Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-19 / 300. szám
A LECKE A mai nappul sikeresen befejeződik a Sabin-féle oltás megyénkben iNéllállV tiszaszalkai gazda tanyázott a tanácsházán ez év koratavaszán, hogy „megleckéztessék” a helyi és járási vezetőket, akik szövetkezetalakítással fáradoztak. A leckéztetés abból állt, hogy kérdések és válaszok hangzottak el. Varjú József, ez a talpig becsületes, szorgalmas, előrelátó paraszt- ember nagyokat sóhajtott, mim aki nagy útra készül. Kiült az arcára a nagy gond. a sok nyitott kérdés. Néhánv pillanatig szótlanul ültünk. Egyszerre csak kibuggyant belőle a szó. —' Vajon megtalálom-e számításomat? — kérdezte töprengve. A válasz nem lett volna nehéz. De nem hamarkodtam el. Régen ismerem, sokat vitatkoztunk, érveltünk, a magunk igazát védve. Azt is tudtam, Varjú József, aki „csak” hat és fél holdon gazdálkodik, több mázsa zab is termett. E? 3600 forint. Volt még húsz mázsa almám. 12 ezerért adtam el. Szorongva adtam őszsz.e a számoltat. 76 560 forint. Szép pénz! — Most meg jóformán csak a fele lesz — mosolygott. — Vagyis hétszáz munkaegy- re ötven forintjával 35 ezer ro- rint a részesedés — segített a könyvelő — A háztáji, termett négyezer forint értéket s a két hízott sertés is megér négyezret — ismerte el az' elnök. — Összesen 43 ezer fori nt ez — mondtam —, ami tiszta pénz. Tavaly nem voit ennyi. — Számolja ki azt is — biztatott, — Adó kétezer, lópatko- lás, szekérjavítás kétezer. Szántásdíj, — mert nem lovakkal forgattam a földet — ezer fomehet. Tartalékolt. De most meggyőződött: a nagyüzemi gazdálkodás könnyebb munkával. persze előrelátó gazdálkoí dással többet ad, mint az egyéni gazdálkodás.. Ezért mert tízezreket elkölteni. Es még persze azért, mert volt miből. ! — Ez. még csak a kezdet — kezdte újra az elnök. — Jövőre tejből több mint százezer, hízó marhából százezer, hízott sertésből 75. gyapjúból 40,. süldőből 50. tojásból szintén 50 ezer forintra számítunk. Növénytermelésből négyszázezerre. Egy munkaegységet 70 forinttal szeretnénk fizetni. —i Ha ez így lesz s jövőre is annyi, munkaegységet teljesitsz feleségeddel, mint az idén, a mostanitól tizennégyezer forinttal lesz magasabb jövedelmed I A mai nappal az egész megyében befejezik a Sabin-féle oltás nagy munkáját. Kivételt legfeljebb azok a helyek képezik, ahol valamilyen — esetleg enyhébb lefolyású influenza járvány miatt — az oltás ideje áthúzódik a következő, évre. Beteg, lázas gyermeket ugyanis nem oltanak. A több napos oltás azonban lehetővé tette, hogy a hét elején még betegen -fekvő gyermekek még a mai napon is megkapják. *á gyermekbénulás leküzdését szolgáló oltást. Mintegy 170 ezer személyre szóló oltóanyagot kapott megyénk és ez a mennyiség körülbelül el is togy. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az 1945 után született gyermekek, fiatalok közel 100 százaléka védettséget nyer a gyermekbénulással szemben. Kivételt természetesen azok képeznek, akik lázas betegségük miatt most még nem réueaüibet- tek oltásban. Ezelőtt is végeztek tömeges oltásokat megyénkben, de ilyen sikeres eredményről még eddig nem beszélhettünk. Hozzájárult ehhez természetesen az is, hogy a Sabin-féle oltás tulajdonképpen nem a régi értelemben vett oltás, s a gyermekek is szívesen mentek a szülőkkel. — Eredményes azonban csak akkor lesz, ha a második és harmadik oltásra is a már eddig beoltottak pontosan elmennek. A második oltásra körülbelül öt hét múlva, azaz január végén kerül sor. A harmadik oltás február végén, vagy március elején történik. A Sabin-féle hatóanyag külföldi tapasztalatai alapján bátran mondhatjuk, hogy gyermekbénulást® járvánnyal a következő évben már nem kell számolnunk. hasznot vágott zsebre, mint a közepesen gazdálkodók közül hárman. Meg kellett gondolni, mit mondjak. Tudtam, később is találkozunk, nem szeretnem, ha szememre vetné: „Csalódtam”. Mit mondjak hát Varjú Józsefnek? [— Ha a közösben is úgy gazdálkodik. — néztem rá — mint a sajátján, megtalálja a számítását. Ez a néhány szó kevés volt a sok nyomós érv mellett. Nem is azért érdeklődött leendő jövedelme iránt, a kialakulóban lévő s az ő részére már nem is annyira ismeretlen életről, mintha az én válaszomtól tette volna függővé szándékát. Csakhát a belépési nyilatkozat aláírása előtt, az új szövetkezet megalakulás! jegyzőkönyvének hitelesítése alkalmával viaskodott a régivel, visszagondolt a hat és félholdra, a két lóra, barázdára, mezsgyefára.. , Tíz hónap telt el azóta. A. napokban ismét találkoztam Varjú Józseffel. — Bevált-e a számítás? — kérdeztem. — Őszinte legyek? — kérdezte. Tekintetét körülhordozta az asztal társakon. — Nem — bökte ki keményen a szót (mint akkor; az első, vagy a második beszélgetésünk alkalmával, még a tavasszal). Azt hittem, elsüllyed velem a szék. Hirtelen azt sem tudtam, mit szóljak. Hát lehet erre gyógyírt találni? Meg lehet magyarázni, jobban megy-e a dolga, ha ő egyszer azt mondja, hogy nem? — írja csak fel — bökött az előttem lévő füzetre. — Tavaly volt másfél holdon dohányom. Harminchatezer forintot kaptam érte. Hat mázsa lóheremagért tizenkétezret. Hatszáz öl területen 124, mázsa .cukorrépát termeltem, mázsánként negyven forintos áron. Két holdon 50 mázsa kukorica ötezei- rel gazdagított. Egy hold takarmány harminc mázsát adóit háromezer forint értékben. 18 Fetiyőla-üiinepély Fenyőfa-ünnepélyt rendez a József Attila Művelődési Ház bábszínháza december 24-én délután 4 órakor a gyermekeknek Az ünnepélyt a szülők kérésére rendezik meg, tekintettel a szülők „aznap délutáni fontos elfoglaltságára”. Igen nagy sikerrel rendezték meg a közelmúltban a Télapó-ünnepséget is. Érdemes megemlíteni, hogy december 6-án a bábszínház ünnepségére olyan tömegű gyermek jött el. hogy nem fértek el a művelődési ház rint. Permetezőszer is ezer. Takarmányt vettem ezerötszázért. Eeletettem ötezer forint értékű kukoricát, háromezer forint értékű szénaféleséget. 3600 forint értékű zabot. Ezerkétszáz forint orvosi költséget is fizettem. Különböző bérekre '•— kerülő, legelő stb. — ezer forintot adtam. Mennyi már ez? — kéV- dezte. | — Huszonegy ezerháromszáz j forint. Eszembe jutott a ..leckéztetés” előtti beszélgetésünk. Azt mondta, a téesznek most nem sikerült áz aprómagter- mesztés. A száraz nyár miatt. — Akkor sem sikerült volna, ha egyénileg dolgozza1 a földet — csaptam le. — A két ló sehi tizenegyezer forint értékű takarmányt eszik meg egy esztendő alatt, hanem többet és egy hat. holdas, két lovat tartó gazda csak lóadót kétezer forintot fizet. :— Elismerem, nekem sem sikerült volna idén a magfogás. Azt is, hogy a két ló nem tizenegy. hanem tizenhatezer forint értékű takarmányt evett meg — bólintott. — Tehát lényegében a tavalyi nagy jövedelmet nagy kiadás terheli, bár nem is szá- * moltunk minden kiadást. Most! viszont negyvenháromezer fó- j rint tisztán lesz! — nevettem j most már én. — Igaz, ’ — vonogatta vállát — minek a sok pénz, ha nem veszem hasznát... De most vettem egy motort tizenegyezerért. Bútorra tizenkétezret, _ ruhára húszezer foriatot adtam! , Hogv miért csak most! vásárolt motort, bútort, szép ruhákat? Eddig nem érzett biztos alapot a lába alatt. „Hol kerék, hol talp”, vagyis;- a kis- j parcellán gazdálkodó, ha elhull j a jószága, jég, aszály pusztít, j egyik évről a más.kra tönkre-1 a bábszínházban t nagytermében. Az akkori alkalomhoz hasonlóan, most i,s vidám ! jelenetek, tréfák hangzanak el a ' bábszínpadon, s előadás pián jg-1 téksorsolást is tartanak. Mintegy [ 600 forint értékű játékét serso.-: nak ki „az ifjú közönség” körében. Tombolajeggyel együtt be- - A-j ., a. - h. felnőtteknek négy forint. Tombolajegy külön is váltható. Ajánlatos a torlódások elkerülése végett a helybiztosítás érdekében a jegyeket előre megváltani. —számolt a tanácstitkár. Megérte, hogy feladta a leckét, még jobban, hogy nekem lett igazam. Tudta ezt talán ő is. de jólesett beszélni, hallani a hat és fél holdról, az előrelátásról; ramit* helyesen gyümöl- csöztet ez a kommunista téesz- elnök a közösben is. (Nagy Tibor) Mestervizsgára előkészítő tanfolyam indul építőipari kisiparosoknak hogy a vizsgát 1959. december 31-ig kell letenni, de a KIOSZ közbejárására haladékot kaptak 1960. március 31-ig. > * Egy héttel ezelőtt a megyéből több építőiparos vizsgázott á debreceni mestervizsgáztató bizottság előtt, s csak kettőnek siSzaiüQstitáffalva termelőszövetkezeti község terveiből |j;erült a vizsgán átmenni. Nincs A megye területén mintegy 150 olyan építőipari kisiparos van. akinek, ha iparát tovább akarja folytatni, le kell tennie a mestervizsgát. Egy korábbi ■endelkezés úgy intézkedett, A családonként százötven forintos községiéi lesztési hozzájárulásból nagy tervek megvalósításán fáradoznak Szamcstatár- íalva termelőszövetkezeti község lakosai. Normál filmvetítőgép beszerzését tervezik az 1960-ae esztendőre. Ezzel megoldják áz éveken át húzódó filmvetítés probléma- i ját. Nem kell majd Csengerbe. | vagy éppen Szamosbecsre ,„ruc- cannibk’V Ugyancsak a' gyűjtött pénzből a villanyhálózat kibővítését is tervezik és a jobb vízellátás érdekében új fúrott kutat építenek. Könyvtár-bővítésre 12 000 forintot tervezett a község. A termelőszövetkezét televíziós készüléke, mely most már az egész községé, — s melyet mint a megye egyik legjobb eredményt felmutató termelőszövetkezete a tavasszal kapott — mór csak á tokaji erősítő állomás indítását várja... értelme felkészületlenül a vizsgára menni. A KIÖSZ megyei titkársága segíteni akar a .vizsgára jelentkezőkön, részükre január 10-től kőműves és ács szakmákban szakmai előkészítő , .tanfolyamat indít. Jelentkezni lehet a tanfolyamra a KIOSZ megyei t.tkárságánál. Ismét megnyílt as olvasóterem a Megyei titn} vtúrban Ismét megnyílt az olvasóterem a Megyei Könyvtárban, ami eddig átalakítási munkálatok miatt szünetelt. Három új helyiséggel bővült a Megyei Könyvtár, nagy beruházási költséggel. Az új helyiségben könyvkötészet, könyvtár és más részlegek nyertek elhelyezést. Az olvasóterem gazdag felszerelésével várja az érdeklődőket. Kézikönyvek, szótárak, lexikonok, bel- és külföldL folyóiratok, több mint száz újság, állanak az'' óivá-' sók rendelkezésére. Az olvasóterem naponta 2—7 óra között van nyitva. Hová repül a kék madár ? Szokatlan helyen esett szó nemrég a boldogságot jelképező kék madárról. Országos fórumon. Olyan emberek idézték, akik sokkalta többet fáradoznak a közösségért, mint saját egyéni boldogulásuk érdekében. Emberek, kommunisták. És ezért tűnt váratlannak vallomásuk, saját egyéni sorsukról, boldogságukról. Vallomásuk a kék madárról, „Minden ember a boldogság kék madarát űzi. Úgy gondolom, nekünk sem kell szégyellnünk azt, hogy a kommunisták egész emberek.” — idéztük Kádár János szavait. És valóban igaz. Azonkívül, hogy nehezebb teher nyomja a vál- lukat, önszántukból többet. vállalnak a társadalom gondjaiból az átlagosnál, Azonkívül minden kommunistának megvan a maga egyéni életcélja, törekvése, kisebb-nagy óbb életöröme. A kommunisták is kitartóan űzik a boldogság kék madarát De vajon a saját boldogságuk keresése közben nem hes- segetik-e el mások kék madarát? Nem ébred-e fel bennük is az a bizonyos emberi tulajdonság; önmaguk túlzott szerc- tete, az „elsősorban én” érdeke a „te” és „ti” hátrányára? E kérdésekré is válaszolt a kommunisták kongresszusa. Kereken, érthetően és helyesen. Nem az a jellemző a kommunistákra, hogy önös érdekeik vezetik őket, minden más érdekeken keresztül. Éppenséggel az különbözteti meg őket az önző és maguknakvaló emberektől, hogy a „kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog’’. És e gondolatok emlékeztetnek egy nyíregyházi kommunista vezetőre, K. L-re, az egykori olajgyári munkásra, egyik vállalatunk vezetőjére. K. L-nek két felnőtt gyereke van, szoba-konyhás lakásban él a család, s a napokban ment férjhez a lánya. A fiatalok beköltöztek a konyhába, s az eddigi előszobából pedig konyhát csináltak. K. L. azt mondta: míg munkáscsaládok szorongnak és nehéz a lakáshelyzet, addig maradjanak ott a fiatalok, ne kérjenek saját lakást. Megcsinálhatná kijárhatná K. L. a lakást a fiataloknak? Valószínű. Jogos is lenne? Jogos. Mégis, e velejéig becsületes kommunista muhkósvezető nem érzi jól magát, amíg egye« nagy családos munkás emberek szűkölködnek lakás dolgában. Megilletné a lakás a fiatald-' kát, K. L-t is a kétszobás fő- béi-let. mégsem jár utána. És ez nem teszi boldogtalanná. Sőt. Boldog, mert naponta szorítják meg a kezét nyugdíjasok, elhelyezkedni nehezen tudó asszonyok, fiatal fiúk, — akiken segített, akiknek kijárta, hogy legfőbb vágyuk, és céljuk teljesüljön — úgymond — megtegyék az első lépéseket a saját egyéni boldogságuk felé. K. L. £s még sokan, kommunisták, tudják, milyen • érzés az embereken segíteni, látni, hogyan jutnak révbe é* találják meg számításukat, helyüket a társadalomban. Szám-’ tálán ilyen egészen egyszerű epizódot táj elénk az élet. .Az egyik faluban valósággal száj- ról-szájra jár a kommunista boltvezető példája, aki ritkán érkező, keresett cikkből „véletlenül” saját magát felejtette ki, elmérte az utolsó dekáig. Vannak ilyen „véletlenek.” Nem régi az egyik állás-ügjr sem. Az egyik városi vállalatnál megüresedett egy irodai állás. Netten pályázták meg; egy két%
