Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ara 50 fillér I960. JANUÁR 29, PÉNTEK Az algériai helyzetről (3. oldal.) A rózsák országában <Útirajz 5. oldal.) Zárszámadások a gyarmati járásban (Tudósítás 3. oldal.) Megkezdődött az 1960. évi költség-vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása az országgyűlésben Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Közppnti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai / Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, dr. Dole- schall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József- llá, Nyers Rezső, dr. Nezvál Ferine, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső, miniszterek, és Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor,, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megemlékezését Révai József és Antos István országgyűlési képviselők elhunytéról. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. Bejelentette továbbá, hogy az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés elnökéhez a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta és az országgyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelentette. hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Népköztársaság Elnöki Tanácsában egy hely megüresedett. A megüresedett helyre az országgyűlés Marosán György képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál képviselők miniszterré történt megválasztása folytán a kereskedelmi és a mezőgazdasági állandó bizottságban egy-egy tagsági hely megüresedett. A megüresedett helyekre az elnök javaslatára, a kereskedelmi bizottságba Horváth Imrénét, a mezőgazdasági bizottságba Krics- kovics Józsefet választották. Ezután az országgyűlés — az elnök javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az I960, évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása; 3. A Legfelső Bíróság elnökének beszámolója; 4. Az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámolója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját. /Vyers Rezső pénzügyminiszter beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi határozatában javasolta, hogy 1959. végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelentős eredmények születtek, amelyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munkaverseny. , Az állami ipar például 12 százalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazdaságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk Is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le, mint terveztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly kilenc százalékkal több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben, a kiskereskedelem forgalma 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Különösen növekedett a ruházati és a vegyesipari cikkek forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, így a szocialista ipar termelése a termelékenység, a nemzeti jövedelem, a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár országunk gazdasági élete egészségesen fejlődik, és erőteljesen felfelé ível, nem mentes a problémáktól sem; a múlt évben a termelés növekedéséhez a tervezettnél nagyobb mértekben járult hozzá a munkáslétszám emelkedése és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedése: a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelményekkel; a befejezetlen beruházások állománya abszolút mértékben nem csökkent. A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva a többi között megállapította: a tavalyi állami költségvetés egyensúllyal zárult. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el a takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy 81 százalékkal emelkedett. Az Országos Takarékpénztár szerint a múlt évben a lakosság saját megtakarításaival, 2,4 milliárd ofrintot fektetett be lakás- építkezésekbe amelyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. — Az idei költségvetési javaslat összeállításánál — folytatta .Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves terv főbb mutatóik így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése, a szocialista ipar termelése, továbbá a termelékenység, valamint a mezőgazdasági termelés számottevően meghaladja majd az 1960-ra eredetileg előírt színvonalat. A tervezettnél, gyorsabb lesz tehát a beruházások, a reálbér, valamint a belkereskedelmi áruforgalom növekecléséneK üteme is. Ha figyelembe . ves-'.zük a hároméves ten? első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk: minden feltétel megvan ahhoz, hogy elérjü8» liitüsiíti eelja‘nkat. A továbbiakban részletesebben ismertette a költségvetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ivei, a költségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyihoz képest. Költségvetésünk bevételei 67 713 millió forintot, kiadásai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többletet mutat. A bevételek évről-évre növekvő hányadát képezi at állami vállalatok befizetése; 1960-ban kereken 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8.5, az állami mezőgazdaság 8 százalékkal termel többet, mint az előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken hatinilliárd forinttal haladja meg a tava’yi gazdálkodás eredményét. Emelkedik a forgalmi adó ösz- szege is. Elsősorban a termelés növekedése következtében, ugyanakkor a belkereskedelem és a felvásárlás forgalmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit A szövetkezetektől származó adóbevételek. társadalombiztosítási járulékbefizetések és hitel-visz- szafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, a földművesszövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktalanul tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adó és illetékbevételek összege 4405 millió forint, a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes — a kormány adókedvezményt biztosított. — A kisiparosok, a kiskereskedők és az eptob szabadfoglalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változást, — mondotta, majd a költségvetés kiadásait ismertette. i — A költségvetés kiadásaiból 39,3 milliárd forint — a kiadások 58,3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházások anyagi- műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évi 50 százalékhoz képest 40—41 százalékra csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde a termelő,'állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk, csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok megkezdésére. A beruházási eszközök szétforgácsotásá- nak megakadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban levő nagyobb beruházások száma. A nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe. elsősorban a villamosenergia iparban és a kohászatban, ezzel számottevően nő a villamosenergiatermelés. többszázezer tonnával bővül a hengereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építőanyag-ipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot Tényez elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségleténék fedezését , biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Új üzletházak és bolt- egységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költségvetés ehhez 650 millió , terint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakásvásárlásokhoz. A költségvetés egészségügyi, szociális és kulturális kiadásai 19,4 milliárd forintét tesznek ki, az összkiadások 28.8 százalékát. A kiadások emelkedése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészségügyi, szociális és kulturális előirányzatok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány hozott a munkásosztály helyzetének javítására, részben már előirányozzák azoknak az új igényeknek a kielégítését is, amelyek a falu szocialista átszervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának további javulását. A szociális és egészségügyi intézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a hálózat bővítését. A kulturális intézményeknél 6267 fővel segítjük elő a megnövekedett feladatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanulóifjúság oktatását. A honvédelm feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, az összkiadások 4,6 százaléka, ami elősegíti néphadseregünk kor-j szerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, az összkiadások 3,4 százaléka. A tanácsok költségvetéséről a többi között elmondotta, hogy azí előirányzatok is mutatják a bor-1 mánynak azt a törekvéséit, hogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörüket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 mii- (Folytatás a 2. oldalon.)
