Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-22 / 18. szám
A szamosbecsiek megmutatták a közösség erejét kiisirs fedél alatt a jóttzágállomány Ezer pár cipó terve*» felöl, 25. 000 forint értékű megtakarított textüanyag A klsz-ek versenyeznek április 4 tiszteletére. A. Katart one«! íafaér lepel- rioMt borítja a vastag hótakaró. A tanyában az épületek fehér taMBemáin sziporkázva törik meg m. ed őbukkanó téli nap gyenge fcmye.. Nagy, dermedt nyugalmat kwttó ee a kép. Semmit nem Ml el abból, ami Ht két hét afesW: végbement A hő mándertt eltakar Shaswoebecsen az óév urtoiaó A „vezérkar“ fc#ó*w jött, hogy az elnök a •St aitiiep közt szabadságon volt mi elnökképző iskoláról.. Az el- Mfc, Varga Sándor elnökhelyettes, Rápolti Gyula állattenyésztési és Varga Mihály gyümölcs- kMBelési brigádvezető összedugok a fejüket: mit csináljanak, h«gy a közösbe kerülő több, mint, msáz tehenet, ökröt, növendéket Mét alá tehessék? Varga Sén- 4mr elnökhelyettes, aki új tag a «■SnuMeseében előállt a javas- Mtad. napjaiban döntött a falu népe, hogy a barázdákat megszüntetik. Az új évvel új gondok; a megnövekedőit Dózáa Termelőszövetkezet gazdaságának, közös gondjai kopogtattak Szamoöbecsen. Egyik legégetőbb kérdés a közösbe kerülő jószág elhelyezése volt. Tavaly épített a szövetkezet egy félszázférős istállót, .de abban már ott szorongott vagy hetven tehén, növendék vegyes«». összedugja a fejét Gyorsan kaptak a szón, a volt középparaszt talpraesett ötletén, s január másodikán már meg is, bolydult az új had, ki-ki munká-, hoz látott, hogy mielőbb megteremtsék a jószágnak á közös fedelet. A fogatosok hordták a saalhány nap alatt az építkezéseknél, azt mutatja, hogy nem is fogunk csalódni. Sötét estébe hajlik az idő s szinte észrevétlenül benépesedik az iroda. Majdcsak mindegyik új tag. Megérkezik az iskola fiatal igazgatója,- Szeles Tibor is. — Elvtársak, hozott mindenki papírt ceruzát? — kérdezi az egybegyűltektől. — Akkor kezdhetjük. És az új szövetkezeti parasztok térdükre fektetett füzetekkel megkezdik az elmélyülést a munkaegységszámításban. Samu András Hazánk felszabadulásánál: 15. évfordulója tiszteletére már több kisipari termelőszövetkezet dolgozói tettek versenyvállalást. A nyíregyházi vegyesszerelő ktsz az első negyedévben tervét 10 százalékkal túlteljesíti, az országos hiánycikkeket jelentő fémcsőcsillárok és armatúrák készítését fokozni fogja. Az egy főre eső termelési értéket 2 százalékkal és az önköltséget a tervhez viszonyítva 1 százalékkal javítja az 1959 évi eredményhez viszonyítva. A Nyíregyházi Építőipari KTSz termelési tervének 10 százalékos túlteljesítését, a termelékenységi terv 4 százalékos túlteljesítését és az önköltségcsökkeai- tési terv 1,5 százalékos túlteljesítését vállalta. A Nyíregyházi Cipész KTSz az egri Cipésss KTSz-el folytat párosversenyt, s vállalta, hogy az első negyedévben ezer pár férfi export cipőt gyárt a terven félül. A nyíregyházi Textilruházati KTSz korszerű termelési mód bevezetésével 5 százalékkal növeli a termelékenységet, a termelési költségeket 2 százalékkal csökkenti, s a szabászat dolgozói a negyedévben 25 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. — Te, Maci — mondta az elnöknek, amint a tanyában járták, — mi lenne, ha a juhho- ■déáyt alakítanánk át szükségis- 1 ttSRómaíc? — Vályog fala van, Megfejeljük » tetőt, padlást osi- fMÄiinSc bele, itt kitelelhetnek a táfceMek, Juhhodályt meg eainá- kn*: gywsaa másikat: mát. a szarufákat, mások a kitakarított hodály földjét homokozták. Az ópítőbrigádnál harsogott a deszkavágó fűrész. Szeles Ignác bácsi, építési brigádvezető kommandírozott, Szeles Endre a brigád tagja korát meghazudtoló fürgeséggel készítette a jászlakat, etetővályukat. Mindenkinek akadt munkája bőven. S mire leesett az első hó, az új tehén- szálláson kigyúlt a villany és a juhokat is beterelhették a frissen készült, akolba. Abol fél ÍVIa^waiK*ot’$xág> trafóit g^'óg-wftfalk Kevesen, tudják, hogy az egész országban két, nagyobb trafójavító üzem működik, és e kettő egyike éppen Nyíegyházán van. Már ez a tény is indokolttá tenné riportunkat, hiszen amiből gáltatós. Következésképp: a nyíregyháziak Szolnoktól Szegedig, Debrecentől Miskolcig vállalják és végzik a hibás transzformátorok javítását.. Lényegileg tehát a középnagyságú és nagyobb \»É*obl[i, mint otthon volt... Megkeacthették a jószág össze- 'táxzáeát. A hídmérlegre állította Karikás Miklós és Kazineki Árpád is két-két hatalmas ökrét s «tárta besétáltatták a többi közé. Varga Sándor népfrontelnök, tee-elnökhelyettes négy ökre is ott ismerkedik már a többi tarka, szürke, borzderes cimborákkal s együtt szálalják az eléjük rakott szénát. Tasoan összeszoknak. .. Járjuk az istállókat, amelyeket messziről olyan kihaltaknak láttunk. Az állatgondozók, régiek: és újak ugyancsak serény- kecfeek:. Etetnek, takarítanak. Ifié Vajda Sándor és Csernyi •‘Gyula a irágyakazaíra villázzák m kitakarított almot. Vajdának mindene a ló. Azok gondozását vállalta. Csernyi tehén gondozó. <ö is új belépő. — Holnap megkapom a hu- Monnégy új lovat, amit behoztunk — mondja a nagy darab Vajda Sándor. — Tudja, ki leket itt brnü, csak ez a trágyakazal magas nagyon — mondja nevetve —, nem olyan, iránt otthon volt... Tanya járás után a/ irodába kerülünk. Jól esik a meleg, ami a kályhából árad. Nagy a készülődés, sürgés-forgás. Az utolsó simításokat végzik a zárszámadási papírokon, hogy néhány nap múlva a közgyűlésén számot adhassanak a múlt évi közös tevékenységről. Nagy jégverés érte szüret előtt a gyümölcsöst, milliós kárt okozott, de így is ötven forintot ér egy munkaegység. Virágzóvá tehetik — es teszik is — szövetkezetüket a számos- becsiek. Nemcsak azért, mert az 540 hold szántóföld méllett kétszáz hold a gyümölcsös, hanem azért is, mert a termelés minden ágában jól akarnak gazdálkodni. Az állattenyésztés lesz a gyümölcstermelés mellett az az alap. amiben nem csalódhatnak. Ehhez pedig már az idén nagyarányú építkezésre van szükségük. MÉRGESEN MOROG a fűrész lapja, ahogy a szigetelő főcső ! a 1’ogaihoz ér. Rakovics Béla erős karja azonban biztosan vigyázza a szabás alá került csövet, sőt mi több, kineveti. kevés van, az érdekes is. De korántsem a ritkaság ürügyén mutatjuk most be a TITÁSZ nyíregyházi transzformátorjavítójának' dolgozóit.. Az óév „finisében"’ egyedülálló eredményt értek el. • •transzformátorok javítását, gyógyítását az egész Dunán innen elvégzik. A nagyfontosságú pártkong- ressszus az ő mindennapjaik felett: sem múlt el nyomtalanul, ígéretet tettek a munkásembef i ittálhík. hslvstó. öaíözé* sabb megóvását is elhatározták, azután nekiláttak dolgozni. Az ígéretből valóság, lett, mennyiségileg is, minőségileg is jelentősebb munkát végeztek. Elkészült a hatszázhuszadik trafó javítása is, míg az import vörösrézhuzalból nagy mennyiséget takarítottak meg. Nem volt könnyű a munka, sok fáradtsággal, nehéz órával járt, de mindent elkövettek az ígéret valóraváltásáért. — Fellendült az újítómozgalotn is, s már az elmúlt évben vagy 30 —40 jelentősebb új elgondolás! aratott sikert. Nem feledkeznek meg a szakember-utánpótlásról sem. Egyre több tanuló lesi el a szakma fortélyait bent, az üzemben, d* emellett vállalták a Kossuth-giro- názium „patronálását”: minden héten politechnikai látogatáson fogadják a gimnazistákat Sót: az iskola felszerelését is igyekeztek kiegészíteni. Most, az éveleji napok alatt a biztosító patronok készítése az újdonság. Nemrég kezdték el a primer biztosítók helybeli készítését. Korábban ezt a központtól kapták. így meggyorsulhat a termelés. Jelenleg még kezdetleges módszerekkel „gyártják” csak a patronokat, de elképzelésük, hogy tökéletesíteni, konweAz építkezések jó részét — van erejük hozzá — saját beruházásból végzik el. Egy ötven férőhelyes növendékistállót, egy százas sertéshizlaldát, sertésfiaz- tetót, baromfitelepet készít el az építőbrigád. Emellett hitelt vesznek igénybe egy ötvenfórős, magtárpadlásos istálló, öt vago- nos kukorícagóré építéséhez. — Az öntözéses gazdálkodás is m idén bontakozik ki nálunk — tájékoztat a gyümölcsléiméi,. - si brigádvezető. — Most, licgv szövetkezeti község lettünk, elhatároztuk. hogy hetven hold gyümölcsöst és harmincöt hold ; legelőt öntözünk. Halastavunk is' lesz húsz holdon. Bízunk, na-1 gyón bízunk —, régiek és újak j egyaránt —, hogy ez az első iga- j zi közös év szép eredményeket! fog hozni. A tagok eddigi aka- j rata, lelkesedése az elmúlt néTízemtégymillió formt érték ä agyaggal segített# a gyárait az iskolai gyakorlati oktatási A Minisztertanács határozata alapján a Művelődésügyi Minisztérium a múlt esztendőben felhívta a szaktárcákat, utasítsák a felügyeletük alá tartozó üzemeket, hogy bocsássák rendelkezésére a termelési célra nem alkalmas, de a politechnikai cktatás- nálj 1 a középiskolai gyakorlati foglalkozásnál hasznosítható kü- Üöníéle anyagokat, szerszámokat, j gépeket. Az üzemek, gyárak, vállalatok az 1959/60-as tanév kezdetétől ezideig tizennégj millió forint 'értékű anyagot, félkészterméket, gépeket, szerszámokat, a műhelymunkákhoz szükséges egyéb eszközöket adtak át. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy mind | eredményesebb munkát végeznek az általános iskolák politechnikai műhelyeiben és számos középiskolai műhelyben, amelyek közül több helyen a fiatalok gyakorlati tevékenysége már megközelíti az üzemi jelleget. VOLNÁNAK BAJBAN a trafó- j javító szakemberek, ha nem ta- j tálnak kéz alá a szükséges alkat- | részeket. Ilesik Mihály esztergályos gondja, hogy e miatt ne akadjon meg a „gyógyító kúra”. Győr és Nyíregyháza trafójavítóinak, nagy részük van abban, hogy az egész ország területén zavartalan lehessen az áramszolAZ ÓÉV AJÁNDÉKA az a viUanyemelő is, amit a transzformátorok szállítására építettek a szerelde mennyezetére. A vacuum ajtó előtt akár a nápolyit, úgy emeli a több tonna súlyt a daru. rűsíteni fogják majd ezt a termelési ágat is. Hammel—Angyal. rek: 620 trafót javítanak ki, négy j százalékkal többet az előírtnál, j Ezen kívül az anyagok gondo-j
