Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Az ENSZ Politikai Bizottsága megkezdte az algériai kérdés vitáját New York, (MTI): Az ENSZ­közgyűlés Politikai Bizottsága hét­tőn délelőtt megkezdte az algé­riai kérdés vitáját. A francia küldöttség nem vett részt az ülé­sen, tiltakozásul amiatt, hogy az ENSZ „beavatkozik Franciaor­szág belügyeibe.” Az algériai kérdést öt év alatt immár ötödször vitatják meg az ENSZ-ben. Az ülés egyetlen fel­szólalója Monzsi Szlim, Tunézia küldötte, sürgette Franciaorszá­got, hogy mind politikai, mind pedig katonai problémákról tár­gyaljon az ideiglenes kormány képviselőivel. Az egész nép el­tökéltségét nem lehet fegyveres erővel megtörni — hangoztatta a tunéziai küldött, akinek felszóla­lása után a Politikai Bizottság ülését keddre napolták el. Aszfaltozzák a Széna-terei Mint arról már korábban ír­tunk olvasóinknak: a nyíregyhá­zi városfejlesztési tervjavaslat nagyméretű útjavítást, korszerű­sítést tartalmaz a következő év­re. Nem hagyták figyelmen kí­vül a tereket sem, mert a Búza t.ri munkák elvégzése után a Széna tér aszfaltozását kezdik meg 1960-ban. Elgondolások sze­rint salak-alapon aszfaltozzák a teret, s erre a tervben több, mint félszázezer forintot irányoztak elő. Lcsz-c Növeli javítási tevékenységét a Nyíregyházi Cipész KTSZ Már másfélszázan dolgoznak a Nyíregyházi Cipész KTSZ-nél s jövőre lehetőség nyíliK arra, hogy több jól dolgozo kisiparost ve­gyenek fel. Ugyanis az idei ex­portmunkák nagyon tetszettek a kelet-németországiaknak és a jö­vő évre tizenhatezer pár cipőt rendeltek meg a ktsz-nél. Ez a létszám felét ellátja munkával egész évben. A ktsz vezetősége elhatározta, hogy mintegy 200 ezer forintos költséggel új üzemépületet épít­tet s ezzel lehetővé válik, hogy növeljék a lakosság körében a cipőjavítási tevékenységet. Jelen­leg három helyen és Oroson van a ktsz-nek fiókja. A jövő évben a városban és környékén, elsősor­ban a tanyavilágban létesítenek fiókokat, műhelyeket. Nívós, értékes hangversenyt nyújtott a zeneiskola Évrol-évre meglepetést hoz a zeneiskola nagy évi hangverse­nye. Évről-évre meg kell állapít tanunk, hogy ismét fejlődtek, nívósabb előadást tudnak nyúj­tani az előzőeknél. Az idei hangversenyről sem mondhatunk mást. A szombat este elhangzott jubileumi hang­versenyt már talán nem is le­het műkedvelői szinten értékel­ni, annál sokkal több volt a ki­emelkedő szám műsorukban. El­sősorban kell említenünk az előadások mindenkori erősségeit'- Aginé, Bocskay Ibolya, Sztraky Tibor és dr. Marssá József neveit, akik művészetükkel már megfe­lelő, kimagasló helyet vívtak ki nemcsak megyei, hanem orszá­gos szinten is. Jóleső megle­petést hozott a fiatal Csősz Sán- dorné, aki Antonin Fils■ D-dur fuvolaversenyét adta elő meleg színekkel. E néhány sor nem térhet ki a teljes hangverseny kimerítő érté­kelésére. De feltétlenül kell szól­nunk a zenekarról, amely talán legnagyobb fejlődésről tett bizonyságot Mozart: Kis éji zene című művének bemutatásával. A mű könnyed, szellemes, érzelem­dús dallamait fegyelmezett tem­póvétellel, Mozart-i hűséggel tol­mácsolták. Vikár Sándor szépen, kiegyensúlyozottan vezette a ze­nekart a kitűnő előadáson, és vitathatatlan érdeme az előadás­ra való gondos, alapos előkészí­tés is. Kár, hogy ilyen komoly zenei élményben ritkán van része a város és a megye közönségének. Helyes tehát a gondolat felveté­se, amelyet többen is — szak­értők is —kinyilvánítottak: a ze­nekar alapját képezhetné egy városi zenekarnak, illetve a megépült színház zenekarának, amely gyakrabban adhatna nyil­vános hangversenyt, illetve köz­reműködést zenei esteken, szín­házi esteken egyaránt. Mesterein berek alkalmi ruhakölcsönzö Nyíregyházán ? Egyre többen vásárolnak új ru­hát a nagy választékkal rendel­kező megyeszékhelyi boltokban, ám vannak olyan alkalmak — es­küvő, farsangi rendezvények — amikor a ruhatár „felmondja a szolgálatot”, Sokan vélekednek úgy, hogy „arra az egy alkalom­ra” nem verik költségbe magu­kat. Mindezeket szem előtt tart­va hangzott el egy javaslat a kö­zelmúltban, hogy a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalat már a jövő év elején indítsa be az alkalmi ruhák kölcsönzését. Mint megtudtuk: a vállalatiak helyesléssel fogadták a javasla­tot és egyelőre csak menyasszo­nyi ruhákkal „nyitnak” a jövő év elején, a bővítést pedig az érdeklődéstől teszik függővé. a nyíregyházi rádió MAI MŰSORA: Napi krónika. — A nap ese­ményei. — Hírek. — Beszélge­tés egy öreg munkással. — Szó­rakoztató zene. — Mezőgazda- sági híradó. — Magyar nóták. Télapó jön a József Attila Művelődési Házba 5-én, szombaton a Télapó a Jó­zsef Attila Művelődési Házba is ellátogat, hogy megajándékozza a kis állami gondozott gyerme­keket. De a látogatás megszer­vezésében nemcsak a Télapónak, hanem a városi nőtanácsnak és a rendőrfeleségeknek is nagy az érdemük. Valamennyi gépállomás teljesítene kongresszusi vállalását Gépállomásaink előtt az idén — a nagyüzemi gazdálkodás ki­bontakozásának következménye­ként — megnövekedett feladatok álltak. A tizenhat gépállomásnak 622 ezer normálholdnyi munkát kellett elvégezni, figyelembe vé­ve az egyre fokozódó minőségi követelményeket. A feladatnak becsülettel tettek eleget traktoro­saink és valamennyi munkaterü­leten — kivéve az őszi mély­szántást, amelyet most végeznek — túlteljesítették tervüket. A gépállomások feladatainak valóraváltásában nagy szerepe volt a tavasz folyamán kibonta­kozott munkaversenynek, mely­nek során kiemelkedő eredmé­nyek születtek. A kongresszus tiszteletére tett versenyvállalását valamennyi gépállomás teljesí­tette. A kongresszusi verseny legjobbjai között a fehérgyarma­ti, csaholci, tyukodi, nagyecsedi üzemek vannak. Most, az év utol­só termelési időszakában főíel- adatuk a gépállomásoknak az őszi mélyszántás maradéktalan befejezése, s a traktorosok igye­keznek is mindent megtenni* hogy a versenyszellem fokozásá­val szégyenkezés nélkül zárják le az idei esztendőt Bírálat egy bírálatért Lapunk 24-i számában megje­lent „Különös felfogás” című írá­sunkban megbíráltuk a kisvárdai Szeszfinomító Vállalat igazgató­ját, a Tejipari Vállalat igazga­tójának panasza alapján. Mint vizsgálatunk során kiderítettük, a Tejipari Vállalat eltúlozta pa­naszát. Kiderült, hogy a Tejipari Vállalat is mulasztást követett el abban, hogy a két vállalat közötti kapcsolatok megfelelő módon és időben létrejöjjenek. Csökkent a vállalási idő a Patyolatnál A kongresszusi verseny ered­ménye a Patyolat Vállalatnál az, hogy már az 1959 évi terv túl­teljesítésén dolgoznak. Az év vé­géig mintegy negyedmillió fo­rinttal túlteljesítenek. Al lakos­ság is jól járt a versennyel, mert a tisztításra és festésre a vállalathoz beadott felgyülemlett munkák nagyrészét elvégezték és ezzel a korábbi négyhetes vál­lalási határidőt két hétre csök­kentették. December 15-től pi­pere és gyorsmosást is vállalnak. Az enyhe idő tovább tart Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, néhány helyen eső. Mérsékelt délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet kedden 7-11 fok között. Távolabbi kilátások: az enyhe idő tovább tart. Boldogság, merre vagy? Viktor Rozov: Boldogság, mer­re vagy? — című színművét mu­tatja be ma este 7 órai kezdettel a debreceni Csokonai Színház Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. A színház ezt a darabot november 6-án ját­szotta először, nagy siker mellett. Az író neve nem ismeretlen kö­zönségünk előtt; ő írta a Száll­nak a darvak című világsikert aratott szovjet film forgatóköny­vét is. Rozov darabjának bemutatása színházi eseménynek számít. — Mondanivalója, problematikája számunkra nagyon hasznos és ta­nulságos. Az előadás pedig a legmagasabb színházi igényeket is kielégíti, mindvégig érdekes, feszült és tele van derűvel. Szász Károly — a színház új rendezője — kitűnően fogta össze az együt­test, amelyben a Csokonai Szín­ház több új művésze — köztük a nagyon tehetséges fiatalok —■ először mutatkoznak be a kö­zönségnek a régebbiek partnerei- kéftt. (Diákjegy 6 forint.) a nyírcgjliázi Cseng-bong az üllőn a kala­pács, pirosán izzik a tűzből ki­vett patkó, Karácsonyi József kovács formálja szerszámával a vasat a nyíregyházi Dózsa Tsz- ben. A műhely előtt egyéni gaz­dák várakoznak, akik elhozták a pejkót, meg a derest patkolni. — Ezt még megvasalom, az­tán menni kell az istállóhoz, mert félbehagytuk a vasjászol készítését, — mondta társának, Iván Ferencnek Karácsonyi bácsi. Van mivel dicsekedniök, hát elmondják az örömüket: — Jó nekünk itt a tsz-ben! Nincs olyan jó dolga egy kovács­nak, vagy lakatosnak sem a vá­rosban, mint nekünk. Van mun­ka, mindig bőven, s kijut min­den napra majdem száz forint kereset. Banczik József a tsz-ben a ko­vácsműhellyel szomszédos aszta­losműhelyben dolgozik már két éve. Most az újonnan épített 48 méteres istállóra készíti az aj­tót, de sok asztalosmunkát meg­rendeltek a tsz-tagok új házuk építéséhez is. Mondja, hogy nem győzi a sok munkát, feltérne még mellé egy-két szakmabeli mesterember. — Egy és egynegyed munka­egységet számolnak nekem na­ponta a munkáért. Jól járok, Dózsa T'Sse-ben hogy Itt dolgozom. Már kaptam tíz mázsa búzát, 13 mázsa kuko­ricát, 10 mázsa burgonyát, 50 ki­ló cukrot, sok cigarettát a do­hány után, és ki tudná felsorol­ni, hogy még mi mindent ter­mészetben. Éppen a napokban számoltam össze, hogy már ed­dig egységenként 57 forintot vet­tem fel természetben és pénz­ben. Legalább száz forintra rúg a napi keresetein. S ahogy sorolja munkájának és keresetének örömeit, úgy be­szél, hogy ..több, mint 1100 hold földünk van* 130 holdon dohá­O 10 . . SÍ .1 holdon termett kukoricánk, s majdnem 200 holdon búzafe­lénk.” Mindent, ami gazdagság a tsz-é, a magáénak is inondia A tsz-ben Ilcsik. András gát- terfürészes, Raska János ács. Hován Ferenc lakatos, s a lobbi | tsz-be lépett mesterember is meg­találja a biztos kenyerét, a jo ; módját. A termelőszövetkezetnek, | a tagoknak dolgoznak elsősorban, j de a környékbeli lakosságtól is vállalnak 'munkákat. A bevétel az ipari mi. .. i t ••at' if 3 - I szájára megy, amiből mindent I összevetve szépen jut a nagy gazdaságban dolgozó emberek nek. kinck-kinek végzett munká- j ja arányában. ‘ Késő délután az ibrányi iskolában \li folyik a világító ablakok mögött ? Világosak az ibrányi iskola ab­lakai. Korán sötétedik, igaz, de szokatlanul sok terem ablaka fénylik. A legtöbb helyen: szülői értekezletek. Az egyik osztályban Kardos Lajosné a III. c. osztály vezetője beszél éppen. — A tanulmányi eredménnyel nagyon meg vagyok elégedve. A gyermekek szorgalmasak, és ké­szülnek az órákra. Hanem... egy kis baj mégis van, kedves szülők. A fegyelem... Később vitára kerül a sor. S furcsa: a gyermekek mind jók lennének otthon? Csak az isko­lában rcsszak0 Mert erre lehetne következtetni az édesanyák védő -avarból. — No. nem rosszak — zárja le a vitát a tanítónő. — Azt ép­pen nem lehat mondani. De nem elég fegyelmazettek. — Pedig otthon ugyan meg- ••ckh’k őket! — fakad ki az egyik mama. — Ezt nem helyeslem. A ve- -és nem sokat segít, sőt ront a helyzeten. Rövid magyarázat. S ' végül megállapodnak abban, hogy szo­rosabb kapcsolat kell a szülők és pedagógusok között, élőbbé kell tenni a szülői munkakö­zösség munkáját, hogy ez tükrö­ződjék a gyermekek nevelésé­ben. Messzi tájakon nagy városokban kalandoznak a másik osztály növendékei. Ho­gyan? Természetesen csak kép­zeletben. Asztal köré gyűlve, va­lósággal eltüntetik a külső szem­lélő elől a nagy könyvet, és az annak képeit magyarázó tanár­nőt. Farkas Dánielnél'. — Ez micsoda? És miért van? Ki építette? Mikor? És ez micso­da? Záporoznak a kérdések. A fiatal tanárnő alig győz felel­ni. S a gyerekek kíváncsi szem­mel ismerkednek Moszkva, és a többi nagy városok, építkezé­sek szépségeivel, s a Szovjetunió tájaival. Közben pedig? Nyelvet tanulnak. Ügy, hogy észre sem veszik. Kiegészítésül az iskolai tanuláshoz. Mert hogy ez orosz­szakkör. Több az eszkimó — szokták mondani, ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat. És tréfa ide, tréfa oda, ez pontosan ráillik a községi könyvtárra, amely ugyancsak itt működik, — egyelőre — az iskolában. Hány olvasója van a könyv­tárnak? Háromszázon felül. És hány kötet a rendelkezésre álló állomány? Kétszázhetven. A kicsi helyiség zsúfolt. A pol­cok üresen ásitoznak. Vajon hány könyv kerül még a polcokon-? Két gyerek is ugrik, és számolja. Könnyű dolguk van: hetven da­rab mindössze. A többi kint van. — Látja — mosolyog Puskás Olga, a pedagógus könyvtárt*, — ez a nehéz dolog, nem a sok könyv között válogatni. De épül, iletve közelesen át­adásra kerül a községi kultúr- ház, ahol külön könyvtári helyi­séget és olvasótermet kap a köz­ség olvasni szerető köaönsége. — S ha kész a kultúrház, re­méljük, jut majd forint a könyv­tár fejlesztésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom