Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-24 / 304. szám

A sajtóterjesztés kongresszusi versenyében az MSZMP megyei bizottságának kongresszusi zászlaját a nyírbátori és a nyíregyházi járás pártbizottságai kapták A VII pártkongresszus tiszte­letére Szabolcs-Szatmár megye egész területén .sajtóterjesztési agitációt tartottak, melynek célja az volt, hogy a Népszabad­ság, Keletmagyarország és a Szabad Föld olvasótábora job­ban kiszélesedjék. A Keletmagyarország Lapki­adó Vállalat az október és no­vember hónapokban megtartott sajtóterjesztési versenyben válla­lást tett, hogy a három pártsaj­tó előfizetőinek számát a párt- kongresszus tiszteletére 3500 pél­dánnyal emelni fogja. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár me­gyei bizottsága egyetértett a kéthónapos sajtóterjesztési agitá- cióval és felhívta a járási párt- bizottságokat és valamennyi pártszervezetet, hogy a kéthóna­pos terjesztési versenyben vegye­nek | részt és segítsék sikerre. A megyei pártbizottság felhí­vását a debreceni postaigazga­tóság is magáévá tette és Ki- zély Zsuzsanna, a debreceni pos­taigazgatóság vezetője körlevél- bfciv javasolta a megye 236 pos­tahivatalának és valamennyi postás dolgozójának, hogy ve­gyenek részt a kongresszusi saj­tó terjesztési versenyben. A pártszervezetek, a lapkiadó vállalat és a postahivatalok dolgozóinak lelkes együttmű­ködése meghozta a kívánt eredményt. A 3.500 példá­nyos vállalást túlteljesítették, mert a kéthónapos agitációs verseny eredménye 5.030 új előfizető lett. kongresszusi selyemzászlót kap­tak az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságától. Jó eredményeket értek el a postás-dolgozók A sajtóterjesztés munkájából a postahivatalok többsége jól vette ki részét, A kéthónapos versenyben 'gén eredményes munkát végzett Nagy Domonkos, a nyíregyházi postahivatal vezetője, Kardos 1.ászlőné, a Aüehiv. vezetője és dr Tárná völgyi György, a Me- hiv. terjesztési előadója, Zsú'kó Imréné a hí: lapcsoport ezetője, Hónás József kézbesítő, Végső László és Fodreczky András, Mehiv. szervezők. Amikor a szervezői munkáról beszámolunk, meg kell dicsér­nünk a Lapkiadó Vállalat két szervezőjét Kéri Gyula és Czika Sándor elvtársikat jé munká­jukért. A meg,>e területén kitűnő eredményeket ért el Rakamd/on beregszászi Jó/.seine hírlapidé- lős, Vencsellőn a postahivatal vezetője, Kovács Rezső, Nagyha­lászban Sasi,. Szabó Józsefné hírlapfelelős, Oroson Viszokay Ádám po.sli.hr/atal vezető és a nyírbátori postahivatal vezet'-j«, Papp János. A kézbesítő korúi Nyírbátorban meg kell dicsér­nünk Szele István és Lamos Já­nos kézbesítőket. Ny.írbogáten Kondorosi Pa'.né, Máriapócs községben Danku Fe­renc, Nyírpilis községben Papp Jáncsné, Nagyecseden Véghseő Erzsébet hivatalvezetők értek el kiemelkedő eredményeket. A kézbesítők közül: Győrtele- ken Páskuly János, Baktalóránt- házán Szécsi József, Laskodon Éles Sándor, Pusztadoboson Csontos János és Csöngésben Papp Ferenc munkáját kell ki­emelnünk. Lelkes és jó agitációs munkát végzett a csengeri postahivatal vezetője, Bállá József, a fehér- gyarmati postahivatal vezetője, Frendl Dezső és Tiszátokon Mát­rai Károly hivatalvezető. Mátészalkán Vánszku Ferenc kézbesítő, Kisyárdán Szekeres Gyuláné hírlapfelelős és az anarcsi postahivatalnál Lizák József kézbesítő értek el kitűnő eredményeket, A sajtótérjesztes munkáját a lapkiadó vállalat lanuám értekezletén értékelik Eg az eredmény azért is érté­kes, mert 1959 január és február hónapokban Szabolcs-Szatmár me­gyében már volt társadalmi szer­vezés, melynek eredményekép­pen a megyei pártsajtó előfizetői­nek számát 4000 példánnyal si­került emelni. A két társadalmi szervezés tehát közel 10.000 példánnyal bővítette a pártsajtó olvasói­nak számát. 1960. január első .napjaiban a Keletmagyarország Lapkiadó Vállalat értekezletre hívja meg a postás-dolgozókat, amelyen ajándéktárgyakkal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő ered­ményeket értek tel. A versenyszakasz lezárása nem azt jelenti, hogy szünet áll be a sajtóterjesztés munkájában. A pártsajtóval kapcsolatos agi­tációs munka állandó és napi feladat. A legközelebbi értekez­leten azokat a feladatokat beszé­lik meg, amelyek a sajtóterjesz­tés terén a i legdöntőbbek a tsz dolgozók olvasottság! arányszá­mának megjaJuÜását. Bizonyosra vesszük. bogy . a sajtómunkások és a társadalmi szervek április 4.-ére, felszaba­dulásunk 15. évfordulójára ha­sonlóan lelkes, jó munkáról tesz­nek majd tanúságot. (Farkas Pál) Fejlődésünk érdeke Budapesten az országos értekez- „• létén , is kiemelkedő eredmény­ként értékelték a szabolcsi ter­jesztési eredményeket. A sajtóterjesztés kongresz- szusi versenyében kiemelke­dő eredményeket értek el a nyírbátori, nyíregyházi, a csengeri és a mátészalkai járásokban. Az agitáció során végzett jő munkájukért a nyíregyházi és a nyírbátori járási pártbizottságok I öbb mint 20 millió forint családiház­építési kölcsönökre Az OTP megyei igazgatója tá­jékoztatta szerkesztőségünket ar­ról, hogy 1959-ben a megyében : mintegy 750 családi ház épült ál­lami kölcsönnel. Ezekbe az év folyamán beköltöztek a boldog tulajdonosok. Közölte azt is, hogy 1960-ban az ideihez hasonló ősz- j szeg, több mint húsz millió forint ! áll rendelkezésre, amiből egy-egy j családi házépíttetőnek kérelmére ] maximálisan hatvanezer forint kölcsönt tud folyósítani az OTP. A jövő évi kölcsönkeret egyrésze máris bizosítva van. A kölcsönt igénylők minél előbb adják be az OTP-hez kérelmüket. Lehetőség van arra is, hogy 1960-ban Nyír­egyházán egy tizenhat lakásos OTP öröklakást építsenek, ameny- nviben a városi tanács az emele­tes ház részére még ez évben tel­ket biztosít. Pártunk VII. kongresszus'! igazán behatóan, a len.ni el­vek figyelembevételével hatá­rozta meg a további tennivaló­kat nemcsak az ipar, a mező­gazdaság, a kultúra, hanem . s pártélet területén is. Ez jut ki­fejezésre abban a javaslatban, amelyet a Központi Bizottság nevében Marosán elvtárs ter­jesztett elő. Miről van szó? Arról, hogy az utóbbi, közel három eszten­dőben nemcáak leküzdöttük p káros személyi kultusz követ­kezményeit, — mely a kollek­tív vezetés elvének megsértésé­vel a demokratizmus szűkítésé vei járt együtt, , és ezáltal sor­vasztotta a pezsgő pártélete, is, — hanem az elveket a gyr korlatban megvalósítva, helyre állítottuk a normális pártéi c tét. így ma nyugodtan monc hatjuk, hogy általában érvénye sül pártszervezeteinkben a .ko: lektív vezetés elve, jó a kap csolat a pártonkívülickkcl. s demokratizmus Szelleme olya’ hatást gyakorol fejlődésünkre amely , szinte minden nap érez­hető a pártszervezetek tévé kenységében. a tömegszervezr tek munkájában, az üzemei: termelőszövetkezetek' és a kü­lönböző vállalatok kommunis­táinak gondolkodásmódjában, viselkedésében. Még haté.azot- tabbak, bátrabbak, mag,".bizto­sabbak lettek a kommunisták de a páptönkívüliek is. S ez elsősorban annak köszönhető, hogy á pártéletben a íellendü lés időszaka következett be, s nincs semmiféle zavaró körül ­mény, mely jobb, vagy balol­dali irányba befolyásolná ezt. Nyílván ez elsősorban annak köszönhető, hogy a párt egysé­ges, erős, minden hibát idejé­ben észrevesz, és azonnal hoz­zálát azok kijavításához. A pártélet fellendülésében, a lenini elvek érvényesítésében elért eredményeink, de a to­vábbi fejlődés is azt követelte meg, hogy a párt alkotmánya ban, a szervezeti szabályzatban bizonyos módosításokat eszkö­zöljenek. Ebben döntött a kong­resszus, amikor elfogadta töb­bek között azt a javaslatot mely szerint a szervezeti sza- >ályzat 3. g) pontját a kövét :ezökkel egészítették ki: ,,Ak' :i bírálatot elnyomja, azt párt- egyelmi úton felelősségre kel' •enni." Mit jelent ez? A kol- Lktív vezetés hatókörének ki- szálesítését, a kotnnr.'nifta fele lő:sú ludat növelésit. Marosár elvtárs mondotta ezzel kapcso 1; ben: ,.E1 akarjuk érni, hogj •a pártban megfelelő kritikai légkor legyen, hogy minden párttag, szentélyre való tekin­tet nélkül, megfelelő fórumon, megfeleli) formában, építő jel­A nyíregyházi járási tanács jói törődik a panaszok, bejelentések intézésével, a termelőszövetkezeti mozgalommal Tegnap ülést tartott a nyír­egyházi járási tanács végrehajtó bizottsága. Többek közt a pana­szok és bejelentések intézésének helyzetével és a járás területén a termelőszövetkezeti foglalkoz­tak. A panaszok és bejelentések intézéséről szóíó beszámolóból kitűnt, hogy a járási tanács v. b szakosztályainál javulás mutat­kozik a panaszok, bejelentések határidőben történő intézéséné' A negyedik negyedévben 115 pa­nasszal, illetve bejelentéssel fog­lalkoztak. A legtöbb panaszt a pénzügyi osztály, a v. b. és s mezőgazdasági osztály kapta. Va­lamennyit 30 napon belül ér­demben elintézték. Hiányosság van még a panaszokban történő intézkedéseknél a minőség te kintetében. A kivizsgálást vég­zők nem elég alaposan és körül­tekintően járnak el. A v. b. ülé­sen olyan határozatot hoztak, hogy a járási tanács valamennyi, osztálya 'és csoportvezetője az 1957. évi IV. törvény szerint sokkal gondosabban végezze a dolgozók panaszainak, bejelentő seinek intézését. A mezőgazdasági osztály je­lentést tett a végrehajtó bizott­ságnak, hogy elkészítették a nyíregyházi járásra vonatkozó intézkedési tervet, a termelőszö­vetkezetek megszilárdítására és jszámszerű fejlesztésére. A beszá­moló felsorolta a járásban mű­ködő 41 tsz eredményeit: búzá­ból és rozsból 2,7 mázsával, őszi árpából 4.4 mázsával, kapásnö- l vényekből 15—20 százalékkal ter- 1 meltek többet, mint az egyéni- ! leg dolgozó parasztok. A tsz-ek állóeszközeinek értéke egy kát. holdra vonatkoztatva ez évben j mintegy 50 százalékkal növek­szik: Egy munkaegység értéke előreláthatólag 38 forint lesz, ami a tavalyinál négy forinttal’, több. Javult a tsz vezetőségek; munkája, növekedett szakisme­retük. Jelenleg 9 tsz-elnök van a járásból iskolán és 24 tsz-köny­velő levelező úton végzi a ket­tős könyvelési tanfolyamok A járási tanács a tsz-ek gaz­dasági és politikai helyzetét fi- gyelefnbevéve segíti a tsz-ek megszilárdulását, számszerű fej­lesztését. A községekben ismer­tették a 3004—/2 kormányhatá­rozatot, mely még nagyobb ked­vezményeket biztosít az újonnan megalakult tsz-eknek. A közsé­gekben dolgozó pedagógusok pla­kátokon. szemléltető eszközökkel ismertetik a tsz-ek eredményeit. A járás területén novernber 23. és december 14 között 50 család, 72 tag, 101 kh. földterülettel lé­pett a tsz-ekbe. A türelmes fel- világosító, agitációs munka ered­ményeképpen a következő hóna­pokban a belépések számának nagyarányú növekedésére . számí­tanak. A végrehajtó bizottság- utasí­totta a mezőgazdasági osztályt, hogy a zárszámadási munkálatok időben és jó minőségben való el­készítéséhez adjon nagyobb se­gítséget a tsz-eknek. Valamennyi zárszámadási közgyűlésen vegye­nek részt a tsz-ek patronánsái. Tartsa szemeíőtt a tsz-ek ' term te-* lesi, bevétel—kiadási terveinek elkészítésénél a növénytermesz­tés és állattenyésztés fokozását. El kell érni, hogy 1960-ban az állattenyésztésből és tartásból származó bevétel 10 százalékkal haladja meg az 1950. évit,, amit főleg a tejtermelés fokozásával, a gyapjúnyírási átlag növelésé­vel és a hizlalásból származó bevétellel kell biztosítani. „ (Orosz András) leggel elmondhassa véleményéi és ebből ne származzon reá kár.” Nagyon lényeges valamennyi része, de különösen az utóbbi, mert voltak akik felettes be­osztottjaikra megmondták az igazat, és ezzel betörték a fe­jüket. Sajnos, ebből aztán mé­gis a kisebb beosztásban dolgo­zó párttagnak vagy pártonkí- vülíeknek származott baja, mert éreztették vele, vagy elbocsátot­ták. Ez a pont kizárja ennek .5 lehetősegét. Fontos a szervezeti szabály­zat módosításában az a rész is, amely a hivatali és intézményi pártszervezetek tevékenységé­nek jogkörével kapcsolatban .ndelkezik. A szervezeti sza- ályzat 43. pontja kimondja: ,A hivatali és intézményi párt- szervezetek nem ellenőrizhetni a h vatal és az intézmény veze­tőjét”. Ennek a pontnak a népi demokratikus állam szerveze­tnek és működésének kialakí­tsa időszakában az volt az ér­elme, hogy az állami vezetés •onr.lt n az egyszemélyi felelős­ég és vezetés feltétlenül bizto­sítva jegyen. Ez természetesen továbbra is szükséges. Ennek ellenére a Központi Bizottság még s javasolta a szervezel! szabályzat idézett részének a törlését és helyette a követke­ző szöveg beiktatását fogadta el a pártkongresszus. „A hiva­tali és intézményi pártszerve­zetek - a hivatalok és intézmé­nyek vezetőit- és vezetőségeit, azok munkájú a Központi Bi­zottság külöig határozatai, ren­delkezései szerint ellenőrizhe- tik.” Lényegében tehát nagyobb hatáskört kapnak az e helye­ken működő pártszervezetek és e módosítás azt célozza, hogy az állami vezetés vonalán az egyszemélyi vezetés és felelős­ség elvét a továbbiakban is tiszteletben tartva, azt erősítve és alátámasztva, az érré ma már képes hivatali és intézmé­nyi pártszervezeteink bizonyos korlátozásokkal ellenőrizhessék a hivatal, az intézmény állami munkáját is. Fontos fejlődésünk érdekeit szolgáló módosítások ezek, a pártélet további javítását cé­lozzák. Hiszen a szervezeti szar. bályzat nem egy megcsontoso­dott valami, amelyen nem lehet és nem szabad módosításokat végrehajtani. Állandóan fejlő­dik a Párt is, s ezt a szervezeti szabályzatnak követni kell s hűen tükrözi a pártéletben be­állt változásokat. Csak így al­kalmazhatjuk helyesen és jól a marxizmus-leninizmus tanítá­sait is a munkásosztály él»i- patára, a pártra vonatkozónm is (F. Kő 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom