti községekben megtartott közgyű­lések után annak határozatait figyelembevéve, állapítsák meg a falu szántó területét, őszi vetését, s azt. hogy hány holdra és mi­lyen növényekre kötöttek szer­ződést. Állapítsák meg azt is, hogy egy-egy tag mennyi vető­magot vigyen be a közösbe. Ve­gyék számba a bevitelre kerülő állatokat fajonként és nemen­ként s a részükre szükséges ta­karmányról is gondoskodni kell. Gondoskodni kell az állatok el­helyezéséről és gondozásáról, s fel kell mérni már most a beru­házási szükségleteket. S ahol ar­ra mód és lehetőség van, hozzá kell látni az egyszerűbb, de szükséges építkezések megkezdé­séhez. Nagyon fontos azonban, hogy a szakemberekről, agronó- musokról, könyvelőkről se feled­kezzenek meg. Sok sok tennivaló. És ez mind sürgős, égető, mert arról van szó, hogy ere« termelőszöve.ke- zeteket. életképes, tejlődő, nagy­üzemi gazdaságokat akarunk alakítani. Legyen ez a gond va­lamennyi kommunista, szakem­ber, pártbizottság, tömegszérve- zet gondja. így együttesen össze­fogva, egyik kezünkkel terebé- lyesítve a szövetkezeti mozgal­mat. a másikkal erősítve azt. ! juthatunk előre, építhetjük biz- j tos alapokra 1 a nagyüzemi sző-1 vetkezeti gazdálkodást. Ez most a legsürgősebb tennivaló a szö­vetkezeti községekben. S ahol ma, vagy holnap folyik egy me-1 derbe a falu gondja, s egyesül I egy családdá a község népe, ott ■ is ezzel *kell kezdeni. Sziklára épülve, együttesen, közös akarat­tal megteremteni a boldog pa- a raszti jövendőt. (F. K.) Kisgyüiéseken ismerkednek a szövetkezeti élettel Szatmárcsekén a deigozó parasztok Szatmárcsekén a termelőszö­vetkezeti kommunisták, népne­velők és a megyétől érkezett „vendégnépnevelők” személyes agitációi és kisgyűlések alkalmá­val ismertetik a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit. Az el­ső napokban történt ismerkedés után harmincán kérték felvéte­rások után legnagyobb a változás Bereg térképén. Egymás után je­lentik a vásárosnaményi járás­ból is a szövetkezeti községek ne­veit. Fent a járás északi sarki­ban úgy döntöttek a mátyusiak, hogy valamennyien a közös uuu választják. A barabási szőlőter­melők is könnyebbnek látják kö­zösen. Csaroda és Olcsvaapáti dolgozó parasztjai szintén kitűz­ték a község szélére a szövetke­zeti községet .jelentő táblát. 400 darab juhot adtak he az lírai juhászok a Hunyadi Tsz-be Újabb négy szövetkezeti község Beregben A csengeri és fehérgyarmati já' lüket a termelőszövetkezeibe. A í . korábban megírtuk. Ura népnevelők elhatározták, hogv 1 ifi szövetkezeti község lett. A ezután még több kisgyűlést tar- .1)e^ut1ob1b1i , na.P°k'jan 47 .cs?lad , , . , J , ! 329 holdat vitt be a közösbe, tanait, ahol válaszolnak a dől- j jjem csak a nagyüzemi gazdál- gozó parasztok termelőszövetke-j kodásba vetett remény vonzotta zeti gazdálkodással kapcsolatos az urai gazdákat. Kedvezően ha- kérdéseire. | tott az is, hogy több mint öt­íVor élik a nagy hasznú növények területét r a nyíregyházi Úttörő 1 »z-ken A zárszámadási előkészületek­kel egyidőben végzik a termelési terv készítését a nyíregyházi Út­törő Termelőszövetkezetben. A szövetkezet vezetősége arra tö­rekszik, hogy a gyümölcs-, sző­lő- és zöldségtermelés mellett olyan növényeknek adjon helyet, amelyek hozama nagyban növe­li a jövedelmet. A burgonya ve­tésterületét kétszeresére, a siló- kukoricáét háromszorosára, a do­hányét majdnem kétszeresére nö­velik a tavalyihoz viszonyítva. A silókukoricával tovább szi­lárdítják a takarmányalapot és erre építve a múlt évi 3300 liter' tej helyett az idén 3500 litert akarnak termelni tehenenként. A város közvetlen közelében a ba- romíitartás igen kifizető állatte­nyésztési ág. Ennek ellenére az Úttörő Termelőszövetkezet tavaly nem foglalkozott baromfival. Most már látják — a város többi szövetkezetének példáján —, hogy érdemes aprójószággal foglal­kozni. Ezért az idén kétezer da­rab baromfi befogadására építe­nek ólat és naposbaromfit vá­sárolnak. ven forinttal fizetnek egy mun­kaegységet a téeszben. Ura juhállományáról is híres. Most, hogy a juhászok is a szö­vetkezeti gazdálkodást választot­ták, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg az állattenyésztés előtt. Eredményesebben gyümöl- csöztetheti tudását Bóni bácsi is, akit a juhászaiban elért eredmé­nyeiért tüntettek ki Munkaér­deméremmel. Most ő is belépett a téeszbe. Herczeg János is 10C darab juhot vitt a közösbe, ösz- szesen 400 darab juhot adtak be a szövetkezetbe. Azt is elhatá­rozták a juhászok, hogy egyen­ként 20 mázsa takarmánnyal já­rulnak hozzá a közös takarmány gyarapításához. Egyesek ezt „túl­teljesítették” és hatvan mázsa takarmányt is felajánlottak a közös gazdaságnak. Az is dicsé­retére válik a falubelieknek, hogy minden szövetkezeti tag egy da­rab sertéssel gazdagítja a kö­zöst, amelyből hetven darab ser­tést, valamint nyolc darab szarvasmarhát már be is hajtot­tak a téesz udvarára. LI j típustervek Korszerűsítik a köz- és lakóépületek tervezését Az Építésügyi Minisztérium ter­vező vállalatai az elmúlt évek­ben a lakóházak, az iskolák, az ipari és a mezőgazdasági épületek kivitelezésére sók típustervet ké­szítettek. Az ország lakásépítési programja, s más beruházások most olyan nagy feladatot rónak az építőiparra, amit a régi módon már nem tudna megoldani. Ezért az idén új elvek alapján átdolgoz­zák a régebbi tervek egy részét és újfajta típusterveket készíte­nek, amelyek 1'orilulatot je­lentenek az építőipar műszaki haladásában. Rövidesen befejezik a tömör téglából tpülő lakások típuster­veinek átalakítását üreges tégla felhasználására, hamarosan elké. szülnek a salakblokkos lakóházak típustervei és megkezdik a kor­szerű közép- és nagyblokkos ele­mekből épülő házak tervezését. Az új lakások terveinek meg­szerkesztésénél messzemenően figyelembe vesz'U a családok kényelmének biztosítását, a j A képen láttiato építkezést a nyíregyházi Megyei Kórház ud­varán örök tette meg a t, n .k,- 1,ész lencséié. Az épületben —a átadás után — X50 személyes üze­mi ebédlőt rendeznek be, a kór­házi dolgozók legnagyobb ör .- mére. (Foto: Hammel.) háztartási munka megkönnyí­tését. A beépített bútorokkal, konyha­berendezésekkel tágasabbá válnak a - lakások, bár alapterületüket nem növelik. A főzőkonyhákban úgy helyezik el a beépített be­rendezést, hogy a háziasszony ké­nyelmesen, sőt ülve is tud főzni, mosogatni. Külföldi tapasztalatok alapján az egyedülállók, s a két- háromszemélyes kis családok ré­szére garzcnlakásokból álló ház­típust is terveznek. Az iskolahá­lózat bővítésének támogatására az idén elkészül az első nyolc­tantermes gimnázium és a nyolctantermes kétoldali meg­világítású általános iskola típusterve. A minisztérium felvette a tervezői feladatok közé a 400 személyes filmszín­ház-típus megszerkesztését is. Az ország ipari és mezőgazdasági beruházásainak olcsóbb megoldá­sát segítik a szerkesztők a fe­szített betonelemekből épülő csar­nok első típustervének összeállí­tásával. Ezt a csarnokot raktár, műhely, szerelőcsarnok, gépszín és más létesítmény céljára, összesen 20 féle módon lehet majd fel­használni. Az Építésügyi Minisztérium az idén csaknem ötmillió forintot ferdít a korszerű, új típustervek elkészítésére. ^Kiklíira épülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom