Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

TÉLI ÖRÖMÖK A korcsolyázók népes tábora bi­zony elkeseredéssel nyugtázta az idei tél „működését”. Sokáig az­zal fenyegetett, hogy nem ad al­kalmat kedvenc sportjuk gyakor­lására. Aztán megérkezett, s né­hány napig „szüret volt”. Sima, tükörfényes jeget varázsoltak egyik napról a másikra a Zsdámov utcai kézilabdapálya helyére az iskola sportoló tanárai. Képein­ken is megörökítettük azokat a pillanatokat, amikor a korcsolyá­zók tiszta szívből, örömmel hó­doltak kedvenc sportjuknak. Felső képünkön Zongor Ma­rika, Paulilt Marika és Várhegyi Vali mosolyognak, s mosolyuk azt bizonyítja, hogy a „korizás” nem megvetendő mulatság. Az alsó felvételen anya és lánya —; Gacsó Lászióné és Panni — kö­röznek. kézenfogva egymást. . Az idei tél elég mostohán bá­nik a „korisokkal". Néhány na­pig tartott a jó világ: a jég már nem olyan „gyors”, mint felvéte­lünk készítésének idején, s félő, hogy egy szép napon ismét szögre lehet akasztani — egy évi szünet­re' — a korcsolyát. lyét, munkatársait csorbítja, hanem a népgazdaságot is! Ha szervező, nevelőképessége gya­korlásában gátolják, mozgalmi tevékenységében akadályozzák, az emberek nevelésében, a tu­dat, a gondolkodás formálásá­ban lassítják a kibontakozást, ar, előrehaladást. Különösen fontos napjaink­ban, az új termelőszövetkezeti községekben, a területben, lét­számban jelentősen megerősö­dött közös gazdaságokban, hogy az új útra tért dolgozók min­den vonatkozásban megtalálják számításukat. Igen fontos, hogy afrik az emberekkel törődnek, legyenek tárgyilagosak, értékel­jék reálisan a most zajló ese­ményeket, az emberek jellemé­ben bekövetkezett változásokat, vívódást, töprengést. Nem csak azzal lehet kárt okozni a nép­gazdaságnak, a pártnak a köz­hangulatban, hogy valaki száz­ezreket sikkaszt s ezáltal fele­barátai, munkatársai, ismerő­sei, esetleg rokonai elől „ha­lássza” el a jövedelmet. Azzá) is „vérig” lehet sérteni valakit, hogy ökrét, vagy tehenét nem úgy értékelik, mint ahogy azt a törvényes lehetőségek előír­ják, Elég, ha csak húsz kiló­val becsülik kevesebbnek egy új tsz-tag tehenét, ha csas egyetlen szóval marasztalják el szekere rossz állapotáért, máris kész a sértődöttség. Szamosbe- csen azt is figyelemmel kísér­ték az új belépők, kinek mér­ték jóllakott hassal az ökrét és kinek éhesen? „Rossz” szem­mel néztek azokra, akik ki akarták játszani az értékelő bi­zottságot. Tisztaberekén a „ré­gi” és „új” tsz-tagok között adódott nézeteltérés. Az történt ugyanis, hogy a szalmaosztfc- nál nem volt jelen egy „régi tsz-tag, aki ellenőrizte voina . t „új” tagoknak kimért szalma mennyiségét, a métTegkezelé ■ helyességét. Az „új” tagok vi­szont azért sértődtek meg. hogy nem bíztak becsületességükben Minden szóra, minden lépésre vigyázni kell ezekben a napok­ban, hetekben és mindig, amíg érzékeny, sértődöttségre hajla­mos, vagy kapzsi, aftyagias ía más, káros tulajdonságú embe­rekkel van dolguk a kommu­nistáknál;. Az is előfordul — bár szór­ványosan — hogy az új útra tért dolgozó parasztokat nem veszik fel a szövetkezetbe. Cá- ván tizenöt belépő közül csak egyet vettek fel a Dózsa Tsz-be. Helyes, ha megnézik, kikkel dolgoznak együtt, ha csak be­csületes, munkához értő, dol­gozni szerető belépőkkel gya­rapítják a létszámot. Növeli ez becsületüket. Az viszont már nem helyes, hogy általánosíta­nál-;. s most, a számszerű fej­lesztés időszakában különböző kifogásokat emelnek egyébként becsületes emberek ellen. Mit mondanak a falubeliek? „Nem vették fel ezt és ezt, nem ké­rem a felvételemet én sem.” Az a helyes, ha a kommunisták Gáván is segítenek eloszlatni a kételyeket: nem lesznek szegé­nyebbek, ha többen lesznek a közösben. Szűnjön meg az ál­talánosítás, az új belépőket egyenként javasolják felvételre a közgyűlésen. Személyenként döntsenek kinek-kinelc érdeme, hibája Szerint. Ha elzárkóznak, károsan befolyásolják a terme­lőszövetkezet tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok közötti barátságot, nem engedik ér­vényre jutni a párt termelő­szövetkezeti fejlesztésre vonat­kozó politikáját. Megsértik ön­érzetükben a belépésre jelent­kezőket, összetörik bizalmukat, csorbát ejtenek becsületükön. Az új szövetkezeti községek­ben és mindenütt, a párt és más szervek vezetői szerényen gyakorolják feladatukat. Kö­szönjenek előre-, akinek így il­lő, kerüljék a kivételezéseket, ne legyene-k „mindentudók”, A SZABOLCSIAK F Ó --------------------------===== VAJÁN MÜLT ÉV FEBRUÁRJA ÓTA NEM SEPERTEK kéményt — írja Bogdán Lenke, va­jai olvasónk. — December huszonket­tedikén felhívtam telefonon a kémény­seprő vállalat mű­szaki osztályát. Azt- az ígéretet kaptam, hogy intézkednek. I-e az intézkedés 11- rnaradt. Időközben találkoztam azzal a kéményseprővel, akinek a vajai kör­zetben kellene dol­gozni. Azt mondta ittas állapotban, hogy amíg el nem adja az ; újévi naptárakat, ad- (dig nem csinál sem- jmit. Mehetek pa- jnasszal, ahova aka- j rok. Nagyon várják • már a vajai dolgo­zók, hogy a kémény­seprő vállalat mun­kája mesiavuljon. ★ EGY LELKIIS­MERETLEN OR­VOSRÓL szeretnék szólni. Január tizenhato- dikán 38,6 fokos lázzal jött haza kis­lányom az iskolából. Állapota nem javult, így korán reggel el­mentem Nagy Mihály körzeti orvoshoz (Vöröshadsereg u.) Kértem, jöjjön ki és vizsgálja meg a gye­reket. — Úgyis tudom, mi a baja — mondta és négyféle gyógy • szert is felírt -tsak úgy, látatlanban. Este tizenegy felé negyven fokra nőtt a láz. Szaladtunk az inspekciós orvosért. Szerinte éppen el­lenkező hatású gyógyszert kellett' volna ádnj a gyerek­nek. Miután lelkiis­meretesen felülvizs­gálta, azt a tanácsot adta, ha a gyere« rosszabbul lesz, hív­juk ki a kerületi or­vost. Vártunk., a gyerek betegebb lett. Hiába, a körzeti orvos újabb hívásra sem jött. De megint akart írni valamit, hogy majd az ins­pekciós megint bead­ja. Kértem, hívja a mentőt. Erre sem volt hajlandó. Nem várhattam tovább. Kimentem a kór­házba. Felvették a kislányomat... Botos Vilmos Vöröshadsereg u. lakos *• TÜZELÖPANÁ­SZOK. Több olva­sónk fordult szer­kesztőségünkhöz, • hogy nem megfelelő a tüzelőellátás, illet­ve a tüzelő elszállí­tása. Szendrei István elvtárs, a TÜZÉR áruforgalmi oeztéiv vezetője válaszol a kérdésire: — Valóban van­nak hiányosságok* de csak a szén mi­nősége tekintetében. Mennyiségileg ele­gendő szenet tárol­tunk mind a nyír­egyházi, mind a vi­déki telepeinken. Jelenleg lignit, dél­nógrádi és sztálin- városi dara kapható. Még e hónap végén nagy kalóriájú né­met brikettet ka­pun«. Forgalmi ára kb. ötvenegy forint lesz. Nyíregyháza mintegy ötven va­gonnal kap. Az igazi nehézsé­gek a tüzelőszállítás körül tapasztalhatók. A Lenin-téri tele­pünkön külön irodát állítottunk fel, hogy a vásárlók olcsóbban szállíthassák a sze­net. A BELSPEP viszont akadályokat gördített ez elé, en­nek folyamán • szám­talan probléma me­rült fel a szállítások terén. A BELSPED a napokban tett. ígé­retet, hogy ezen vál­toztatni kíván, és a jövőben ismét bizto­sítani fog egy em­bert a fa és szén- szállítás szervezésére. Munkában a társadalmi ellenőrök Januar huszonegyedikén tar­totta első előadását Nyíregyházán, a vasutas szakszervezet helyiségé­ben a MÁV munkásellátási, ke­reskedelmi és társadalmi ellenőr tanfolyamán az Állami Kereske­delmi Felügyelőség. A tanfolyam öt előadásból áll. A társadalmi ellenőrök ez év első hárem hónapjában, a keres­kedelmi felügyelőség utasításai alapján, főleg Nyíregyháza negye­dik kerületében vizsgálják meg „csalhatatlanok”. Ne sajátítsák ki azt a' „jogot”, hogy csakis a vezetőké az „utolsó szó.” Is­merjék el, ha másnak igaza van, tévedtek. Ne igyanak bort, ha vizet prédikálnak. Érdem­telenül ne kívánjanak anyagi előnyökhöz jutni, vagy rokonai­kat, ismerőseiket ilyenhez jut­tatni. Ne sértődjenek meg, ha valaki „ráolvassa” fejükre az igazat, ha ismerőseiket, roko­naikat jogos bírálat éri. Ne „fogjanak” ki senkit azért, mert igazságért küzdve vezető be­osztásban dolgozók hibáit tárja nyilvánosság elé. Akik őszintén beismerik botlásaikat, elfogad­ják a jogos bírálatot, jóindula­tú figyelmeztetést, azokat el- téphetetlen szálak kötik a tö­megekhez. Az ilyen embereket, vezetőket megbecsülik. Támo­gatják őket hasznos elgondolá­saik megvalósításában, szívesen látják vendégül legkedvesebb ünnepek, események alkalmá­val. Ne okozzunk jelentéktelen dolgokért keserűséget a dolgo­zóknak. S hogy ez így legyen, a kommunistákra vár nagy fel­adat. Mindent kövessenek el, hogy a dologzóink jogainak ér­vényesítéséért, életük, jelenük, jövőjük formálásáért fáradozva minden dolgozó megelégedetten éljen és dolgozzon. Nagy Tibor. a boltokat. Az ellenőrzések során felülvizsgálják az új panaszköny- veket, a mérlegeket, mérőeszkö­zöket, az árukimérést, az »meg­jelölést a kirakatban. Különösen nagy gondot fordítanak arm, hogy betartják-e taz egyes boltok­ban a . közegészségügyi szabályo­kat. Az ellenőrzés «órán szerzett jó tapasztalatokat, Illetve hiányos­ságokat rögzítik a boltok ellenőr­zési könyvében. A vasutas dolgozók naunke után látják el feladatukat. Feláldozzák szabad idejüket, de a boltokban észlelt hiányosságok felszámolása, a tisztább, jobb kiszolgálás, a vásárlók jobb ellátása megéri a fáradozást. Kiváló ntinőségííek az idei borok Az első fejtés után általános az a megállapítás, hogy sok éve nem voltak a pincében olyan zamatos és nagy maligánfokú borok, mint az idén. Keszler Gyula, az Állami ' Gazdaságok Főigazgatóságának borászati szakértője elmondotta, hogy az idei borok az 1953-as híres ter­mést is „verik”. A múlt évi Ka­rokat magas extrakt-tartalom jellemzi és különösen kitűnnek harmonikus ízeikkel. Feltűnően jó minőségűek a badacsonyi és a villányi vörösborok. A tokaji aszú minősége legutóbb 1957-ben volt átlagon felüli, az idén azon­ban az 57-es évjáratnál, is jobb borokat tároltak a tokaji és a tarcali pincékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom