Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-21 / 17. szám
MEZSGYE NÉLKÜL ZshpÍí is (erineiőszövetkezeli község lelt Zsurkon' másfél hónapig „érett a gyümölcs”, amit aztán két nap alatt betakarítottak. Az eltelt idő alatt volt rá mód, hogy a község dolgozó parasztjai foglalkozzanak a világ, meg a maguk sorsával... Egymás között vitatták a jövőt s ha elakadtak, ott volt segítségükre a népnevelő gárda, akik türelmesen átsegítették az embereket egy-egy buktatón. Mert ilyenek akadtak. .4% első buktató Egyik és legnehezebb dolog a meglévő Petőfi Termelőszövetkezet volt. A vezetésben, a fegyelemben és a termelési eredményekben nem igen mutattak példát a szorgalmas középparasz- totenak. Igaz, mondogatták, oszt a szövetkezet most is harminckét forintot egy munkaegységre, de mi tudjuk, hogy sokkal több lehetett volna, ha ..: Hosszú volt az út, míg aztán a zsurkiak a sok „ha .; ,”-t „megemésztették”, míg rájöttek arra, hogy az égész község lakosságának a szorgalma, a jó vezetés megszüntetheti az eddig előforduló visszásságokat. A nagyüzemi gazdálkodás előnyei nem voltak kétségesek, amit az is I bizonyít, hogy még jóval belépés előtt nagyon sok középparaszt megcsinálta a maga ..számvetését” az egész falura. Bogár Balázs tizennégy holdas gazda a népnevelőknek már azzal állt elő, hogy kiszámította: ennyi jószág kerül majd a közösbe, ennyi munkabíró emberre számíthatnak, s különösen felhívta a figyelmet az öregekre, akik jócskán vannak a községben. Gyarmati Jenő is belépése előtt nézte ki, hogy a Tisza holtágában milyen jó halastavat tudnának létesíteni. Bogár László tizennyolc holdas fiatal, aranykalászos gazda is azt mondta: Meg kell itt, Zsurkon érni a dolognak, megismerkedni az újjal, a lehetőségekkel. A kintiévé aktívák ilyenformán a még kívülálló dolgozó parasztok jó ötleteit is segítségül vették és így érett lassan az. emberekben az elhatározás. A múlt hét végén, pénteken megindult a zajlás. Délután Bogár László, Danes András, Danes Sándor, Magyar Sándor és még tizenöt középparaszt aláírta a belépési nyilatkozatot. Másnap, szombaton, a község valamennyi családja — öt-hat kivételével — szinte megrohamozta a tanácsházát és estére már kitűzhették a falu végén a táblát. f. : „EíííKi” a tehén Hogy nem ment mégsem ilyen könnyen, az abból az aláírás utáni beszélgetésből is kiderült, amit az emberek kisebb, nagyobb csoportokban folytattak az utcákon. Volt, aki a köszvényébe „kapaszkodott” nagy kétségbeeséssel. mások az öregségre hivatkoztak, habár eddig maguk művelték a riyoic-tiz holdjukat. — Boros Béla kilenc holdas paraszt <gv meséli el a saját esetét nagy derültség közepette: — Tudják, rt lemelegedtünk jól a beszélgetésbe a népnevelőkkel. — Hogy szavam ne felejtsem, én is ráálltam már, de vártam a többiekre.. Szóval beszélgettünk, szóba került a gyümölcsös. Éppen mondom, hogy ezek a háti verklik már nem jók, motoros permetezők kellenek, amikor beállít a lányom. — Azt látták volna — folytatja Boros. — Jól kifundálták az asszonnyal. Jön a lányom nagy lihegve és azt mondja: „Édesapám, tessék-jönni gyorsan, mert ellik a tehén.” Elfutott a méreg erre és olyat mondtam a lányomnak — tudják taníttattam, — hogy .. . — Az anyátok keservit — mordultam rá, — mit marhás- kodtok? Még nem is futosott az a tehen, hogy legyen akkor ei- lős?! Hát, ezen, mostmár így, utólag, ) tényleg jót tehet nevetni. Egy cél vau u falu elüti Hogy befejeződött a számbeli szervezés, már hétfon nekilátlak — ha egy kicsit tapogatózva is —a zsurkiak az új élet megteremtéséhez. Az emberek zöme azon az állásponton volt, hogy legyen külön szövetkezet, ne társuljanak a Petőfihez. Rebesgették — a túlzások könnyen lábra kapnak, — hogy a meglévő szövetkezetnek irdatlan nagy adóssága van. Utánanéztek, s nem bizonyult igaznak. S azok, akik legmesszebbre látnak — köztük Bogár László is — úgy vélik, nincs értelme a különcködésnek. Egy cél van az egész község előtt, együtt kall oda eljutni. Támogatja őket ebben az egészséges elképzelésben az alapszervezet párttitkára is. A feladat, amit meg kell oldani, nem kevés. Olyan erélyes, de tárgyilagos vezetőséget ^ kell választani a község dolgozó parasztságának, amelynek az irányítása mellett a termelőszövetkezet tagjai mielőbb beleilleszkedhetnek a közösségi életbe. Egy akaraton kell kialakítani a szövetkezeti gazdaságot s nevelni, sokat nevelni az embereket, inert a zsurki határ látta el az ottani dolgozó parasztokat eddig is, és hogy az a föld ezután többet, jobbat adjon, az kizárólag az embereken múlik. Samu András. Fehérgyarmati tudósítónk jelenti: főbb, m síi kélmliiió forint a korszerűbb kereskedésemért — A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése nagyobb követelményeket támaszt a földmű vessző vstkezetekkel szemben is — mondja Forgács András, az FJK igazgatóságának elnöke. Penyigén mintegy <>00 ezer forint költséggel már megkezdték egy vegyesbolt és italbolt építését. Előreláthatóan a második negyedév végére vagy a harmadik negyedév elejére készül el. Tiszakóródou 150 ezer forint költséggel kisáruházat és italboltot létesítenek a jelenlegi és lebontásra kerülő rozoga épület helyén. A jánk- majtisi kisvendéglő és iroda 350 ezer forintba kerül. Az FJK igazgatója nemrégiben felmérte a kereskedelem korszerűsítésének legfontosabb tennivalóit. A legtöbb helyen üj pultokat, raktárakat és áz áruk elhelyezésére alkalmas állványokat biztosítunk a földművesszövetkezetek ! részére. Ennek költsége előreláthatóan 5—600 ezer forintot igényel; Szó van arról, hogy ' ingatlan vásárlással Sonkádon italboltot, Kisarban vegyes- és italboltot létesítsünk. Biztos, hogy ebben az esztendőben sor kerül a vas és műszaki bolt korszerűsítésére és divatáru szakbolt létesítésére Fehér- gyarmaton. Jelenleg tárgyalások folynak, hogy a fehérgyarmati textil, üveg- és porcelán, valamint vegyi boltokat ön kiválasztó boltokká alakíthassuk.. Kevés rá-, fordítással Botpaládon új vegyesboltot nyitunk. Pincér nélküli étterem nyílik Nyíregyházén Milyen lesz az éttermi önkiszolgálás? — A legújabb érdekességek: modern hálószobagarnitúrák a Béke szállóban, fagylalt - pavilon a Guszev telepen, általános tatarozás a belvárosi portálokon — Nemcsak vicc az egész? önkéntelenül is ezt kérdeztük a hír közlőjétől, mert miféle dolog az, éttermet nyitni, — pincérek nélkül? —.Nagyon is komoly dolog — kaptuk a választ, • utána pedig az újdonság „használati utasítását”. Egyszóval — akár megíiökke- nünk, akár csodálkozunk —a nyíregyházi vendéglátóipar is hozzáigazította lépteit a gyorsabb fejlődéshez és ennek nyomán — fővárosi mintára — a megye- székhelyen is megnyitják az első önkiszolgáló, pincér nélküli éttermet. A. vállalkozó : a Szabolcs étterein Tervek szerint a Szabolcsét terem. harmadosztályú helyiségét formálják át önkiszolgálóvá, olyan ■ formán, hogy a jelenlegi raktárhelyiséget is étteremmé képezik ki. A munkát az idő en- gedtevel megkezdik és a második negyedévben kívánják befejezni. A legkorszerűbb berendezésekkel látják el az első önkiszolgáló Bírósági jegyzetek Címszerep a tárgyalóteremben Színész ül a vádlottak padján. Színész, aki igazgató is volt. színész, aki nagy színpadi alakításokat, sőt filmszerepeket is játszott. E szerepét most rabruhában játssza, háta mögött géppisz- tolyos fegyőr. mellette leszedett kézibilincs. A jelenet többi szc1 replője, a bírák, ügyész, védő csak kérdeznek, a főszereplő azonban a vádlott maga: Molnár Iván, ismert színművész, aki Egerből jött Nyíregyházára — szélhámcskodni, jóhiszemű. embereket, jótevőit meglopni, a társadalmat megkárosítani. — Alkoholista lettem, az alkohol fellazította erkölcsi normáimat — mondja értelmesen, s úgy tűnik, mélységesen megbánta bűneit. — Az italra pénz kel- j lelt, gátlásaimat elvesztettem.) Most látom csak, hogy nem iha- , tok, hová jutottam és látom, hogy talán nincs kiút... Azért mégsem tartom magamat elveszett embernek. Bízojj' abban, ha kiszabadulok, még hasznos tagja leszek a társadalomnak... Nem e.őször a vádlottak padján Nem tudni, most is játszik-e, vagy őszintén beszél? Ami a múltját, viselt dolgait illeti, Molnár Ivánnak már többször volt alkalma megállni a lejtőn, többször tjllt már megbánást mutatva bíróság előtt. 46-ben árdrágításért, 54-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásért, 55-ben hanyag kezelésért, 59-ben csalásért ült már. a vádlottak padján. S mind amiatt, mert ..az alkohol fellazította erkölcsi normáimat”... Most is van a rovásán elég. Egérből azért jött el, mert már ott is égni kezdett talpa alatt a talaj. 99 augusztusában szerződést kötött a nyíregyházi FÉNY- SZÖV-vel üzletszerzői teendők ellátására. S ott jó üzleteket szerzett — önmagának. A felvett előlegekből mindjárt több mint 2000 forintot elsikkasztott. Szeptemberben, a Móricz Zsig- mond Művelődési Háztól kapott megbízó levelet, s több vidéki műsort rendezett, maga is fellépett. Amikor a debreceni Dongóegyüttes Nyíregyházán vendégszerepeit, a rábízott elővételi jegyek1 áréból is sikkasztott. Az éjszakai mulatok „jópofája" Ellopta egy zenész ebédjegyre befizetett pénzét, majd egy ismerősének panaszkodott, hogy sem otthona, sem munkahelye nincs. Ismerőse szánalomból magához . vette, fedelet, otthont adott neki. „Fiáiéból” 14 Karátos női arany karkötőt és gyémántköves arany karikagyűrűt lopott jótevője szekrényéből, s az .ékszereket előbb elásta, majd a karkötőt eladta. A pénzből pedig telt az Anna cukrászdában, meg a többi szórakozóhelyen az ivásra. Ivócim- borák gyakran akadtak. S ő tett a „jópofa”, a társaság kedvence, az ismert egri színész, aki napok alatt a legnépszerűbb ember lett a nyíregyházi szórakozóhelyeken. De jött a feljelentés, a letartóztatás,' a tárgyéi ás, ami egy csapásra végetvetett az olcsó népszerűségnek. ■ S Molnár Iván, nem éppen becsületben. de megőszült színész most itt ül a vádlottak padján. — Végtelenül szégyellem, hogy ide kellett jutnia egy értelmiséginek — montjja elcsukló hangon, remélve, hogy az „őszinte” megbánás enyhíteni fogja a büntetést, Kétévi börtön Meg kell őt büntetni, de azokat is meg kellene büntetni, akik beosztásuknál fogva engedik, hogy a színészek egyrésze ilyen erkölcsi fertőben éljen, akik elkényeztetik őket anyagilag, s ezzel táptalajt adnak a zülléshez. Igen, a színészeket meg kell becsülni, de ez nemcsak anyagiakat jelent — hanem azt is. hogy vigyázzunk rájuk. Vigyázzunk, ne kerüljenek olyan útra, mint Bús Gyula. Bárdy György, s most Molnár Iván, ne az alkoholnak, káros szenvedélyeknek, hanem a hivatásuknak legyenek rabjai. Ezért jár az igazi megbecsülés, még'..a Kossuth-díj is, nem pedig az orgiákért, a könnyű társasági kalandokért. Molnár Iván Nyíregyházán a megyei bírcságtól két esztendei börtönt kapott. Vigyázzunk arra, hogy színészeinkre. a népszerű művészemberekre' .valójában fel tudjon nézni az egész ország. S ez nemcsak magukon a színészeken múlik... Győri Illés György éttermet, míg a „terelő korlatokat” ötletesen állítják, fel; A vendég bel .o az .étterembe, tál- j cát fog a kezébe, s a pult mm- gül maga választja ki- a .kívánt ételféleséget —- esetleg kéri, hogy ebből és ebből a húsból pirítsanak neki gyorsan flekként. — azután itallal is kiszolgálja magát, és a korlát végén fizetésként megmutatja az áltála összeállított menüt. Az idegenforgalom érdekében Az önkiszolgálás bevezetese mellett egész sor' újdonsággal ajándékozza meg a város vendéglátóiparát az idei esztendő. — Egyik leglényegesebb 1 elgondo- . .lásnak, tekinthető, hogy az idegenforgalom számára kényelmesebb körülményeket teremtenek. Mintegy- húsz hálószobagarnitu- rával egészítik ki a Béké-szállót, s mint megtudtuk: ez a berendezés ízléses, korszerű lesz. A garnitúrákat a nyári évadra helyezik el a szállodában. Az örömmel fogadott „kisven- déalősitést” tovább fejlesztik 1960-ban. Előzetes tájékoztatás szerint leghamarabbb a külvárosban, de főútvonal mellett lévő kocsmát alakítanak át asztalos kisvendéglővé Három Uilosnéfer villany- hálózat, fúrotíkól éltül az idén Kocsoráon A kocsordi községi tanács végrehajtó bizottsága számba vette azokat a fontosabb feladatokat, amelyeket a község fejlesztése terén az ezerkilencszázhatvanas évben meg kíván valósítani. Mintegy száznyolcvanezer forintos beruházással két fúróit kutat építenek az idén. három kilométerrel bővítik a községi villanyhálózatot. Harmincötezer forint értékű társadalmi munkával elvégzik a községi útjavítási munkálatokat. Fagylalt-pavilon, fénytelirat portál-fiatalítás Mindenekelőtt a lakosság érdekeit tartják szem előtt a több- százezer forintos beruházás megvalósításánál. Okos, gondolat — már mast télen is,' — hogy a melegebb időszakra a város egyik legsűrűbben -lakott, külterületi helyére, a Guszev-telepre korszerű fagylalt-pavilont rendeznek be. Ugyancsak dicsérendő, hogy a közvélemény meghallgatása nyomán újabb fény- feliratokat helyeznek el a láto- gatottabb szórakozóhelyek homlokzatain. Mint megtudtuk, ebben az évben a Béke-szálló és a Béke-cukrászda kap neonfelírást. Hosszú volna soi'jázni minden egyes munkát. Különös figyelmet még áz a kezdeményezés és elhatározás érdemel, hogy 1960- ban a belváros majdcsak valamennyi szórakozóhelyének' külső portálját megszépítik, fiatalítják; Ezenkívül új -söntéspultokkal, gépi cukrász-berendezésekkel., fagylaltgépekkel egészítik ki a vendéglátóipari egységeket. Ilyen irányú tevékenységre mintegy 400 ezer forintot1 irányoztak, élő. —• írval —
