Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-01 / 284. szám

Tanácskozik az MSZMP Vif. kongresszusa (lfoiytisiás a í, oldalról) Velünk, ma értékelik eredmé­nyeinket és becsülik népünket. —Nemzetközi helyzetünk meg- .«álárdulását annak köszönhetjük, hogy következetesen szembsszáT- t.unk minden imperialista beavat­kozási kísérlettel és annak, hogy népünk helyesli és támogatja kül­politikánkat. Ez kötelez bennün­ket, hogy nemzetközi helyzetün­ket a jövőben is az eddigi politika alapján erősítsük tovább. —Elvtánsak! A nemzetközi) helyzetben az elmúlt két-három j esztendő alatt bizonyos enyhülés j következett be. Ez a változás dön­tően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmoz­galom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepoliti­kának köszönhető. Kiemelkedő és jelentős eredmény volt Hruscsov elvtáns amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek. Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommunizmustól távol eső embe­rek is úgy tekintik, mint akinek legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örülünk, hogy közöt­tünk van és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez. "■"Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésre vo_ n^tkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. Örvendetes, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének nagy többsége ezt a ja­vaslatot helyesléssel fogadta és — közös amerikai-szovjet indítvány­ra enyhangú szavazattal a tízes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű az a meg­egyezés, amelyben Hruscsov elv­társ és Eisenhower elnök leszö­gezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni: —Tenmr utónkat abban lát­juk, hogy a Magyar Népköz- társaság, egyetértésben a Szovjetunióval, * szocialista tábor valamennyi országával, hatékonyan segítse elő békés ! céljaink megvalósítását. két, amelyeket a kapitalista or­szágok állítanak elő olcsóbban és megfelelő minőségben. Az ilyen értelmű gazdasági kapcsolat ki­bontakozásának. természetesen fel­tétele, hogy a szocialista és a ka­pitalista országok gazdasági kap­csolataiból eltűnjenek a hideghá­borús korlátozó és zavaró ténye­zők. —Véleményünk szerint a népeknek békében keli egy­más mellett élniük és ezen túlmenően fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat, a ke­reskedelmet, a kulturális cse­rét, a tudományos körök köl­csönös tapasztalatcseréjét és minden olyan kapcsolatot amely az országok és népek békés egymás mellett élését előmozdíthatja. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés, amely máris az emberiség nagy többsége által elfogadott elv, előbb, vagy utóbb legyőz minden akadályt és győ­zedelmeskedik. Kádár János ezután h Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről beszélt. — A belpolitikai helyzet. íejlő- dése — hangsúlyozta — az el­múlt bárom évben egészséges irányú volt és rendszerünk meg­szilárdulásához vezetett. Az el­lenforradalom elleni harc a szo­cializmus erőit megedzette és tö­mörítetté. A tömegek politikai­lag sokat fejlődtek, nagy tapasz­talatokra tettek szert az osztály­harcban. A harc menetében, a szocializmus eszméi alapján erő­södött népünk nemzeti egysége — Támogatjuk a* országok és a né­pek egymás közötti viszonyában a békés egymás mellett élés elvé­nek teljes érvényesítését. —Támogatjuk az atomfegyver, kísérletek megszűntetését, az a tomiegyvérmentes zónák létreho­zását, az atomfegyverek haszná­latának megtiltását, megsemmisí­téséti Támogatjuk a berlini kér­dés rendezésére, a német béke- szerződés megkötésére vonatkozó javaslatokat. Támogatjuk a teljes leszerelésre vonatkozó szovjet ja­vaslatokat és helyesnek tartjuk, hogy addig is, amíg ez megvaló­sulhat, közbeeső intézkedések tör­ténjenek: a hadseregek létszámá­nak csökkentése, a külföldi tá­maszpontok megszüntetése, a külföldön állomásozó csapatok kölcsönös visszavonása. Mi a békés egymás mellett élést az egyre szélesedő nemzet­közi kapcsolatok formájában kép­zeljük el. Jelenleg már 48 ortzág- gal államközi szerződések alap­ján fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat és arra törekszünk, hogy hasonló formában fejlesszük to­vábbi országokkal is. Közismert, hogy mi a nemzetközi gazdasági munkamegosztás, a specializáló­dás és kooperáció elvét valósít­juk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, a szocialis­ta államokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a nemzetközi kooperáció elképzelhető és meg­valósítható szocialista és Kapita­lista országok közötti gazdasági kapcsolatban is. Vannak olyan ipari és mezőgazdasági terméke­ink, amelyeket a kapitalista or­szágok vásárolnak és még jelentő­sebb mértékben vásárolhatnak a jövőben. Ugyanakkor értelmet­lennek találnánk, hogy idehaza gyártsunk — kis sorozatban és nagy költséggel, -^.oiyan. terméke* ez a történelmi haladás je­gyében született és a fejlődő új nemzeti egység ma erősebb, mint korábban bármikor. Hazánkban munkáshatalom, pro­letárdiktatúra volt és a szocia­lizmus épült, amikor 1956. októ­berében bekövetkeztek az ismert események. A párt az események minden lényeges mozzanatára ki­terjedő vizsgálatot folytatott, hogy feltárja az ellenforradalom okait, a közrejátszott tényezőket, az eseményekben működő erőket. A Központi Bizottság megállapí­totta : az 1956. október 23-án Bu­dapesten kirobbantott fegyve­res felkelés a munkásosztály hatalma, a népi állam, a ma­gyar nép szocialista vívmá­nyai ellen irányult, ezért bur­ások, ellenforradalmi jellegű volt. resztes, leplezetlenül fasiszta j párt. A volt uralkodó osztályok j — pártjaikon kívül .— az -. lien- I forradalmi platformon álló, úgy- j nevezett „munkástanács”-okát és | „forradalmi” bizottságokat hasz- j nálták fel politikai céljaikra. ; — A Magyarországon kirob­bantott ellenforradalmi fel­kelésnek legerősebb ténye­zője a nemzetközi imperializ­mus volt, a reakciós USA- körökke! az élen. Ilymódon a Magyar Népköztársa­sággal szemben valójában két egymással szövetkezett — a bel­ső ellenforradalmi és a nemzet­közi imperialista-erő lépett fel. — Pártunk Központi Bizottsá­ga — folytatta Kádár János — az 1956. októberi ellenforrada­lomról adott marxista elemzését és állásfoglalását először 1956. decemberi határozatában foglal­ta össze. Most, a kongresszus szí­ne előtt ezzel kapcsolatban há­rom fontos tényre mutathatunk rá: — Először: az 1956. novembe­rének első napjaiban és azt kö­vetően az események ellenforra­dalmi jellegéről tett minden meg­állapításunk helyesnek bizonyult, s a későbbiekben kiderült té­nyek minazt csak megerősítet­ték & igazolták. Másodszor: pár­tunk értékelését az ellenforrada­lom okairól és mozgató erőiről elfogadta és csztja az egész dol­gozó magyar nép. Harmadszor: értékelésünket elfogadta és he­lyesli az egész nemzetközi kom­munista mozgalom s a haladó emberek az egész világon. i — AZ ellenforradalmi felkelés­ben — mondotta a továbbiakban — a párt és a népköztársaság minden hazai ellensége egyesült'; szorosan együtt dolgozott velük az amerikai kormány által pén­zelt és ez alkalommal Bécsbe vezényelt emigrációs csoport, Nagy Ferenc és társai. — Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt a súlyos hely­zetben kötelessége szerint járt el. A nép sorsáért érzett felelősség­től áthatva a magyar kommunis­ták létrehozták az új forradalmi központot, megszervezték a harc vezető erejét, az új központi bi­zottságot, létrehozták s forradal­mi munkás—paraszt kormányt, amely a Szovjetunió, hűséges és legjobb barátunk és szövetsége­sünk segítségét kérte. — A kérdések, amelyeket a történelem akkor napirendre tű­zött, súlyosak és bonyolultak vol­j tak — folytatta Kádár János és í hangsúlyozta: abban a helyzet- f ben csak szilárd elvi politikával j és határozottsággal lehetett bol- ! dogulni. Gyökeresen szakítani , kellett az árulókkal, nyíltan fel | kellett tárni a tömegek előtt, j hogy Nagy Imréék átmentek az I ellenség táborába. Fegyvert kel- I lett szegezni annak, - aki fegy- j verrel- támadt a népköztársaság ellen. Szabadságot és demokrá­ciát kellett adni a szocialista íor- rr dalom harcosainak, a dolgozó népnek, de üldözni kellett az ellenforradalmárokat, a restaurá­cióra törő burzsoákat és minden rendű és rangú szekértolóikat. A i nacionalizmus és a nemzeti gyű- j lölködés szításával szemben fé're- j. érthetetlenül és nyíltan a nép­köztársaság iránti hűség, az igaz I hazafiság, a munkásnemzeueözi- ) ség eszméjévé! lehetett harcolni. Az ellenforradalmárok „semle­gességével” szemben félreérthe­tetlenül meg kellett mondani, hogy mi hűek maradunk a Var­sói Szerződés szervezetéhez mind­addig, amíg arra szükség lesz és mindenkor együtt, haladunk a szocialista táborral. Világosan válaszoltunk arra is; mire ala­pozzuk országunk politikai rend­szerét? A munkás-paraszt szövetségei vezető marxista-leninista Párt­ra, a szakszervezetrkre, a Hazafias Népfrontra és a töb­bi tömegszervezetekre épít­jük politikai rendszerünket, elvetve a munkástanácsok rendszerét.­Az ellenforradalmi felkelés idő­szakában bebizonyosodott, hogy viszonyaink között a többpárt­rendszer az ellenforradalom ja­vára hajtotta a vizet — ezért el­vetettük azt. A többpártrendszer helyett a párt által vezetett Ha­zafias Népfrontot fejlesztettük. A Hazafias Népfront alkalmas és képes arra. hogy politikai egy­ségbe tömörítse a kommunistákat és mindazokat a pártonkívülieket, akik az alapvető célok tekinte­tében — a szocializmus felépí­tése. az ország szuverénitásának és függetlenségének védelme, a népköztársaság erősítése — egyetértenek. Három év pozitív tapasztalata bizonyítja, hogy a párt által vezetett Hazafias Nép­front alkotó munkára képes poli­tikai mozgalom, amely a kom­munisták mellett a pártol kiVüht közéleti tényezőket tömöríti, te­kintet nélkül arra, hogy koedb-j ban más pártoknak voltak tagjai, vagy esetleg mindig is pártonkt-.: vüliék voltak. — A nép éietbevágó érrWkei­nek biztosítása megkövetelt az efc lenforradalmi felkelés kezdemé­nyezőinek, vezetőinek, szerve-! zőinek és a gyilkosságokat elkö­vetőknek a megbüntetését, Meg; kellett viszont bocsájtartí azok­nak, akik főbenjáró bűnt nemi kö"ettek el, akiket megtévesztet­tek és félrevezettek. Súlyos hely­zetben és egyidőben kellett a pártnak két nagyon fontos fel­adatot megoldani-, .szakítani a ko­rábbi hibákkal és leszámolná wp ellenforradalommal. Pártunk ké­pes volt erre és egyidőben meg­oldotta mindkét feladatot. A bá­tor, nyílt ék következetes mar­xista-leninista állásfoglalás és no, litika meghozta a maga gyümöl­csét Az ellenforradalmi fölkelés valamennyi tanulságát és ta­pasztalatát még sokáig számon kell tartania a pártnak, de ma­gáról az . ellenforradalomról el­mondható, hogy minden terüle­ten teljes vereségét szenvedett és a múlté. Kádár János itt emlékeztetett a tavaly novemberben tartott or­szággyűlési és íanácsválasztások- ra, amelyeken a leszavazottak, 99,6 százalékának támogatása* megkapták a párt által vezetett! Hazafias Népfront jelöltjei. 4 Magyar Népköztársaság belpolitikát helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdul««, a gyors fejlődés jellemzi Az eseményeket felidéző okok­ra. az azokban résztvevő és ható tényezőkre vonatkozóan megálla­pítást nyert: lényeges tényező­ként szerepet játszottak Rákosi és csoportjának hibái. Figyelmen kívül hagyták a hazai adottsá­gokat és nemzeti sajátosságokat, s így egy idő múltán képtelen­nek bizonyultak arra, hogy a szocializmus építésének nemzet­közi fő törvényszerűségeit helye­sen alkalmazzák hazánkban. E hibák súlyossága és tartóssága gyengítette a proletárdiktatúrát és kedvező talajt teremtett az osztályellenségriek az ellenforra­dalom kirobbantásához. Súlyos szerepet játszott Nagy Imre és csoportjának példátlan árulása is. Végigjárták az utat a párton be­lüli frakciózástól a burzso íziá­val és az imperialistákkal kötött titkos és nyílt szövetségig; mint osztályárulók, a munkáshatalom feladásáig; mint hazaárulók, az imperialisták beavatkozásának sürgetéséig. — Az ellenforradalom honi fő ereje a politikai hatalmá­tól, kiváltságaitól és gazda­sági alapjától korábban meg­fosztott kapitalista és fasisz­ta restaurációra törő egykori nagybirtokos és tőkés osz­tály és reakciós uszályhor­dozóinak serege volt. Gyorsan újjászervezték és moz­gósították erőiket. Rövid néhány nap alatt 40 pártot szerveztek. Ezek között ott volt az ellenfor­radalmi alapon újjászervezett há­rom egykori koalíciós párt csak­úgy, mint a két vármegyében nyíltan zászlót bontó nyilaske­— folytatta. A népi hatalom erő­sebb, mint az ellenforradalmi felkelés előtt volt, a szocializ­mus alapjai jelentősen szélesed­tek azóta és a szocializmus épí­tése rendben, lendületesen folyik. Ez a helyzet nem jöhetett volna létre a tömegek politikai támo­gatása’ és odaadó, szorgalmas munkája nélkül. Ez a tény bizo­nyos mértékig tükröződik még a Magyarországgal szemben erő­sen elfogult nyugati sajtóban is.- Az utóbbi * időben teret kapnak ott a valóságnak jobban megfe­lelő tudósítások is. — A reális szemlélet csak ja­vukra válhat azoknak is, akik nem túlságosan szeretik a Ma­gyar Népköztársaságot. Mostaná­ban az ilyen emberek, miközben szemük előtt erősödik a Magyar Népköztársaság, különböző kép­zelgésekkel áltatják magukat Azt mondják, „ellentétek vannak a pártban”.. Pártunkban egység van és ha ellenségeink arra várnak, hogy pártunkban ellentétek lesz­nek, akkor csak várjanak türe­lemmel, mert bizony még jóso­ltáig kell várniok. Más reakció­sok eszabís«ágiikban ahhoz fűzik reményeiket, hogy háború lesz. Az ilyen embereknek, ha egyál­talán képesek értelmes szót meg- é. leni. csak azt mondhatjuk. okkal bízunk abban, bogy meg a hidegháborút is sike­rül felszámolni, de akárho- 1 gyan is lesz, kapitalizmus és fasizmus Magyarországon még egyszer nem lesz. Ezt verjék ki a fejükből és nekik is jobb lesz. „Hruscsov és EiSenhower megegyeztek.” Mi tudjuk, hogy- Hruscsov elvtárs és Eisenhower elnök úr néhány do­logban ■ megegyeztek és reméljük, kívánjuk is, hogy a jövőben még sok dologban egyezzenek meg. De mi azt gondoljuk, hogy az a reakciós, aki valamilyen torz logikával azt gondolja, hogy Lár melyik Hruscsov—Eisenhower ta, lálkoizóból és tárgyalásból, nem tudni milyen alapon kapitalista^ fasiszta Magyarország SEÜletik,! legalább is erősen téved. A köz-* mondás az ilyenre mondja; „Éhes disznó maikkal álmodik”. — Megint mások reakciós re­ményeiket ahhoz fűzik, hogy „kivonulnak Magyaroirszágw?! a szovjet csapatok...” Erről, a kér­désről érdemes egy pár komo­lyabb szót váltami. A szovjet csa­patok ma Magyarorsizágon nem) belpolitikai okokból, hanem ki­zárólag a ma még nem rende­zett nemzetközi kérdésektől füg-| Sóén tartózkodnak. Mi a szovjet! kormánnyal, a Varsói Szerződi?«; szervezetében egyesült országok kormányaival, a szocialista or szagolt kormányaival egyetértá? ben a külföldön állomásozó csa­pa tolt egyidejű és kölcsönös visz- sza vonásár ól való tárgyalás mel­lett vagyunk. Jelenleg még min­dig nyílt fenyegetések hangzanak el a népi demokratikus orszá­gok ellen. Világosan megmond­tuk. nem egyszer: a szovjet: csapatok addig fog­nak Magyarországon állo­másozni, ameddig a nemael - közi helyzet ezt szükségessé teszi. Ami pedig azokat a be­szélgetéseket illett, hogy tni lesz. ha a szovjet csapatok kivonulnak Magyarországról megmondhatjuk, a reakción az sem fog segíteni. Á szocialista forradalom ma­gyarországi erői és hívei megta - nultók azt, amit kell és megtud­ják védelmezni rendszerünket »■ bélső ellenséggel szemben. Haai reakciósok újból verekedni akar­nak. nem leszünk ellene, mert a magyar népnek van ereje és még van elegendő törleszteni va-, lója is az ellen forradalmárotok?*? szemben, — A tapasztalatokat aeamon­tartjuk, nem ismételjí*k meg * (ttol yd at ás a 4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom