Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-13 / 295. szám

„Átértékelt44 körutazás Legalább tízezer ember vá­rakozott szerdán Űj-Delhi re­pülőterén, s további százezrek helyezkedtek el az indiai fővá­rost a repülőtérrel összekötő út­vonalon, hogy tanúi legyenek Eisenhower amerikai elnök In­diába érkezésének. S amikor az elnök külöprepülőgépe begör­dült a repülőtér betonkifutó­jára, majd pedig Eisenhower Nehru miniszterelnök társasá­gában nyitott gépkocsin megin­dult a fővárosba, a 18 kilomé­teres útvonalon a hatalmas tö­meg mindenütt lelkesen üdvö­zölte. Nyugati lapok és hírügy­nökségek különösen azt emelik ki, hogy az üdvözlő tömegek soraiból nem hiányoztak a kom­munisták sem, akik már az el­nök világkörüli útjának koráb­bi állomásain is, különösen Olaszországban, tevékenyen közreműködtek Eisenhower fo­Mint a vajat gadásának és üdvözlésének megszervezésében. Érdekes ese­tek is adódtak. Az Olasz Kom­munista Párt nagyszabású elő­készületeket tett az elnök fo­gadtatására, külön plakátokat is nyomtatott, amelyeken üd­vözli Eisenhower Rómába érke­zését, Ciocetti, az olasz főváros kereszténydemokrata polgár- mestere viszont minden baráti gesztust kerülni igyekezett, s még hivatalos fogadást sem ren­dezett a városházán az elnök tiszteletére. Az Uniténak, az Olasz Kommunista Párt lapjá­nak egyik cikke némi magya­rázatot ad e különös magatar­tásra, amikor megállapítja: „A polgármester kerül min­den olyan gesztust — még a legegyszerűbb udvariasságot is, — amely a Camp David-i szel­lem helyeslésének látszatát kel­tené ” í j formulák** keresése Az elmúlt Időszak követői­nek, az erőpolitika híveinek már magában véve az államfők baráti utazásának ténye sem tetszik. Hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a látogatások már valami újnak a kifejezői és semmiképp sem szolgálják a hidegháború híveinek elképze­léseit. Különösen fájdalmasan érinti a dullesi politika köve­tőit, hogy ennek az új „for­mulának” kezdeményezője a szovjet kormányfő, Hruscsov miniszterelnök volt, aki az el­múlt években számos országba ellátogatott, ezzel személyes példát mutatva a békés egymás mellett élés gyakorlati megva­lósítására. De problémát okoz e köröknek az is, hogy az ame­rikai elnököt a „Camp David-i szellem” küldöttének tekintik és az egyes országokban úgy köszöntik, mint a hidegháború­val szembehelyezkedő, a békés tárgyalásokat helyeslő politi­kust. A békés tárgyalások: ez az, ami nem tetszik az ade- naueri elveket követő Ciocetti- nek, és még sok más társánál? nyugaton, ez az viszont, amit a népek helyeselnek mindenütt a világon. Eisenhower világkörüli utazá­sa azonban nem tekinthető csu­pán valamiféle békedemonstrá­ciónak. A nemzetközi erőviszo­nyok alapvető megváltozása in­dította el nyugaton azt a fo­lyamatot, amely „gyötrelmes át­értékelések” után új utat keres a csődbe jutott régi politika helyett. A „dullesi koncepció” válsága már 1957-ben nyilván­valóvá vált. Hiszen ennek alap­pillére éppen az az elképzelés volt, hogy a Nyugat katonailag fölényben van a Szovjetunióval szemben. A szputnyikok megje­lenése az égbolton azonban en­nek a vágyálomnak a leglénye­gesebb motívumát semmisítette meg: a katonai fölényről alko­tott elképzeléseket. A reális té­nyeket elfogadó nyugati veze­tőknek tudomásul kellett ven- niök, hogy az a régi elképzelés, amely szerint „aki nincs ve­lünk, az ellenünk van”, a volt gyarmati és függő országok nagyrészét szembefordította az imperialista hatalmakkal. Azé tételből fakadó gazdasági „se­gélyprogram” pedig, amelynek lényege úgy foglalható össze, hogy bármiféle segélyt csak po­litikai feltételekkel adunk, s a „segélyezett” köteles nagymeny- nyiségű amerikai hadianyagot is elfogadni, óriási visszatet­szést szült az újonnan felszaba­dult független országokban. A nemzetközi kapcsolatokban jelentkező új tényezők azonban nem azt fejezik ki, hogy a nyu­gati hatalmak lemondtak hódí­tó törekvéseikről Eisenhower gondosan összeállított útiprog­ramja is azt bizonyítja, hogy a látogatás alapvető célkitűzése az volt, hogy „Afrikában meg­őrizzék, Ázsiában pedig vissza­szerezzék elvesztett pozíciói­kat.” Változás tehát nem a cél­kitűzésekben, hanem a módsze­rekben van. elő India eddigi politikájában Ezek -az elképzelések azonban csupán bizonyos körök vágyál­mának tekinthetők. India .tor- mánya már számtalan tanújeiát adta annak, hogy kitart a po­zitív semlegesség eddig folyta­tott politikája meilett. Ezt olyan tények is bizonyítják, minthogy röviddel Eisenhower látogatása után vezető szovjet politikusok — Vorosilov és Fur- ceva — tesznek eleget az In­diába szóló meghívásnak. De bizonyítják olyan gesztusok is, mint ar, hogy éopen a közel­múltban — amikor a nyugati hatalmak az úgynevezett ma­gyar kérdés ENSZ-beli felvéte­lével kampányt indítottak ha­zunk ellen — errielték nagykö­vetségi rangra India budapesti és magyarországi új-delhi kö­vetségét. Eisenhower világkörüli uta­zásának kétségtelenül vannak pozitív és negatív motívumai. Mindenesetre az a körülmény, hogy az Egyesült Államok el­nöke — legalább is a módsze­reket tekintve — új utakat ke­res, örvendetes tény. Ha nem csupán nyilatkozatai­ban, hanem politikai döntései­ben is Camp David szellemé­ben fejezi be körútját, altkor a december 19-én kezdődő nyu­gati kormányfői különtanács- kozás nem szakíthatja meg a kelet—nyugati közeledés örven­detes folyamatát. úgy vágja le a hegesztőpisztoly lángja a „kivénhedt” vas­oszlopot betontartójáról. (Hammel J. felvétele) fii ti'aktői'oiúk között Célok és valóság Általános vélemény, hogy Eisenhower világkörüli utazá­sának legjelentősebb állomása India. Az amerikai elnök indiai látogatása már önmagában is nagyjelentőségű esemény. India hatalmas ország. Politikai veze­tői pedig a békés egymás mel­lett élés hirdetői. Eisenhower látogatása ennek a semlegessé- gi. politikának elismerését je­lenti. Nem valószínű azonban, hogy az Egyesült Államok el­nökének indiai látogatása csu­pán ezt az egyetlen célt szol­gálta volna. Közismert tény, hogy India gazdasági élete szá­mos problémával küszködik. Az ország harmadik ötéves tervé­ben nagyszabású feladatokat kíván megoldani. Ehhez azon­ban jelentős külföldi kölcsö­nökre van szüksége. Súlyos problémát okoz az ország ipa­rának és mezőgazdaságának el­maradottsága is. Az új ameri­kai irányzat pedig, úgy látszik, nem zárkózik el a semleges or­szágoknak nyújtandó segítség elől, abban a reményben, hogy az amerikai dollárok behatolá­sa megnövelheti az amerikai politikai befolyást is. Az indiai burzsoázia jobbszárnya pedig valamiféle „fordulatban” is re­ménykedik, amely változást idéz Ötös találat a Lottón Tizenhat játékhét telt el azóta, hogy ötös találatot értek el a Lot­tón. Most az 50. játékhéten is­mételten akadt olyan szerencsés játékos, aki megütötte a főnye- rec.ényt. Sógor József né nyugdí­jas textilgyári_munkásnő 5 579 346 számú szelvényével 1 323 427 fo­rintot nyert. Sópm- József né a pénz legna­gyobb részét takarékbetétben hagyja, csak annyit vesz kt, | amennyi az ajándékozásokra és i a családi ház vásárlásához kel1. Szelvényét egyelőre letétbe he­lyezte, a nyereményt karácsony előestéjén, december 23-án veszi j át a Sportfogadási cs Lottó Igaz­gatóság főpénztáránál. Ez a cím tulajdonképpen nem az igazi lényegre utal. Ám, azo­kat, akikről az írás szól, így ismerik és így emlegetik. Pedig a MŰM 110-es számú intézetének tanulói nemcsak traktorosok, ha­nem. .. De né vágjunk a dolgok elébe, inkább járjuk végig az in­tézet helyiségeit, nézzük meg, mivel telik el a tanulók egy dél- előttje? Elől megy a kis Zetor Péter Imre igazgatóhelyettes vezetésével induljunk el megis­merni az intézetet. Irány a gép­szín! Most indul a „vezetés”, ezt érdemes megnézni. Egy Super Zetor körül találjuk a másod­évesek egyik munkacsoportját. Most indulnak gyakorlati foglal­kozásra, de nemcsak a Zetor ve­zetését. hanem a hozzátartozó munkagépek üzemeltetését is gyakorolják. Gonda János szak­oktató irányításával éppen az ekét állítják be 22 centiméteres mélyszántásra. Mikor ezt elvé­gezték, a szakoktató felül a kis Zetor nyergébe, a mögötte lévő kocsiba pedig a tanulók. S a kisebb gép nyomában megindul a szép új Super Zetor. Ezt az egyik tanuló, Pócsai János ve­zeti. S így, kicsi után a nagy — oktató után a tanuló — elindul a két gép gyakorlati foglalko­zásra, s a tanulók a foglalkozás keretében ezzel is hasznot hajt­va, felszántják a legeltetési bi­zottság területét. Egy gép, amelyre minden ráfér Innen menjünk tovább. jAbba a csarnokba, ahol a munkagépek működésével és kezelésével is­merkednek a tanulók. A helyi­ségben egy szokatlan külsejű gép áll a „placcon”. MARVULF esz­közhordozó traktor a neve, s ar­ról híres, hogy az összes talaj­művelő munkagépeket — ekétől kezdve a permetező gépekig — felfüggesztett állapotban lehet vele üzemeltetni. Kádár Géza és Tóth Zoltán szakoktatók részle­tes alapossággal mutatják meg a körben álló olajos ruhájú ta­nulóknak a gép működését, hogy majd az előadás után brigádok­ra oszolva maguk is megismer­kedjenek vele. Kettéhasitott traktorok Bizony itt, az erőgépek szere­lőcsarnokában ilyenek is talál­hatók. Jelen pillanatban Tóth Károly szakoktató a négyütemű, többhengeres motorok kenési módszereit ismerteti az ifjú gé­pészekkel. Előbb a falitáblán el­méletben mondja el a működési elveket, majd a gyakorlatban. És itt jönnek a „kettéhasított” traktorok. Ha nem is szó szerint, de az valóság, hogy a régi típu­sú traktorokat szétszedik, s a szükséges alkatrészeket kettéfű­részelik, hogy mintegy kereszt­metszetben ismertessék meg a tanulókat a működési elvekkel. Ennél szemléltetőbb és haszno­sabb oktatást aligha lehet el­képzelni. Innen a szerelő és javító csar­nokba visz az útunk, ahol az erő- és munkagépek szerelését, illetve javítását sajátítják el az intézet növendékei. Majd átme­gyünk az egyik szomszédos he­lyiségbe. ahol a gépek elektro­mosságával ismerkednek, s pil­lanatnyilag az akkumulátoros gyújtás titkaira derül fény. Az első lépés A lakatosmühely a következő állomás. Ahhoz, hogy az inté­zetben eltöltött három évet eredményesen ''égigjárják a ta­nulók, itt kezdik az első lépése­ket. Az első évesek birodalma ez a helyiség, hetenként két na­pot töltenek itt, s elsőnek szer­számok, később az alkatrészek ismeretét, készítését tanulják meg, hogy majd munkahelyükre kikerülve gépük igazi urai lehes­senek. Mezőgazdasági gépészek Véget ért a rövid séta. Ezután érdemes és kell is néhány szót szólni a MŰM 110-es számú in­tézetéről. Az ide beiratkozott ta­nulók három év eltelte után me­zőgazdasági gépész oklevelet kapnak. Heti négy napot tanmű­helyben töltenek, a gyakorlat el­sajátításával, két napot pedig el­méleti oktatáson. A harmadik évben pedig állami gazdaság­ban, vagy gépállomáson dolgoz­nak. s az év letelte után jönnek be ismét, hogy megszerezzék az oklevelet. Nem csupán traktoro­sok lesznek, hanem mezőgazda- sági gépészek, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban Hasz­nálatos összes erő- és munkagé­pek üzemeltetését és javítását elsajátítják. Erre biztosíték az a módszer, ahogy az intézetben oktatják őket. Tanterv szerint elméletben és gyakorlatban egyaránt a maximumot kapják. Nagyszerűen felszerelt intézet, kiváló szakoktatói gárda látja el ezt a feladatot. Az ifjú szakemberek innen kikerülve állami gazdaságokba, illetve gépállomásokra kerülnek dolgozni, s szaktudásukkal, fel- készültségükkel biztosan megáll­ják majd helyüket a mindenna­pi munkában. (Bézi) fjjászis letett a Tölgyes“ csárda Befejeződtek a nyíregyházi „Tölgyes”-csárda bővítési és ta- tarczási munkálatai. A mai nap­pal kezdi meg újra működését. Üj helyiségeivel várja vendé­geit a „Tölgyes”-csárda. A% ipari tanulók táncestjéről A nyíregyházi 113. számú he-* lyiipari iskola KISZ-szervezete és az ifjúsági szakszervezeti tagoki tegnap este az Irodaház nagyter-i mében műsorral egybekötött táncestet rendeztek, melyen a fiatalok kitünően szórakoztak. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom