Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-10 / 292. szám
SZORGALMI A SO M FAL, IJ A Szombaton tanácskozást tartana.» a nőtauácsok mellett működő A VAROS PEREMÉTŐL nem messze húzódó kis homokbuckás falvakkal úgy vagyunk mi nyíregyháziak, mint az édesapa azzal a gyermekével, aki közelében van. Tudomásul vesszük azt is, hogy létezik egy Nyír- szőllős, s talán mivel oiyan közel van, az ilyenre azt mondják, hogy jobban melegszik, mint a távoli, — hát úgy gondoljuk: nem is kell annyira is- tápolni. Pedig nem is így van ez a dolog. S erre a megye egyes vezetőivel együtt akkor jött rá a riporter is, amikor hivatalból, — mert már illett elkísérni a megyénkben tapasztalatcserére érkezett iskolai szakfelügyelőket — felkereste ezt a kis, homokdombok és völgyek között épülő, terebelvese- dő falut. OKKAL, és utólagosan megállapítva, büszkeséggel mutogatták e kis falut az ország különböző részeiből összesereglett pedagógusoknak. Volt mit látni, tapasztalni, s a tarsolyukban hazavinni. Egy dolog, amit csaknem minden pedagógus hangsúlyozott: a nyírszőliősi nevelők élniakarása, szorgalma, lelkesedése. S ebben úgy a nógrádi, mint a budapesti szakfelügyelőnek igaza volt. Igen, mert ha szem ügyre vesszük: mit is végeztek itt a kommunisták, pedagógusok és egyszerű parasztok, milyen fejlődésbe lendítették az egykori szétszórt települést,. akkor csodálattal kell róla szólni, nem könnyű községet, nagyközséget alakítani ott, ahol ezerkilencszáznegyvenöt előtt az emberek többsége cselédkenyeret evett a Pichlereknél, Odes- chalchyaknál, Dessewffyeknél. TÖBB, MINT KÉT ÉS FÉLSZÁZ évvel ezelőtt bizony még Nyírszőllős csak apró település volt. Csak negyvenöt után indult el a fejlődés útján. Ha a régi öregek felkelnének sírjukból, elcsodálkoznának azon, hová fejlődött az egykori település. S nem hazudunk, ha azt mondjuk, hogy ebben a munkában a kommunisták leghűségesebb segítőtársai elsősorban a pedagógusok voltak. A falut villamosították, iskolát kapott, s a régit szinte újjávarázsolták. Ott voltak ezek az emberek a naponta húsz kilométert kari- kázó, de lelkes, szívós, akaraterős igazgatójuk, Tomasovszki János bácsi mellett, aki huszonkét éve tanít a faluban,- s szinte az egész új nemzedéket oktatta, nevelte. Segítettek fényt gyújtani a műveltebb paraszt- emberekkel, az egykori egyénileg dolgozó Jároszki Andrásokkal a dolgozó parasztok fejében. így alakult meg a szövetkezet 1959-ben s indultak el a nyírszőlősi emberek a fejlődés útján; Nem lehetne itt egyetlen p edagógust sem kiemelni. Mind a tizennégyen szívvel-lélekkel dolgoztak. Többen közülük a városban laknak, de ha arról olt szó, vállalták a fáradtságot, az esőt, hóvihart, s végezték munkájukat. így alapozták meg tekintélyüket, s ezért, van az, hogy most ha ők mondanak valamit, hallgat rájuk az egész falu. OLYAN JÓ elvtársi, igazi baráti kapcsolat szövődött a pártszervezet vezetősége, a tanács és a pedagógusok között, ami gyümölcsözőleg hat,. S ennek tényeit, eredményeit láthatták megtestesülve az iskolai szakfelügyelők. Mert bizony az új kéttantermes iskola építésében ötvenezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a falusiak. A dologból valameny- nyi pedagógus kivette a részét. Valóságos kultúrpalotát építettek fel, mely másfélmilliót kóstál most, pedig csak húszezer forintot kaptak az államtól. A villanyt is bevezetik. S olyan új vonásait alkalmazzák az ösz- szefogásnak a pedagógusok, amit helyes', ha minden tantestület követ, A Jókai-telepi pedagóguslakást jóformán a semmiből teremtették meg. Politechnikai műhelyt építenek, gondoskodtak arról is, hogy összefogással felépüljön az orvosi rendelő. A pedagógusokat az egymás gcndjain való köny- nyítés szelleme vezette, amikor arról volt szó. hogy Jenei elvtársnak. az igazgatóhelyettesnek a lakásépítésében segítsenek. Közösen nevelnek és hizlalnak sertéseket, s közösen, értékesítve segítik egymást, ha szükség van pénzre. Ezt a szocialista szellemű gondolkodást beleoltották a gyerekekbe is. KIVÁLÓAN MŰKÖDIK j$/. iskolai szövetkezet. Gondosan művelik a földet a tanulók. Harmincegy taggal alakult, s nagyon sok a jelentkező. De nerp mindenkit vesznek fel. Csak a legkiválóbbakat.' Selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkoztak, s több mint 6200 forintot jövedelmeztek, melyből tanulmányi kirándulást szerveztek. Most már több mint hatvan tagja van, s öt hold saját földön gazdálkodnak. Ezek mutatják azt. hogy a nyírszöl- lőei pedagógusok nemcsak beszélnek, hanem mindent elkövetnek azért, hogy igazi szocialista szellemben neveljék a gyermekeket. Sok lelkes fiatal tanárt, tanítónőt lehetne itt példaképnek, állítani, aki^ kerékpárral róják az utat Nyíregyházától Nyírszöllősig és vissza, hogy munkájukat becsülettel ellássák De elég, ha a Kovács házaspárt említem, a megyeszerte . is jól ismert országos hírű egykori futópajnok- nő Kovácsnét, Rőzse Júliát, aki férjével együtt itt az épülő „szorgalmasok falujában” építi a holnapot társaival együtt. Mikor e két fiatal pedagógus tantermébe belátogattak a szakfelügyelők, odavoltak a csodálkozástól. Olyan új, korszerű módon tanítja Kovács László pedagógus a földrajzot, mely megkönnyíti a tanulók munkáját. Az öt világrészt saját kezével festette meg, s úgy, hogy a gazdasági adottságokat is könnyen megtanulják a fiatalok. De lehetne több hasonló módszert említeni. Valamennyi azt az élniaka- rást mutatja^ aírieiy a nyírszöl- lősi pedagógusokban megvan. S valamivel még talán ennél is többét. Tudatos munkálkodást a művelt, szocialista emberfők, és falu kialakítása érdekében. Farkas Kálmán Bátor lányok Egyre bővül a legbátrabb sportolók, az ejtőernyősök tábora. Sok fiatal, s köztük a ’lányok is hódolnak ennek a nem mindennapi sportnak. A Zrínyi Leánygimnázium diákjai között is vannak, akik nem riadnak vissza attól, ha az 1000 méter magasban száguldó gép ajtajában megkapják az ugrási parancsot. A legrégibb ejtőernyős lány Fekete Veronika, IV. osztályos tanuló, aki már tizenegy alkalommal hajtott végre ugrást, sőt már zuhanót is ugrott. S nem rémül meg akkor sem, ha 800 méter magasban kell kimásznia a PO—2-es gép szárnyára. De nemcsak a sportban, a tanulásban is élenjár. Hegedűs Anna III. osztályos otthonában Gergelyiugornyán, egy MHS repülőnapon határozta el, hogy ejtőernyős lesz. Vágya teljesült, s ma már tagja az MHS repülőklubjának. Ugyancsak ejtőernyős a Zalka Máté Diákotthon KISZ- titkára, Czigler Margit is. A közelmúltban Miskolcon a 60 méter magas ejtőernyős toronyból olyan nyugalommal lépett le, mintha éppen a villamos lépcsőjén állt volna. A gimnázium negyedik ejtőernyős lánya, Módos Éva már gyermekkorában elhatározta, hogy ejtőernyős lesz. „Nem is olyan szörnyű» dolog ak ugrás, csak meg kell próbálni, hogy megszeresse az ember” — vélekedik az ejtőernyős sportról. A bátor lányok nagyszerű dolognak tartják, és, szívvel lélekkel rajonganak kedvenc, sportjukért. S mindannyiuknak egyetlen vágya, hogy minél magasabbról ugorhassanak, s a jövőben egyre jobb eredményt szeretnének elérni. jogi bizottságok elnökei Beváltak és sok hasznos munkát végeztek a nőtanácsok mellett működő jogi bizottságok, amelyekben b.rák, ügyészek vesznek részt. Sok asszony problémáján segítettek eddig is. Nemrég a megyei nőtanács mellett működő jogi bizottság elnöke dr. Lengyel István egy ilyen országos tanácskozáson vett részt, ahol értékelték az eddig végzett munkát és megbeszélték a további tennivalókat. Most dec. 12.-én, szombaton a TIT megyei titkárságának helyiségében Nyíregyházán tartanak tanácskozást a nő- tanácsok mellett működő jogi bizottsági elnökök, meghallgatják dr. Lengyel István beszámolóját és közösen meghatározzák a további tennivalókat. Különösen a termelőszövetkezeti nők problémáival foglalkozik majd behatóan a tanácskozás. Kislétszámú iskolák tunulóotthona nyílt ti f/ehértÓH A pártkongreszus ideje alatt megyénkben egy új szociális intézmény született: a kislétszámú iskolák tanulóotthona Üjfehértón. Ennek az intézménynek az a célja, hogy a tanyai ifjúság alaposabb képzést, szakoktatást kapjon és a tanyai nevelők a felső tagozatban hetedikesekkel és nyolcadikosokkal foglalkozzanak. Az ünnepélyes megnyitás december 5-én délelőtt a tanácsháza nagytermében történt, ahol megjelentek a megyei művelődési osztály, a járásj tanács és a helyi pártszervezet képviselői is. Jutalommüsor a versenyben élenjáró dolgozóknak A nyíregyházi városi pártbizottság a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanácsával együtt december 17-én este a Móricz Zsigmond Művelődés Házban jutalomműsort ad a kongresszusi munkaversenyben élenjáró közel kétszáz dolgozónak és hozzátartozóiknak. Az tmsz-ek a gépi A íöldművesszövetkezetek igyekszenek segítségét nyújtani a gépállomások gépei szabad kapacitásának kihasználásához. A múlt hónapban is több mint ezeregyszáz' hold föld leszántásá- ra kötöttek szerződést az egyénileg dolgozó parasztokkal. S az év elejétől mintegy kilencezer előmozdít jak munkál kát. hold gépi szántásra kötötték meg a szerződést és biztosították a munka elvégzését. Az egyéniek részéről különösen nagy .az érdeklődés a gépi szállítások iránt>. Számosán a trágyahordáshoz veszik igénybe a vontatókat. Kifizető ez, mert gyors és olcsó szállítási eszköz. Vízgőz a Vénuszon Amerikai tudósok beszámoltak arról a' felfedezésükről, hogy a Vénusz atmoszférájában vízgőzt találtak. Ez a megállapítás fo- kozza a valószínűségét annak, hogy a Vénusz bolygón élőlények léteznek. Az amerikai tudósok műszereket engedtek fel Daliomiaj a sztratoszférába. — Strong professzor, a méréseket végző egyik tudós szerint első ízben sikerült tudományos biztonsággal megállapítani a víz jelenlétét a Vénusz bolygón. Eddig úg> tartották, hogy éppen a vízhiány az egyik oka, hogy a Vénuszon valószínűleg nincsen élet. n „kisbíró“ szemével I I lyan a gulácsi sár, mint a szurok. Fekete és ragad. Még az a szerencse, hogy betonjárda borít minden utcát. Máskülönben bokáig merülne a cipő. Sokan ilyenkor emlegetik dicsérően a járdát, a villanyt. * A téesz irodájában nem találtam senkit. Szokatlan volt ez. Nincs már ugyanis a. határban munka, s ők mégsem tartózkodnak a központban. — Elmentek agitálni — mondta a téesz udvarán egy kisfiú. No, akkor gyerünk a tanácsházára ! — Egyedül vagyok bent — fogadott a tanácstitkár, Poka- reczki Sándorné. A szövetkezeti asszonyok, lányok életéről, munkájáról, jövedelméről beszélgettünk. — Segítenek-e a szövetkezeti asszonyok a tanácsnak? A titkárasszony — mert sokon szólítják így Pokareczki- nét — néhány pillanatig gondolkozott, majd mint akinek nagy teher esett le a válláról, sóhajtott és így válaszolt: — Rajtam kívül nincs más nőtagja a községi tana.snak. A nők általában nem' érnek rá közúgyekke] törődni — folytatta a tanácstitkár. * Ez annai is inkább meglepő, fnei í később kiderűit, nogy bár a szövetkezet intézőbizottságában sem található egyetlen asszony, vagy lány sem, mégis, a napokban meginduló felvilágosító munkában hat közösbeli nő vesz részt. S amint mondták, szívesen fáradoznak, segítenek az egyénileg dolgozó parasztasszonyoknak a régi élettel való szakítás és az uj felé való közeledés gondolatainak valóraváltásában. S ez arra mutat, hogy rá is érnek és akarnak is foglalkozni köz- ügyekkel. S nyilván több nő is megérdemelte volna, hogy a tanácsban és szövetkeze* * intézőbizottságában is helyet, foglaljon. özvegy Nánási Bertalanná, a tanács hivatalsegédje — sokan „kisbirónak” nevezik — íeke- tekendös, ötven év körüli asz- szony. Nyolc éve dolgozik a tanácson. Ismeri 3 falut, az embereket, a szokásokat, mint a tenyerét. Nincs olyan lakás Gulácson, ahol ő már meg ne fordult volna.% — Bizonyára jól ismeri a gulácsi asszonyok életét? — A kívülálló asszonyok korábban felkelnek, mint a közösbeliek — mondta Nánásiné. — Jószágot etetnek, főznek, a mezőre járnak. Többet dolgoznak, mint a téeszcsések. — Ha többet dolgoznak, meg is van az értelme — biztattam. — Kinek hogyan — eredt meg a „kisbíró” nyelve. — Az én komámasszonyomnak, talán ismeri is — nézett rám... — Fekete Péternének, az én régi ismerős Borcámnak bizony mindene van, amióta a téeszcsében dolgozik. Régen élni is alig tudott a szegénységtől — kötötte meg álla alatt a kendő csücskét. — Most meg a lakásában villany, radio van. Tetszik érteni: Fekete Póterne özvegyasszonynak, aki már négy lányát adta férjhez a közösből gazdag stafirunggal, új bútorral, most villany meg rádió van a lakásában. Igaz, most is ketten dolgoznak az Üj Életben. — Bizonyára a falubeliek is tudnak erről... — Ajjaj — szólt komolyan. — Nem nagy a község, ismerjük egymást. Kónya Sándorné is most írta alá a belépési nyilatkozatot. De már vagy huszadik volt — mondta Nánásiné. — S hogyan vélekednek a kívülálló asszonyok a téeszről? Nánásiné kinézett az . ablakon, mintha az utcán jövőmenők szavait próbálta volna felidézni. — Legtöbben azt mondják, jó a téeszcsé. Sokan be is léptek már az idén. De vannak olyanok is, akik azt mondják: „Ráérünk még a belépéssel”. Én tudom, nagyon sok asz- szony szeretne a közösben dol- ozni, csak még nem jutottak el addig, hogy nyíltan a férjük elé álljanak és megmondják szándékukat, A népnevelők majd segítenek eldönteni a vitát — állapította meg Nánásiné. Igaza van a „kisbírónak”. A szövetkezeti asszonyok köny- nyebb munkával többet keresnek, mint az egyéni asszonyom. S abban sem tévedeft, hogy vannak még asszonyok, akik úgy gondolják, ráérnek a belépéssel. S mivel a szövetkezeti asszonyok barátságosak, szívesen látják gazdaságukban ismerőseiket Az agitációs munkára is vállalkoztak, minden bizonnyal eljutnak minden családhoz, hogy az asszonyokkal, lányokkal beszélgetve segítsenek eldönteni: ma, vagy holnap lépjenek be a kpzösbe. (N.T.) 2
