Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

MA NAPLÓ NAGYSZABÁSÚ B'ARSANGI BÁL lesz február 13-án Sóstón. A bálon szépségkirálynőválasztás, hangulatos zene, kitűnő ételek és italok gondoskodnak a jó han­gulatról. ★ 3600 CSIBE KELT KI a na­pokban az új mátészalkai „csibe- gyár" keltetőgépei böl. Az első nagyobb „tételt” a Zalka Máté Termelőszövetkezet vásárolta: 2300 csibét vettek át január 29-án. A csibéket leszerződik, s ötvenezer forintot kapnak érte. Ügy tervezik, hogy ebből az ösz- ' szegből osztanak majd előleget. ★ ÚJABB SZERENCSÉS LOT­TÓZÓK vették át tegnap nyere­ményeiket Kisvárdán. A máso­dik játékhéten ugyanis két kis- várdai dolgozó ért el 4-es talá­latot, s nyereményükért egyen­ként 104.000 forintot kaptak. A harmadik játékhéten pedig Fe­hérgyarmaton nyertek egy né­gyes találattal 65.000 forintot. ★ SO GYERMEKET GYÓGYÍTA­NAK a Sóstói úti tüdőszanató­riumban, ahol a legsúlyosabb eseteket is korszerű eszközökkel gyógyítják. Ennek köszönhető, hogy a halálozások száma lénye­gesen csökkent. REPÜLŐ KLUBEST lesz szom­baton, 23-án az MHS megyei székhazában. Az est értékelő taggyűléssel kezdődik, utána ze­nével, tánccal szórakoznak a szervezet repülői. ★ 31 EZER FORINTOS ZONGO­RÁT kapott az idén a Mátészal­kai Állami Zeneiskola. A „Pet- roff” gyártmányú zongora igen nagy segítséget jelent a zeneiskola százhuszomkilcne növendékének. ★ KÉTTANTERMES ISKOLA épül az idén Nyírturán a köz­ségfejlesztési alapból. Az utazó- közönség érdekében az autóbusz- megállóhelyen várót létesítenek. ★ KIÁLLÍTÁS rendezésén dol­goznak a Nyíregyházi Jó^a And­rás Múzeumban. Többtagú buda­pesti technikai rendezőcsoport dolgozik a múzeum dolgozóival karöltve. A készülő tárlaton a megye régészeti és néprajzi anya­gának jellegzetes mintapéldányait állítják ki művészi rendezésben. ★ ÚJ KÖVES ÚT épül az idén Tiszavasváriban, a Rákosi utcán. A háromezer négyzetméter felü­letű út építésére mintegy száz­ezer forintot irányoztak elő. Emellett hatvanezer forint érté­kű munkát végez az útépítés Eorán a község lakossága. ★ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ELŐ­ADÁS A BENKÖ-BOKORBAN. A városi nőtanács és a városi ta­nács rendezésben január 29-én állategészségügyi előadás hangzik cl a Benkő-bokorban. Az előadást a városi tanács állattenyésztője tartja, ★ HASZNOS ELŐADÁSOK A CSENGERI JÁRÁSI NÖTA- NACS RENDEZÉSÉBEN. A csengeri járási nőtanács több elő­adásból álló sorozatot indított a járás községeiben az asszonyok, lányok részére. Megvitatják töb­bek között népidemokráciánk fejlődése, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szükség­szerűsége, a nagyüzemi gazdál­kodás előnyei, a termelőszövet­kezeti alapszabály és a szociális juttatások kérdéseit. Ezenkívül más kérdésekre is választ ad­nak, amelyek iránt az utóbbi hónapokban érdeklődtek a nők. Öt méteres hó torlaszok Skóciában r Hatalmúa viharok as Essaki tengeren Tűz ütött ki a mátészalkai utasellátóban London: Az AP jelentése sze­rint Észak-Angliában és Skóciá­ban tovább tartanak a heves hó­viharok. A hótömeg több falut és várost betemetett. A viharos erejű szél néhány helyen öt mé­teres hótorlaszokat okozott. Az ítéletidőnek halálos áldozatai is vannak. A mentő alakulatok Észak-Skóciában a hóban négy ember holttestére bukkantak. Hága: Az Északi-tengeren to­ronymagasságú hullámokat kor­bácsol a heves szél. A viharos tengeren a Bermuda nevű hol­land parti hajó elsüllyedt és öt főnyi legénysége elpusztult. Egy kétszázhatvanegy tonnás belga teherhajó kettétörött és elsül­lyedt. A kapitány és felesége a vízbe fulladt Prága: Rendkívül heves hóvi­har vonult végig Prága fölött. A széllökések sebessége elérte az óránkénti 130 kilométert. Stockholm: Svédországban is tovább tart a kedvezőtlen idő­járás. Az újabb havazások kö­vetkeztében a közúti és vasúti forgalomban jelentős zavarok ke­letkeztek. Az ország különböző helyein még mindig mínusz 20— 30 fokos hideget mérnek.. A múlt héten váratlanul tűz ütött ki Mátészalkán, az utasel­látóban. Ebédidőben vették ész­re a vendégek, hogy a mennye­zet színe elváltozik. Erre a jelre többen a padlásra futottak. A tüzet a kémény közelében elhe­lyezett fagerenda okozta. A sze­mélyzet, a vendégek segítségével, megakadályozta a tűz tovaterje­dését. A közben odaérkezett tűz­oltók még közel két órai fárad­ságos munkával fojtották el a tüzet. A nagyterem jelentős ré­sze leszakadt. Ha az eset nem nappal, ha­nem éjjel történik, az egész épü­lettömb, a postaépülettel együtt a tűz martalékává válik. A tűzből eredő kár a becslé­sek szerint 15—20 ezer forintot tesz ki. • » Ot üzem — öt esemény Nyíregyházi tudósítóink telefon jelentéseiből lyyiregynan A Malomipari Vállalattól Bálint József. Január tizennyol­cadikén vállalatunk üzemi ta­nácsülést tartott, melyen meg­tárgyaltuk az 1960. évi munka­tervet és április negyedik© tisz­teletére a munkaverseny elindí­tását. Január húszadikán .minden üzem termelési tanácskozáson beszélte meg a felajánlások rész­leteit. A felszabadulási munka­verseny főbb célkitűzései: a ter­melékenység növelése, két és fél- százalékos önköltségcsökkentés, valamint a tavalyihoz mérten az energia-felhasználás csökkentése. — Itt a Finommechanikától, il­letve új nevén a Nyíregyházi Vasszerkezet -és Gépipari Válla­lattól Pál Zoltánt. A „szocialista brigád“ megtisztelő cím elnyeréséért áp­rilis 4. tiszteletére, négy-négy fővel ifjúsági brigád alakult a Vasszerkezet- és Gépipari Válla­latnál. KISZ-fiataljaink az anyagtakarékosság, a tervtúltel­jesítés, az önköltségcsökkentés, a politika-, valamint erkölcsi ne­velés tsx-ületén kívánnak jó ered­ményeket elérni. A munka mel­lett nem feledkeznek meg a szó­rakozásról sem. Minden szombat este klubdélutánt rendeznek a vállalat épületében. — Itt Szabó Gyula főépítés­vezető: A hirtelen ránkzudult hideg mádositotfa terveidbe!. Az Építő és Szerelő Vállalat építkezéseinek legnagyobb része leállt, a dolgozók nagyrésze — mint más hasonló üzemeknél — fagyszabadságon van. Jelenleg Kexnecsén dolgozik egy 7—8 fő­nyi csoport, a múlt év folyamán elkezdett mozi építésén. Ófehér- tón a volt kastélyt alakítják át mintegy egymillió, nyolcszázezer forintos beruházással. Közel 12 millióból s orvosi rendelők, kultúr házak, villamosítás Mi újság a megyeszélen ? Január 25-én megindulnak a városi tanács házasságkötő ter­mének építési munkálatai, rá egy napra pedig a Guszev-lakó- telepi bölcsőde építésébe fogunk, feltéve, ha az időjárás nem gör­dít újabb akadályokat elénk. — Idebent az üzemen tovább folyik a munka. Az idén építendő isko­lák épületelemeinek valamint a válaszfalakat helyettesítő perlit- panelek előregyártásával igyek­szünk a folyamatos munkát biz­tosítani. — Serényi János, a Megyei Építőipari Vállalattól: Üzemi tanácsülést tartottunk tegnapelőtt, melyen megbeszéltük, mire használjuk fel az ez évi kulturális, sport és szociális beruházási keretet. Van miből tervezgetni, hiszen erre a célra mintegy ötvenezer forintot kaptunk. Még azt szeretném elmondani, hogy előadássorozat keretében folyik nálunk az üzemi tanács­tagok szakmai oktatása. Decem­berben a népgazdasággal, a gaz­dasági tervekkel, a beruházási tervezéssel ismerkedtek. Január húszadikán az építőipar szerve­zetéről, feladatairól, a konkrét munkáról esett szó. Az oktatás célja, hogy az üzemi tanácsta­gok megismerjék a gazdasági ve-' zetést, és a jövőben megfelelő ellenőrzést tudjanak gyakorolni. — Halló, itt a Keletmagyaror­szági Faipari Vállalat, Klebersz Károly beszél: Az eddigiektől eltérőéi!, a helyi szükségletek kielégítése érdekében, ez évi tervünkben már ajtó- és ablakgyártás is sze­repel. E gyártmányok készítésé­hez azonban még a felsőbb szer­vek hozzájárulása is kell, mert az új cikkek termeléséhez beru­házásra van szükség. Csallány. Az 1959-es esztendő utolsó és az 1960-as év első heteiben az egyénileg dolgozó parasztok zöme fordított hátat a múltnak és lé­pett a korszerű mezőgazdasági termelés útjára a fehérgyarmati járásban. Jelenleg huszonkét ter­melőszövetkezeti község van a já­rás területén és meglehet, mire ezek a sorok megjelennek, már csak egy-kót. község lesz, ahol még nem szakítottak az elavult egyéni gazdálkodási formával. A megváltozott körülmények, az összehasonlíthatatlanul na­gyobb és sokrétűbb lehetőségek kiaknázása, a közös vagyon meg­alapozása, istállók építése, szántó­földi növények öntözése, rizstele­pek létesítése jelentős beruházást igényel. Végleges számadatok ugyancsak a termelési tervek el­készülte után állnak majd ren­delkezésre, annyi azonban máris bizonyos, hegy aa 1960-as esztendő a még eddig nem látott beruházások éve lesz. Szűcs László, a járási tanács költségvetési előadója mondja: — A községi tanácsok beter­jesztett községfejlesztéai terveit 110 ezer forintos villanyhálóyat-bŐYÍtés Klsrárdán A kisvárdai községi tanács, a huszonkétezer forintos társadalmi községi fürdő létesítése mellett egyéb fontos feladatokat ' is meg kíván oldani az 1960-as község­fejlesztési terv keretében. Vil­lanyhálózat-bővítést végeznek mintegy kilométeres szakaszon, harmincezer forintból rendbehoz­zák a mezei utakat és kutakat, százezer forintos beruházással és munkával járda épül. A piacté­ren kutat és vízvezetéket kíván­nak létesíteni, ezenkívül nyolc­vanezer forintért két közkutat fúrnak, és filmvetítőt kap a köz­ségi művelődési ház. Könyvtár­fejlesztésre p’edig mintegy ötezer forintot fordít az idén a kis­várdai községi tanács. a napokban vizsgáltuk felül. A ser onkövetkező tanácsüléseken minden község véglegesen elfo­gadja folyó évi községfejlesztési tervét. A múlt évihez képest csak­nem négy millió forinttal többet fordítanak községi ta­nácsaink a lakosság közvetlen igényeinek kielégítésére. Ösz- szesen 11 millió 739 ezer fo­rint az idei községfejlesztési terv. Ebből <1 millió 165 ezer a társa­dalmi munka és 422 ezer forint a saját anyagérték. Orvosi rendelőt létesítenek Botpaládon, Kisaron, Matolcson. Villanyt kap Gyügye, Magosliget, Mjlota, Szamosújlak, Tiszabecs és Uszka, Kultúrház épül Cégénydányádon, Csaholcon, Matolcson, Sonkádon, Szatmár- csekén és Tiszakóródon. Felújít­ják a mándi, kisnaményi és zsa- rolyáni kultúrházakat. Jánkmajti- son, Panyolán és Túrricsén óvoda épül. A legtöbb he!ven folytatják a járdaépítést, új mélyfúrású ku­tak létesülnek. Jánkmajtison bő­vítik a vezetékes rádió-hálózatot. Szovjet—magyar béíyegKiáilitás-csere A Szovjetunió postaügyi mi­nisztériuma két bélyegből álló magyar vonatkozású színes be- lyegsorozatot bocsátott ki. Az első, 20 kopejka címletű, zöld és olajbarna nyomású bélyegen Pe­tőfi Sándor arcképét látjuk. A másik, 40 kopejkát címletű, lila, kék, sárga és barna színnyomású bélyeg a budapesti felszabadulási emlékművet ábrázolja. Ezt a so­rozatot a szovjet—magyar bé- lyegkiállításcsere keretében ad­ják ki. A Szovjetunióban megnyíló magyar bélyegkiállításon mind­azon bélyegekét bemutatják, ame­lyeket 1871-től kezdve napjain­kig Magyarországon kibocsátot­tak. A Szovjetunió viszont Magyar- országra küldte azt a gyűjte­ményt, amelyet 1958-ban a le- ningrádi múzeumban állítottak ki, az első orosz postabélyeg ki- bocsátásának 100. évfordulója al­kalmából. A szovjet bélyegkiál- Utáshoz Magyarországon négy bélyegből áló sorozatot adtak ki a magyar—szovjet barátság je­gyében. 4 Gyula bácsi „végrendelete'' ■ esi az elnök asztala , felé tart. ’• — Árpád — szólít­‘ ja meg a tanácselnö- ‘ köt —, mi lesz avval : a fasorral a teleíon- 1 póznák mellett? A tanácselnökön látszik, hogy esetleg valami másra számí­tott. nem a ‘ fasorra, de azért kész a va- . lasszal: — Hát md lenne, Gyula bátyám? Meg­beszéltük, ki kell vágni, mert kárt tesz a vezetékben. Ez gyorsan elinté­ződött. Gyula bácsi már veszi is a ka­lapját, Indul az ajtó felé. Az elnök bú­csúzóul megkérdezi: — Nem volt fá­rasztó azt a hosszú utat megtenni ezért az apróságért, Gyula bátyám? Az öreg végighor­dozza tekintetét a jelenlévőkön, míg végül az elnökön megpihen. — Nem éppen ezért jöttem volna, jó, hogy eszembe ju­tott — bök a hom­lokához. — Elhoztam a végrendeletemet. Ravaszkásan hunyo­rít, benyúl a belső zsebébe és kivesz egy összehajtogatott papírt. Mindenki lát­ja, mi lehet... Át­nyújtja az elnöknek, aki belepillantva visszaadja az öreg­nek. — Nem érvényes ez — mondja moso­lyogva. — Hát már máért ne volna? — berzen­kedik Gyula bácsi. — Azért, mert nincs aláírva! — De aláírom! És Csák Gyula bácsi, hajdani gröfi cseléd, az előbbi paj- koeságot félretéve, megilletődötten ve­szi kezébe a tollat. — Fiaim, ez az én végrendeletem! Ott akarok lenni a töb­biek között! Gál Béla A kocsordi tanács­háza, azt hiszem, régóta nem volt ilyen sűrűn látoga­tott, mint az utóbbi időben. Az emberek egymásnak adják a kilincset. Miért ez a nagy sürgés-forgás? — Megindult a fa­lu... — mondja va­laki jelentős hang­súllyal a bentlévők közül. Megindult!' Hova, miért? Nem is kell kérdezni, mert a kép mindent eáárul. Ilyen forgalom mellett könnyen meghúzódhat az em­ber egy sarokban, szinte észrevétlenül. Magam is ezt tettem. Egyszer csak egy alacsony, nehézkes járású, mégis büszke tartású bácsi lép be. Ügy hetven éves le­het. Azt veszem ész­re, hogy belépéskor elhallgatnak az em­berek, h a figyelem feléje fordul. A bá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom