Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-03 / 286. szám
am, ÍVFOLÍAM, 286, SZÁM Ára SO filler 1959. december 3, csütörtök Benkei András elvtárs felszólalása as MSZMP VII. kongresszusán <3—3. oldal.) Folytatta tanácskozását az MSZMP VII. kongresszusa tír. iff ifit ft lelt Ferenc beszéde l kormány tevékenységéről, a szocialista törvényességről, az országgyűlés állandó bizottságainak feladatairól, a minisztériumi és vállalati önállóságról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk — mondotta Münnich Ferenc,— hogy a kormány minden tagja a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve, össznépi. népgazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. Etekintetben a kormány tanácskozásain bizonyos eredményeket értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk, hogy á „tárca-sovinizmus” maradványait is megszüntessük *- mondotta. A kormány feladata a törvények és törvényerejű rendeletek -végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány erre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a konkrét rendelkezéseken túlmenően, amelyekkel adott kérdésekben a szocialista töra határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységének Irányításában. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az onszággyű- lés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozzuk. E tekintetben elsősorban az országgyűlés állandó bizottságaira hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal vagy interpellációikkal segítik a kormányt, hogy munkáját még inkább a fellelhető hiányosságok minél gyorsabb felszámolására összpontosítsa. A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági térvek megalkotásának, '’égrehajtásuk biztosításának olyan üj módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett biztosíthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tényleges . igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hitelfinanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt. Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosított nagyobb önállóság terveink kedvező teljesítésével és a korábbi éveknél jobb eredmények elérésével jár együtt. Dr. Münnich Ferenc rámutatott arra, hogy bevált a nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekintőbben vezetik a rájuk bízott vállalatokat, és munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításához azonban a vállalatoknál is tovább kell javítani a vezetést. Az egyszerű dolgozók sokkal jobban tndják az államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai vényesseg teljes érvényesülését elősegítettük; olyan szervezeti intézkedéseket is tett, amelyek a korábbinál - nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység törvényességét. A kormány feladatai közé tartózik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A Gazdasági Bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A Gazdasági Bizottság feladatait általában jól látta el, már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet fontos tényezője lett. A forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon fontosnak tartja, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. Elért eredményeink alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább Jcell javítanunk munkánkat, elsősorban Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is, de a javulás még így sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene — folytatta. — Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a vállalati kollektívák erejére, javaslataikat jobban kell felhasználniuk a termelés szervezetének megjavítására és a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt Münnich Ferenc. A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A csaknem 107 000 tanácstag 41 százaléka munkás, 43 százaléka dolgozó paraszt, s közöttük jelentős számban foglalnak helyet a 'ermelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése során ez ideig hazánkban végbement. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető .szerepét kifejezi az is, hogy a, tanácsfunkcionáriusoknak, a végrehajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolhatatlanul bebizonyították, hogy a munkások és az egyszerű dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok tagjai. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy az 1950. évi ellenforradalom, amely meg akarta fosztam a magyar dolgozók millióit attól, hogy továbbra is maguk irányítsák életüket, éppen a proletár- diktatúra legfontosabb szervei, a párt és az állami szervek, köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellen- forradalom leverése után rövid idő alatt talpraálltak és nagy I részük van az ellenforradalom j gazdasági és ideológiai pusztítá- | sainak páratlanul gyors felszámolásában. A tanácsok kilencéves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, mind színvonalasabban vezetik a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Általában helyesen gazdálkodnak a rájuk bízott gazdasági eszközökkel. A dolgozók érdekeinek megfelelően vezetik és irányítják a mintegy 270 ezer dolgozót foglalkoztató 1052 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szociális intézmények egész sorát. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az állama helyiipar létrehozásában és fejlesztésében. A tanácsok többsége felelősséget érez azért, hogy iparunk olyan cikkeket gyártson és olyan szolgáltatásokat teljesítsen, amelyek elsőrendű fontosságúak a lakosság ellátásában. Nagy jelentőségű például, hogy teljes egészében a tanácsi élelmiszeripar látja el a lakosságot kenyérrel és péksüteménnyel, ez az iparág termeli az ország nyershús szükségletének 40—45 százalékát, a tartósított húsárunak csaknem felét. A dolgozó tömegek életkörülményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott állami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének 6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyérgyárakat. Növelik a víztermelést, sok ember részére gondoskodnak egészséges ivóvízről. Az orvosi körzetek számát 67-tel növelik, több száz kórházi ágy- gyal emelik a kórházak befogadóképességét. Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével segítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, helyi erőforrásból létesül. A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés emelésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberi és 1959 márciusi határozatának végrehajtásában a párt helyi szerveinek közvetlen irányítása mellett dicséretre méltó munkát végeztek. Jelentősen elősegítették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását; gondos politikai és gazdasági szervező munkával .hozzájárultak a 4511 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport közös gazdálkodásának megindulásához és a termelőszövetkezetek megszilárdításához. A párt irányításával nagyrészt sikerült biztosítaniuk a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működését, a földjáradékkal és a háztáji gaz- lasággal kapcsolatban kialakult helytelen nézetek felszámolását. A tanácsok eddigi működésűk során számottevő ered* ményeket értek el szocialista államunk egyik legfontosabb funkciójának gyakorlásában, a társadalom tudatának átformálásában, » kulturális nevelőmunkában. Egyre eredményesebben irányítják kulturális intézményeinket Érzik a felelősséget azért, hogy nekik kell gondoskodniuk az általános iskolai hálózat egészéről, a középiskolák csaknem 70 százalékáról, az óvodák 80 százalékáról, a színházak 70 százalékáról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kultúrottho- nainak 85—90 százalékában a kulturális élet, hogyan szolgálja dolgozó népünk nevelését a tanácsi könyvtárhálózat. A tanácsok munkájának igen fontos része a pártunk javaslatára létrehozott községpolitikai tevékenység, amely gazdasági ea politikai szempontból egyaránt egyik leghatékonyabb eszköze a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ezt, * lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalma munkáján alapuló munkát, a kormány jelentős támogatásban részesíti, A község fejlesztési alap számára biztosítja a bevételi forrásokat, Lehetővé tette a bankkölcsön felvételét községfejlesztési célokra. Központi készletekből biztosítja a községfejlesztési feladatok megvalósításához szükséges építőanyagok nagy részét, A helyi erőforrások fokozottabb feltárásának és felhasználásának előmozdítása érdekében pedig 1960- tól a lakosság hozzájárulásának arányában — az áljami költségvetésből •— külön pénzbeli támogatást nyújt a tanácsoknak. Az állam által támogatott társadalmi összefogásban hatalmas alkotóerő rejlik. Jellemző erre, hogy a tanácsok a lakosság aktív támogatásával 1958-ban a község fejlesztési tervek keretein belül csatnem 600 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg. Ebben az évben tovább növekedett az építési kedv, a társadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959. évi községfejlesztési alap bevételének tervezett összege meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A tanácsok az év első felében már átadtak rendeltetésének 25 orvosi rendelőt, 19 orvoslakást, 50 iskolai és óvodai tantermet, művelődési otthonokat, 559 000 négyzetméter szilárd burkolatú utat és egy egész sor köz- fontosságú kulturális, társadalmi intézményt. Dr. Münnich Ferenc ezután kijelentette: a párt és a kormány nagyra értékeli a tanácsok munkáját, eddig elért eredményeit.— Hatékonyan támogatja őket abban, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen. Az eredmények elismerése mellett meg kell mondanunk azt is. hogy a tanácsok munkájában még (Folytatás a t. «Malm»)
