Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
Lónván Is nagyok a lehetőségek Lányán most kezd forrni a ’’világ.” Az új mindenütt bekopogtat és utat tör magának. Pár napja csak, hogy népnevelők megkezdték a dolgozó parasztok látogatását ebben a beregi községben. Néhány nap alatt sok családdal beszélgettek, s az emberek fontolóra vették a felvetődő kérdéseket. A kétezer lakosú községben ötszáz család hatezer hold földön gazdálkodik. Az emberek gondolat- és érzelemvilága mesze a múltból fakad és csak kevés helyen szakított magának rést a mai élet. így van most is. Nem, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét egyáltalán nem vonják kétségbe, de minden „érvbe” belekapaszkodnak „igazuk” bizonyítására. A személyi szabadság A vélemények szerint igen különbözőek. A kisebbek a tekintélyes gazdákra várnak, mások a „véres verejtékkel megszerzett vagyont nem akarják odaadni.” Sokan pedig az egyéni kisgazdaság által biztosított „személyi szabadság megcsorbítását” látják abban, ha a közös utat választják. Mi az igazság? Az kézenfekvő és nyilvánvaló, , hogy a szövetkezetbe bevitt föld továbbra is az egyén tulajdonában marad, örökölhető. Ami azt a bizonyos „szabadságot” illeti, érdemes vele foglalkozni bőveb- 'ben. Egy öt holdas gazda elmondotta, hogy a múlt évi pénzbevétele — leszámítva a kiadásokat — nem haladta meg a háromezer forintot. Ruházkodásra úgy jutott, hogy tavaly az egyiknek, majd a másiknak vásárolhatnak. Megvan a kenyérnek- valója, burgonyája s általában amire a család fenntartásához szüksége van. Komolyabb beruházást — műtrágyát, kisgépeket — nem tud eszközölni, nincs miből. Felélik a jövedelmet. A munka az megvan. Évszázados, régi módszerekkel hajnaltól késő estig fogyasztja az erejét. Ez az egyéni gazdaságából fakadó szabadsága. „De nem kell parancsszóra munkába állni” — móndogatják. A szövetkezetben vezetőség van, a nagygazdaságot irányítani kell. Azonban jelent-e ez parancsolgatást? Egyáltalán. Az irányítás a szervezeti élet velejárója. Avagy akár az öt, vagy húsz holdas egyéni gazdának nincs-e parancsnoka? De ugyancsak van! Parancsol a „muszáj”, a föld, a jószág, a család szükséglete. Sokkal keményebb, szigorúbb parancsnok ez, mint a közösség, mert itt minden gond egy emberé, nem oszthatja meg senkivel. A mai Lónya A községben a gazdák által .elképzelt nagy szabadság a termelésben búzából hét, kukoricából húsz, árpából tíz, cukorrépából száz mázsát eredményezett holdanként az elmúlt évben. Ha azt nézzük, hogy menynyi árut adtak a népgazdaságínak az idén, akkor még jobban 'kitűnik, mekkora fényűzés az egyéni gazdaság szabadságáról beszélni. Kilencszázötven hold búza. terméséből mindösszesen ötszáz mázsát, száz hold gyümölcsös hozamából ezer mázsát, ötszáz tehén hozamából 300 ezer liter tejet adtak el tavaly. A cukorrépa, napraforgó és apró- mag — mint szerződéses növények — adták a jövedelem nagyobb részét. Ezer hold szűziold A lakossághoz mérten nagykiterjedésű határnak a negyed részét legelő és rét foglalja el. Ha ennek felét szántóföldi növénytermeléssel hasznosítanák, úgy a gazdálkodás arculata nagyot változna: ezer holddal növekedne a szántóterület Ez a nagyüzemben megvalósítható lépés annál is inkább célszerű, mert a legelők fűhozama igen gyenge, a rétek elsavanyodtak, hasznavehetetlenek. A termelés új, nagyüzemi struktúrája igen kedvezően változtatná meg a község egész arculatát. Néhány, elkerülhetetlen száraz szám tükrében vizsgálva megállapíthatjuk: búzából hatezer, takarmánygabonából négyezer, évelő pillangós szénából harm mek i le ncezer, cukorrépából huszonkilencezen kukoricából tizenkétezer, burgonyából tizenötezer mázsával és tejből — jelenleg ezer litei a tehenenként) átlag évente — egymillió literrel többet termelhetnének. Ha azt számítjuk, hogy amit eddig megtermeltek, az mind a község lakosságának a természetbeni szükségletét elégíti ki, ne restelljék a lónyai gazdák elővenni a papírt és ceruzát és szorozzanak! A nagyüzemi lehetőségek között előálló terméstöbblet értéke meghaladja a tízmillió forintot! Ehhez hozzáve- hetik a megnövekedett takar- mánytermő terület eredményeként kialakítható modern állat- tenyésztést, a hizlalást, a napraforgó, a vöröshere, lucerna és szarvaskerep magíogását s ha ez mind megvan, számítsák azt is ki, hogy az ötszázból egy családra mennyi többletjövedelem esik. Mikor mindezt megtették, gondolkozzanak el azon, hogy mi a különbség az egyéni gazdaság „szabadsága” és a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás „kötöttsége’’ között! Érdemes rajta elgondolkozni... Mindemellett jó megemlíteni azt is. hogy a lónyai határ igen jó természeti körülmények között van. Egyik oldalán a Tisza, másikon a Csaronda hozza ki- apadhatatlanul az éltető vizet. S nagyüzemi viszonyom között az öntözéses szántóföldi növénytermelés, a halgazdaság, a rizstermelés, a víziszárnyastenyésztés olyan virágzásnak indulhat, ami példaként szolgálhat a megye termelőszövetkezetei előtt. Tenni, akarni keli! Az akarat, a józan ész legyőzi a maradi- ságot, új, jobb életet teremt. És kinek másnak, mint a község lakosságának?! Sok gond, tépelő- dés előzi meg a döntést, nehéz szakítani a régivel, a megszokottal, de aki élni tikár, jobban élni, az belátja, hogy előrehaladni a többtermelés segítségével lehet s ennek egyedüli útja a nagyüzemi gazdálkodás. S. A. Bevezetik a villanyi, szeszfőzdét építenek az idén Piricsén Az idén három községet villamosítanak a nyírbátori járásban. Előzőleg Omboly, Nyírpilis és Pi- ricse kap villanyáramot az 1960-as évben. Piricsén tanácstagi beszámolók alkalmával vetették fel a falu lakói a villany bevezetését. Nemcsak javasolták, hanem vállalták a velejáró áldozatokat is. Két éve gyűjtik a tanács vezetői a község pénzét a villanyra, ez idő alatt a 15 százalékos községfejlesztési hozzájárulásból 215 ezer forint van együtt a villanyáram bevezetésének költségeire. Előreláthatólag kilenc és félkilométert tesz ki a községben futó vezeték. A villany bevezetésén kívül helyi erőforrásokkal szeszfőzdét is építenek a piricsei dolgozók. A régi épület már használhatatlan pálinkafőzésre, pillanatnyilag távoli községekbe járnak Piricséről pálinkát főzni. Az idén már alkalmas helyiségben főzhetik a javarészt törkölypálinkát. Az épületre 23 ezer forint értékű helyi anyag készen áll, alkalmas időben hozzálátnak az építkezéshez. Megkezdődtek az előkészületek a nyereségrészesedés kifizetésére A részesedés magasabb lesz egymiiliárd forintnál A Pénzügyminisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát az 1959. évi nyereségrészesedés kifizetésének előkészületeiről. A részesedés kiszámításának és kifizetésének elvei a régiek, any- nvi változás azonban történt, hogy a felülvizsgálatot az idén két részben végzik el. A múlt évi vendtől eltérően nemcsak a vállalati mérlegeket vizsgálja felül a Pénzügyminisztérium, hanem a leltárakat is. Erre azért van szükség, mert a tavaly bevezetett új termelői árak következtében emelkedett az anyagok értéke és ez befolyásolja a gazdasági eredményeket. A felülvizsálatnak ez a része már befejeződött és a vállalatok hozzáfogtak a munka második részéhez, a mérlegek elkészítéséhez. Ez a feladat tavaly egy időre esett a termelői árrendezéssel. A két párhuzamos munka annyira elfoglalta a vállalatokat, hogy a mérlegek összeállítása kissé elhúzódott, emiatt az ellenőrzésre is később került sor és a nyereség- részesedés kifizetésének megkezdése kissé késett. Most a mérleg- készítést semmi sem akadályozza, minden lehetőség megvan tehát arra, hogy idejében befejezzék. Amint a mérlegek január vége fejé elkészülnek, a Pénzügyminisztérium nyomban megkezdi azok felülvizsgálatot. Az erre vonatkozó utasítások mind megjelentek, semmi akadálya tehát, hogy legkésőbb február elején hozzáfogjanak az ellenőrzéshez. Az idei mérlegek minden bizonnyal jobbak, pontosabbak lesznek, mint az előző két éviek, mert a vállalatok már tanultak a múlt hbiáiból. Mindenesetre a Pénzügyminisztérium még alaposabban végzi majd a revíziót, hogy a lehető legkisebb hibát is elhárítsa. A vállalati számviteli osztályoknak most az a feladatuk — hangsúlyozták a Pénzügyminisztériumban —, hogy minél lelkiismeretesebben és pontosabban állítsák össze a mérleget, mert ezzel megkönnyítik az ellenőrzést és meggyorsítják a nyereségrészesedés kifizetését. Hagsdlyozták azt is a Pénzügyminisztériumban, hogy a jogtalan nyereséget természetesen az idén is elvonják, tehát csak a vállalat jó munkájából eredő többlet képezheti a nyereségrészesedés alapját. Helyesen teszik tehat a vállalatok, ha minden esetben a fennálló rendelkezések szerint mutatják ki a többletet, mert nem fordulhat elő az, ami tavaly, hogy többszáz millió forinttal kellett csökentcni a többleteredményként feltüntetett összeget. A jó gazdasági eredmények következtében a tavalyihoz viszonyítva előreláthatólag nő majd a nyereségrészesedés. Az utolsó negyedévi eredmények alapján még nem történt meg az összesítés, de a háronmegyedév eredményei szerint is bizonyosnak látszik, hogy összege meghaladja az egymilliárd forintot. Az ellenőrző szerv a maga részéről arra törekszik, hogy a hatáskörébe tartozó esetleges kiigazításokat gyorsan elvégezze a mérlegeken és márciusban megkezdhessék a nyereségrészesedés kifizetését — mondották a Pénzügyminisztériumban. Üj boltoyitási és boltáttelepítési tervek a Kisker-uél Örömmel látjuk, hogy Nyíregyházán korszerűsítik az üzleteket. örülünk annak is, hogy nemsokára új neon-feliratok gyönyörködtetik a járókelőket. A Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat MAI ANEKDOTÁK Miért kévé» a villany»aámla? Pár hónappal ezelőtt vezették be a villanyt többek között az egyik szatmári faluba is. A versengés persze olyan nagy lett a szép, tiszta, egészséges fény iránt, hogy alig maradt egykét olyan ház, amelyiket ne kapcsoltattak volna be az utcai hálózatba A villamosítás után eltelt az élső hónap, majd a második. Az inkasszós sorba járta a házakat. De az egyik helyen soká nézte a fogyasztást mutató órát s közben hitetlenkedve csóválta micisapkás fajét. Hanem a ház hatvan év körüli, immár erősen őszülő gazdája viszont az inkasszóst nézte, hogy vajon miféle rendellenességet találhatott az a villanyos kazettán? XJgyannyira kíváncsi lett már az idős házigazda, hogy nem állotta tovább szó nélkül; — Nem stimmel valami, barátom ? — kérdezte. — De igen. Csak,.. Tessék mondani, bácsikám, használják maguk a villanyt egyáltalán? — Már hogy mink? Hogyne. Dehát mindjárt a Julis. Julis! Julis te! Gyere ki ide a tornácra! A kicsi termetű, de igen fürge mozgású, élénk tekintetű asszony alighogy kilépett a pitvarajtón, férje máris eléje tette a kérdést: — Mondjad csak, feleségem, hogy használjuk mink a villanyt? Mivel esténként már világ van. mikor én bemegyek; te tudod az ilyesmi asszony- munkát. Mert kérdezteii a fiatalember. A néne as álla alatt, a fekete fejkendő kötésén babrált, míg egy pillanatra le nem vette élény mozgású tekintetét az ö emberéről. Végül is alig látható kettőt biccentett az erősen deres hajzatú fejével. — Hát... igen, égetjük mink a villanyt — szólalt meg végre a gazda felesége. — Amíg a világánál meggyújtom a petróleumlámpát. De nem baj tán, hogy így csináljuk? — érződött ki valamicske félénkség a kicsi termetű asszony hangjából. — Nem. Dehogy baj •— sietett a felelettel az inkasszós és közben arra ügyelt, hogy meglepetésében ki ne ejtse hóna alól az aktatáskát. Mert lám- csak. ezért olyan kevés e háznál a fogyasztási számla. Csaknem éppen az óra díja. Vi.szont feleletként mégsem erről beszélt, hanem azt mondta: — Használják szerével ezt a nagyszerű embert áldást, az esetet pedig el ne mondják senkinek, ha nem akarják kinevettetni magukat. Asztalos Bálint is nagy gondot fordít ezekre. A vállalat 1960. évi tervében új bolt létesítése és néhány bolt áttelepítése is szerepel, gyöngyösi Mihály áruforgalmi osztályvezetőtől hallottuk, hogy a Kisker, új, reprezentatív iparcikk-boltot nyit tavasszal a Zrínyi Ilona utcán, abban a helyiségben, ahol most a Rövid- Kötött Nagykereskedelmi Vállalat van. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat helyére majd a 61-es műszaki boltot telepíti át a Kisker., a műszaki bolt helyiségében pedig korszerű papír- és írószer boltot rendeznek be. E tervek végrehajtása azon múlik, hogy az építőipari vállalat az ígért határidőre, március 31-re befejezze a Guszev-lakótelepi lovarda átalakítási munkálatait, hogy a nagyker. vállalatok odaköltözhessenek. Tisztasági verseny a Guszevben Aktuális problémával foglalkoznak az asszonyok a Guszev-lakó- telepen: a piszokkal, amibe úton- útfélen bele lehet botlani, a folyosókon csüngő pókhálókkal, az ellenőrzés elégtelenségével, amiben a KIK-nek kellene részesítenie a házfelügyelőket. A nőgyűlés résztvevői elhatározták, hogy április 4-re tisztasági versenyt indítanak a lakóházak között. A legtisztább és legpiszkosabb házakra falragaszt tesznek, lakóik dicsőségére, vagy szegve- nére.
