Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-04 / 287. szám
Folytatta tanácskozását az MSZMP Hl. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — 'Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyenné a saját tagjai teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetkezetek gazdagsága: a tagságnak gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életünkből azok az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztály-rétegező- déséből, a kapitalizmus farkas- törvényeiből származó szegényparaszt-, középparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolandó örökségül. — Tisztelt pártkongresszus! — Amikor a kongresszus kommunista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista táborral és a világ proletáriátusának nagy családjával. Szolgálja a béke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barátságát. Ehhez a munkához elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Dobi István. Bruttyó János SZOT, főtitkár felszólalása Brutlyó János elvtárs, a SZOT I — A termelési tömegmunká- j zetőinek csaknem negyedmilliós főtitkára a kongresszus szerdal ban — folytatta — a legfonto- serege minden nap fáradhatatla- ; délutáni ülésén, elhangzott felszó-; sabb a szocialista munkaver- nul magyarázza a párt helyes po lalásában alahuzta, hogy a Ma-1 seny. Ezért a szakszervezetek igyar Szocialista Munkáspárt ér-!egyre inkább erre fordítják fivényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi iBizottság politikájában e téren is ,ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik, A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és mindéi» erejükkel munkálkodnak a part politikájának megvalósításáért. — Az alapkérdés természetesen '3 munkáshatalom erősítése, hi- 'szen mindert egyéb :— ezt 1956. is megmutatta •— ettől függ. — A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak lerakását tűzi ki célul a népgazdaság egész területén. Hatalmas jelentőségű győzelem lesz ez. amely minőségi változat eredményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, a népgazdaság fejlődésének irányával. arányaival helyeseljük a párt politik:'1'L — mondotta, majd á terme. egyes kérdéseiről beszélt. ' Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reálisak és végrehajthatók, fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növekedjék. Mindenkivel meg kell értetni, hofty a termelékenység növelése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag köny- nyebb megoldást választják: elsősorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással cs rohammunkákkal növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvonalának emelését. Ezen a helyzeten változtatni kell. Az ötéves terv irányelvei jelentős összegeket szánnak a műszaki, a technikai színvonal emelésire, a beruházó sokra, a felújításokra, stb. De a műszaki fejlesztés mellett is vannak még kihasználatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása cs a munkafegyelem megjavítása. Ezeket is minél előbb fel kell használni, — A szervezett dolgozók öntudatos nagy többsége világosén látja, hogy az élet- és munkakörülményeket úgy javíthatjuk a tervnek megfelelően, ha a termelésben megteremtjük a további előrehaladás feltétele k Az alkotó kezdeményezést két irányban fejleszthetjük. Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a dolgozók már a tervek kialakításában resztvehessenek és javaslataikkal, bírálataikkal elősegítsék a megalapozott, jó tervek kidolgozását. eyelmüket. A kongresszusi munkaversenyben, — amelynek cél- iai reálisak, a dolgozók számára érthetőek — a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat. Azért fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi határozata világos. érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meggyorsítására. A szocialista verseny egyre inkább megszabadul a régi bürokratikus sallangoktól, és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hegy egyre inkább előtérbe kerülnek a munkáskol- lektivák. A verseny fejlődése, tudatossága és tömegjellege elvéi oszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemével nézzék saját üzemüké*, büszkék legyenek az eredményekre és ne tűrjék meg a hibákat. A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatársaihoz, a társadalomhoz, s megváltozott életét jellemzik. Bruttyó János ezután az életszínvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltételeivel foglalkozott. Hangsúlyozd, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a berek emelése legyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szükséges javítását és ez fejleszti a szocialista elosztás elvét. — A dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó rendeletek, törvények betartása igen fontos — folytatta. A szakszervezeti bizottságok tehát ellenőrizzék a törvények és rendeletek betartását, biztosítsák végrehajtásukat, lépjenek fel az előírások megsértőivel szemben. Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — előfordulnak még olyan esetek, amikor egyes gazdasági vezetők az üzemekben, vagy a minisztériumokban nem tartják magukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket, márpedig a munkások általában azon mérik le a rendeletek jó vagy rossz voltát, hogy valósulnak meg azok az életben. A szakszervezetek politika;, világnézeti nevelő munkáját ismertette a továbbiakban. Ráma tstott: — Hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora. Ez akkor válik igazán politikai erővé, ha a szakszervezetek választott velitikáját, segíti megoldani a dolgozók problémáit, közvetíti a dolgozók véleményeit, örömeit, gondjait a vezető szervekhez és ha úgy szükséges, megmondja azt is, ha nem jogos a dolgozók valamely kívánsága. Biztosítani kell, hogy a szakszervezetekben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsuk a párt és a tömegek kapcsolatának szolgálatába. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a szakszervezetekben dolgozó kommunista magáévá tegye pártunk VII. kongresszusának útmutatásait, és a kongresszus után azonnal hozzálásson a feladatok megvalósításához. A pártkongresszus csütörtöki ülése Az MSZMP VII. kongresszusának csütörtöki tanácskozását Ben- ke Valéria, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Bejelentette, hogy számos testvérpárttól, amely küldöttséggel nem képviselteti magát a kongresszuson, üdvözlet érkezett. Táviratban köszöntötte az MSZMP kongresszusát az Indiai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazíliai Kommunista Párt, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Burmái Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Nepali Kommunista Párt, a San Marinoi Kommunista Párt, a Ciprusi Haladó Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette;., hogy az ország különböző részeiből nagy számban érkeztek a kongresszushoz táviratok és levelek, amelyekben a dolgozók — párttagok és pártonkívüliek — forró üdvözletüket küldik a kong-;- resszusnak és sikeres tanácskozást, jó munkát kívánnak. Több- száz üzem és vállalat dolgozói! örömmel jelentették, hogy a kongresszus tiszteletére tett felaiánlár saikat teljesítették és határidő előtt teljesítik az 1959. évi Tervet. Eddig 1151 levél és távirat éxke- zett a kongresszushoz. Iparis es kereskedelmi vállalatoktól, 435, tsz-ektől és állami gazdaságokból 427, állami, társadalmi szervektől és intézményektől. £01.. üdvözlet érkezett, ezenkívül,*88 egyéni üdvözletét is küldtek. . ...... Ezután az Iraki Kommunista Párt küldöttségének vezetője' Mohamed Husszein Abu Al-eij^c,'- a Politikai Bizottság tagja, Éfadio Ladislao Carbajal, a Kubai Szocialista Néppárt küldötte, a Központi Bizottság tagja köszöntötte " a kongresszust, majd Biszku Béla,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter emelkedett szólásra. A kongresszus csütörtöki ülésén szólalt fel Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter. Népi demokratikus rendsze rönk erősítéséről, az osztályharcról, a proletárdiktatúráról beszélt. — Az ellenforradalmi lázadá: leverése, majd a megmaradt el lenforradalmi erőkkel szemben folytatott következetes harc meg szilárdította a proletárdiktatúrái és annak államát. A párt hívására fegyverrel harcoltak a reakció sötét erői ellen mind a kommunisták, mind a szocializmus eszméihez hű, egyszerű emberek Ily módon a szocializmus ügyéhez hű, a népi demokratikus rendszerért harcot folytató személyekből, kommunistákból és pártonldvüli hazafiakból megalakultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan kijelentjük, hogy fegyvere« erőink társadalmi rendszerünk, nemzeti függetlenségünk és békénk biztos védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. — A szocializmusért vívod harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra szakadatlan erősítése. Ma már a magyar munkás- osztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben és pártjának vezetésével szilárdan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak legyenek, minden erővel erősíteni és fejleszteni kell a proletariátus diktatúráját a marxi—lenini tanításoknak megfelelően. — A dolgozó nép helyesnek találta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatásának politikája. Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és további sikereink záloga. — Mindezt nem értik az imperialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgynevezett „magyar kérdésben” az imperia- isták a tőlük megszokott aljassággal viselkednek velünk szemben. ők szervezték meg a hadjáratot népi hatalmunk ellen, ők kényszerítettek bennünket kemény intézkedésekre, s most cátlanul viselkednek, mint a tolvaj, aki „fogják meg”-et kiabál. Miután az ellenforradalmi erőknek nem sikerült a hatalmat erőszakos úton megszerezni, ők jjabb politikai manőverekbe vezdtek. Beliigyeinkbe való tűr- letetlen beavatkozási kísérletek- cel, elszigetelésünkre irányuló meddő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyomással »róbáltak bennünket rávenni arra, hogy ne büntessük meg azokat, akik a munkásosztály hatal- na, népköztársaságunk rendje ellen támadtak. Próbálták mente- ű veszett fejszéjük nyelét, megkísérelték legalább átmenteni az Általuk felbujtott, felhasznált és nég felhasználni remélt ellenfor- adalmi vezéreket és vezérkéket. Ugyanakkor persze — a pénzen kívül — újabb bátorítást akartak adni az ellenforradalom szervezésében tevékenyen résztvevő emigráns politikusoknak» hogy el ne menjen a kedvük a Magyar Népköztársaság folytonos, de immár hiábavaló és gyakran nevetségbe fulladó ócsárlásától. A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocialista Magyarország megsemmisítésére irányuló sötét terveket hiúsította meg, hanem a többi szocialista ország elleni háború kirobbantására szö\ ügetett terveket is halomra döntötte. A forrófejű imperialista kalandorok „melegháborús” tervei kútbaestek. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. Különösen hozzájárult ehhez a békeharc nemzetközi Lenin-díjával kitüntetett Hruscsov elvtárs látogatása az USA-ban, amiért mi és a béke minden híve végtelenül hálásak vagyunk. A háborús gyújtogatok azonban forró fejjel folytatják tovább hidegháborús uszításaikat. Ellenségeink politikája a mi megfélemlítésünkre és befolyásolásunkat illetően nem járt sikerrel. ■—A párt vezetésével sikeresen megoldottuk az ellenforra- dalmárok elleni harc bonyolult feladatát. Felderítettük, megtaláltuk az ellenforradalom előkészítésében és irányításában vezető szerepet vitt személyeket és átadtuk őket a Magyar Népköztársaság igazságügyi szerveinek, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. A vezetők megkeresése és felelősségrevonása a legfontosabb volt az ellenforradalom elleni harcban. Velük együtt megtaláltuk azo kát a terrorista banditákat, akii állati kegyetlenséggel irtották és gyilkolták a kommunistákat cs más hazafiakat. — Büntetöpolilikánk lényege, — amelyről Kádár elvtárs szóit beszámolójában — a munkás- osztály érdekeinek vedelnie, ezért igazságos és. nem sablonos. A nép érdekeinek megfelelő. kommunista magatartást ..tanúsítottunk a megtévedtekkel szemben, akik november 4-e után hajlandóságot mutatlak a megbánásra és támogatták a forradalmi munkás—paraszt kormányt. Szigorúságot kellett viszont tanúsítani azokkal szemben, akik aknamunkába kezdtek1 vagy noyember 4-e után is. folytatták rendszerellenes tevékenységükét, s ezzel további károkat okoztak népköztársaságunknak^ Ennek megfelelően elnyerte méltó büntetését az ellenforradalom harci vezérkara, Nagy Imre osztály- és hazaáruló csoportja es mindazok a terrorista akciókban résztvevő személyek — többszörösen büntetett előéletű, szokásos bűnözők vagy fasiszta elemek — akik a íclelősségrevonás elől nem menekültek Nyugatra. — Mivel az ellenforradalmárok megbüntetésével érzékeny vereséget szenvedtek a volt magyar burzsoá földbirtokos osztály és nyugati megbízóik, ők telcszájjal kiabálnak a szigorról. Érthető is, miért teszik ezt. Nekik saját erkölcsük van, rabló erkölcsük. A kommunisták és más hazafiak meggyilkolása: az humanizmus, azt lehet csinálni. A banditák és gyilkosok megbüntetése és felelősségrevonása a néphatalom által, a törvények szerint — szemükben terror és törvénytelenség. Ez az ő erkölcsük. Mindnyájan tudják, hogy mi a rneg- bocsájtás politikáját is alkalmaztuk — az Elnöki Tanács amrteaz- tiarendeletével bocsánatot adott a kisebb bűnösöknek. Ismeret'« az egyének sorának adott kegyelem. — Elvtársak! Az imperialista sajtó és rádió még ma is rágalomhadjáratot folytat rendszerünk ellen, azt kiabálva, hogy nálunk százszámra ülnek börtönben olyan fiatalok, akik még nem töltötték be a 18- évüket, s a magyar igazságügyi szervek csak arra várnak, hogy azt elérjék, utána ki fogják őket végezni. Ezek az urak szinte vágyakoznak az ilyesmire, s miután nincs,, hát kitalálják. Bosszantja őket, hogy az ellenség elleni harcban mi nem követünk el butaságokat. Ellenkezőleg! Mi azt a politikát folytatjuk, hogy (Folytatás az 5. oldal»«) 4 Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter beszéde
