Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-18 / 273. szám
Húszmillió forinttal emelkedett az idén megyénk Uikarékbeiét-állomónyu A llnrnfinx iXcpfronl érdc.nie — älänr takarékos ember van a ti> egy ében ? — ,,Mi!Eíoiiioé' iskolai tágulok i van számvetésként voliunk ki- ! váncsisk a? idei' eredményre. — >i unka társunk Nemes Gyula elv- larsai. a?, OTP megyei takarékosság! szervezőjét kei este fel. S’áSfor’iuiás ok fóirrrhrti riyet- íme egy gyors kimutatás, amely a hihetetlennek tűnő eredményt igazolja. 1 Év elején 51 millió 200 ezer forint volt a betétkönyvekben, és háromnegyedév alatt, ez a szám a G5 millió 300 ezret érte el. A segítség révén viszont a IV. negyedév első felében összesen 71 millió 700 ezer forintot számlálták a fiókok. így másfél hónappal az év vége előtt — írd és mondd — húszmillió forinttal nőtt a megye lakosságának takarékbetét-állománya. Mindenekelőtt azt tuutuk meg hogy a-hífcrir.adik .negyedév vegén a megyék közötti, verse nyoen Szabói es-Szatmár a sereghajtó volt. Ám valóságos páUoiduh.s következett ezután. A Hazafias Népfront megyei bizottsága tel- ajanlotta segítségét, hogy a megye lakosságánál kintlévo, elfekvő pénzkészletet — a kisemberek, javára — biztosabb, és okosabb helyre, a Takarékpénztárhoz igyekszik elhelyeztetni. Ez a fáradozás ritka sikerrel Járt. Az emberek hallgattak a jó szóra felismerték a takarékosság elérni. nagyobb kiadásokra eddi. több, mint másfélezer KST-.a. kapóit segélyt, — s ez az össze t;eri az egymillió forintot. Az évvég! összes tésker eddi, páratlan eredményt szeretnéne. felmutatni az OTP megyei dolgozói. Hiszen még majdcsak másfél hónap van hatra, és lehetőség nyílik az éves terv jelentőt túlteljesítésére. A következő idők ben a termelőszövetkezeteket keresik fel a takarékpénztáriak,. s már a zárszámadást előkészítő közgyűlésen ismertetni fogják a takarékosság sok-sok előnyét., hogy azokban osztozzanak a közösben dolgozó emberek is. — gy&l — Egy darab — Szabolcs aranyából! A közelmúltban nagysikerű Nyíregyházán, almakiallitast rendeztek (Foto: Hammel) JÓ szóval „családlátogatáson4* Az OTP. munkatársai fáradtságot nem' ismerve végezték a takarékosságra nevelés szép feladatát, Egy „szabolcsi” specialitás ez idő alatt különösen szép sikert eredményezett: Felkeresték a családokat s az őszi értékesítésekből roármazó nagyobb meny- nviségú pénzösszeget biztonságos, kamatozó helyre, — betétkönyvbe tétették a dolgozókkal. Nagy- kálloban például egy nap alatt 14 új bcíétkönyvtulajdoncs összesen 48 ezer forintot helyezett el a lakosság bankjában. Szépen alakul a takarékoskodók létszáma is: ez idő szerint. 36 ezer 288 betétkönyvtulajdonost tartanak nyilván. (Nem kis dolog ez, ha feltételezzük, hogy májdesak env. nyi családot érint a takarékoskodás!) örvendetes, hogy az ifjabb ge- nei'áció, az iskolások is szépén szorgalmazzák . a takarékoskodást. Ma már. az egymillió forinthoz. közeledik az az összeg amit bélyegként raktak félre r diákok megyénkben. Mi a helrzct a KSI mozgalomban? A takarékoskodás másik formája, a KST is, egyre szélesebb kört! a megyében. Jelenleg 112 segítő takarékpénztár van nálunk, s a közel 10 ezer tag havonta 600 ezer forintot ad össze. Az alkaiKongresszusi versenyhónap a pályafenntartási főnökségnél Nagyobb erőre kapott * VII. pártkongresszus tiszteletére indított munka verseny a nyíregyházi pályafenntartási főnökségen. November 1-től 30-ig kongresz- szusi verseny hóna pót tartanak. Már a pótfelajánlások teljesítésén dolgoznak. A . nyíregyházi Xl. pályámét)iéri szakaszon Hangácsi József és Vaskó János előmun- kások brigádjukkal együtt a terven felül háromszáz darab eló- •♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦« »»»»«♦»»»»»♦•♦< feszített vasbetonaljat cserélnek ki. Miklós János, Dér Imre és Bezzegh Mihály vonalgondozók november ' 30-ig befejezik éves tervüket. A XVI. pályamesteri szakasz dolgozói tervükön felül 144 folyóméter hibás sínt cserélned ki. Összességében a pályafenntartási. főnökség dolgozói vállalták « második félévi él- üzern-feltötciek teljesítését. Kilenc Kónnp után A lisxadobi f j Uarcos 1 ermelössövetkeset példaju között a tiszadobi Üj Harcos Termelőszövetkezet gazdálkodása is. A Tiszadobíól hat kilométerre lévő Reje tanyán február második felében viaskodott az ú j a régivel. Végül is március elsején az olt élő 52 családból 50 úgy döntött, hogy közösen gazdálkodnak. Nem vcllak borúlátók, de ennyire ők sem számítottak. — Az összes tagok szorgalmának köszönhetjük elsősorban eredményeinket — mondja első érvként Tamás István tsz-elnök. Még azt sem tudtuk pontosan március első napjaiban, hogy hány hold lesz a. dohányunk, de a tagság már rakta a melegágyat. — És a gépek? — Sajnos, a szétszórt parcellákon nem sokat tudtak segítem, csak most, az őszi vetésben, de műtrágyát a 422 hold szántóföldünkre 450 mázsát használtunk fel. — Hogyan hálálta meg a föld a műtrágyát? •yel jár. ö lóik ose» dolgozik a (alu kulturális fejlődése, a fiatalok nevelése érdekében, s úgy látja, ott * helye a kommunisták között, A másik Igen fontos dolog most. hpgv a termelőszövetkezetekben foglalkozzanak fontosságához mérten a nők problémájával, .Itt minden lehetőség és alap megvan erre. Segít ebben a községi párt-alapszervezet is a léesz- pártszervezeteknek, csak arra van szükség, hogy a szövetkezeti kommunisták nagyobb gonddal és céltudattal foglalkozzanak a nőkkel. Különösen a Rákóczi Tsz-ben jó a léhető- ség, h szeri több. mint harminc lány és asszony tagja van. akik között olyan kiváló tagok vannak, mint keres Gyuláné Imecz Sándorod, Fecskő Emma KISZ- titkáré Budin Erzsébet, Nagy Ida stb. Cs-'ür az asszonyokkal szemben meglevő „férjük sem párttag’’-szcrilé’etet kell megszüntetni, ami, sajnos, a téesz egyer. vezetői részéről is inez- ryifvánul. Ezek a nők la emberek, -egyenjogúak férjeikkel, a ezt kell-elsősorban figyelembe venni. Helyesen cselekedett a községi párt-alapszervezet vezetőségei, amikor a pel.tikaí oktatás szervezésekor több pártonkívüli nővel és .asszonnyal beszélgetett. Most négy ily er. asszony és lány tagja, van aj szemináriumnak. Így kerülnek'közelebb a marxiz- mus-leninizmus elvéhez, a párthoz. s ezt kell biztosítani, nem pedig azt hangoztatni, amit a Rákóczi Tsz-ben: „vári több jól dolgozó asszony, de nem áll any- nyira közel hozzánk’’. Maguktól nem is fognak eljutni a párt kapujáig. El kell vezetni őket odáig, segíteni, tanítani, nevelni kell valamennyit. S ha erre szükség van, akkor a nők körében ugyancsak, hiszen a más elveket valló férfiakkal szemben is meg kell küzdeni a kommunistáknak. Ebben sok tennivaló hárulna viszont a nőtanácsra. Sajnos, ez csak papíron létezik, de a valóságban nem. Ped'g itt is a nőtanácsnak kellene annak a bázisnak lennie, amelyik a párt szavát közvetítve, hintve az asz- szonyok körében, közelebb hozza a nőket a párthoz. Ennek életrehivása sürgős, halaszthatatlan feladat. Nélküte nehéz előrejutni. Hiszen vannak olyan problémák is. amelyek megoldását elsősorban a TióUgHCStól várják a falu asszony,;;-, Különösen a dolgozó parasatfaszo- nyok panaszkodnak: ..Mikor lesz befejezve az óvoda? Társa -• dami munkában is szívesen részt vennénk, ha a nőtanács szervezné.” Nem egy asszonynak van olyan panasza, mint — Búzából például hét mázsát terveztünk és 10 lett, kukoricából húszat és huszonnyolcat takarítottunk be. A borsónk kiváló volt, 18 mázsát csépeltünk minden holdról. Háromszázhatvan forintjával adtuk mázsáját és munkaegység alig ment rá. — A szétszórt parcellákon lehetett valami nagyüzemi módszert alkalmazni? — Nem sokat, de már az elmondottakon túl is sok előnyünk volt. Ha valahol négy hold cukorrépának, vagy dohánynak való volt, akkor abba az került. A szakszerű dohány palántanevelés, az egyöntetű vetőmag és még egy sor dolog volt, ami már így is előnyünkre vált. Nem is beszélve arról, hogy a legjobb termelők elgondolása szerint termett minden föld. Dohánybó.l például 12 mázsa holdanként. Sok építkezés — Más területen is ilyen szép eredményeket értek el mint a növénytermelésben ? — Az építkezésben még jobban túlteljesítettük tervünket. Százötven juhra számítottunk és négyszázat vettünk, így építeni kellett egy ötszázas juhhodályt. Épült egy kovácsműhely, borjúistálló, 5 fiókos dohánypsjta: ez mind saját erőből. Csak a bedolgozott anyag 116 000 forint értékű., November hetedikén lett kész a kul- túrházunk, ami egy 33 méteres épület; két irodahelyiség is van benne. Ezt állami támogatással építettük, de a munkaerőt mi adtuk. Egész évben érezték az idősebb testvér, a helybeli Táncsics Tsz támogatását. Különösen sokat jelentett számukra, hogy az építő- brigád szakembereket adott a fiatal szövetkezet segítésére. TaSz. K.-nénak. „Mit tegyek, ha nem enged még a moziba sem a férjem?” S ezekre a problémákra a nölanácstól várják a választ, a kommunista nőktől pedig a segítséget. Kezdeti lépések már történtek, hogy a szülői munkaközösségen keresztül közelebb jutnak a dologhoz s megalakítják a nőtanácsot. S, hogy erre szükség van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a falun élők körében még mindig ez a hang járja: „Törődjön az asszony a családdal. Maradjon a fakanálnál”. S bizony, ezt az asszonyok többsége így is könyveli el. A szülői értekezleteken szinte mindig csak az anyák jelennek meg. Rendezvényeken pedig alig látni asszonyt, j E ferde felfogások ellen a nőtá- j nács küzdhet, — az asszonyokkal együtt, — a kommunista asszonyokkal az élen. Ha a nyírkálai kommunisták fhind a három pártszervezetben Trntcsságanak megfelelően kezelik a női egyenjogúság problémáját, s nemcsak vallják az et- ve’, hanem tevékenykednek is annak érvényesítése érdekében, akkor dolgoznak helyesen, célravezetőén. De ezt csak a kommunista és a pártonkívüli asz- s,.nívókkal együtt tudják elérni, küzdve minden téves, a nő- I ' nézet, szemlélet elien, Farkas Kálmán vasszal vetóburgonyál kaptak. Ila valamilyen gép kellett, azzal sem fukarkodtak a Táncsics tagjai. Jó less a részesedés Mindezek után vajon milyen a tagok részesedése és mit adlak az államnak? Ezzel a felelettel sem kellett szégyenkeznie a szövetkezet elnökének. — Áruértékesítési tervünk — mint új szövetkezetnek — csupán 342 ezer forint volt. Már eddig 540 ezernél tartunk. Terven felül hizlaltunk 15 daratj szarvasmarhát és 32 darab hízót. Kenyérgabonát és takarmányt nem munkaegységre adtunk — n kukorica kivételével, —' hanem szükségletre. Kenyérgabonát például minden családtagra 3 mázsát osztottunk ki, hogy legyen bőven, de maradjon a közösben is. Takarmányt is családonként osztottunk 12 mázsát, így a tervezett 700 mázsa helyett 14Ó0 mázsa maradt. a közösben. Á kukoricát munkaegységre adtuk ki, de először bőven bent hagytuk a közös állomány számára | szükségeset és a felmaradót osztottuk ki. — Meglesz-e a tervezett . , 5« forintos munkaegység? — A tizennégyhónapos estten- dő és a terven felül vállalt hizlalás, a nagymérvű építkezés mind hozzájárul a muoksgyseg szaporításához. Tervünkben 16 ezer 700 munkaegység szerepelt és húszezer körül lesz az év végére. Egy bizonyos — mivel a terveinket túlteljesítettük .—■ . áz egy tagra eső részesedé# tóbö lesz, mint a tavaszon terveztük. Jelenleg úgy látjuk, hogy az"50 forintnak nem sok híja lesz. A természetbeniek és a készpénz- előleg már olyan 30 formt körüli összeget tesznek ki. Csupán a cukorjárandóság 48 és fél deka munkegységenként, ami pénzre átszámítva 5 forintot tesz Jet, Nem egy olyan tagunk van, mint Német József, aki negyedmagával hazaviszi a negyvenezer forint értéket a kilenc hónap at»tf w»r zett munkaegységeire. A tiszadobi Új Harcos példája azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetben már az első esztendőben is lehet szép .eredményeket. gazdagabb termest elérni, mint az egyéni parcellákon Cs. B * Az életszínvonal javuíasán-k egyik kifejezője a mindennapi ! kiadásokon, a megelhetes költse gein felül féirelet: összeg alakú lása. Év vége közeledtével, amottúsából 7 helyeit 10 máziu^ kukoricából 20 helyett 28 mássa ■ Az új termelőszövetkezetekben általában azt szokták mondani, hogy könnyű már azoknak, akik 8—10 éve dolgoznak közösen, meg van vetve a fejük alja, de nekik... első esztendő, sokféle apró parcella és így tovább. Van ebben valami igazság, de egyszer azok '.s elkezdték, és az első esztendőben is lehet szép eredményt elérni; erre sok peida van, többek ‘
