Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Tanácskozik az MSZMP VII. kongresszusa (Matatás s 4, Oldalról.) ladás. Három új nagy egyetemet hozott létre a népi demokrácia. A Magyar Tudományos Akadémi­ának ma 35 intézménye van, amelyből hetet az ellenforrada­lom óa hoztunk létre. A tudomá­nyos kutatómunka jelentős ered­ményei már ma is közvetlenül segítik iparunkat, mezőgazdasá­gunk és a népgazdaság áltaiános fejlődését. !—» Felépült a kísérleti atomre­aktor, izotóp-előállítás is folyik es rövid felezési idejű izotópok­ban a hazai szükségletet inár ma. giink álltjuk elő, i—* Az agrártudományok terén működő tudósok, kutatók is je­lentős eredményeket éltek el: a homok-, láp- és szikes talajok hasznosításában, és kiváló hibrid- kukorica fajtákat, jóminőségű nemesített répamagvakat á'lltot- tak elő. Igen jónak ígérkezik a tudósaink közreműködésével nem­régiben konstruált, univerzál traktorra szerelhető kukorica-be- taikarító gép. *—< A közoktatás, a tudományos képzés és kutatás eredményei mel­lett bíztató eredmények vannak az irodalomban, a művészetben. Az új szocialista, realista alkotá­sok egész sora született, különö­sen értékesek az eredmények a dráma- és filmművészetben. A legújabb termésből megemlítjük a Kormos ég, a Harminckiiences dandár, a Tegnap, a Szélvihar, a Pesti emberek című műveket, ör­vendetes egy új, pártos, fiatal nem­zedék jelentkezése a társadalom- tudományokban, a művészetben, az irodalomban, r— Kulturális fejlődésünket, egyben a nép kulturális felemel­kedését jelzik könyvkiadásunk adatai is. Míg 1938-ban 2400 mű jelent meg 9 millió 200 ezer pél­dányszámban, addig 1958-ban már 2700 mű jelent meg 27 millió 300 ezer példányban. Az ország majd­nem valamennyi községében van könyvtár, még az ezer lakosnál kisebb községek 94 százalékában is; —i A színházi látogatók száma az utóbbi tíz esztendőben két és félszeresére emelkedett és 1958- ban elérte a 6 millió 800 ezret. A mozik száma ma hétszer annyi, mint a Horthy-rendszer idején volt, a mozilátogatóké pedig az utóbbi tíz évben a háromszorosá­ra növekedett. A nemzetközi ösz- szefaasonlítást e tekintetben is áll- jufc: egy lakosra egy évre Hol­landiéban kereken 6, Svédország­ban 10, Franciaországban 10, Ma­gyarországon 13 mozilátogatás jut. í—! EMársak! A szocialista forradalom elő­retörése és győzelme a kul­turális fronton a nagyszerű eredmények ellenére viszony­lag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez ké­pest. Jelenleg még mindig érezteti ha­tását az a rombolás, amelyet az ellenforradalom, a revizionista zavartkeltés az ideológia terüle­tén okozott. Ugyanakor előny az, hogy az ellenforradalommal e té­ren vívott harcban erősödött ér­telmiségünk marxista törzse, tu­dományos, művészeti életünk és ugyanez nagy nevelőiskolája volt a tömegeknek is. Űj, jó harci fegyvereink: a párt művelődéspo­litikai irányelvei, az irodalom kérdéseivel, a népi írókkal, a na. cionalizmus kérdéseivel foglalko­zó pártokmányok. >— A udományok szerepe felbe­csülhetetlen jelentőségű szocia­lista építésünk feladatainak meg­alapozásában; Az ideológia és a kultúra feladata, hogy a szocia­lizmus építésére neveljen, mozgó, sítsomj Elengedhetetlen követelmény, hogy tudományos és művé­szeti életünk még jobban a munkásosztály, a dolgozó tö­megek, szocialista építésünk [ szükségletei felé forduljon és azt szolgálja. ■— Le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi örökségét, a na­cionalizmus, a sovinizmus, az an­tiszemitizmus maradványait. Kö­vetkezetesen kell harcolni a szoci­alizmus győzelmét gátló kispolgá­ri nézetek, az önző kistulajdonosi szemlélet ellen. E célok elérésé­hez nélkülözhetetlen, hogy a mar- xizmus-leninizmus eszméi az ide­ológiai életben, a tudomány és a kultúra valamennyi területén uralkodó világnézeti alappá vái- janak, — Közoktatásunkat meg kell reformálnunk. Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az is­kolát az élethez. Iskolarendsze­rünk megreformálása igen gondos előkészítést kíván és megkövete­li saját közoktatásunk tapaszta­latainak, valamint a nemzetkö­zi tapasztalatoknak a leggondo­sabb figyelembe vételét. Széle­sítsük azokat az oktatási formá­kat, —■ a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét, — ame­lyek a termelésben dolgozó fia­talok és felnőttek továbbtanulá­sának lehetőségeit biztosítják. A műszaki színvonal fejlődése ma­gasabb műszaki ismereteket kí­ván meg a gép mellett dolgozó munkásoktól is. Teremtsük meg a termelésben dolgozó munkások számára a műszaki továbbképzés célszerű formáit. — Űj ötéves tervünkben biz­tosítjuk a tudományok fejleszté­séhez szükséges feltételeket. A műszaki és agrártudományokra nagy szerep vár népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, a korsze­rű mezőgazdasági nagyüzemi termelés elősegítésében. Külön fontos, hogy a társadalomtudo­mányok művelői elemezzék leg­újabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsa­nak segítséget a gyakorlati szak­embereknek. Komoly feladatuk: a vallásos és más idealista né­zetekkel szemben segítsék a meg­felelő tudományos propagandát. — A művészetnek, az iroda­lomnak számottevő szerepe van népünk tudatának, érzelmeinek, ízlésének formálásában. Irodalmi és művészeti életünk egészséges fejlődésének kulcskérdése: szi­lárdan marxista—leninista esz­mei egység fogja össze a kom­munista írók és művészek sorait, hogy megfelelő befolyást és vonzást gyakoroljanak a kultúra nem kommunista művelőire. Pártunk természetesen elsősorban a kommunista írókra és művé­szekre támaszkodik, ugyanak­kor számít minden becsületes szándékú író és művész alkotá­saira és támogat mindenkit, aki műveivel népünk fejlődésének fő, szocialista irányzatát mozdít­ja elő. — A nép világos színvallást vár —• elsősorban műveiben — minden írótól és minden művész­től arra a kérdésre, hogy az osz­tályharcban ki mellett áll, kivel tart. — A párt és a nép a kulturá­lis élet kérdéseinek megoldásá­ban, a kultúra továbbfejlesztésé­ben számít az újjászervezett író- szövetség, s vajamennyi művé­szeti szövetség hatékony támoga­tására. — A szocialista nevelés köve­telményeit kell érvényesíteni a tömegek műveltségi szín­vonalának további emelésé­ben is. E területen megvan a maga sa­játos feladata a sajtónak, a rá­diónak, a televíziónak, a film­nek, színházainknak, a művelő­dési otthonoknak és az öntevé­keny kulturális mozgalom együt­teseinek. Az e területen dolgozó művészek, Írók, újságírók, kul- túrmur.kások az eddiginél sokkal céltudatosabban szolgálják a szo­cialista eszme, a haladó kultúra térnyerését. Az eddiginél haté­konyabban keli küzdenünk a re­akciós burzsoá eszmék marad­ványai, a kispolgári selejt, igény­telenség, a tudatlanság, a tudo­mánytalan világnézet gátló ha­tásaival gzemben. Kádár János ezután reknek, se a jószágnak; Ezt egyébként jól tudják azok a ter­melőszövetkezeti parasztok, akik már bent vannak a termelőszö­vetkezetben és akik maguk is gyötrődtek belépésük előtt. A szövetkezeti parasztok egy-két esztendő múlva már szégyellik, vagy ha jókedélyű emberek, ak­kor maguk nevetnek a legjob­ban azon, hogy belépésük előtt milyen aggodalmaik voltak. — Elvtársak! A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya, az i államhatalmat kézbentartó „ural- | kodó” osztály. Pártja vezetésé- I vei kézbevette a szabadságjogok j és a nemzeti függetlenség zász­laját, amelyet a kapitalista föl­desúri osztályok már régen el­árultak és földredobtak; A mun­kásosztály vállalta a felelősséget és az áldozatokat, amelyek ve­zető szerepéből reá hárulnak. Vért áldozott és sokat dolgozott a szocialista forradalomért; Nél­külözött, éhezett 1945-ben és 1946-ban a pénzromlás idején. Napi érdekeit sokszor feláldozva segítette és segíti a testvéri osz­tályt, a parasztságot és felépí­tette hazánk hatalmasan megnö­vekedett szocialista iparát; Az emberek tízezreit adta az állam- igazgatás legkülönbözőbb poszt­jaira, a hadsereg, a rendőrség, a belső karhatalom, a határőrség soraiba, a gyárak és üzemek ve­zető helyeire, a gépállomásokra, új vidéki nagyüzemek; a szo­cialista városok felépítésére. A munkásosztály szinte fel sem mérhető mennyiségű önkéntes társadalmi munkát végez máj is a köz javára; szocialista társadalmi rendünk továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről szólt. —< A legközelebbi évek döntő feladata — hangsúlyozta, —hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével befejezzük ha­zánkban a szocialista társa­dalom alapjainak lerakását. A kizsákmányolás teljes meg­szüntetése, a szocializmus teljes győzelme hazánkban, a szocializ­mus anyagi és technikai alapjá­nak megteremtése, a kulturális forradalom végigvitele, az embe­rek tudatának átformálása, a népjólét fokozása — egyaránt megkívánja a mezőgazdaság szo­cialista átépítésének befejezéséta legközelebbi években. Már túl­haladtuk azt a színvonalat, ame­lyet a kapitalizmus valaha is elért Magyarországon, de a Ma; gyár Népköztársaságnak el kell érnie — a termelésben és fo­gyasztásban egyaránt — azt a színvonalat is, amelyet a fejlett kapitalista országok elértek. — A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentősé­gű, mert az új, szocialista pa­rasztság kialakulása feloldja a jelenleg még meglévő el­lentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi ál­lamunk legfőbb politikai alap­ját, a munkás-paraszt szö­vetséget; legyözbetetlenné munkás-paarszt államunkat, a Magyar Népköztársaságot. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése a népgazdaság szem­pontjából is szükséges. A kispar- cellán folytatott elmaradott ter­melési viszonyok gátolják azt is, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés színvonala gyorsabban emelkedjék. Ugyanez fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlő­dését és a népjólét további je­lentős emelését is. Korszerű me­zőgazdasági termelés csak a szo­cialista nagyüzemben alakulhat ki. A nagyüzem és a kisüzem egyenlőtlenségét e tekintetben idei növénytermesztési eredmé­nyeink is mutatják: az őszi búza átlagtermése ebben az évben az állami gazdaságokban holdan­ként 13,4, a termelőszövetkezetek­ben 11, a kisparcellás egyéni gaz­daságokban 8,6 métermázsa volt. Az őszi árpa átlagtermése az ál­lami gazdaságokban holdanként 15, a termelőszövetkezetekben 13.5, az egyéni gazdaságokban 11,8 métermázsa. A kukoricáé az állami gazdaságokban holdanként 17.5, a termelőszövetkezetekben 16, az egyéni gazdaságokban 14,4 métermázsa volt. Az egyénileg dolgozó parasztságunk még ezt a termelési szintet is csak megfe­szített munkával éri el. — Parasztságunk tudja azt is, hogy mi megy végbe a világon. A Szovjeutnió már régen, több mint 27 esztendővel ezelőtt befejezte a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését és a közelmúltban ugyan­ezt elérte már a parasztság, vala­mint az egész nép javára és hasznára Kína, Bulgária é§ Ko­rea is. Közel jár e cél eléréshez Csehszlovákia, Albánia, és több más szocialista ország; — A kapitalista világban is fö­lényben van a nagyüzem a kis­üzemmel szemben. A kapita­lizmusban viszont a tőkés nagy­üzem elsöpri és földönfutóvá te­szi a kisparasztokat. A mi pa­rasztságunk is emlékszik 1929-re, a nagy krízisre, amikor Magyar- országon is, de mindenütt a ka­pitalista világban a parasztok milliói mentek tönkre és nem­csak földjeikről, hanem gyakran még a házból is — ahol születtek — kiűzte őket a végrehajtó dob­pergése., Az Amerikai Egyesült Államokban például az 1920—50 közötti 30 év alatt 1 220 000-rel csökkent a 72 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkező far­merek száma. — A pártnak és a munkásosz­tálynak a felvilágosítás ere­jével az önkéntesség biztosí­tásával, a szervezésben és a megszilárdításhoz nyújtott anyagi segítséggel kell átve­zetnie a még egyénileg gaz­dálkodó parasztokat a szo­cialista mezőgazdaság útjára. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye és mindenkinek segítenie, kell, akinek bármilyen vonatko­zásban dolga van a parasztság­gal, mezőgazdasággal; Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítást vég­ző emberek a parasztokkal, mint dolgozó testvérükkel beszélje­nek; kellő tapintattal, türelem­mel és emberséggel szóljanak hozzájuk; Meg kell értenie min- denkineTk, hogy ez a lépés min­den parasztember számára meg­fontolt elhatározás kérdése. A parasztemberek között is vannak olyanok — hangsúlyozta —akik­ben él még a kapitalista szem­lélet. Az ilyenek szeretnének megtollasodni más emberek meg- kopasztásával. Nem gondolnak arra, hogy ha a kapitalizmusnak szabad útja van, akkor hiába küszködik száz parasztember, kö­zülüli csak öt, vagy tíz válhat kulákká; kilencven pedig min­denképpen más szolgájává. A munkás-paraszt állam, amely minden dolgozó ember érdekeit köteles megvédeni, nem enged­heti meg azt, hogy kilencven pa­raszt tönkremenjen azért, hogy tíz meggazdagodjon. — Vannak parasztemberek, akik a kapitalista világ farkas- törvénye szerint kínlódtak vé­gig életük nagy részét és mindig azt látták, hogy abban a rend­szerben a falun csak az számí­tott embernek, akinek akármi­lyen kicsiny, de saját földdarab­ka volt a kezén. Az akkori vad élet komiszsága okozta, hogy sokszor tulajdon szülőjét, vér­szerinti testvérét emésztette el nem egy ember — a földért De ez a világ — a parasztemberek) szerencséjére is — örökre elmúlt. Társadalmunkban nem a tulaj­don, hanem a dolgozó ember uralkodik. Aki a munkát nem kerüli és embertársaival össze­fog, az élet urává, boldog, jó­módú emberré válik a termelő­szövetkezetben. — Türelmes és meggyőző szó­val kell megmagyarázni a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy milyen szép, új emberi életet nyit számukra a szocializ­mus, amikor megszabadulnak a bilincsbeverő régi paraszti élet­módtól és nem lesznek többé rabszolgái se a jómódú embe­— A munkásosztály szövetsé­gesei elén küzd az új, szocia­lista társadalom megteremté­séért. A párt feladata, hogy a továbbiakban elősegítse a munkásosztály tömegei öntu­datának, politikai képzettsé­gének, szakismereteinek, kul­turális színvonalának eme­lését. A parasztság az őt vezető mun­kásosztály szövetségeseként a maga módján kivette részét a hitleristák, a hazai fasiszták, a burzsoázia éí a földbirtokosok elleni harcból, amely a nép hatalmának meg­teremtéséért folyt. A parasztság 1956-ban a burzsoá és fasiszta erők ellenforradalmi támadása időszakában a munkásosztály hű szövetségesének bizonyult és résztvett a szocialista vívmá­nyok védelmezésében, a konszo­lidálásért folytatott harcban. Legöntudatosabb fiai pártunk tagjaiként a társadalmi haladá­sért folytatott harc első vonalai­ban haladnák; Ott vannak az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront bizottságaiban, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben, munkás-paraszt államunk és fejlődő szocialista társadalmunk felelős posztjain. — Ma a munkás-paraszt össze­fogás alapvető tartalma: a népi hatalom közös védelme és erősí­tése, a szocialista társadalom fel­építésére kötött szövetség. A fel­adat most, hogy parasztságunk iegöntudat»- sabbjai, akik az állami gaz­daságokban, a termelőszövet- - kezetekben, a gépállomásokon, a falvakban dolgoznak, segít­senek megteremteni a szocia­lista magyar falui Segítsenek magasabb színvonalra emelői a mezőgazdaságot, s ezzel az egész népgazdaságot, a dolgo­zók életszínvonalát. — Elvtársak! Jelentős és szere­pénél fogva fontos rétege társa­dalmunknak az értelmiség. Az utóbbi időben a párt helyes po­litikája következtében a párton- kívüli értelmiség nagyrésze lojális magatartást tanúsít és munkájá­val segíti a szocializmus építését. (Folytatás a 5. oldalon) 7y

Next

/
Oldalképek
Tartalom