Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-10 / 292. szám
Szabolcsiak a borsodi bányákban */ Látogatás a szomszéd in egyeben Megyénkből igen sokan dolgoznak a borsodi szénbányákban. Bányászok lettek. Ezt választották élethivatásuknak. A megyei tanács munkaügyi cez'ályának képviselőivel látogattuk meg őket. Az „idősebbeket” — akik már dolgoznék, és a fiatalokat, a vájártanulókat, akik most ismerkednek a Föld mélyének titkaival. Az alábbiakban a látottakat vetjük papírra: hogyan élnek a megyénkből elkerült bányászok, a fekete gyémánt szabolcsi katonái? A Béke szálló A perec esi vasútállomás fölött kanyarog az út, míg csak a bányászlakósok közé nem vezeti az utast. A modern, emeletes bányász lakóházakkal szemben formás épület áll, homlokzatán felirat: 104-es Béke-szálló. Ez amolyan legénylakás, ahol idegenből jött bányászok laknak. Sok szabolcsi lakója van. Ide látogatunk először. dór mutatkozott be. ő talán a szálló legfiatalabb lakója. Tavaly ősszel került ide. Mint csillés, 1800 forintot keres havonta. Nem elégedetlenkedik, de minden vágya az, hogy szénfalhoz kerülhessen és vastagabb legyen fizetéskor a „boríték”. „Úgy megszoktam, mintha otthon lennék" A szállóról érdemes még néhány szót szólni. Egyszerű, de sen. Nagyon szereti a bányász mesterséget, de ez nem is csoda. Az apja is bányász, mondhatni. náluk a szakma családi hagyomány. Szabados László nyíregyházi gyerek. Első éves. Most ismer- j kedik a bányával, akárcsak Keskeny Lajos, aki Demecserből jött, Ö a vájár nagybátyja után jegyezte el magát a szénnel. Az intézetben a diákok komoly elméleti oktatást kapnak, s fokozatosan ismerkednek meg a gyakorlati munkával is. Külön tanbányákban sajátítják el a szakma minden csínját-binját. 3ó kezekben Lőrincz Gyula igazgatóhelyettes megmutatta az intézetet. Hatalmas tornaterem (ha NyírcgyKRECSMAKÍ LÁSZLÓ: Ifjú kommunisták Vérünkben kering már a Rend s feszül, mint húr a hegedűn bennünk a munkás öntudat, Frissen esztergált, álmaink tiszták, miként a lányszemek s fényesek, mint a csillagok:. melyek kezünkből szállanak a közeledő Messzeség —. a kitáruló ég felé . -. Vállunkon holdjuk századunk s a lombosodó értelem kemény rakéta-szigonyát az opál-szemű végtelen csillag-húsú hátába vágjuk, Monostori István — az egykori vájár — a szálló gondnoka fogadott bennünket, bár nagyon restelkedett, mert éppen nagytakarításkor érkeztünk, s ahogy mondta: így nem mutat a szálló. Jó, hogy ezt említette, mert mi ugyan nem vettük volna észre. Rendet és tisztaságot találtunk mindenhol. Barátságos, otthonias benyomást keltett a helyiség. A folyosón képek, a lépcsőházat gyönyörű falfestmények díszítik, és sok dísznövény, virág mindenfelé. Levelekiek között *, Nyomozunk” a szabolcsiak Után, bár erre nincs szükség, mert vannak itt bőven. Különösen Levelekről. Ebből a szabolcsi községből negyvenkilenc ember dolgozik itt. Perecesen. Szerencsénk van, mert nagyrészük éjszaka volt műszakban s most itthon vannak. Stekler András vájár is levelek.! lakos. 1950. óta dolgozik itt. Eleinte az asszony nem akarta engedni, később megbékült a bányászattal. Azóta kis házat vettek otthon, Leveleken, s a négy kis családot szépen el tudja látni fizetéséből. Kristófi János vájár is leveleid. Először Pesten dolgozott a földalatti építkezésénél, aztán került ide. Kezdetben a szállításnál dolgozott, s mert jól végezte a munkáját, a szerdalhoz került ■— vájárnak. A perecesi Jukó- bányában dolgozik. átlagosan 3200 forintot keres havonként. Ahogy mondta: semmi pénzért nem menne más munkaterületre. A látogatásnak hamarosan híre szaladt, s átjött a szálló legrégibb lakója, Tóth Ferenc vájár is. Ö nyíregyházi lakos, a Hímesben lakik. Majd Csík Sántiszta és kényelmes szobák — nyugodt pihenést nyújtanak az itt lakóknak. A szórakozni vágyók találnak könyveket, esténként — ha munkájuk engedi — sakkozhatnak is egyet-kettőt. S ha minden jól megy, a tröszttől hamarosan kapnak egy televíziós vevőt iß. Egyetlen panaszuk van. Nyáron szeretnének egy kicsit futballozni, s még ez igéig nem kaptak felszerelést. Igaz, hogy egyéb sportlehetőség is akad számukra. De nem lehetetlen, hogy tavaszra már a labdát is rúghatják. Ettől eltekintve mindeníkük meg van elégedve a szállóval. Nem tudnak olyasmit, kérni, amit a gondnok ne teremtene elő számukra. Kristófi János véleménye szerint jó itt lakni, úgy érzi magát, mintha otthon lenne. Véleményét a többiek is osztották. Bányászjelöltek között A szállótól vagy ötszáz métert kell menni, hogy egy gyönyörű, újonnan épült intézethez érjünk. Az ormon úgy fest, mintha fellegvár lenne. Az is, a bányászutánpótlás fellegvára. Ez a 104-es Vájártanuló Intézet. Kálna Ottó igazgatóval beszélgettünk. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ötven szabolcsi fiatal tanul náluk. örömmel tudtuk meg, hogy megyénk fiaival nincs különösebb probléma. Hamarosan itt is előkerülnek a „földiek”. Csikós Lajos veszi át elsőnek a szót. ö egyben az intézet büszkesége. Ez a nyírbélteki ifjú bányász, harmadéves, és kitűnő tanuló. Szorgalmát és komolyságát dicséri, hogy a múlt nyarat is Lengyel- országban töltötte jutalomüdüléFcketc mackó piros masnival Kézbe tesszük, forgatjuk, megcsodáljuk. hogy jaj de aranyos, és közben valaki megjegyzi: „Kekem voltak szüleim, de karácsonykor örültünk, ha üresbélü kalácsra tellett.. És itt, a Nyíregyházi Városi Nőtanács helyiségében egyre több szép játék gyűlik össze. Fiatal lányok. édesanyák, nagymamák formázták munka után. Most már nem tűnik szenzációnak, az utóbbi években egészén természetes lett, hogy karácsonykor, a hatalmas fenyőfa alatt örömkönnyek buggyannak elő az apátlan-anyátlan árva gyermekek szeméből. .. Most is így lesz, az idén karácsonykor. A Vasvári Pál gimnáziumban és a IV-es számú iskolában folyó já'ékkészí- tö szakkör fiatal és idős tagjai kiscicé- kat, kutyuskákat, gömbölyű malacokat, meg paprikajancsikat formáztak a szövetkezetektől kapott, színes ruhadarabokból, s amikor összegyűlt egy kosárra való, siettek eljuttatni a. közös gyűjtőhelyre, a nőla- nácshoz... Nézzük a kis fekete mackói, nyakában piros masnival, s közben a jogászfeleségek ügyes kezét dicsérjük, akik nagy vigyázattal varrták a bábura a ruhát... Nézzük a közel kétszáz >t lándékot. s közben már látjuk az állam gondozottjainak groin a gyermeki örömet... Jut belőle a házak-1 női óvott, a fóti! Gyermekvárosban lakó és a Gyógypedagógiai Intézetben nevelkedő apróságoknak egyaránt... Karácsonykor színes égők gyúlnak ki a nyíregyházi József Attila Művelődési Fáz nagytermében felállított fenyőfán, s a készítők jelenlétében veszik át a cu- korzsákokat és a kétszáz darab játékot Nyíregyháza árvái. Az árvák, akiknek nálunk már egyre több jut az édesanyai szeretet melegségéből. .. — gyal — Sokat olvasnak Szabolcs község lakói házán ilyen volna!) klubhelyiség, ebédlő, nagyszerűen felszerelt osztályok, lakószobák, fürdő... egyszóval minden van ebben, a gyönyörű intézetben. Mintha különálló város lenne. Nemhiába az ország szinte legkorszerűbb vájárképző intézete. Megtudtuk, hogy a diákok kabinetrendszerű oktatást kapnak. S a gyakorlati, a szakmai ismeretek elsajátításán kívül igen alapos világnézeti nevelést. Az intézetben kiváló pedagógusok működnek, akik a foglalkozásokon kívül is rengeteget együtt vannak az ifjú bányászokkal, s azokat a munka szeretettre, józan, becsületes gondolkodású emberekké nevelik. Egyszóval az itt tanuló fiatal bányászok jó kezekben vannak, s a legjobb úton haladnak. ★ Meglátogattuk a megyénkből elkerült bányászokat. Azokat, akik lent dolgoznak a föld mélyében, s azokat, akik oda készülnek. Keményen dolgoznak, tanulnak. Munkájúk után szép keresethez jutnak, kitűnő ellátáshoz, s egész népünk megbecsüléséhez. Mindannyian becsületesen megállják helyüket, s elégedettek munkakörülményeikkel. Ezt tapasztaltuk borsodi látogatásunk alkalmával. (Bézi) A nem egészen 800 lakosú községünkben a múltban számba vehető könyvtár nem volt. 1953 decemberében létesült községünkben népkönyvtár 204 kötettel. Az olvasók száma a falu lakosságának mintegy 15—20 százaléka. Kedveltek Jókai, Mikszáth, Móricz regényei, Gorkij minden könyve, szívesen viszik a történelmi regényeket, mellettük az elmúlt háborúról szóló műveket is. A szépirodalmi könyvek mellett mind többen viszik a tudományos, főleg a mezőgazdasági szakkónyveket, köztük Inkább a gyümölcs- és szőlészeti, méhészeti és burgonyatermesztési köteteket. Hat esztendő alatt mintegy 1000 könyv fordult meg könyvtárunkban. Ez év első felében zajlott le megyénkben a Tanácsköztársaság emlékverseny; A járásban második helyet értünk cl, elsősorban az olvasók számának emelésével, könyvkiállítással, propagandamunkával s megyei viszonylatban is kiemelkedő kónyvforgalmazással. A műveltség tovbbterjeSztése érdekében elsősorban az olvasók számát növeljük. A tudás hatalom. Csak nagy műveltségű nép lehet hatalmas és haladó, építhet jobb életet es békét; s a műveltség legáltalánosabb ferrésa a könyv. Mindebből következik, hogy szocialista államunk mnácsai nem lehetnek közömbösek a könyvvel, a könyvtárral szemben, segíteniük kell a műveltség terjedését, Zombori István községi népkönyvtárom. Szabolcs. Kedden történt... A nyíregyházi „CSE- MEGE”-bolt kirakata előa népes csoport verődött össze. Hangos kacagásuk egyre több embert vonzott a kirakathoz. Miért e jókedv? Valami újdonság? A kirakatban nagy üvegtábla, s rajta a szöveg: „Itt rendelje meg havi szükségletét, amit kívánt időre házhoz szállítjuk.” _ s" az 'üvegtábla alatt ott fic- kándozoti egy csintalan kisegér. Havi szükségíef..., s ráadásul egy kisegér..Nahát! .— állón — Együtt nevettünk ... sapiens4* és a nikotinbűz A „homo Azt mondják, hogy a „homo sapiens”, a gondolkodó ember csak olyasmit csinál, aminek értelme van. Ezennel megcáfolom ezt a tudományos megáliapítást: igenis, az ember olyasmit is tesz, aminek semmi értelmes magyarázatát nem lehet megtalálni. Bevallom, magam sem vagyok ezalól szabályt erősítő kivétel. Itt van például a dohányzás. Az ember a szajaba tesz egy füstölgő vacakol, bebüdösíti vele a szobát, telehamuzza az asztalt, kiégeti a szőnyeget, krá- kog, köhög, prüszköl, de csak füstöl, füstöl rendületlenül. Az indiánok az áthatolhatatlan rengetegek tisztásain a szúnyogokat űzték a dohánnyal. A szájukba sodorták, meggy újtolták, s jaj voit a szúnyogoknál.! Aztán akadt egy balga angol, nsn a donanyt aiuozta az óhazába. Az óhazaiak aztán szintén a szójukba sodorintották, dr ás nem a szúnyogokat, hanem a feleségüket űzték a rosszillatü füstgomolyagagi. A dohány csuknak különféle fajtáit jegyezte fel a modern tudomány. A legszenvedélyesebb fajtába tartoznak azok, akiknek a szájuk örökké füstölgő kráterhez hasonlít. Szörnyű bagói zagot árasztva száguldanak a világban, időnként görcsös köhögő rohammal. Alig dobják el az egyiket, már a másikra gyújtanak, evés előtt és után, munka előtt és közben, alvás előtt és fekvés után csikkhalmokkal szórják tele a környéket. Másik fajta a „kocadohányos” néven nyilvántartott éleny, aki csak a társaság kedvéért fertőzi füsttel a levegőt. El két szélsőség között aztán számos elfajzott alfaj is található. Az első ilyen alfaj a megrögzött „potyások” csoportja, akik „van egy cigid?”, „szívjunk egyformát”, „adj egy bagót” felkiáltással rohanják meg embertársaikat, s addig nem tágítanak, amíg a féltett zsebpénzből vásárolt cigarettamennyiség- ből tart. A másik a háziasszonyok réme, aki alig lép a lakásba, máris bűzgomolyagokat lövell a falak közé s beletapossa a hamut a frissen vikszclt parkettba. A szórakozott dohányosok egyenesen életveszélyesek. Ök azok, akik mindent kiégetnek, saját ingüktől a szemszídasz- szony függönyéig. A krónika olyan esetet is feljegyzett, amikor a szórakozott dohányos, miután meggyújtotta a gyufát,'an vette égő felével a szájába, s a gyufa helyett a cigarettát hajította el. Az udvarias dohányosok megkérdik a háziasszony k — Rá szabad gyújtani? S a feleletet sem várva égetik ki a nászajándékul kapott diszterítőt. Aztán itt vannak .a „tűztclc- nek”. Cigarettájuk van, de gyufájuk soha. Eszeveszetten rohansz a randevúra, amiről már egy fél órát késtél, s négyszer is megállítanak: — Szabad egy kis tüzet? S amikor őnagysága a késé« miatt dühösen laképnél hagy, szemtelenül, pimaszul megint tüzet kérnek. Aztán így lehetne scrólni tovább őket, a „homo sapiens!’', a gondolkodó embert. Világok változnak, rakéták cikáznak —• de ö ott áll és csak pöfékel. —• Tüdejére kilónyi sárga nikotin- foltok telepednek, foga. megbámul, kilyukad, gyomra émelyeg, étvágyát elveszti, idegei pattanásig feszülnek, s a sírásó már ett várja a nagy lapáttal. Ez azonban nem zavarja, még az sem. ha füstbe megy egész, üugi-prémcsjje, amiről nem tud az asszony. Így füstöli el az egész életét. y.v. i. gy. i
