Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Lra 50 filler I960. JANUAR 9, SZOMBAT A holnap küszöbén (Képes riport a Z. oldalon.) Lányán itt nagyok a lehetöaégek (Cikk a 3. oldalon.) A Lottó nyerőszámai (5. oldal.) TÜRKAEJWLtlEL fl TflSZSZ közleménye nehéz szputnyikok felbocsátására alkalmas óriásrakéta elkészítéséről Moszkva. (TASZSZ): A szovjet tudósok és konstruktőrök a ballasztikus rakétákkal végzett űrkutatások eredményei alapján, a tudományos kutató munkára vonatkozó tervekkel összhangban egy eddiginél hatalmasabb, nehéz szputnyikok felbocsátását és a naprendszer bolygóira irányuló űrrepüléseket lehetővé tevő X rakéta elkészítésén dolgoznak. E rakéta röppályájának lehető legpontosabb kidolgozása céljából a legközelebbi hónapokban utolsó fokozat nélkül több ízben is felbocsátják ezt a rakétát a Csendes-óceán középjő övezete felé, amely távol van a sűrű hajóforgalomtól, légi útvonalaktól és halászati központoktól. Az első rakéták fellövésére 1960. január 15. és február 15. között kerül sor. A rakéta utolsóelőtti lépcsőjének becsapódása az alábbi földrajzi adatok által meghatározott körzetben várható: földajzi szélesség: északi 9 fok 06 perc északi 10 fok 22 perc északi 6 fok 16 perc északi 5 fok 03 perc földrajzi hosszúság: nyugati 170 fok 47 perc nyugati 168 fok 22 perc nyugati 166 fok 16 perc nyugati 163 fok 40 perc A szükséges mérések elvégzésére különleges szovjet hajókat küldenek az említett térségbe. A rakéta-fellövések idején való hajózás és repülés veszélytelenségének biztosítása céljából a TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet kormány azzal a kérdéssel fordul azoknak az országoknak kormányaihoz, amelynek hajói és repülőgépei az említett időszakban megközelítik a rakéták utolsóelőtti fokozatainak feltételezett becsapódási körzetét: utasítsák a hajók és repülőgépek parancsnokait, ne fussanak be a Csendes-óceánnak a fentebb meghatározott körzetébe sem vízen sem a levegőben. Az előző évinél magasabb jövedelme lesz a régi termelőszövetkezetek tagságának laitnúi1 .‘i l>iir lu>(éieL » /á■•ós'/ninndúsnL Valamennyien sokat várunk az új, 1960-as esztendőtől. Azt várjuk, hogy nagyot lépünk előre a szocializmus építésének útján, de elsősorban a mezőgazdaság szocialista szervezésében. Tudják ezt a dolgozó parasztok is, hiszen pártunk hetedik kongresszusa ország-világ előtt kinyilvánította: „egész pártunk előtt most a mezőgazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés, s ez nem könnyű dolog, ez bonyolult harci feladat.” Legjobban tudják ezt azok a fáradtságot nem ismerő, kitartóan és türelemmel dolgozó népnevelők, akik járják a falvakat, a dolgozó parasztok házait, s beszélgetnek a boldog paraszti jövendőről, a falu holnapjáról. Dicséret cs elismerés illeti ezeket az elvtársakat, hiszen nemcsak vallják a párt határozatait, hanem azt magukévá téve, tevékenykednek is a végrehajtáson, Nem könnyű feladatot vállaltak ezek az emberek. Tudják, hogy maradi szemléleteket kell megváltoztatniok. De ez még nem is elég. Reményt, hitet kell önteni azokba a dolgozó parasztokba, akik reszkető kézzel ugyan, de már remélve az újban, a jobb jövőben, kérges kezükkel aláírják a belépési nyilatkozatokat. Nagy öröm és dicsőség az egy népnevelőnek, ha valamelyik dolgozó parasztot meg tudja győzni a párt igazáról, lépésnéek helyességéről. Nem történik ez azonban olyan egyszerűen. Feltétlenül fontos, hogy a népnevelők ismerjék a falu termelőszövetkc- ■zetenek eredményeit, problémáit, a párt és a kormány határozatait, rendeletéit, a szövetkezeti minta-alapszabályzatot. De nagyon fontos az is, hogy alaposan ismerjék az embert, a dolgozó paraszt gondolkodását, családját, jellemét, magatartását, gazdálkodási módszereit és még sok minden egyebet. Csak így tudnak eredményeket elérni. Nincs mit tagadni, sok 'kiváló népnevelő dolgozik me- «yeszerte, Szatmárban, Beregien, akik sikeresen, a párt szellemének megfelelően végzik 'munkájukat. Szívesen fogadják ezeket a parasztság holnapjáért szívvel-lélekkcl tevékenykedő kommunista és pártonkívüli népnevelőket a dolgozó parasztok. Nem egy paraszt házánál kerül asztalra a belépési nyilatkozat aláírása után a boros- kancsó, a disznótoros étel, hogy egyenek, igyanak egyet az ünnepi aktusra. Mert a parasztembernél ez ünnepszámba megy. Még akkor is, ha sok vajúdás után írja alá a nyilatkozatot, így fogadta a 14 holdas idős Bakonyi Miklós bácsi is a népnevelőket Nyírbogáton. Tivadaron Varga Károlyné azért reklamált, hogy csak egy népnevelőt küldtek hozzájuk szállásra, holott náluk kettőnek biztosítottak helyet. S nem egy helyen volt úgy, mint Sonkádon, ahol a népnevelőket — mert igazán türelmesek, emberségesek voltak saját házukhoz invitálták a brigádszállásokról. Több helyen csirkét vágtak, s még a kártya is előkerült gondüzönek esténként. Igazi testvéri fogadtatásban részesítették a népnevelőket. No persze, akadtak olyan helyek is, ahol először nem akart kinyílni az ajtó és rideg volt a fogadtatás. De előfordul ilyen dolog, amikor arról van szó, hogy átváltozik a falu, s vajúdik a parasztember is, ragaszkodik a régihez, a megszokotthoz. De ezek is engedtek később, amikor látták, hogy a népnevelők igazi barátsággal közelednek feléjük. S nem egy helyen — mint Vámosatyában is — ez a türelmes munka hozta meg a várva-várt sikert. Éppen ezért nagyon fontos a türelem. A türelem, amely út a szivekhez. S ezt az élet, az eredmények még jobban bizonyítják, mint azelőtt. Sajnos, ha elvétve is, de előfordul, hogy az ötödik sikertelenséggel járó beszélgetés után egyes elvtársak türelme fogyni kezd, s magasabb lesz a hangjuk, nem úgy mint azelőtt, dobják a szót. Ez nagyon helytelen és elítélendő. De akkor is előfordul ez, ha azt látják, hogy már döntő eredményeket értek el, s csaknem az egész falu — néhány dolgozó kivételével — szövetkezetivé alakult. A kívül maradottakkal szemben már nem olyan türelmesek, nem olyan megértők, s nem elég meggyőzően végzik a felvilágosítást. Nagyon vigyázni kell arra, hogy a népnevelők soha ne veszítsék el a fejüket, s mindig megértőén beszéljenek a még egyénileg dolgozó parasztokkal. A türelmetlenség sok veszélyt rejt magába. Ezért nagyon figyelmeseknek, udvariasoknak kell lenniük a népnevelőknek, mert csak így érhetnek cl újabo sikereket. Az a népnevelő, aki úgy érzi, elfogyott a türelme, inkább ne szóljon, mert akkor csak árthat. Tudni kell azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése harci feladat. Harcol a paraszt a régi énjével, s e harc megvívásában kell nekünk segítenünk. Türelemmel, emberségese. í, kitartóan. Ez a gondolat vezérelje népnevelőinket. Sikereink szépek, de ez nem jelenti azi, hogy most már elhízzuk magunkat. Ellenkezőleg. Szerényen, kommunista módon, okosan érvelve végezzük munkánkat a szocialista falu megalakításáért, a boldog paraszti jövendőért. Nem kétséges, hogy sikereket érünk el. Az ország több mint négyezer termelőszövetkezetében készülnek az 1958—1959-es gazdasági év záró számadásai. Eredményes nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem az egész népgazdaság számára is igen fontosak, hiszen a lakosság élelmiszerellátásában és az export-igények kielégítésében mind jelentősebb a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe. Egyes helyeken. így Győr megye és Békés megye több községében, már elkészült a teljes zárószámadás. A termelőszövetkezetek 1959. évi gazdálkodásának eredményeiről természetesen még nem alakult ki pontos országos kép, de az már latható, a termelőszövetkezetek nagy többsége erősödött, gyarapodott az elmúlt esztendőben. Bár az 1959. évi jövedelmet — a naptári év szerinti tervezes bevezetése miatt — 14 hónapra kellett elosztani, a termények értékét pedig az eddigitől eltérően nem szabadpiaci, hanem állami felvásárlási áron számolták, a régi termelőszövetkezetekben magasabb lesz a tagság részesedése, mint 1938-ban. A jövedelmen belül növekszik a készpénzben k f.zetett j részesedés aránya is. X Az előző évinél nagyobb ♦ arányban növekedett 1959 ben a « termelőszövetkezetek fel nem t osztható alapja, és saját erejük1 tol is Iő.jo. . .c^.tak a közös « vagyon bővítésére. | A következő napokban megI kezdődnek országszerte a zá.ój számadó közgyűlések is. ♦ Január 31-ig a járási tanácsok- | nál megerős.tik valamennyi, 1959. ♦ szeptember 1-nél régebben működő termelőszövetkezet zárószámadását. Ebben a munkában már résztvesznek az üzemszervezési szakbizottságok is, hogy a gazdasági beszámolók gondo* elemzése alapján útmutatást adjanak a termelőszövetkezeti nagyüzemek [.»vábbf e j lesztéséhez. Félmillió forintos korszerű istállót épített, elliézzítette az idei gazdasági tervet a uyírgelvei Itéke tire TSZ Régi elgondolásuk érett valósággá a nyírgelsei Béke Őre Termelőszövetkezet tagjainak. A mai naptól villanyáram szolgáltatja az energiát a szövetkezet gazdasági telepén. Nem kevesebb, mint hatvankétezer forint költséggel villamosították a szövetkezetei, tegnap jártak bent Nyíregyházán a villanyóráért és ma már nincs akadálya a villamosenergia-szol- gáltatásnak. Jó szolgálatot lesz a Béke Őrének a villany; nemrég szereztek be egy 16 kalapácsos villanydarálót, van a szövetkezetnek villany-meghajtású fűrészgépe és kútszivattyúja. Az új év első izgalmas eseménye a villanygyújtás, a másik pedig az 560 ezer forintos beruházással épült korszerű, 50 férőhelyes istálló átadása rendeltetésének. Külön áldás a 18 vagonos magtárpadlás, melyhez az új istálló felépítésével jutottak a szövetkezet gazdái, a nyírgelsei parasztok. Az ismerteteken kívül is van még jó hír a termelőszövetkezetben. A napokban készítette el a szövetkezet tagsága az idei gazdasági tervet. Körültekintő alapossággal úgy határoztak, az idén az előzőknél nagyobb méretekkel látnak hozzá az igen jót ed. Íme'ő gazdasági ág, az állattenyésztés kialakításához. Rövidesen 10 fejőstehén megvásárlásával kezdik e terv megvalósítását. Takarmányról is gondoskodnak, főleg a silókukoricára gondoltak. Gazdálkodásuk további korszerűsítése szempontjából támaszkodnak a gépállomásra is. Nagy segítség lesz a silózásnál a gépállomás járva silózó gépe. Valószínű, még kiegészítik az állat- tenyésztésre vonatkozó terveiket, ha sikerül vásárolnick a szövetkezete részére 200 fias bárányt is. Gondoskodnak az úgynevezett „pénzes” növények termeléséről is; a dohány és csillagai rt táblák évközben is tetemes összegű készpénzhez juttatják a tagokat. Küszöbön áll a Beke Őrében az év legizgalmasabb eseménye, a zárszámadás. A tagok megelégedetten tapasztalják; szövetkezetük fokozatosan több és több jövedelemhez juttatja őket. Tavaly és tavaly előtt megteremtették az alapot az idei és a következő évekhez. A mostani záró számadáson 90—100 ezer forint saját jövedelmet osztanak szét, 41 forint 90 fillér jut egy-egy munkaegységre, A legtöbb jövedelemre számít szorgalmas munkája után Belin- csák Elek fogatos, akinek munkaegysége 580 körül van; Kiss György fogatos 550, Tokaji János növénytermelő 550 munkaegységet mondhat magáénak. Nem maradtak el a szorgalomban a nők sem, Bata Sándorné, D. Tóth Já- nosné és még mások kétszáz-kétszázötven munkaegységet dolgoztak a múlt évben, és rövidesen ruhára, cipőre és más hasznos dologra költhetik évi munkájú, gyümölcsét,
