Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-02 / 285. szám

(Folytatás ax 1. oldalról.)

ged ve es figyelmen kívül hagyhatják az objektív adottságokat és a dolgozók véleményét. A meggyőzést, mint a tömegek vezetésének a pártban meghonosodott alapvető módszerét kezdte felváltani a parancsolgatás és az adminisztratív módszerek alkalmazása. Az ország objektív helyzete sajátosságainak figyelmen kívül hagyása komoly hibákhoz vezetett a gazdaságpolitikában, valamint az állami- és pártépítés más területein.

— Az olyan bonyolult munkában, amilyen a szocialista cpítcs vezetése, senki sincs bebiztosítva a hibákkal szemben. De bátorság kell ahhoz, hogy az emberek ne féljenek nyiltan beismerni és idejében jóvátenni az elkövetett hibákat.

A Magyar Dolgozók Pártjának korábbi vezetősége sajnos nem volt ilyen bátor; nagykeservesen beismerték ugyan az elkövetett hibákat, de semmit sem tettek azok kijavítása érdekében.

— A helytelen, hibás vezetési módszerek következtében megbomlott a normális viszony a párt és a széles dolgozó tömegek között, megingott a tömegeknek a pártba vetett bizalma. Ezt aztán saját szennyes céljaikra kihasználták az ellenforradalom erői és ügynökségük, a revizionisták, kihasználták a munkásosztály és a dolgozó parasztság ellenségei, ‘Magyarország dolgozó népének ellenségei.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt cs vezetőségének történelmi erdemc mindenekelőtt az, hogy bátran rálépett a korábbi vezetőség által elkövetett hibák határozót» Jóvátételének útjára.

Az ellenforradalmi lázadás nyomán előállott nehéz körülmények között állhatatos következetés- séggel valósították meg a vezetés lenini módszereit, vissza tudták állítani a párt iránti bizalmat, amelyet a korábbi vezetés aláaknázott, meg tudták szerezni a néptömegek támogatását.

— Ha forradalmi erőnk fő forrásából. — a marxizmus-leniniz- mus tanításaiból — merítünk, üjbó] és újból meggyőződünk arról, hogy ez annyira erős és hatalmas. olyan jól szolgálja a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit, hogy még ilyen megpróbáltatások közepette 6em apad ki. A magyar kommunisták megszabadultak a helytelen fogalmak béklyójától, h:degvérre tettek szert, józanul értékelték a helyzetet, találtak magukban elégséges erőt ahhoz, hogy leküzdjék a belső nehézségeket, leszámoljanak a munkásosztály ellenségeivel, az ellenforradalommal és rávezessék a népet a helyes útra. És a nép. mint mindig, támogatta a magyar kommunistákat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát, amelynek vezetését a nehéz időben bátor és állhatatos kommunisták, Kádár János, Münnich Ferenc és más olyan elvtársák vállalták, akik őket követték. (Hosszantartó, nagy taps)

Elvtársak! Más szocialista országokban is előadódhattak bonyolult jelenségek a társadalmi életben és a kommunista pártok munkásságában. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX kongresszusa után bizonyos pártok, közöttük a mi pártunk is. bizonyos nehézségekkel találkozott, bizonyos lázas tüneteket mutatott. De minden a szervezet erejétől, attól függ, mennyire képes az ellenállni a betegségnek.

— A Szovjetunió Kommunista Pártja elsőnek mutatott példát a személyi kultuszból származó ösz- szes hibák bátor cs éles elítélésére. Ez helyes is, bár egyesek

! azt mondták, hogy a szocialista országok" társadalmi életében jelentkezett bizonyos bonyodalmak pártunk XX. kongresszusától erednek, hogy nem kellet4 volna olyan élesen felvetni a kérdést.

— Nem, elvtársak, ezt így kellett tenni. Meg kellett tisztulni és meg kellett szabadulni min— Nem akarok még egyszer visszatérni a magyarországi eseményekre, nem akarok a múlton rágódni, de meg kell mondanom, hogy

a magyarországi ellenforradalmi lázadás tanulságainak nemcsak helyi, nemcsak magyar jelentősége van. E tanulságokat nem hagyhatják ügyeimen kívül a többi kommunista cs munkáspártok sem.

— A magyarországi ellenforradalmi lázadás tanulságaiból néhány fontos következtetés adódik a szocializmus építése időszakának osztályharcára.

— Pártunk XX. kongresszusa helyesen bírálta J. V. Sztálinnak azt a hibás tételét, hogy amint növekszenek a szocialista építés sikerei, éleződik az osztályharc. E tétel bírálata azonban távolról sem jelenti, hogy tagadnánk az osztályharc szükségszerűségét a szocializmus építésének korszakában.

— A Szovjetunió és a népi demokratikus országok szocialista építésének tapasztalatai meggyőzően megerősítették azt a széleskörűen ismert lenini tételt, amely szerint a proletáriátus diktatúrájában nem szűnik meg az osztályharc, hanem csupán más formákat ölt. Ezen túlmenően egészen nyilvánvaló, hogy a proletáriátus diktatúrájának erősödése és a szocialista építés sikerei szakadatlan változást eredményeznek az osztályerőviszonyokban a szocializmus javára, csökken az ellenséges osztályok maradványainak ellenálló ereje. Ez volt az osztályharc fejlődésének általános tendenciája azokban az országokban, amelyek a szocialista fejlődés útjára léptek.

— A fejlődés azonban nem halad egyenes vonalban, a szocializmus építésének időszakában az osztályharc a belső és külső körülmények ilyen vagy olyan változásai folytán, egyes időszakokban erősödhet és a fegyveres összeütközésig menő legélesebb formákat is öltheti, amint ez 1956-ban Magyarországon is történt. Ügyünk szempontjából hiba lenne megfeledkezni a magyarországi ellenforradalmi lázadásnak erről a fontos tanulságál nil.

; — A szocializmus ellenségei

most sem mondanak le a szocialista tábor szétzúzására irányuló terveikről és természetszerűleg a gyenge láncszemeket keresik ebben a táborban. Szeretnének egyenként leszámolni a szocialista országokkal. Figyelnünk kell erre a veszélyre, mert ez nem alaptalan és mindent el kell követnünk, hogy ellenségeink reménykedését kioltsuk, hogy az Ilyesféle reményeket meghiúsítsuk.

Ezekben a gálád tervekben az imperialista törekvések és remények szövetségese csak ostobaságunk lehet.

— Ha elbizakodunk, ha vezetésünkben hibákat követünk el, ha eltorzítjuk a marxizmus—le- ninlzmusnak a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló tanítását, a kommunizmus eilenden lerakodástól. Ahogyan egy művésznek el kell tűntetni a képről az idő nyomát, hogy' az teljes szépségében ragyoghass n, ugyan úgy nekünk is el kellett takarítanunk bizonyos dolgokat, hogy megmutassuk az alkotó marxizmus—leninizmus igazi arcát.

— Ismét hangsúlyozom, különségei kihasználhatják ezeket a hibákat, amint az 1956-ban történt.

— Most külon-külön, mindegyik szocialista ország és az egész szocialista tábor olyan hatalmas, hogy erőnk leküzdhetetlen. De még egyszer hangsúlyozni kell, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ellenség nem fogja az aknamunka módszereit alkalmazni mindegyik országon belül, nem próbálja az egyik szocialista országot szembeállítani a másikkal, hogy ezzel gyengítse a szocializmus erejét. Tekintetbe kell vermünk, hogy

a szocialista országok szembeállítására, a testvéri, baráti kapcsolataik meglazitására irányuló törekvés az ellenfelünk által vezetett osztályharc egyik, formája. Ezért jelentik a proletárinternaciona- lizmus megdönthetetlen elvei a nemzetközi kommunista

— Elvtársak! Korunk legfontosabb és legégetőbb kérdése, az egyszerű emberek százmillióit foglalkoztató kérdés a nemzetközi feszültség enyhítése, a^ háború elhárítása, a tartós és szilárd béke megteremtése a Földön.

— Felesleges volna itt azokról a nagy erőfeszítésekről beszélnem, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország az egyetemes biztonság biztosítása érdekében tett. Ez mindenki előtt jól ismert. Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. A Szovjetunió lépései az általunk előterjesztett általános és teljes leszerelési program, valamint az Egyesült Államokban tett látogatásom, Eisenho- werrcl, az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszéléseim a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését eredményezték. Ez azonban csak a kezdet. Sok még az olyan erő, amely minden eszközzel megkísérli megállítani a nemzetközi feszültség kezdeti enyhülését és fenntartani a hidegháborús hadi- állapotot.

— A burzsoá sajtóban nem kevés koholmány jelenik meg külpolitikánkról. Egyesek azt ál. lítják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország azért híve minden kérdés békés megoldásának és azért javasol általános leszerelést, mert gyenge és fél a kapitalista világ katonai őreiétől. Mások azt hangoztatják, hogy a mi békeharcunk sem nem több, sem nem kevesebb, mint manőver, taktikai fogás, hogy valójában fegyveres erővel akarjuk az egész világon elterjeszteni a szocialista rendet. Az imperialisták olymódon igyekeznek befeketíteni béke- szerető külpolitikánkat, hogy különböző koholmányokban titkos indítékokat és célkitűzéseket tulajdonítanak c politikának.

böző mértékben mindegyik párt átélte ezt a lázas állapotot, de a láz után szervezetünk még erősebb lett és még magabiztosabban haladunk a Marx, Engels, Lenin-mutatta úton, megyünk előre, a kommunista társadalom felépítése felé. (Lelkes, nagy taps).

mozgalom legtöbb, mellőzhetetlen törvényét.

— A szocialista rendszer nagy előnyeinek ésszerű felhasználásával, a szocialista világtábor sokoldalú erősítésével következetesen, alkotó szellemben kell megvalósítanunk a S7'_^ializmus és a kommunizmus építéséről szóló lenini tanítást, a leninizmus mestereinek kell lennünk, nem szabad lemaradni és nem szabad előrefutni, hogy egy hasonlattal éljek: egymáshoz kell igazítanunk óránkat. Ha egyik vagy másik ország vezetősége elbizakodik, ez csak az ellenség malmára hajthatja a vizet. Ebben az esetben maguk a szocialista országok, maga az a vezetőség fog segíteni ellenségeinknek a szocializmus ellen, a kommunizmus ellen folytatott harcában. Ezt pedig nem engedhetjük meg.

— A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és valamennyi szocialista ország szocialista épí— A bebizonyithutat'ant azonban nem lehet bebizonyítani Nekünk nem kell titkolnunk céljainkat. Ezekről a kommunisták már több mint száz évvel ezelőtt nyiltan beszéltek a híres Kommunista Kiáltványban.

— Mi, kommunisták, soha nem titkoltuk és nem titkoljuk, hogy olyan társadalmi berendezkedés meggyőződeses hívei és aktív harcosai vagyunk, amelyben egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másikat, egyik "ép nem nyomhat el másikat, ahol mind.cn ember cs minden nép számára biztosítva van a szabadság cs a boldogság. Éppen ezért a kommunisták a háború legkövetkezetesebb ellenségei.

— A szocialista országoknak semmiféle indító okuk nincs háborúk ki robbantására, arra, hogy eszméiket fegyveres erővel terjesszék. Békés együttélési politikánk világos cs érthető. A békés együttélésért, a tartós és szilárd békéért folytatott harcunk szét- téphetetlenül összefügg a szocializmus nagy vívmányainak védelmével.

— Mi azt akartuk, és azt akarjuk, hogy az államok egymás közötti viszonyában jelentkező összes vitás, vagy megoldatlan kérdéseket békés úton, tárgyalások útján rendezzék. Olyan utakat kerestünk és keresünk továbbra is, amelyek a vitás kérdések megoldása vonatkozásában elfogadhatóak mind a kapitalista, mind a szocialista államok számára, hogy megakadályozzuk a háború kitörését.

Természetesen azonban

soha nem engedünk eszméinken alapuló elveinkből. Kérlelhetetlenül harcolunk cs fegunk harcolni a marxista- leninista ideológiáért, a kommunizmus maga .rendű eszményeinek diadaláért.

(Nagy taps.)

•— P" ínségeink *z u. n, komtésének . tapasztalatai arra tanítanak, hogy

eredményeink annál nagyobbak és annál szilárdabbak, minél aktívabbak a dolgom tömegek, minél teljesebben figyelembe veszik alapvető létérdekeiket, minél nagyobb érvényesülési lehetőség nyílik a nép alkotó kezdeményező készsége előtt.

A szocialista országok terv- gazdálkodása kölcsönös segítése és a gazdasági építés gyakorlati tapasztalatainak kicserélése meggyorsítja előrehaladásunkat a nagy cél felé. A szocialista gazdasági élet fellendítése szempontjából óriási jelentőségű az anyagi érdekeltség lenini elve. A leninizmus azt tanítja és a szocialista építés gyakorlata megerősíti. hogy a dolgozóknak munkájuk eredményeihez fűződő anyagi érdekeltsége nélkül nem lehet felemelni az o<rszág termelőerőit, szocialista gazdaságot teremteni és elvezetni az em_ berek tízmillióit a kommunizmushoz.

— Az önök pártja Központi Bizottságának beszámolója meghatározza a" fő feladatokat az ország szocialista gazdaságának fejlesztésében, kijelöli a népgazdasági tervek sikeres teljesítésének, a népjólét további fokozásának útjait.

— Őszinte szívvel kívánjuk az önök pártjának, az egész magyar népnek, hogy arasson éjibb győzelmeket a Magyar Népköz- társaság történelmi feladatának, megoldásában, a szocializmus építésének befejezésében. (Nagy taps.)

munista veszélyről rikácsolnak, De mutassanak nekünk az égés' földkerekségen akárcsak egy kommunistát is, aki háborúra uszított volna, amint ezt nyugaton mértéktelenül harciaskedvü tábornokok, sőt államférfiak teszik, akik azt sürgetik, hogy zuhogjon a Szovjetunióra és a szocialista tábor többi országára az atom- és hidrogénfegyverek ha- lálthczó terhe. Egyetlen kommunista párt, — ha valóban kommu. nista párt — soha és sehol nem jelentett és nem jelenthetett ki olyasmit hogy célját háborúk ki- robbantása útján szándékozik elérni.

— A nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egyik legfontosabb feladatának tekinti a harcot a tartós és szilárd békéért. A kommunista pártok a békéért küzdő összes haladó erők élcsapatában haladnak.

— Minden nép békét akar, harcol a békéért. A békemozgalom ma nagy erő, korunk legátfogóbb, legnagyobb tömegeket egyesítő mozgalma, amely politikai nézetektől és meggyőződéstől függetlenül az emberek százmillióit tömöríti soraiban. Felbecsülhetetlen e mozgalom jelentősége és szerepe. Az imperialista reakció, amely megrémült a békemozgalom növekedése láttán, minden eszközzel csökkenteni igyekszik a mozgalom erejét. Az imperializmus ügynöksége e célból a legkülönbözőbb fogásokhoz folyamodik. Igyekszik a pesszimizmusnak és a békeharc kilátástalanságának hangulatát beoltani a tömegekbe,

— Felteszik például azt a kérdést, hogy milyen szerepet játsz- hanak a kapitalista országok nép. tömegei a békeharcban, ha ezekben az országokban nem a népek döntenek a háború és béke kérdésében, hanem a kizsákmányoló osztályok érdekeit képviselő kormányok? Természetesen helytelen dolog lenne tagadni, hogy a reakciós erők a népek akarata ellenére kirobbanthatnak és nem egyszer ki is robbantottak már

(Folytatás a 3. oldalon.)

Fontos következtetések a szocializmus építése időszakának osztály harcára a magyar ellenforradalmi lázadás tanulságaiból

Korunk legfontosabb és legégetőbb kérdése a tartás és szilárd béke megteremtése a holdon

2

IV. S*. Hruscsov beszéde a IBI. pártkongresszuson