Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-15 / 296. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 2%. SZÁM Ára 5Ű fillér Kongresszus után Tisssadobon (Cikk a 2. ultidon.) \ ikíiral! (Cikk a Z-—:i. oldalon.) Jabb gó'aránnya! ist! őszi első a Miskolci Munkás • Sport a 6. oldalon.) 1959. DECEMBER 15, KEDD |1ie millió forint tanácsi beruházást kap megyénk 19604m Teljesen áruvevő m a vagy, hogy az emberek elsősorban önmagukról halljanak. A közvetlen környezetben történő események lermeszetezerűleg mélyebb hatást váJtennk ki, mint * távoliak. — Világos, hogy az embert elsősorban az érdekli, ami vele valamilyen tormában összefüggésben va». JBzert nem szükséges magyarázni, miért támadták a hazai lapok a közelmúltban, a színházak érthetetlen múltbafordulá- sat Támadták azt, hogy a színházak mind, szinte kivétel nélkül „poros” darabokat vettek elő, s ezek zömmel nem is voltak indokoltak. A színházak ugyan még kereshetnek magyarázatot — de azóta inkább mégicsak( több mai darabot tűztek műsorra, A művelődé» házak azonban semmi- kepen nem Indokolhatják az úgynevezett múltba fordul ást. — Meg kevésbé azok az alkalomszerűen alakult színjátszócsopor- ttik, amelyek legjobb esetben valamilyen nemes cél érdekében penzszerzesa lehetőséget látnak a mtieoro* esteit megrendezésében. Mert. milyen képet lát az ember, ha átnézi a megye öntevékeny csoportjainak mai műsorát? Mind az egészről áttekintést nyerni lehetetlen. Mert sok esetben be sem jelentik, mivel készülnek, mikorra tervezik az előadást, Az ismert műsorok azonban némi következtetésre már elegendők. Nos, a legtöbbet szerepeli szerzők nevei: Szigligeti, Csiky, Moliére, Kisfaludy, Jókai, Gárdonyi, Móricz. Nem az a baj, hogy ezek a nevek szerepelnek. Sőt, Bizonyos igényességre mutat, hogy Móricz Zsigmond viszonylag még közöttük is a legtöbbet szerepel. A baj az, hogy mellettük — vagyis a nem mai életről író szerzők régi darabjai mellett — elvétve, vagy egyáltalán nem találunk mai, új darabokat. Ellenben még mindig megtaláljuk a „Vén bakancsosat, akinek bakancsa úgylátszik elkophatatlan a megyei műkedvelő színpadokon. (Paszab kérte.) Nem értjük, hogy . Nyirbéltek műkedvelő köre miért éppen Nagy Endre darabját kotorászta elő, ha már mindenképpen porosodó darabot keresett. Nagy, kőszínházamk éppen eléggé gondoskodnak a por letakarításáról, nem szükséges ehhez az öntevékeny csoportok segítsége. Úgyis már .akkora a por, hogy ideje lenne szellőztetni. De tréfa nélkül: jó, hasznos, éitíekes mai darabok hevernek könyvtáraink polcain, s csak nagyon kevesen nyúlnak értük, mint a vasmegyeriek a „Virágzik a hárs” című darab után. A járási könyvtárakban — és a könyvesboltokban is — megtalálhatók azok a darabok, amelyek előadása kívánatos lenne mind az öntevékeny csoportok, mind a közönség szempontjából. Csupán annyi kell. hogy szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a könyvtárak és az öntevékeny « 0- p art ok között. És ez nem is a könyvtárakon múlik, túszon mar a múlt félévben is kidolgozta a megyei könyvtár a jó és helyes műsortervet, vagyis összeállította a darabok jegyzékét, amelyek megszerezhetők. Több öntevékeny együttes vezetője arra hivatkozik, hogy az új darabokat nem lehet megszerezni, mert azok könyvalakban még nem jelentek meg. Tény, hogy a legújabbak valóban nehezen .szerezhetők meg. Itt is tud azonban a járási és megyei könyvtár, vagy a megyei tanács segítséget nyújtani, s' közbenjárhat ezeknek a daraboknak a megszerzésében is. Ne tévesszék össze műkedvelő: csoportjaink a művelődési házat a; kőszínházakkal. A művelődési; ház, otthon feladata nem a szín-' házasdi. Képzett, millió forintok-: I ba kerülő színházi együttest úgysem pótolhatnak. Feladatuk elsősorban a műveltség, a politikai, és világnézeti, valamint általános műveltség terjesztése, az ízlés, felfogás fejlesztése, a nevelés. Olyan közönséget kell teremte-? nie az öntevékeny színjátszó cső-? portoknak, amely még később a? kőszínházak műsorválasztását tej befolyásolni képes. A kulturális munka nem lehet öncél. Nem választható el egyéb törekvéseinktől. Pártunk kulturális forradalmat hirdetett, s ez a harc folyik, mint folyik más területeken is, a régivel, az idejét múlttal szemben. Folyik a harc a mezőgazdaság szocialista átalakításéért, s ezzel egyidejűleg, sőt ezt egy gondolattal megelőzve kell küzdeni az emberek gondolkodásmódjának változásáért. Az öntevékeny együttesek műsorának ezt a harcot, ezt a folyamatot kellene tükröznie, az élet minden ilyen jelenségeivel kapcsolatban. Ügy is mondhatnánk: az a jó kulturális együttes, amely mint a hőmérő, megmutatja a társadalom átalakulásának, forrásának, hőjének fokát. És mit mutat most megyénkben ez a hőmérő? Mutatja vajon,; hogy forr, pezseg az élet fal-! vainkban? Tükrözi-e a valóságot.?; Tiszabercelen, ahol emléktábla! őrzi Bessenyei György emlékéi.; nemrégiben Schiller: Ármány és! szerelem cím darabját vették elő.; Mutat ez valamire? Nagyon sok-! ra! A hajdani jobbágyok unokái; a világirodalom klasszikusának! aianyveretü mondatait tanulják.; Nagy dolog ez! Olyan nagy, hogy! a jobbágy pagyapak el sem hin-; nék. Talán maga Bessenyei sem? De . .: De vajon megmutatja-e; azt a pezsgő, forró hangulatot.! amelyet a közős gazdálkodás kivívásáért, a még jobb holnapért! folyó harc vált ki a faluból? Se-; gíti-e ezt a harcot? ; Nincs izgalmasabb a jelennél.; Egyetlen kosztümös dráma sem; lehet érdek feszítőbb napjaink! problémait tárgyaló darabnál, s; emellett e jövő gyorsabb ki bon-! tokozását szolgálni: nemcsak ne-J mes szórakozás, hanem nemes4 i hitelesség teljesítés is. 1 V ti/ lakúitok. Nyíregyházán áj gint no shun, 15 kii*Még ril lainnnrtátttt Az 1959-es esztendőben sok új létesítménnyel: iskolával, kórházzal, lakóházzal, kúttal és úttal, s egyebekkel gazdagodtunk. Kocsis László elvtárs, a megyei tanács tervosztály vezetője most arról nyilatkozott, hogy 1960-ban 110 millió forint tanácsi beruházást kap megyénk 25 millió forintot fordítunk főleg Nyíregyházán, s ezenkívül Záhonyban és Tiszavasváriban lakóházak építésére. Több mint 30 millió forintot fordítunk lakóházak és vállalati épületek felújítására. Tovább építjük a fehérgyarmati új, modern 260 ágyas járási kórházat. Befejezzük a mátészalkai gimnázium építését. Nyíregyházán 14 tantermes gimnáziumot építünk. Művelődési vonalon mintegy 50 millió forint beruházást fordítunk többek között 114 általános iskolai osztályterem építésére. Nyírkárászban. Nagy varsány ban és Kisvarsi.nyoan. bog-n, Botpaládon. Anarcson, Tiszabecsen, Marokpapiban, Jándon, Mándon, Császlón. Tiszabereksn és töob más községben építenek új. négytan termes iskolákat. Új mélyfúrású kutat kap Ü.i- fehértó. Úkenéz, I.onya, Magy, Jármi, Záhony. Nyírbogát. Bal- kány, Kántor.jáno6i. Beregsurány. Olcsva, Tlszaadony, Nyírkéres, Vaja, Sonkád, Hodász, Nyírcsa- holy, Öpályi, Számoskér. N.vír- derzs. Gelénes. NyírszöUös, Aporliget és Kocsord (Sándor- tanya). Tizenöt községet villamosítunk 1960-ban. Egymillió forint költséggel tovább építjük a kövesutat a Sóstói úton az Erdei-kitérőig. Vaskompot kap két község. A kereskedelmi hálózat korszerűsítésére egymillió formt jut. Korszerűsítjük a tiszaberceli téglagyárat és új kemencevoi bővíV jük. Korszerűsítjük a fehérgyarmati téglagyárat is. Befejezzük a csengeri kenyérgyár építését, továbbá a Megyei Építőipari Vállalat űj telepének építését em folytatjuk a VárosgazdáJJcocUew Vállalat új telepének építését. 1960- ban elkészítjük a kó'.aji egységes vízmű tervezése!. * 1961- ben megkezdik 1 tsrr kivitelezését. * vámosban .. vízvezeték lakóhazakba rezírtésé.l. Termelés leven:, a könny ói p*>é. vállalatok termelési értékét megháromszorozzuk. Fel te; teszt) 11W többek között a Finommechanikai és a Mátészalkai Vegyesipari Vállalatot. A pékségekben növelni fogják a péksütemények termelését. A tiszaberceli téglagyárban több mint rr.ásfélmilijó darab tetőfedő cserepet gyártanak 1960-ban. Bútorokból több min« tízezer garnitúrái fórnál- ©’ártani a megyében. Ahol meghonosították a gyöngytyúkot — Hetenként filmvetítés — Áruértékesítésből két és félmillió forint asszonyok találkozójára hívt meg a vajdabokori, rozsrét egyénileg dolgozo asszonyokai valamint a Dózsa és az Ültön Tsz asszonyait. Egyik-másik asz szony, mint például a Rozsrét ről Karasz Jánosné 15 holda asszony még a férjét is magáva hozta a látogatásra. A találkozó első részében meg tekintették a term előszövet keze állatállományát, főként a fehé hússertések mellett időztek. I legutóbbi fialáson is kilenc vol az átlagos malachozam. A szövetkezetben a 607 hold földhöz 187 darab szarvasmarha van. Nem győzték dicsérni a rendet, tisztaságot. ami a tehénistállóban várta a látogatókat. Különösen tetszett, hogy . mé( itt is gondolnak a dolgozók kul turális igényeinek kielégítésén is: rádió szól az istállóban. firilekli a/ asszonyokat minden de mégis a baromfi tenyésztél áll legközelebb hozzájuk. Közel ezer darab tojótyúk és mind egyszínű, sárga magyar. E mellett meghonosították a nagyhasznú, bogárféle kártevők irtására igen alkalmas gyöngytyúkot is. Andrikovics Andrásné, aki 1( holdon gazdálkodik a Vajda bokorban, maga is sok baromfi felnevelt már, de az itteni törzs- állomány megtekintésekor azt mondta: „Ilyen szép baromfit még nem láttam életemben/' A Ságvári Tsz asszonyai terített asztalhoz tárták a vendégeket. A fehér asztal mellett hosszasan elbeszélgettek. A szövetkezeti asszonyok elmondták, hogy kiveszik a részüket a mtiukából de nem dolgoznak egyáltalán többet, mint egyéni korukban. /I vasárnap mellé még egy szabadnap jár a szövekezet- hen hetenként műiden aszszonynak. Aki szül, « három hónapra munkaegyima- jovaírátt kap Hetenként van f Um vetné» • I szövetkezetben, ahová a* mfjih I nyok is el tudnak menni. Náj gyón kevés városszéli pmtelse gyereknek jutott a múltban Mikulás-csomag. Most » wüAvotk**- I zetben 120 «yennek«*! tudtak laegveiidejceln» és valamennyi kapott esojnaget. Az asszonyoknak is nag« kőre* van ahhoz, hogv egyedül a Sag van rtn-mcló- szövetkezet több burgonyás és zöldségét aaott el u ra- rosnak, mint a lanyabuk- rokbav dolgozó egyéni jm rasztok. Az árucrtékcsítési-öl 1óbb mint kettő és félmillió forint n bevételük. Azokra a hónapokra, amik*» dolgoznak. asszonyoknak la megvan az 1500 forintos kéréseink. e me! ■ - a tervek túlteljesítése után egyenként már iáidig 2500 forint prémiumot kaplak. A szövetkezet tagjai közül a közelmúltban huszonhat man vettek vagy építettek háj at. most a zárszámadás után újabb 10 tag készül új la kasba. Azzal bu a/. og>éoll' g dolgozó parasztasszonyok:,, Mindezt el sem hittük volna ha nem látjuk.” Cs. B. Kiváló ensdménYíHltei záfjé* a jubileumi esztendőt ni állami yazdasáyek Az ország állami gazdaságai »* ■ óén ünnepelték fennállásuk tizedik évfordulóját. A jubíie«!« i esztendőben mind a növénytermesztés, mind az állatteuyéswtos és a gépesítés területén sifceriHt .záiTiottevö eredményeket elérni. Az 1959-es esztendőt az előzetes számítások szerint mintegy 35* millió forintos ereslinényievuG sál zárják. i ♦ Mit láttak iái. asszonyok X Szombaton délután a -nyíregy- I házi Ságvári Termelőszövetkezet ; asszonyai és a városi nőtanács, I egyéni es termelőszövetkezeti : Szsmszéd menten is : Wre »an a tiszjMtoíM RiaieiRiiafe { A községi malom kitűnő ini- tnoségu lisztet ad a lakosságnak. * Negyven kilométer távolságról is • eljönnek a malomba a dolgozó * parasztok, hogy terményüket • lisztre cseréljék. Sokszor Borsod »és Ha jdú megyéből is jönnek cse- {rélni. A község sütőüzeme a la* kosság nagy megelégedésére szép {fehér és finom kenyeret süt a {malomtól kapóit lisztből. Ezek {mellett az örömök mellett a mállóm üzemeltetése évente több {mint 110 ezer forint tiszta hasz- {not hoz a községnek. { Sokáig ráfizetésesen működött ta községben a szeszfőzde. Mini- Jegy tizenötezer forintot íordítot- {tak korszerűsítésre, villamosítást a. {Azóta a szeszfőzde is jövedelme! /övé vált. > t-------------------------------------------- -i--• ► 2»0 éves í ax „Arany l$ika‘’ ► * > ! Az ország. egyik leghíresebb és [legrégibb .vendégfogadója, a del- [receni Arany Bika ma. december ! 15-én ünnepli 250-ik születés- Inapját. A világhírű szállodában !sok neves ember fordult meg: [művészek, tudósok, turisrák. A [szabadságharc idején itt lakott a [hős Bem apó. Mór.ez Zsigmond )az egyik második emeleti szambában írta meg nagy regényét, la „Légy jó mindhalálig'-ot. [ Az évforduló alkalmából 150 [oldalas könyvben íriák meg a [szálloda történetét. Tenap, hít- Jfön márványtáblát lepleztek la a (szálló előcsarnokában, s az ün- í népséggel egyidejűleg erszáges [száliodaiperi értekei letet tartatnak Debrecenben. Jó öntevékeny inüsorpoIitSkát I
