Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-19 / 274. szám

Ä2 állami gazdaság segíti , a szövetkezetét • « Öntudaton alapszik a tanulás A mátészalkai £alka Máté Termelőszövetkezet földjén Nagy Sándor, a szálkái állami gazdaság traktorosa járva silózó géppeí vágja le, összeaprítja és szórja szét a szecs­kázott «zárat, bogy az alászántásra kerüljön. E munka nagy segítséget jelent a termelőszövetkezetnek. (Foto: Hammel) A i utóbbi hónapokban egy- ■ * re gyakrabban '.ehet ta­lálkozni olyan emberekké'., akiit hosszú évek óta csak a közel­múltban értették meg igazán:', tanulás nélkül nem jutnak cél- - hoz. A szaktudományok, a filo- ’ ?ófia. a pohtikai gazdaságtan, az agronómia, a csillagászat vagy az időszerű politikai ese­mények, kérdések tanulmányo­zása, mind hozzájárul a látó­kör szélesítéséhez, az ismere­tek gyarapításához, a minden­napi munka során felszínre kerülő egyre bonyolultabb kér­dések jó megoldásához. Bár még ma is vannak olyanok, akik azt mondják: „Kapálás­hoz nem kell tudomány.” Hogy • ez mennyire nem igaz, azt — többek között — azzal is lehet jegyre többen megértik, hogy ma életszükséglet a tanulás. Ez az öntudatra épülő tanulási vágy eljutott a legel­dugottabb falvakba, a tanya- világba is. Ezrével forgatnak könyvet ezüstkalászos tanfolya­mokon, különböző partoktatási formákon, esti, levelező oktatás révén. A jékei kommunisták is ezt tették. Legfontosabbnak tar­tották: megtanulni beszélni a pártonkívüliek nyelvén, igazod­ni szokásaikhoz. Nem mindegy, hogyan, milyen hangnemben beszélnek az emberekkel. Egyik ember — hiányos ismeretei miatt — parancsolóan akarja rákényszeríteni nézeteit a má­sikra. Mások „hajlékonyabbak”, ha kell, engedményeket is tesz­nek az általuk kitűzött cél el­Marika, István gazda és monsieur Gaston Ügy úszOc ■ repü­lőgép a levegőben, mint a hattyú a ta- Von. Alig érezrö bic- eenését, ahogy elhúz a kás skatuly •csopor­toka • tanyák, falvak IjeBett. Tiszta az idő, ÍJ8I látni a szántóföl­dek fekete szalagját, k aSMeDő kockákat, patakok, öntözőár­ikok ezüst csíkjait A pesti járat Sza- toáea felé közeledik. Bgy kis goSke, ara­E a apróság tapsi­örömében anyu- ölében} — Anyuci, anyuci, csak! —- s apró ujjacskájával az ab­lakot bökdösi. A repülőgép másik oldaláról egy fehér- bajszú bácsi hajlik Marikához: — Hol voltál, ara­nyos? — Nagyapónál Bu­dapesten.És a bá­csi? — Az unokámnál, csillagom. S István gazda Nyírtelekről öntuda­tosan ereszkedik a helyére. Hátuk mögött egy elegáns férfi nagy francia újságot bön­gész. Monsieur Gas­ton ő, üzletember, aki egy francia cég megbízásából utazik Debrecenbe üzletet kötni. Úszik a gép Mari­kával, István gazdá­val és monsieur Gas- tonnal. Szárnya ha­sítja az eget, s az utasok olyan egyked­vűen ülnek a helyü­kön, mintha a kis Marikák és a ráncos, öreg István gazdák mindig együtt repül­tek volna a monsieur Gastonokkal... gy■ ». óv­bizonyítani, hogy korszerű, a legújabb technikai eljárásokkal előállított kultivátort csak szak­képzett traktoros kezelhet ered­ményesen a növényápolás ide­jén. Ha egy dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag nem tudja, hogy a növényápolást nemcsak azért kell végeznie, mert ezzel megszabadítjuk a veteményt a gyomtól, hanem azért is, mert porhanyósítjuk a talajt, ezáltal több csapadé­kot tárol a föld és elősegítjük a növények gyökérzetének fej­lődését, ha hiányosak ismere­teik a legegyszerűbb termelé­si eljárásokról, a növényápo­lást csak szokásból végzik. De ha a növényápolás céljával, je­lentőségével megismerkednek, nagyobb eredménnyel végezhe­tik munkájukat. Az egyeztető bizottságok és a munkafegyelem A munkafegyelem meg­torlásához mis érdek fűződik I* tőkés, to mto • szocialista társadalomban. Előbbiben a vállalat tulajdonosának érdekét szolgálja, míg utóbbiban a ter- 'melékenység fokozására, a dol­gozók életszínvonalának emelé­sére van döntő hatása; tehát az egész társadalom érdekét szol­gálja. A dolgozók és a társada­lom érdeke azonos, ezért min­dén munkaképes polgárnak „kö­telessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgoz­zék” — mondja alkotmányunk. Ebből következik, hogy minden fegyelemsértés a termelékeny­séget veszélyezteti, a társada­lom érdekét sérti. Azt a fegyelemsértést, amely a társadalom érdekei ellen .vét, munkakönyvünk fegyelmi vét­séggé minősíti, s fegyelmi bün­tetést helyez kilátásba. E fe­gyelmi büntetés kiszabása íe- jgyelmi eljárással történik. Az 'eljárás során, elháríthatatlan akadály esetét kivéve, a dolgo­zót meg kell hallgatni a fegyel­mi büntetés kiszabása előtt és módo.t kell adni arra, hogy vé­dekezését előterjessze. Alaposan meg kell vizsgálni az összes kö­rülményt, mert csak ezek figye­lembevétele esetén lehet meg­felelő fegyelmi büntetést aikai- maZni. Ez a jog a vállalaton belül az igazgatót illeti, mint elsőfo­kú fegyelmi hatóságot. A fegyelmi határozatot és an­nak indoklását a dolgozóval írásban kell közölni. E közlés­nek tartalmaznia kell tehát an­nak a tevékenységnek, vagy magatartásnak ismertetését, ami a fegyelmi vétséget képezi, s meg kell indokolni, hogy miért az alkalmazott fegyelmi büntetést Tartotta szükségesnek a fegyelmi hatóság. A vezető állású dolgozók ki­vételével a fegyelmi határozat ellen a vállalati egyeztető bi­zottsághoz lehet fellebezéssel élni, a határozat kézbesítésé­től számított 8 napon belül. Vállalati egyeztető bi­zottság határozata ellen további fellebbezésnek nincsen helye. A két legsúlyosabb fegyelmi bün­tetés alkalmazása esetén — azonnali hatályú elbocsátás és áthelyezés alacsonyabb munka­körbe — keresettel lehet fordul­ni a járásbírósághoz, a fegyelmi határozat hatályon kívül helye­zése végett. — A TEB-hez tehát nincsen fellebbezési lehetőség, fegyelmi ügyekben a TEB nem járhat el. — Énnek ellenére több esetben a vállalati egyeztető bi­zottságok határozatai arra hív­ják fel a dolgozók figyelmét, hogy a TEB-hez fordulhatnak további' fellebbezéssel. Ilyen in­tézkedés alaptalanul hosszab­bítja meg a fegyelmi eljárást, s felesleges munkát ad a TEB- nek. Alacsonyabb munkakörbe áthelyezés és azonnali hatályú elbocsátás esetén arra hívják fel az egyeztető bizottságok a dol­gozók figyelmét, hogy a járásbí­rósághoz fordulhatnak kereset­tel. Az egyeztető bizottság felada­ta a felülviasgálat, tehat ismé­telt megállapítása annak, hogy a dolgozó követett-e el fegyelmi vétséget, s ha igen. az alkalma­zott fegyelmi büntetés megfele­lő-e, arányban áll-e a fegyelmi vétség- súlyával? Ha tehát sú­lyosnak találja az alkalmazott büntetést, enyhébbet alkalmaz­hat. Nem hozhat azonban pél­dául olyan határozatot, hogy az azonnali hatályú elbocsátást helybenhagyja, e elrendeli „hoz­zájárulással kilépett” bejegyzés eszközlését a dolgozók munka­könyvébe. Ilyen hatásköre az egyeztető bizottságnak nincsen. A bírósághoz történő ke­reset benyújtása a fegyelmi ha­tározat végrehajtását nem aka­dályozza. A dolgozó munkavi­szonya tehát megszűnik. A vál­lalati egyeztető bizottság lé­nyegében végső fokon dönt, et­től függ — azonnali hatályú el­bocsátás esetén — a dolgozó munkaviszonya. Ezért foko­zott felelősség hárul a bizott­ságra a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazása esetén. — Indokolatlan elbocsátás nem­csak súlyos hátrányt jelent a dolgozó részére, hanem a nép­gazdaságnak is kárt okoz, mert az átlagkereset megtérítésével el nem végzett munkáért kell munkabért fizetni. Káros az olyan szemlélet, hogy majd a bíróság úgyis hatályon kívül helyezi a fegyelmi határozatot, ezért az igazgatóval szemben „kedvező légkör” biztosítása miatt nem hoz az egyeztető bi­zottság megfelelő határozatot. Ahol viszont a legsúlyosabb büntetés. kiszabása indokéit, azt helyben kell hagyni. A munkafegyelem kérdésében tehát az egyeztető bizottságnak is komóly cs felelősségteljes sze­repe van. l>r. Varga András ügyész, érése érdekében. Legtöbben azonban alaposan felvértezve az igazság, a valóság fegyveré­vel, vitatkoznak munkatársaik­kal a jövőről. S amikor Jókén eljutottak odáig a téeszbeli kommunisták, hogy az egész községben elismerően nyilatkoz­tak munkájukról, viselkedésük­ről, a szövetkezet egyre felfelé ívelő gazdálkodásáról, éppen most, a legnagyobb feladatok előtt álltak meg a tanulásban. „Sok dolgom van, nem lehetek propagandista” — vélekedett Mező István elvtárs, a szövet­kezet pártszervezetének titká­ra. „Én nem tartom magam képesnek oktatás vezetésére” — szólt Babincsák József elvtárs, a tanácselnök. „Tőlem vannak rátermettebbek” — folytatta Klémencz János elvtárs, a téesz agronómusa. Záporoztak a ki­fogások, hivatkoztak elfoglalt­ságra, felkészületlenségre stb. Csak arról nem szóltak: med­dig tudnak tanulás nélkül ered­ményesen vezetni? Vf életlenül találkoztam Presz- ner Gábor bácsival. Pár- tonkívüli. Jóval túl van már a hatvan esztendőn. Kiálló arc­csontjai, kezét behálózó vastag inai, hajlott háta igazolja: so­kat dolgozott. (Mint később megtudtam, cseléd, volt.) Más­fél évtizede önálló. Négy hol­dat kapott s azon gazdálkodik. Csillogó szemekkel beszélt fiá­ról, aki az egyik állami gazda­ság igazgatója, és saját gépko­csija van. Ismeri a fia által ve­zetett Bács megyei gazdaságot, a főbb terméseredményeket, az ottani fontosabb nagyüzemi el­járásokat. Saját községe, a jé­kei Szabad Föld Tsz-ről azon­ban vajmi keveset tud. Még csak azt sem, hogy mennyivel fizetnek — előreláthatólag — egy munkaegységet. Csak any- nyit mondott: „Megvannak, dol­goznak”. Hogy milyen a téesz- elnök? „Ök tudják. Engem nem érdekel” — válaszolta. Ismerem Juhász Imre, a falu legjobb gazdájának terméseredményeit. Búzából 19 mázsát termelt hol­danként. Sok jószága, szép gyü­mölcsöse, sokat termő szőlője van. Azt mondja: „Engem nem hagynak el a közösbeliek”. Ezt a két gazdát azért említettem, hogy bizonyítsam: tanulás nél­kül nem képesek megcáfolni állításaikat, nem lehet megis­440 000 forint haszon A tiszavasvári „Lenin” Terme­lőszövetkezet hizlaló halastavából az idén a tervezett 230 mázsá­val szemben mintegy háromszáz- kilcncven mázsa halat fogtak ki, ami összesen halszáznegyvenezer forint tiszta nyereség. mertetnj a nagyüzemi gazdáik»* dást, az eredményeket. Ahhoz, hogy Preszner Gábor bácsi, — aki egyébként az alap­vető kérdésekben egyetért a párt célkitűzéseivel •— eljusson a szövetkezeti gazdálkodásig, szükséges, hogy a Szabad Föld Tsz kommunistái a tanulás ré­vén felismerjék: el kell juttat­ni a párt szavait, a célkitűzé­seket az idős gazdához is. Min­denkihez. S ha ezt megértik# ennek szükségességét felismer rik, egy lépéssel előbbre jut­nak. Ez azonban még nem min­den. Tudniuk kell, hogy a téesz- ben elért átlageredményeket hogyan állítsák szembe a falu legjobb gazdája. Juhasz Imre középparaszt által termelt hol­danként! 19 mázsás búzával. Amíg ez az egy gazda 19 má­zsa búzát termelt ugyan egy holdon, addig a többiek, a fa­lubeliek átlagban csak 10 má­zsát, a szövetkezetiek pedig 14,3 mázsát. S ez utóbbi szám többet jelent a jékeiek fel—i emelkedésében, mint a Juhász Imréé. ly/feg kell tanulni a jékef1 1,1 kommunistáknak': becsü­letes munkájuk mellett kitartó* türelmes agitációv.al kell elő­segíteni a szövetkezeti gondolat­tól ma még idegenkedőket ab­ban, hegy közelebb kerüljenek a helybeli téeszhez. Csak tanu­lással lehet eredményesen be­szélni arról, hogy a tervezett 37 forint helyett 55 forinttal fizetnek minden munkaegysé­get zárszámadáskor. Ha csak annyit mondanak, hogy 55 fo­rintot ér egy munkaegység, ez kevés. Beszélni kell arról Is, hogyan érték el az emelkedést? Erről viszont csak akkor be­szélhetnek eredményesen, ha megismerkednek a szövetkezeti gazdálkodás szükségességéről* előnyeiről, magasabbrend őségé­ről szóló kérdésekkel, a kom­munisták szerepével, feladatai­val, az egyénileg dolgozó pa­rasztok megnyerésének jelentő­ségéről. Ezeket a kérdéseket meg lehet vitatni az „Időszerű kérdések” tanfolyamán, amit ugyan szerelnének megvalósíta­ni a faluban, téeszbelj és egyé­nileg dolgozó kommunisták egyaránt, de azt még nem vál- lalta senki, hogy vezesse a fog­lalkozásokat. Ne azért szervez­zenek oktatást, hogy legyen mit jelenteni a felsőbb párt-. szerveknek. Ne azért . tanulja- . nak, hogy községükben is le­gyen valamilyen tanfolyam* hogy „megszabaduljanak a já­rási pártbizottság bírálataitól”, hanem azért, ht^gy terjedjen a tudás, minél több embert ne­velhessenek, emelhessenek ki. az érdektelenségből, a közöm-j bösségből. Ezt várják tőlük » pártonkívüliek, akik egykor jo­gosan vonják majd felelősségre a kommunistákat: „Miért kés­lekedtetek a jó szóval?” Shogy minden jékei családhoz eljus-»; son a párt szava, a kommunis­ták akarata,' tanulniuk kell. Csak így lehet a terveket való­ra váltani, az egész közésg ja­vára munkálkodni. Nagy Tibor Nagykálló és Kállósemjén első a uagykállói járásban A pártkongresszus tiszteletére indított kongresszusi munka ver­senyben a nagykállói járás terü­letén a legjobb eredményt fel­mutató termelőszövetkezet a nagykállói „Dózsa.” és „Zöld Me­ző”, valamint a kállósemjéni „Új Élet” Tsz, o •to*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom