Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-06 / 289. szám

Mire eljön a tavaszi A nyíregyházi dohányfermentáló dolgozói is érdeklődé*» »el figyelik az MSZMP VII. kongresszusáról érkező híreket. (Hammel felv.) Nyáron új strandfürdőjükben hűsölheinek a tiszalökiek Egy fecske nem csinál nyarat, tartja a közmondás. Ez igaz. Gulácson Póti Sándor sem volt képes egyedül az egész községre kiterjedő poli­tikai munkát elvégezni. De az is való, hogy az első fecske megjelenése után egymás után érkeznek a többiek, jelezve, hogy közeledik a nyár. Az el­ső fecske még csak előhír­nöke a melegebb időszaknak, de a nyomában megjelenő száz és ezer madár fokozza az em­beri szívekben a felmelegedést. Péti Sándort, mikor a pártve- zetőségválaszté taggyűlésen né­hány hónappal korábban ismét a titkári tisztségre jelölték, s ő megragadva az alkalmat azt kérte: hatékonyabban juttassák kifejezésre a párton belül a kollektív vezetést: ez a törek­vés már a megváltozott* alko­tó munkára serkentő áramlat fuvallata volt, amely egyre job­ban terebélyesedik, egyre több gyümölcsöt érlel. Egyetlen kommunista nem sokra képes. De ha fel­ismeri a feladatokat, s a tét­lenségből kivezető utat, tettre- készségre nevel, — bizonyára a leadnak követők, támogatók. Segítették Póti Sándort is. Elő­ször csak néhányan. Gondosan, körültekintően, de fokozatosan egyre több kommunistát és pártonkívülil vontak be a párt- mynkába, a közügyekbe. Ter­mészetesen így jobban becsül­ték a pártszervezetet, hisz na­gyobb eredmények születtek. S mindezt a kollektív vezetés el­vének érvényesítésével, a cse­lekvésbeli egység erősítésével érték el. Közrejátszott az is, hogy a vezetők bíztak a kom­munistákban, a dolgozók jó­szándékában. Türelmesek vpl- tak. Meghatározták: mi a ieg­Megnvilt a Nyíregyházi Fodrász NTSZ rakamazi fiókja Jó munkával, a kényelem biztosításával, udvarias kiszolgá­lással tett szert jó hírnévre a Nyíregyházi Fodrász KTSZ. Ra- kamazon kérték az emberek, hogy községükben is létesítsenek fod­rász ktsz-t. Kérésükre a Nyíregy­házi Fodrász KTSZ 70 ezer forint költséggel létrehozott egy kísz- fiókot a vasútállomással szem­ben, mely tíz dolgozóval tegnap nyílt meg. A klsz. vezetősége a közeljö­vőben Ojfehértón és Nyírcgyhá- tán a Ságvári-telepen létest újabb fiókokat. GuUíczi helyzetkép fontosabb feladat, amelyben előre kell haladniuk Gulácson. S ez nem más, mint a terme­lőszövetkezet további szilárdí­tása és számszerű fejlesztése. Az újjaválasztás utáni napok­ban elkészült a pártszervezet erre vonatkozó munkaterve is, amely minden kommunista fel­adatává tette e fontos párt­munkát. Hét egyénileg dolgo­zó paraszt kommunista is van az alapszervezetben. Em­beri hangon beszéltek velük. Nagyon fontos volt ez, hisz a párt katonáiról volt szó. Dol­gos emberekről, akiknek gon­dolkodását nem lehet egyetlen beszélgetéssel, vagy utasítással megváltóztatni. Rájuk is jellem­ző a kistulajdonosi szemlélet, a magántulajdonhoz való ra­gaszkodás. Türelemmel, megér­tőén érvelt hát a vezetőség. Őszintén elmondták vélemé­nyüket az egyénileg dolgozo kommunisták is. Barátságos, megértő, meggyőző vita után öt kommunista lépett be az Űj Élet téeszbe. Barát Sándor, Lengyel Imre, Tóth Bertalan, Bíró Gyula és Oláh Bertalan elvtársak. Jáger István és Stromf Sámuel elvtársakat most már Barát Sándoréit is segítik, hogy megtalálják helyüket a szövetkezeti gazdálkodásban. A kommunisták példá­ját látva néhány nap alatt több mint húsz család írta alá a belépési nyilatkozatot. Ered­ményes volt a pártvezetőség munkája. Igaz, sokat fáradoz­tak, amíg megértették a falu­ban: egyedüli lehetőség a fel- emelkedéshez a nagyüzemi gaz­dálkodás megteremtése. Volt már mire hivatkozni, hisz egy r Uj ígéret I#odú azon Ez év augusztus húszadikán ad­ták át a hodászi új kultúrházat. A ritka lótesítmaány költségeit nagyban csökkentette a társa­dalmi munkások fáradozása. Je­lenleg újabb feladatot tűztek ki maguk elé: 1960-ban villanyháló­zat-bővítést végeznek a faluban, elviszik a fényt oda, ahol jelen­leg még nincs. A községfejlesz­tési alapból készülő munkánál újra ott lesznek a falubeliek, gödröt ásnak és segítenek, ahol tudnak. ígéretet tettek rá. évtizede dolgoznak együtt az Űj Élet téesz tagjai, és eredmé­nyesen. Áldozatvállalásukra jel­lemző, hogy ebben az évben — számítva arra, hogy ősszel a község dolgozóinak zöme a kö­zös gazdálkodást választja — egymillió forint értékű takar­mányt biztosítottak. Ezzel a mennyiséggel — ha kell — az egész község jószágállcmányát ellátják takarmánnyal. Becsü­letből, áldozatvállalásból,. a köz­ség dolgozóinak sorsáért érzett felelősségből — kitűnőre vizs­gáztak a szövetkezeti tagok. Kü­lönböző beruházásokra is száz­ezer forintot fordítottak. Saját erőből. Százhúsz borjút, száz- ótvenkét sertést leszerződtek. Az ilyen meggyőző érvek ellen nem lehet kifogást emelni. Mégis lábrakaptak té­ves nézetek a faluban. „Lépje­nek be azok, akik még soha nem voltak közösben” — mond­ták egyesek. „Hiába agitálják a nagyokat (középparasztokat), nem követik őket a kevesebb iöldűek.” „Tegyék ki a falu vé­gére, hogy szövetkezeti község lettünk, s akkor belépünk” — terjesztették néhányan. A pártszervezet szembeszállt ezekkel a téves nézetekkel. Tü­relemre neveli a népnevelőket, újabb érvekkel gazdagították azok felkészültségét. Bátran hir­detik: a szövetkezeti gazdálko­dás minden dolgozó parasztnak felemelkedést jelent. A párt agitátorai mindenkihez eljutnak. Foglalkoznak a középparasztok­kal is, de nem hanyagolják el a kevesebb földön gazdálkodó­kat sem. Az viszont a dogma- tizmust erősíti és megsérti a párt álláspontját, hogy egyesek erőszakkal kívánnak eredményt elérni a számszerű fejlesztés­ben. A falubeli népnevelők a meggyőzésre alapozzák a fel- világosító munkát. Nem árt azonban felhívni a figyelmet, mert a „türelem rózsát terem" elv, fontos. Mutatkoztak ugya­nis nyugtalanító jelenségek. Az agitátor, ha elveszti türelmét, „félvállról” beszél az emberek­kel, előbb-utóbb szembe kerül a tömegekkel. S hogy ez ne így legyen, a pártvezetőség idejében hívja fel a népnevelők figyel­mét a veszélyre. A gulacai kommunisták egy emberként követték a párt- vezetőséget a pártmunka fellen­dítéséért végzett munkában. A bizalomra türelemre építettek, így vártak eredményeket. Nagy lelki csaták zajlanak, viták ala­kulnak, okos érvek, makacs ki­fogások hangzanak el. Érlelődik az összefogás gondolata. Egyre többen csatlakoznak Barát Sán­dorhoz és a többi, közös útra lépett kommunistákhoz. Olyan emberek, mint Csatári József 12, és Dra'obant Árpád 7 hol­das dolgozó parasztok. Stromf Samui elvtárs is a számottevés időszakát éli. Számbaveszi ez évi eredményeit, a várható jö­vedelmet, s mint kommunista is érzi a felelősséget a falu sor­sának alakulásáért. S hogy egy­re többen szakítapak a régivel, ehhez jelentősen hozzájárultak a kommunisták. Lépésről-lépés- re haladnak előx'e. Minden bi­zonnyal célhoz érnek. S mire eljön a tavasz, felmelegednek az emberi szívek, s üj remé­nyek fakadnak. Nagy Tibor. A tiszalöki strandfürdő építke­zése 1958-ban kezdődött. A lakos­ság társadalmi munkájának, ösz- szefogásának köszönhető, hogy a fürdő május-június hónapra már elkészül. építéséhez láttak a nyár folya­mán a demecseriek. Az építke­zés költségeit a községfejlesztési alap biztosítja, mintegy kétm.l- lió forint értékben. A köaségbeliek eddig huszon- kétezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a KISZ, a nő­tanács és egyéb szervek közre­működésével. A művelődési ház építésére eddig ötszázhúszezer forintot használtak fel. Az építkezés min­den részletét községi szakembe­rek végzik és irányítják. Két mélyfúrású kút A demecseiá községi tanács foglalkozott a község vízellátásá­nak problémájával is. Két mély­fúrású kút építését tervezte er­re az évre a községfejlesztési alapból, mintegy 80 000 forint értékben, Tizenötezer forintos beruházás­sal fúvós-zenekart hívtak életre, egyenruhát' vásároltak az önkén­tes tűzoltó testület első rajának, és mintegy tizenkétezer forintos lcöltsággel megoldották a vásár­tér-kerítés problémáját is. S mindezt a saját erejükből. 1630 ni villanyvezeték Az idei községfejlesztési terv foglalkozik a községi villanyhá­lózat kiterjesztésével is. Ezerhat­százharminc méteres szakaszon mintegy szézötvenr.égyezer forint Az új strandfürdő egy hbldaf parkból, 50 férőhelyes nyitót! medencéből, nyolc kádból, mely« bői kettő kettes kád, gőzfürdőből 3 zuhanyozóból és kabinsorból álj Ez a fürdő lesz Tiszalök új büszkesége. értékben négy utcát kapcsoltak be a községi villanyhálózatba. A bevezetéshez szükséges villany- oszlopokat a községi tanács biz­tosította. A beszerelési munká­latokat a Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat az 1960-as év ele­jére befejezi.----------------------------------------------------------, Társadalmi munkában elvégezték a községi árok ja vitasd munkálatokat, mely összegbe* mintegy tizenötezer forintod tesz ki. A jobb szennyvízelvezetés ér­dekében, átereszjavítás céljár* harmincötezer forintot irányozta Is elő. Nagyarányú fásítást is végez* tek a községben. Ebben a mun­kában az általános iskola íels4 tagozatú tanulói érték el a leg­jobb eredményt. Tervek a jövőből _________________________! Több apró, megoldásra vari részletkérdés mellett a fő feladat a községi művelődési ház épitesí munkálatainak végleges befej» zése. Ugyancsak az 1960-as eszten­dőre vár a feladat: a bölcsödé parkjának rendbehozatala és fá­sítása a község területén. A községi beruházás melle* állami költségen jövőre négy tan«' termes, emeletes általános iskol* épül, melyhez két tanári laka* is tartozik. Szép tervekkel, munkakedvvqi várják a községbeliek az új esz­tendőt. ... — Csallány G. — Szélesítették a hidat A Tiszaszalka községben lévő. a Tiszába ömlő Szil)a csatorna hídja sok bosszúságot ckozott már. Erős volt ugyan, de keskeny, s egy kombájn már nem tudott áthalad­ni ott. Már befejezéshez közeledik a híd szélesítési munkája. A mintegy 8 méter szélességű híd már szinte korlátlan for­galmat, terhet bír el, 4 lakosság összefogásával épül, szépül Demecser Művelődési ház 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom