Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-15 / 296. szám
sportja Jobb gólaránnyttl lelt őszi első a Miskolci Munkás Am VB WI. utolsó fordulója •Mb» * laM vezető csapat között eltűnt a pontkülönbség. Vasár- Mi» a Miskolci Munkás dontet- Spr.ftl játszott Perecesen, a Nyíregyházi Spartacus ugyanakkor legyőzte se otthonában játszó Somsályt, * így behozta a Miskolci Munkáé két pont előnyét. <5«u «sóként mégis a miskolciak fordultak, mivel gólarányuk Jobb mint a Spartaeusé. Győzelemmel fejezte be az őszi szezont a Nyíregyházi SZSE is, s mivel Ormosbánya vereséget szenvedett Püspöladánytól, így elkerül e táblázat utolsó helyéről. Másik két csapatunk Tiszafák és Nyírmada egygólos vereséget szenvedtek Debrecenben, s így az őszi finálé ötven százalékká» szabolcsi sikert hozott NYÍREGYHÁZI SPARTACUS— SOMSA LYI BÁNYÁSZ 3:1 (0:1) a. szokatlanul keskeny, salakos aomsályí pálya láttán a csapatot elkísérő szurkolók aggódtak, hogr a csapat esetleg úgy jár, mint Perecesen. Nem így történt, mert * Spartacus játékosai nagyon jól feltalálták magukat a nedves, nagyon rossz talajon, • szebbnél szebb támadásokat vettettek. A nyíregyházi csapat játszott, • mégis a hazaiak szerezhették meg a vezetést Hargitai hibájából. Egy ártatlannak látszó támadás végén az egyik hazai csatár tizenhat méterről laposan toapura lőtt, Hargitai lábbal akart tisztázni, de elvétette a labdát, • az lába alatt a hátába jutott. 0:1. Sz&nst «tán nagy lelkesedéssel keadte a játékot s Spartacus, s szinte nyomasztó mezőnyfölényt harcolt ki. A fölény meg is hozta gyümölcsét, mert a 10. percben Pál juttatta hálóba a labdát. 1:1. Ojabb perc múlva a vezetést is megszerezte a nyíregyházi csapat Papp lövéséből, 2:1. Majd tíz perc eltelte után Siska jó labdát adott Csürkének, aki egyéni játék után a hálóba talált 3:1. Pál gólját a játékvezető les címén nem ítélte meg. A Spartacus tartalékosán kiálló csapata teljesen megérdemelten győzött. Különösen a második félidőben domborodott ki a nyíregyháziak nagyobbfokú technikai érettsége, s jobb erőnléte. A Spartacus csatársora különösen jól játszott, míg a védelemből Galló (mezőny legjobbja), Szokol és Spancz játéka emelkedett ki. vei már 2:0-ra vezettek a hazaiak. A mérkőzés vége felé Ka- bay szabálytalankodása miatt tizenegyesből szépítettek a put- nokiak. Ezután változatosabbá vált a játék, de az eredmény változatlan maradt. Az SZSE lelkesen küzdött, s a csapat minden tagja dicséretet érdemel. DEBítBCENI TISZALÖK KINIZSI— 3:2 ' (3:0) Változatos játék után az 5. percben Rábai beadásszerű lövését a tiszalöki kapus elnézte, s a labda akadálytalanul jutott a hálóba. A 17. percben Nagy I. és Salamon hibájából Szabó megszerezte a Kinizsi második gólját, míg a 2ő. percben újabb védelmi hibából Bagi háromra növelte a hazaiak góljainak számát. Szünet után erős fölénybe került Tisza lök, s a 47. percbe n Antalóczi 111. gyors lefutás után Csákyhoz játszott, aki a hálóba' ve lőtt. Továbbra is fölényben maradt a vendégcsapat, s a befejezés előtt három perccel 11-esbol Antalóczi I. lőtte második góljukat. A gólhelyzetek alapján Ti- szalök nem érdemelt vereséget, s végeredményben súlyos védelmi hibák miatt vesztett. DEBRECENI EAC— NYÍRMADA 1:0 (1:0) A DEAC Czámöakhos révén már az első percekben veszélyeztetett. Kézi előtt nyílott nagy helyzet ezután, de a debreceni védők „erősen” vigyáztak rá. A 25. percben váratlanul született meg a DEAC gólja. Szűcs—Szegedi összjáték után Szegedi 3 méteres lesen kapta a labdát. A partjelző nem intett, s a debreceni csatár biztosan helyezte hálóba a labdát. (Súlyos játékvezetői tévedés volt). I Szünet után 'wáito&atoe és I szép játék alakult ki, s Njnr- ] madának több ízben is alkalma ; nyílott volna az egyenlítésre, de I ezúttal nem kísérte szerencse a j madai csapat támadásait. A já- I íék alapján döntetlen lett volna j az igazságos eredmény. Jók: ' Kassai, Cséfalvy, Szegedi, illetve Tóth I., Balogh és Kézi. További NB lll-as eredmények: Miskolci Munkás—Miskolci Bányász 1:1, Diósgyőri VTK FI.— Egri SC 4:1, Debreceni Honvéd—> Debreceni GÖCS 3:1, Püspökladány—Ormosbányai Bányász 1:9. AZ NB III. ÉSZAKKELETI CSOPORTJÁNAK ŐSZI EREDMÉNYE: 1. Misk. M. 16 10 6 — 35: 7 2« 2. Ny Spart. 16 11 4 1 37: 9 2® 3. Egercsehi 16 7 5 4 20:19 1.» 4. Misk. B. 16 8 2 6 29:23 1# 5. Egri SE 16 7 4-5 18:18 18 6. D. Kinizsi 16 7 3 6 26:30 17 7. Nyírmada 16 7 3 6 22:34 17 8. DEAC 16 6 4 6 22:10 16 9. D. GÖCS 16 6 4 6 20:18 hl 10. DVTK II. 16 7 2 7 38:17 16 11. D. Honv. 16 6 4 6 28:28 16 12. P. MÁV 16 7 2 7 21:23 16 13. Tiszalök 16 5 3 8 21:25 13 14. Somsály 16 4 3 9 20:31 11 15. Putnok 16 4 2 10 15:30 I« 16. NYSZSE 16 4 1 11 23:28 9 17. Ormosb. 16 2 4 10 20:41 8 kézilabda Mzakíaníolvam kezdődilí NYÍREGYHÁZI SZSE— PUTNOKI BÁNYÁSZ 2:1 (0:0) Az SZSE nagy becsvággyal küzdött, s már a 10-, majd a 11- percben veszélyben forgott a vendégek kapuja. Sorozatos SZSE támadások közben a putnokiak csak szórványos lefutásokkal kísérleteztek. Ebben a játékrészben a védelmek biztosan hárítottak, s így gól nélkül ért véget a félidő. Szünet után is az SZSE ragadta magához a játék irányítását, s az 50. percben szép Szilágyi— Laukó összjáték után utóbbi lövése a hálóban kötött ki. Majd a 03. percben Szilágyi II. lövésé1960 január 1-án lép életbe az egységes sportminősítési rendszer Megyénkben nem régi keletű a kézilabda sport. Az első bajnoki mérkőzéseket 1953—54-ben játszották a csapatok. Már az első évben igen nagy népszerűségnek örvendeztek a kézilabdázók, mérkőzéseiket egyre többen látogatták, s a csapatok gomba módjára szaporodtak. 1959 végével a felsőbb sport- szervek pontot tettek a „kispálya-nagypálya” vitára és állandó kispályás jelleggel kiírták az 1960 évi bajnokságot. Az új év folyamán egy csoportos NB I, A Magyar Testnevelési ét> Sportfan ács 1*69 novemberében határozatot hoaott a spertfuinösítés és nyilvántartás egységes rendjére és 106« január 1-től való bevezetésére, E nagy jelentőségű határozat zökkenőmentes beveze- . lése, gyakorlati alkalmazása s&éieshörn telvilágosító munkát kíván. Lapunkban most az új sportminösitési rendszer általános ismertetését adjuk, az azzal kapcsolatos részletes utasításokat, illetve feladatokat további lapszamainkban fogjak közölni. Aa MTST Elnöksége 1959 novemberében megtárgyalta és - elfogadta az egységes sportminősítési és nyilvántartási szabályzatot. .Fordulópontot ae az időszak jelenített, amikor állami ügy ]<?tt hazánkban a testhevelés és a sport, amikor a szocializmus építése e fontos tényezőjének fejlesztése érdekében megalkották az egyeséges szervezeti felépítést és a vezetés szakszerségének biztosítása érdekében bevezették a sporéminősRés egységes rendsze- rch Az ellenforradalom ssetzúzH« nemcsak a jól bevált szervezeti egységeket, szervezési formákat, de a tervszerű és szakszerű vezetés jól bevált eszközeit is. így például szétzilálta az egységes versenynaptárt, valamint az egységes sportminösitési, átigazolási és nyilvántartási rendszereket is. Az ellenforradalom alatt megalakult szövetségek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egyes sportágak fejlődésében komoly visszaesés mutatkozott —• Egyrészt ez a körülmény, másrészt testnevelési és sportmozgalmunk továbbfejlesztésének szükségességéből fakadó fokozott követelmények, az időközben bekövetkezett szervezeti változások tették fontossá az új sportminősítési szabályzat kiadását. Az új szabályzat egyúttal szabályozza a sportolók átigazolásának s nyilvántartásának rendjét is. Az 1960 január 1-én életbelépő rendszer sportáganként, azon belül pedig korcsoportonként és nemenként határozza meg azokat a szinteket, amelyeket a különböző osztályú sportolóknak minősítésük megtartásához, vagy megszerzéséhez tej'esíteni kell. \t új minősítési remi két évig lesz érvényben A határozat szerint azok a sportolok, akik a régi minősítési szabályzat alapján szerezték meg, megtarthatják minősítésüket. Az új minősítéseket az 1960. évben elért eredmények alapján kell kérni, A határozat — mivel annak ismerete a sportvezetők és sportolók számára nélkülözhetetlen — intézkedik az új minősítési rendszer szervezett ismertetéséről és könyvecske formában való kiadásáról. A határzoat nyomán valmeny- nyi sportköri vezetőre, különösképpen pedig az edzőkre hárul igen nagy feladat. Épp ezért — mint már említettük — a minősítési rendszer céljaival, a szabályzatból adódó fontosabb feladatok részletesebb ismertetésével lapunk is hozzá akar járulni a rendelet végrehajtásának sikeréhez, tehát erre a problémára lapunk hasábjain még visszatérünk, s egyben kérjük a sportkörök vezetőit és sportolóit, hogy a minősítési szabályzat teljes le- közláse után véleményükkel keressenek fel bennünket. Sporthírek ■ Vasárnap fejeződtek be Párizsban a Martini Kupáért rendezett nemzetközi vívóverseny küzdelmei. A magyar Kamuti. a francia Closset mögött a második helyen végzett. Eredménye szép sikernek mondható, hiszen a magyar versenyző még felkészülésének elején tart, s még nem érte el csúcsformáját. >. Vasarnap a budapesti nemzetközi jégkorong torna mérkőzését folyamán játszották le a Bp. Vörös Meteor—Eissport Union találkozót, mely 9:5 (3:1, 1:3, 5:1) arányú magyar győzelemmel végződött. A mérkőzést több kíméletlen belemenés tarkította. A budapesti együttes megérdemelten győzött osztrák ellenfele ellen. ■*r A Nemzetek Labdarúgó Kupájának küzdelmei során vasárnap. Párizsban a Colombesi Stadionban került sor a nagy érdeklődéssel várt Franciaország— Ausztria mérkőzésre. Érdekes és szép játék után a francia csapat 5:2 (3:1) ahányban győzött. Különösen a francia csatársor remekelt, Kopa és Fontaine ellen az osztrákoknak nem volt ellenszerük. •k Meglepetések, méghozzá elég vaskosak születtek a dél-amerikai labdarúgó bajnokság folyamán. Szombaton két mérkőzést játszottak, s ezek eredményei: j Uruguay—Brazília 3:0 (0:0),! Ecuador—Argentína 1:1 (1:0). A ] világbajnok Brazília veresége világszerte nagy szenzációnak szá- \ mit. * Az 1962. évi labdarúgó bajnok-j ságot Chilében rendezik. A mér- ! kőzéseket Chile hat városában, Valparaiso. Vinad de Mar, La Serena, Talca, Rancagua és San- j tiagó nevű városokban rendezik. { Sar.tiagóban erre az alkalomra két luxusszállodát építenek. két csoportos NB 11. mellett megyei bajnokságokat kell szervezni. A megyei bajnokok osztályozó mérkőzéseken keresztül juthatnak az NB II-be. Összevont megyei bajnokságokat nem lehet rendezni, így nagyon fontos feladat, hogy megyénk kézilabda sportját az eddiginél sokkal komolyabb alapokra helyezzük. Ehhez első lépésként, megfelelő számú kézilabda szakembert kell bevonnunk, illetve kiképeznünk. Csak így tudunk megállni a „saját lábunkon.” A munkához nagy segítséget nyújtott a Megyei KISZ Bizottság mellett működő Ifjúsági Sportbizottság, mely lehetővé tette az első kézilabda szaktanfolyam megrendezését Nyíregyházán. A tanfolyam 1959 december 20-án kezdődik. Előadás helye Megyei Testnevelési és Sporttanács' (Nyíregyháza, Rákóczi u. 1.) A tanfolyamokat ’ vasárnap délelőttökön rendezik, hogy :z azon résztvevő vidékiek is «1 tudjanak jönni anélkül, hagy, munkaidejüket kellene feláfórv.- ni. A Megyei. Kézilabda Szövetség kéri azokat a sportköröket, a Ívű kézilabda szakosztályt kivién..'-« működtetni, hogy a tanfolyamra feltétlenül küldjék el azt « sportembert, akit a kézilabda szakosztály , vezetésével bíztak meg. A tanfolyamon f,'wattsl- i edzői, vagy játékvezetői igazolványt lehet szerezni. Azok a sportkedvelők, akik részt akarnak venni a tanfolyamon nevüket és pontos címüket küldjék el a Megyei Kézilabda Szövetség címére. (Nyíregyháza, Rákóczi u, 1.) Megyei Kézilabda Szövcivégr. Kép szöveg nélkül, MOZIK MŰSORA KÉKE MOZI: Láthatatlan kötelék. Barátok, szerelmesek, harcon? társak. Egy emberöltő története. Magyarul beszélő színes szőve jet film. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fel 9 orakor. JÓZSA MOZI: Bolond április. Egy szerelem története. Új ma* gyár film. Előadások kezdete: 4, 6, 8 órakor. 1GRK1J MOZI: 9 élet. Igaz történet az emberi állhatatoeség/c^ és élniakarásról. Norvég film. Előadások kezdete: 4, 6. 8 orakor. ióRICZ ZS1GMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Fehér éjszakák. —» Francia film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.