Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-25 / 305. szám

í j élet indul az Ei'dőliáloii Öt új szövetkezeti község a fehérgyarmati járásban Csak néhány napja még, hogy arról adhattunk hírt: Túrricse, Vámosoroszi, Kisnamény, Magos­liget és Csaholc után Uszka is termelőszövetkezeti község lett. Azóta az erdőháti változás igen meggyorsult és vannak községen, ahol 2—-3 nap alatt valamennyi dolgozó paraszt a szövetkezeti utat választja. Karácsony heté­ben újabb öt község szélére tűz ték ki a haladást, a gyorsabb felemelkedést jelképező „Terme­lőszövetkezeti község” feliratú táblát. A jánkmajtisi határ két szövetkezete Két község volt valamikor Jánkmajtis. A hagyományt tisz­telve úgy döntöttek a dolgozó parasztok, hogy egy mezsgye le­gyen csak a községen belül, a régi határ. Eddig is két szövet­kezet működött a községben: a jánki részen a Dózsa, a majti- siak pedig a Petőfiben dolgoz­tak. Ahhoz, hogy most szövet­kezeti község lett Jánkmajtis, az eddigi szövetkezeteknek igen sok köze van. Az idén is hatvan fo ] rint körül fizeti mind a kettő j tagjainak a munkaegység része-i sedését. • Míg máshol a középparasztok kezdték a belépést, Jánkmajti- son a kisebb földűek és az ipa­rosok választották előbb a szö­vetkezetét. Az ácsok, kőművesek és asztalosok, tizennyolcán egy építési brigádba tömörültek. Szerdán estig közel kétszáz új belépési nyilatkozatot írtak ala a dolgozó parasztok. Néhányan voltak már csupán, akik azon gondolkoztak, hogy a kettő kö­zül melyik szövetkezetbe lépje­nek. Fülesd állattenyésztő község lesz Két-három napja, hogy a köz­ség zöme aláírta a belépési nyi­latkozatot. Szerdán már csak négy család volt kívül. A köz­gyűlést még nem tartották meg, de a beszélgetésekből már ala­kul a közös vélemény: legyen a község elsősorban állattenyésztő — mondogatják az új belépők. Nem alaptalanul, hiszen az ed­digi szövetkezet is példát mutat ebben. Nem régen szállítottak el 128 mázsa hízott marhát olasz exportra. Most, hogy szövetke­zeti község lett Fülesd száz da­rab szám hizlalhatják majd a I kiváló állatokat, megnyílt a fej­lődés lehetősége. Darué, Kispalád, Mánd az új éle! útján Damón először vasárnap este jöttek össze megbeszélésre, ahol senki „idegen” nem vett részt, nem is tudott róla sem a járás, se más, csak a helybeliek. Ked­den délután már tudtul adták, hogy Darnó is szövetkezeti köz­ség. Mándon is megfestették már a táblát, hogy kitegyék a fülű vé­gére. Megvan hozzá a joguk; szerdán délután mar csak né­hány családhoz kellett elmenni a népnevelőknek. Fent, a járás legmesszebb lé­vő sarkában Kispalád dolgozó parasztsága is úgy döntött: le­gyen az egész község egy szö­vetkezet. Kisszekeres, Zsarelyán és Botpalád az új „jelöltek“ Érlelődik a szövetkezeti köz­séggé válás a járás minden ré­szén, de különösen közel tarta­nak ebhez Botpaládon, ahol már 80 százaléka a dolgozó parasz­toknak a szövetkezetét választot­ta, hasonlóan Kisszekeresen és Zsarolyánban is a község három­negyedrésze szerdáin estig az új útra lépett. Hogyan bonyolítják le a népszámlálást, milyen kérdésekre kell válaszolni? m Péter György, a Közonti Sta­tisztikai Hivatal elnöke, szerdán sajtótájékoztatón számolt be a ianuár 2—10 közötti általános népszámlálás előkészületeiről és a szükséges tennivalókról. Elmondta, hogy a népszámlá­láskor nemcsak azt állapítják meg, hány személy él az orszá­gunkban, hány a lakás és a la­kóház, hanem azt is, hogy a la­kosságból mennyi a férfi és a nő, mennyi a magyar és a kül­földi állampolgár, hányán végez­tek alsó- közép és felsőiskolát, hány a fizikai, hány a szellemi dolgozó, stb. Megállapítják, hány egy-, kettő-, három-szobás, össz­komfortos, félkomfortos lakás van, hol van víz, villany, gáz, stb. A számbavétel úgynevezett A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén töb­bek közt a Tiszalöki Járási Ta­nács V. B. tömegszervezeti mun­kájával és a megyében a cigá­nyok helyzetének javítására ho­zott v. b. határozat végrehajtásá­val foglalkoztak. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a Tiszalöki Járási Tanács V. B. tömegszervezeti mun­kája, a tömegekkel való kapcsolata, a lakosság tájé­koztatására irányuló tevé­kenysége kisebb hibáktól el­tekintve, jónak mondható. Hibának állapították meg, hogy járási és községi szinten nem si­került biztosítani az állandó bi­zottságok mellett működő aktíva­hálózat jó működését. Szükséges, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága tegyen intézkedést az állandó bizottságok mellett mű­ködő aktívahálózatok jobb kiépí­tésére. A cigányság helyzetéről szóló beszámoló megmutatta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának két évvel ezelőtt hozott határozatának végre­hajtása tovább javította me­gyénkben a cigányok helyzetét. eszmei időpontja 1959. decem- be 31. és I960, január 1 kö­zött 0 óra. Mindenkit össze­írnak tehát, aki ebben az idő­pontban életben volt, de nem kerül fel az összeíró ívekre az a csecsemő, aki éjfél után született. Január 2—10. között csaknem 40 OOO számláló-biztos keresi fel körzetének lakóit. A számláló biztosok házról—házra, lakásrói- lakásra járnak majd és elsősor­ban a családfőtől, vagy ha nincs otthon, valamelyik nagykorú csa­ládtagtól kérdezik meg hozzá­tartozóinak és a lakásnak adatait. Előfordulhat, hogy senki nincs otthon a számlálóbiztos látogatá­Tizenöt cigányiskola műkö­dik már, sokan kaptak ház­építéshez telket, gondoskod­tak a rászorulók szociális otthonba helyezéséről, gyer­mekek megsegélyezésérol és a cigányság munkábaállííá- sárói. A v. b. ülés megállapította, hogy még nem sikerült széles társa­dalmi üggyé tenni a cigányság helyzetének javítását, meggyőzni az alsóbb tanácsi szerveket és tömegszervezeteket a cigányok közt folytatandó nevelőmunka fontosságáról. Sok esetben a ci­gányság is akadályozta előbbre- jutását: a kiutalt házhelyeket nem vették igénybe és sokan rossz magatartásukkal kizárták magukat az állandó keresetet biztosító munkából. A cigányságnak is sok a tenni­valója saját helyzetének ja­vításában. Sokan csak követelőznek és a kedvezményekre érdemtelenekké válnak. A tanácsok több segítsé­get várnak a megye területén működő 57 cigány tanácstagtól, 53 tanácsi megbízottól és 105 ci­gánybírótól a cigányság helyzeté­nek további megjavításában; sakor, ebben az esetben a szám­láló biztos cédulán értesítést hagy arról, mikor megy legközelebb. A meghagyott időpontban vala­kinek már feltétlenül otthon kell tartózkodnia. A kérdőíveket úgy állították össze, hogy a kérdések száma minél kevesebb legyen, s va­lóban csak a legfontosabbak­ra kelljen válásét adni. A népszámlálás adatai titkosak és a törvény előírásai szerint csak s la tisztikín célokra használ­hatók fel. Az összeírások január 10-én le­zárulnak, s a munka dandárja — az adatok feldolgozása — ez­után következik. A feldolgozás­ban egyébként mintegy kétezren vesznek részt, az összesítéseket a legkorszerűbb elektro-mecha- nikus gépekkel végzik, s az ered­ményeket folyamatosan teszik közé, Az előzetes számítások szerint . körülbelül egymiiiiárd ada­tot kell majd összegezni, ér­tékelni, különböző szempon­ttól csoportosítani, — ez a munka négy évig tart — s az eredmények 35 kötetet töltenek majd meg. A népesség számát már január végén közli a statisztikai hivatal, s előreláthatólag az év végén nyilvánosságra kerülnek a köz­ségi és a megyei adatok. Péter György végül hangoz­tatta: — Az általános népszámlálás zavartalan lebonyolításához feltétlenül szükséges, hogy a lakosság megértéssel fogad­ja az összeíró biztosokat, tá­mogassa munkájukat. Különösen fontos, hogy ahol ar­ra lehetőség van, január 2—10 között az összeírásig mindig tar­tózkodjék valaki a lakásban, aki a szükséges adatokat meg tudja adni a számláló-biztosoknak. Javult a tanácsok tömegkapcsolata — tovább kell javítani a cigányság helyzetén A megyei tanács végrehajtó bizoitsága tegnapi üléséről Képek az őri Petőfi téeszbol Halad a munka, dolgoskezű fiatat lányok vidám nóta­szóval csomóznak — természetesen mellettük az idősebbek is í— az őri Petőfi Termelőszövetkezetben. A idősebbek a pajtában formás bálákat készítenek, hogy minél előbb elszállíthassák dohánytermésüket * be­vallóhoz. Amolyan ezermesterféle, hasznos ember Gaczkó György. Sokféle munkához ért, nagy hasznát veszik a szövetkezet­ben. Képünkön éppen egy negyven férőhelyes borjú-nyári- szállás teéőzési munkálatait végzi. Hogy szorgalmas munka folyik az őri Petőfi Termelő­szövetkezet portáján az szemre is látszik. De az eredménye­ket majd a zárszámadás után fogják igazán értékeim. A szövetkezet főkönyvelője is rendezgeti már a könyveket, hogy az év zártával világos képet lássanak. (Foto: Hammel) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom