Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-04 / 287. szám

Folytatta tanácskozását az MSZMP Hl. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) — 'Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyen­né a saját tagjai teszik és a szo­cialista közös gazdálkodásban a szövetkezetek gazdagsága: a tag­ságnak gazdagsága. Minél erő­sebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életünkből azok az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztály-rétegező- déséből, a kapitalizmus farkas- törvényeiből származó szegénypa­raszt-, középparaszt szembenál­lásából maradtak ránk felszámo­landó örökségül. — Tisztelt pártkongresszus! — Amikor a kongresszus kom­munista igazmondással és őszin­teséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bá­torsággal határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egysé­get szolgálja, amelyet a becsüle­tes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kap­csolatainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista tábor­ral és a világ proletáriátusának nagy családjával. Szolgálja a bé­ke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barátságát. Ehhez a munkához elvtársi hűséggel sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Dobi István. Bruttyó János SZOT, főtitkár felszólalása Brutlyó János elvtárs, a SZOT I — A termelési tömegmunká- j zetőinek csaknem negyedmilliós főtitkára a kongresszus szerdal ban — folytatta — a legfonto- serege minden nap fáradhatatla- ; délutáni ülésén, elhangzott felszó-; sabb a szocialista munkaver- nul magyarázza a párt helyes po lalásában alahuzta, hogy a Ma-1 seny. Ezért a szakszervezetek igyar Szocialista Munkáspárt ér-!egyre inkább erre fordítják fi­vényre juttatta a lenini szak­szervezeti elveket. A Központi iBizottság politikájában e téren is ,ténylegesen érvényesül a töme­gekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tet­tekben is kifejeződik, A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szo­cialista Munkáspárt céljait és mindéi» erejükkel munkál­kodnak a part politikájának megvalósításáért. — Az alapkérdés természetesen '3 munkáshatalom erősítése, hi- 'szen mindert egyéb :— ezt 1956. is megmutatta •— ettől függ. — A munkáshatalom erősítésé­nek legfontosabb feltétele a szo­cializmus anyagi alapjának meg­teremtése. Pártunk VII. kong­resszusa a szocializmus alapjai­nak lerakását tűzi ki célul a népgazdaság egész területén. Ha­talmas jelentőségű győzelem lesz ez. amely minőségi változat eredményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, a népgazdaság fejlődésének irányá­val. arányaival helyeseljük a párt politik:'1'L — mondotta, majd á terme. egyes kérdései­ről beszélt. ' Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reá­lisak és végrehajthatók, fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növe­kedjék. Mindenkivel meg kell értetni, hofty a termelékenység növe­lése kulcskérdés. Ma még gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag köny- nyebb megoldást választják: első­sorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással cs ro­hammunkákkal növelik a terme­lést. Kevésbé használják a leg­főbb eszközt, a műszaki fejlesz­tést, a technika színvonalának emelését. Ezen a helyzeten vál­toztatni kell. Az ötéves terv irányelvei jelentős összegeket szánnak a műszaki, a technikai színvonal emelésire, a beruházó sokra, a felújításokra, stb. De a műszaki fejlesztés mellett is vannak még kihasználatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszervezés, a mun­kaerő gazdaságos és célszerű felhasználása cs a munka­fegyelem megjavítása. Ezeket is minél előbb fel kell használni, — A szervezett dolgozók öntu­datos nagy többsége világosén látja, hogy az élet- és munka­körülményeket úgy javíthatjuk a tervnek megfelelően, ha a ter­melésben megteremtjük a továb­bi előrehaladás feltétele k Az al­kotó kezdeményezést két irány­ban fejleszthetjük. Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a dolgozók már a ter­vek kialakításában resztvehes­senek és javaslataikkal, bírá­lataikkal elősegítsék a meg­alapozott, jó tervek kidolgo­zását. eyelmüket. A kongresszusi mun­kaversenyben, — amelynek cél- iai reálisak, a dolgozók számá­ra érthetőek — a legszélesebb tömegek vesznek részt és telje­sítik a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusának tisz­teletére vállalt felajánlásaikat. Azért fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozgalommá a kong­resszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi ha­tározata világos. érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meggyorsítására. A szo­cialista verseny egyre inkább megszabadul a régi bürokrati­kus sallangoktól, és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hegy egyre inkább előtérbe kerülnek a munkáskol- lektivák. A verseny fejlődése, tudatossága és tömegjellege el­véi oszthatatlan az üzemi demok­rácia fejlesztésétől. Ez teszi le­hetővé ugyanis, hogy a munká­sok mindinkább a gazda szemé­vel nézzék saját üzemüké*, büszkék legyenek az eredmé­nyekre és ne tűrjék meg a hi­bákat. A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és te­vékenységükben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatár­saihoz, a társadalomhoz, s meg­változott életét jellemzik. Bruttyó János ezután az élet­színvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltételei­vel foglalkozott. Hangsúlyozd, hogy a szakszervezetek egyetér­tenek a Központi Bizottság be­számolójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a berek emelése le­gyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szük­séges javítását és ez fejleszti a szocialista elosztás elvét. — A dolgozók élet- és mun­kakörülményeit szabályozó ren­deletek, törvények betartása igen fontos — folytatta. A szakszer­vezeti bizottságok tehát ellenő­rizzék a törvények és rendeletek betartását, biztosítsák végrehaj­tásukat, lépjenek fel az előírások megsértőivel szemben. Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — elő­fordulnak még olyan esetek, ami­kor egyes gazdasági vezetők az üzemekben, vagy a minisztériu­mokban nem tartják magukra nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezéseket, márpedig a munkások általában azon mérik le a rendeletek jó vagy rossz vol­tát, hogy valósulnak meg azok az életben. A szakszervezetek politika;, világnézeti nevelő munkáját is­mertette a továbbiakban. Ráma tstott: — Hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora. Ez akkor válik igazán politikai erővé, ha a szakszervezetek választott ve­litikáját, segíti megoldani a dol­gozók problémáit, közvetíti a dol­gozók véleményeit, örömeit, gond­jait a vezető szervekhez és ha úgy szükséges, megmondja azt is, ha nem jogos a dolgozók vala­mely kívánsága. Biztosítani kell, hogy a szakszervezetekben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsuk a párt és a tömegek kapcsolatának szol­gálatába. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a szakszervezetekben dol­gozó kommunista magáévá tegye pártunk VII. kongresszusának út­mutatásait, és a kongresszus után azonnal hozzálásson a feladatok megvalósításához. A pártkongresszus csütörtöki ülése Az MSZMP VII. kongresszusá­nak csütörtöki tanácskozását Ben- ke Valéria, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Bejelentette, hogy számos testvérpárttól, amely küldöttséggel nem képviselteti magát a kongresszuson, üdvözlet érkezett. Táviratban köszöntötte az MSZMP kongresszusát az In­diai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazíliai Kommunista Párt, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Burmái Kom­munista Párt, az ír Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Nepali Kommunista Párt, a San Marinoi Kommunista Párt, a Ciprusi Haladó Párt és a Luxem­burgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette;., hogy az ország különböző részei­ből nagy számban érkeztek a kongresszushoz táviratok és leve­lek, amelyekben a dolgozók — párttagok és pártonkívüliek — forró üdvözletüket küldik a kong-;- resszusnak és sikeres tanácsko­zást, jó munkát kívánnak. Több- száz üzem és vállalat dolgozói! örömmel jelentették, hogy a kong­resszus tiszteletére tett felaiánlár saikat teljesítették és határidő előtt teljesítik az 1959. évi Tervet. Eddig 1151 levél és távirat éxke- zett a kongresszushoz. Iparis es kereskedelmi vállalatoktól, 435, tsz-ektől és állami gazdaságok­ból 427, állami, társadalmi szer­vektől és intézményektől. £01.. üd­vözlet érkezett, ezenkívül,*88 egyé­ni üdvözletét is küldtek. . ...... Ezután az Iraki Kommunista Párt küldöttségének vezetője' Mo­hamed Husszein Abu Al-eij^c,'- a Politikai Bizottság tagja, Éfadio Ladislao Carbajal, a Kubai Szo­cialista Néppárt küldötte, a Köz­ponti Bizottság tagja köszöntötte " a kongresszust, majd Biszku Béla,, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, belügyminiszter emel­kedett szólásra. A kongresszus csütörtöki ülé­sén szólalt fel Biszku Béla elv­társ, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, belügyminisz­ter. Népi demokratikus rendsze rönk erősítéséről, az osztályharc­ról, a proletárdiktatúráról be­szélt. — Az ellenforradalmi lázadá: leverése, majd a megmaradt el lenforradalmi erőkkel szemben folytatott következetes harc meg szilárdította a proletárdiktatúrái és annak államát. A párt hívá­sára fegyverrel harcoltak a reak­ció sötét erői ellen mind a kom­munisták, mind a szocializmus eszméihez hű, egyszerű emberek Ily módon a szocializmus ügyé­hez hű, a népi demokratikus rendszerért harcot folytató sze­mélyekből, kommunistákból és pártonldvüli hazafiakból megala­kultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan ki­jelentjük, hogy fegyvere« erőink társadalmi rendszerünk, nemzeti függet­lenségünk és békénk biztos védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. — A szocializmusért vívod harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb feladata a pro­letárdiktatúra szakadatlan erősí­tése. Ma már a magyar munkás- osztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben és pártjának veze­tésével szilárdan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak le­gyenek, minden erővel erő­síteni és fejleszteni kell a proletariátus diktatúráját a marxi—lenini tanításoknak megfelelően. — A dolgozó nép helyesnek ta­lálta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatásának politikája. Mindazok az eredmények, ame­lyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bi­zalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és további si­kereink záloga. — Mindezt nem értik az im­perialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgynevezett „magyar kérdésben” az imperia- isták a tőlük megszokott aljas­sággal viselkednek velünk szem­ben. ők szervezték meg a had­járatot népi hatalmunk ellen, ők kényszerítettek bennünket ke­mény intézkedésekre, s most cátlanul viselkednek, mint a tol­vaj, aki „fogják meg”-et kiabál. Miután az ellenforradalmi erők­nek nem sikerült a hatalmat erő­szakos úton megszerezni, ők jjabb politikai manőverekbe vezdtek. Beliigyeinkbe való tűr- letetlen beavatkozási kísérletek- cel, elszigetelésünkre irányuló meddő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyomással »róbáltak bennünket rávenni ar­ra, hogy ne büntessük meg azo­kat, akik a munkásosztály hatal- na, népköztársaságunk rendje el­len támadtak. Próbálták mente- ű veszett fejszéjük nyelét, meg­kísérelték legalább átmenteni az Általuk felbujtott, felhasznált és nég felhasználni remélt ellenfor- adalmi vezéreket és vezérkéket. Ugyanakkor persze — a pénzen kívül — újabb bátorítást akartak adni az ellenforradalom szerve­zésében tevékenyen résztvevő emigráns politikusoknak» hogy el ne menjen a kedvük a Ma­gyar Népköztársaság folytonos, de immár hiábavaló és gyakran nevetségbe fulladó ócsárlásától. A magyar ellenforradalom le­verése nemcsak a szocialista Magyarország megsemmisíté­sére irányuló sötét terveket hiúsította meg, hanem a többi szocialista ország el­leni háború kirobbantására szö\ ügetett terveket is ha­lomra döntötte. A forrófejű imperialista ka­landorok „melegháborús” tervei kútbaestek. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hi­degháború jege. Különösen hoz­zájárult ehhez a békeharc nem­zetközi Lenin-díjával kitüntetett Hruscsov elvtárs látogatása az USA-ban, amiért mi és a béke minden híve végtelenül hálásak vagyunk. A háborús gyújtogatok azonban forró fejjel folytatják tovább hidegháborús uszításaikat. Ellenségeink politikája a mi meg­félemlítésünkre és befolyásolá­sunkat illetően nem járt sikerrel. ■—A párt vezetésével sikere­sen megoldottuk az ellenforra- dalmárok elleni harc bonyolult feladatát. Felderítettük, meg­találtuk az ellenforradalom előkészítésében és irányítá­sában vezető szerepet vitt sze­mélyeket és átadtuk őket a Ma­gyar Népköztársaság igazságügyi szerveinek, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. A vezetők megke­resése és felelősségrevonása a legfontosabb volt az ellenforrada­lom elleni harcban. Velük együtt megtaláltuk azo kát a terrorista banditákat, akii állati kegyetlenséggel irtották és gyilkolták a kommunistákat cs más hazafiakat. — Büntetöpolilikánk lényege, — amelyről Kádár elvtárs szóit beszámolójában — a munkás- osztály érdekeinek vedelnie, ezért igazságos és. nem sablonos. A nép érdekeinek megfelelő. kommunista magatartást ..tanúsí­tottunk a megtévedtekkel szem­ben, akik november 4-e után hajlandóságot mutatlak a meg­bánásra és támogatták a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mányt. Szigorúságot kellett vi­szont tanúsítani azokkal szem­ben, akik aknamunkába kezdtek1 vagy noyember 4-e után is. foly­tatták rendszerellenes tevékenysé­gükét, s ezzel további károkat okoztak népköztársaságunknak^ Ennek megfelelően elnyerte mél­tó büntetését az ellenforradalom harci vezérkara, Nagy Imre osz­tály- és hazaáruló csoportja es mindazok a terrorista akciókban résztvevő személyek — többszö­rösen büntetett előéletű, szoká­sos bűnözők vagy fasiszta ele­mek — akik a íclelősségrevonás elől nem menekültek Nyugatra. — Mivel az ellenforradalmá­rok megbüntetésével érzékeny vereséget szenvedtek a volt ma­gyar burzsoá földbirtokos osztály és nyugati megbízóik, ők telcszájjal kiabálnak a szigorról. Érthető is, miért teszik ezt. Nekik saját er­kölcsük van, rabló erkölcsük. A kommunisták és más hazafiak meggyilkolása: az humanizmus, azt lehet csinálni. A banditák és gyilkosok megbüntetése és felelősségrevonása a néphatalom által, a törvények szerint — sze­mükben terror és törvénytelen­ség. Ez az ő erkölcsük. Mind­nyájan tudják, hogy mi a rneg- bocsájtás politikáját is alkalmaz­tuk — az Elnöki Tanács amrteaz- tiarendeletével bocsánatot adott a kisebb bűnösöknek. Ismeret'« az egyének sorának adott kegye­lem. — Elvtársak! Az imperialista sajtó és rádió még ma is rága­lomhadjáratot folytat rendsze­rünk ellen, azt kiabálva, hogy nálunk százszámra ülnek bör­tönben olyan fiatalok, akik még nem töltötték be a 18- évüket, s a magyar igazságügyi szervek csak arra várnak, hogy azt el­érjék, utána ki fogják őket vé­gezni. Ezek az urak szinte vá­gyakoznak az ilyesmire, s miután nincs,, hát kitalálják. Bosszantja őket, hogy az ellenség elleni harcban mi nem követünk el butaságokat. Ellenkezőleg! Mi azt a politikát folytatjuk, hogy (Folytatás az 5. oldal»«) 4 Biszku Béla elvtárs, belügyminiszter beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom