Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

höxség fejlesztési jutásiatok A fehérgyarmati járási tanács­nál már több községre kidolgoz­ták az 1960-as községfejlesztési javaslótól. Január 8-ra az összes iárásbeli község fejlesztésére tett javaslatokat kidolgozzák, 11-én megvitatja azokat a járási végre­hajtó bizottság, majd 31-ig meg­vitatják maguk a községi taná­csok is. A járás' területén községfejlfesz- tésre mintegy 8 millió forintot irányoztak elő. Ebből több közsé­get villamosítanak, orvosi rende­lők, óvodák, kultúrházak, járdák é6 közkutak épülnek. Eddig a következőket javasol­ták: Botpaládnak: körorvosi rende­lőt és lakást 249 000 forint érték­ben. Csaholtnak: kultúrházat 399 000 forintért. Gy ügy ének: villamosítást 402 000 forint értékben. Kérsemjénnek: járdát 131000 forintért. Kisarnak: körorvosi rendelőt 296 000 forintért. Magosligetnek: villamosítást 345 000 forintért. Milotának: villamosítást 523 000 forintért., Sonkádnak: kultúrházat 295 000 forintért. Szamosújlaknak: villamosítást és járdát 504 000 forintért. Tiszabecsnek: villamosítást és járdát 780 000 forintért. Tiszacsécsének: villamosítást 355 000 forintért. Tiszakóródnak: mélyfúrású köz­kutat és járdát 235 000 forintért. Túrricsének: óvodát 174 000 fo­rintért. Uszkának: villamosítást 336 000 forintért. Zsarolyánnak: a kuHúrház és tanácsház felújítását 112 000 fo­rintért. Mándnak: a kultúrház felújítá­sát és járdaépítést 94 000 forintért, Jánkmajtisnak: óvodaépítést és járdajavítást 293 000 forintért. Peter Sura, a Lipcsei Lokomo­tív ifjúsági versenyzője 1958-ban egy genfi vasutas versenyen is­merkedett meg Fehér Lászlóval, a Nyíregyházi Vasutas atlétájá­val. Az ismeretségből meleg ba­rátság alakult ki, s a fiatal német fiú most itt töltötte a karácsonyt nyíregyházi barátjánál. Ehhez azt is el kell mondani, hogy a múlt évben már járt láto­gatóban Fehér Lászlónál, s úgy megtetszett neki kis városunk, hegy ismét eljött ide. Itt tölti a pihenőjét. ,.Vaci um... Paliament... Rakoci ne?,..“ Az alig tizennyolc éves Peter Sura ilymódon már kétszer járt Magyarországon. Budapesten és Nyíregyházán. Budapestről az győztek, s reméli, hogy most a debreceni visszavágón is szép eredményt fograk elérni. Peter Sura, mint már említet­Jó a népi ellenőrzés a fehérgyarmati járásban A fehérgyarmati járási NEB 1959-ben 22 vizsgálatot folytatott termelőszövetkezetekben, az FMSz- nél, TÜZÉP-telepeken, kisiparo­soknál és másutt. Vizsgálatai fo­lyamán több hiányosságra derí­tett fényt. Megállapította például, hogy a helyi halászati szövetkezet a bank megkerülésével gazdálko­dott.' ' A nagyszekeresi FMSZ TÜZÉP-telepén 24 000 forint volt a kasszában, s csak akkor adták fel, amikor a vizsgálatról értesül­tek. A téglagyári vizsgálat során megállapították, hogy a dolgozók­nak . nincs megfelelő tisztálkodási lehetőségük. Megállapították, hogy a gyarmati kultúrházban nem működnek a szakkörök, a ke­nyérgyárban pedig kicsi a hely, ezért fordulhat elő, hogy a dol­gozók egérrágta kenyeret esznek. Megvizsgálták a vágóhíd műkö­dését, felülvizsgálták 25 kisiparos adókivetését, s számos egyéb te­rületet. A járási. tanács elnöke és a já­rási ügyész rendszeresen részt- vett a NEB ülésein. A kollektív vezetés is megjavult: minden na­gyobb vizsgálat vezetésével egy- egy NEB-tagot bíztak meg. tjiyijjlomi amulett került elő Tiszavasváribmi Tiszavasváriban, a Szabolcs vezér utcában, föld-munkálatok, közben dióhéj nagyságú, ezüstbe foglalt, elefántcsontból faragott szkarabeusz bogarat találtak a napokban, melynek lapos alján egyiptqvti képírással szöveg ol­vasható. Nyilvánvalóan ez az egyiptomi eredetű amulett a tö­rök hódoltság korában kerülhe­tett el hozzánk. A szkarabeusz (galacsinhajtó) bogarat az egyiptomiak szentnek tartották. A bogár alakját eleinte köbe, itt elefántcsontba faragva amulettként, később ékszernek, de pecsét gyanánt is használták. san vonják kétségbe szavukat. A szövetkezet jelenlegi veze­tősége és a tagok többsége tud­ja, hogy tavaly nem jól sáfár­kodtak a bizalommal. Megla­zult a munkafegyelem. Erőt, önbizalmat nyújt ez nemcsak a hibák kijavításához, hanem az egyénileg dolgozó parasztokat is cselekvésre serkenti. Tettekre biztat az őszinteség, az igazság ereje. Az, hogy maguk a közös­beliek megmondják: többre is vihettük volna tavaly, mint ahogy volt ez korábban. A munkaegység harminc forint kö­rüli értéke most is biztosítja a tagok megélhetését. De ennél többet várnak már a szövetke­zettől. A tervek, kilátások biztatóak. Ha egy akarattal irányítanák a községben a gazdálkodást., mil­liókat jövedelmezne a Tisza és Szamos által patkóalakban kö­rülkerített falu határa. Három­száz holdon lehetne rizst termel­ni. Kevés beruházás kellene a rizstelep elkészítéséhez, mivel a talaj szinte készen várja a rizsi. A szomszédos községekben — Kölesén, Milotán — holdanként negyven mázsa termést is adott a rizs tavaly. Háromszáz holdon harminc mázsás átlagterméssel, mázsánként 450 forintért értéke- '■'fvé, nyolcmilliós jövedelmei lehet biztosítani. . Jelenleg 978 darab szarvasmarha van a falu­ban. Nagyobb részét jármolják. Ezért alacsony a tejhozam. Ha a közösben csak 300 darab te­henet fejnének és egyenként 2500 liter tejet adnának, csupán tejből több mint másfélmillió forint jövedelemhez jutnának. Ezenkívül a háztáji tehenek is jövedelmeznének ennyit, mivel megszabadulnának a járomtól. Százötven sőremarha hatszáz­ezer forinttal gazdagíthatná a falut. Háromszáz holdon apró- magtermesztésből 750 ezer fo­rint bevételt nyerhetnének. Ha csupán háromszáz darab hízott- sertést értékesítenének közösen, átlagban egy mázsás súllyal, ez újabb 420 ezer forintot hozna a házhoz. 59 hold gyümölcsös már van a közösben. Az árterületen 100 holdra lehetne kiegészíteni a gyümölcsöst. Néhány év múlva gyümölcsből hárommillió forint lenne a bevételük. Kevés ráfor­dítással 50 holdas hulas lót léte­síthetnek. Évenként 100 mázsa halat értékesítve ez szerényen számítva is 100 ezer forinttal gyarapítaná a közöst. Mód van még 35 holdon dohányterme­lésre, Holdanként 10 mázsát szá­mítva, ez újabb 420 ezer forin­tot biztosítana. elragadtatás hangján beszélt, gyö­nyörű városnak tartja, különösen a Váci utca, a parlament, a Rá­kóczi utca. a Duna jelentett szá­mára felejthetetlen élményt. Lipcse majdnem milliós lakosú város, mégis nagyon szépnek ta­lálja Nyíregyházát. Elragadtatás­sal nyilatkozott a Sóstóról, a Cse­mege Áruházról, s az Állami Áruházról. Az különösen feltűnt neki, hogy Pesten és Nyíregyhá­zán rengeteg élelmiszert látott, s minden üzletben nagy forgalmat. Sajnálkozva mondta, hogy eddig mindkét alkalommal télen járt nálunk, s nagyon szeretne egy­szer nyáron is ellátogatni, mert nyáron minden sokkal szebb, ő ugyanis jobban szereti a nyarat. Tskióig tiasszii az út Kívánsága teljesülni fog, mert amint mondta, júliusban Debre­cenben fog szerepelni az NDK if­júsági atléta válogatottjában, a magyar ifjúsági válogatott ellen. Erre a versenyre egyébként na­gyon készülnek, mert a legutóbbi versenyen Weissenfels-ben ők Csak az említettek tizenöt- millió forinttal gazdagítanák a talu lakóit. Jelenleg 1300 lakosú Tiszakóród. Minden lakosra több mint 11 ezer forint jutna ebből, egy négytagú családra pedig 46 ezer 276 forint. Ezen kívül teremne a háztáji és ré­szesednének az itt nem említett növónyféleségek és állati termé­kek hozamából. Van tehát mire hivatkozni Tiszakóródon is. S az említet­tekre nem csak „hivatkozni” le­het, hanem valóra is lehet azo­kat váltani. Minden lehetőség megvan ahhoz. Segít a párt, a kormány, felmérhetetlen értékű lehetőségek, tartalékok rejlenek a gazdag természeti adottságú falu határában. Az öntözéses kertészet és sok más lehetősé­get nem is említettük. Közele­dik a faluhoz a vasút. Ha pe­dig ezt is megkapja a falu, nem lesz gond a szállítás sem. Á ta­laj kitűnő. Háromkilós karalá­bé, félkilós sárgarépa és kilós hagyma nő a gondos munka ré­vén. Milliókat, kincset érő, ter­mő táj ez, az ország legeldu- gedtabo falujának határa. A porban hever a sok kincs, csak le kell nyúlni érte. Nem kell sajnálni a fáradságot. í ' í N. T. tűk, egészen fiatal sportoló. Éh­hez még hozzá kell tenni, hogy az NDK egyik legnagyobb közép­távfutó ígérete. Bizonyításul ér­demes megjegyezni az eredmé­nyeit. 400 méteren 52,7, 800 mé­teren 1,53:6, 1000 méteren 2,29:6-ot ért el! Igen komoly edzésrendszer szerint tréningezik naponta, s nagy terve, hogy 1962-ben ott lehessen a Belgrádi Europa Baj­nokságon. Tagja az 1964-es tokiói olimpiai keretnek is, de a tokiói útról nagyon szerényen megje­gyezte, hogy rajta kívül még na­gyon sokan készülnék arra az olimpiára, s Tokióig bizony na­gyon hosszú az út, addig nagyon ! keményen kell dolgozni: . . Kezd ízleni a magyar kaszt,., A tavalyi és a mostani néhány napos itt-tartózkodása alatt a fia­tal német sportoló egészen meg­barátkozott a magyar konyhával; Többek között igen „jó vélemé­nye'' van a töltöttkáposztáról, a csirkehúsról. Egyedül a paprika okozott neki kellemetlen pilla­natokat. Szerinte a paprikás éte­lek nagyon „élesek ". No és meg­lehetősen „vegyes érzelmekkel” fogadta a beiglit. Ahogy mondja, Lipcsében a bejgli ;smeretlpn fogalom. Mmika és sptrt Beszélt a munkájáról is. Lipcse főpályaudvarán dolgozik, s jelen­leg hároméves vasútközlekedési főiskolán tanul. Ennek elvégzése után, mint magasbecsztású vasúti hivatalnok fog továbbra is dol­gozni. Nagyszerűen össze tudja egyeztetni a tanulást és a sportol. Naponta kétszer tréningezik, reg­gel és délután. Szabadidejében pihen, szórakozik. A szilvesztert is itt töltötte Nyíregyházán és kellemes emlékek­kel utazott haza Lipcsébe, ahol újból megkezdi a rendszeres ed­zéseket és a tanulást. (Beef) A nyolcvanharnuidik jelentkező Itt van a nyolcvan- harmadik is. KövJp- Lermétű, őszülő hí- lántékú. nyílt tekin­tetű. Cseke Antal míg; szekeres; pa­rasztember is jaláírta a belépési nyilatko­zató*. Két lép is .V"lt az út az a színiig, á p-prig, mégis távo­li oboák ‘■űri, mint a Himaláia. De oda­ért. .. Néhány peu- cel az esemenr után vettünk e1 tője egy i'.is időt. Bestéig«: t- tviiik, Csáké Antal népes családjáról, a nyolc karéj kenyér­ről. a gonJck ól. i jövőről. Tíztagú ese- lád kenyerét keresi a munkában elfá- ra lt parasztember. Nchány napot aludt a ótlosia. míg eiha- táiozta magát. Nagy a család nagy a fe­lelőség,' r’rplá i meg­gondolandó minden Vp«'s. Cséke Antal ön­életrajzához csak annyit; bennszülött nagyszekeres!, a cíéci- nagyapja is ;tt Lilla meg a napot. A negy- lenhatéves „déduno­ka” több rossz, mint jó napot élt meg. Leg­feljebb annyi szeren­csével, hogy soha nem volt haiagban a munkával, égeti a keze a'att a dolog. Ifjú korban ő is úgy kezdte pályafutását, mint a hárommillió koldus, cseiédkdnyv- j vei. Járt summára | Károlyi gróf birto­kára, később Kec.de S í sportbarútság jegyében Lipcsei sportoló Nyíregyházán Mit hoz I960 h gyarmati járás községeinek? most. megevett min­dent az építés. De azért megpróbálok beszélni az elnök elvtárssal, mát tud­na segíteni. Reméljük nem ma­rad magára betegen a nyolctagú család feje, a nagyobb csa­ládban az emberi gondok is könnyeb­ben el viselhetők Különösen nagy em­berséget kíván a kö­zösségben a nagy. családok foglalkozta­tása. Erről is szólt Cséke Antal. — Olyan munkál szeretnék csinálni a közösben, ahol sok munkaegységet tu­dok szerezni, ahol télen-nyáron van ke­reset. Mondjuk jó lenne a sorom a jó­szágok mellett. Ha valaki más megél, akkor én is csak megélek a dolgom után... így néz a holnap­ba Cséke Antal, a nagyszekeresi Ja­nus, egyik arcával múltba, másikkal a jövőbe. És míg éle­téről, elhatározásáról vallott, befutott a nyolcvannegyedik és a nyolcvan ötödik belépő is. S ez hét­főn délután volt’, azóta újabb jelent­kezőkről érkezett hír. Cséke Antalék faluja Nagyszekeres is kezébe veszi sorse és jövője ‘formáláséi. Közös alapon, együtt haladva. (páti) báróhoz. Egy-egy szűkesztendőben el­szegődött csatorna- ásónak. elvállalt mindenféle pocsolya- munkát, végig tur­kálta a földet a Ti­szától a Szamosig, ott hagyta . az erejét a Csomota pataknál, hosszú éveken át olyan árkot ásott, hegy elérne Dunán­túlig. Aztán jött 1945, földet kapott, s ekkor kezdtek je­lentkezni a gyerekek is, először Gábor, utána Jóska, a leg­szorgalmasabb, Ti­bor. Erzsiké. Eszti­ke, Ilus, Antal és a háromhónapos Laci. Nem könnyű ilyen családot fenntartani. Ezenkívül még épít­kezni is. Mert új házba költözött nem- ■ rég a Cséke család, ké'lszoba konyha* házba. — Az tudja, aki a lovat hajtja... — jegyezte meg a gin- dókról, bajokról a család feje. — Meg most egy kis balom is van. A nyáron le­estem a szekérről. A munka nem hagyott orvoshoz menni. So­kat is emelgettem, baloldali sérvem van. A napokban meg az ujjam is megfájdult, nem tu­dom se behajlítani, se kiegyenesíteni... Nem tudom mi lesz. Kórházba kéne men­ni a bajokkal, de itt van a ház is. éppen hogy áll..; meg a család, pénzem sincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom