Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-17 / 272. szám
Naponta 500 pár export gyermekcipőt kéaxíti a Rakamaxi Cipész KISZ A jó kapcsolat töhh9 mint fél siker Messzire eljut a jóminő- ;*égű munka híre. — A raka- mazi Cipész KTSZ gyártmányait már nemcsak a megyében, Borsodban és Budapesten ismerik, hanem Németországban is. Harmincezer pár bundás 'gyermekcipőt készít most a ktsz az NDK-nak naponta ötszáz párat. 'Az új műhelyben sok gép seKisléta—Nyírbátor—Ömböly.. . A nyírbátori járás három legjobb termelőszövetkezete A nyírbátori járásban a párt- kongiesszu6 tiszteletére indított munkaversenyben a legkiválóbb eredményeket és ezzel az első három helyet a következő termelő- szövetkezetek érték el: a kislé- tai „Rákóczi”, a nyírbátori „Vörös Csillag” és az ömbölyi „Kossuth” termelőszövetkezet. November tizedikén, a Tisza- löki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a termelő- szövetkezetek és a járási tanács előkészület; munkálatait a zárszámadásra való felkészülés kérdésében. A végrehajtó bizottság értékelte az eddigi eredményeket és meghatározta azokat a feladatokat, melyeket haladéktalanul végre kell hajtani a tervkészí é- sek és zárszámadások időbeni végrehajtása érdekében. Az értekezleten megállapítást Nagy kedvezményben részesülnek a szerződéses termelők E hó tizenharmadikán értékelte a Saabolcs-Szcitmár Megyei Tanács az összes termeltető vállalatok képv'selőjve! egyetemben a termelési szerződéskötések eddigi eredményeit. A szerződéskötések területen lemaradás mutatkozik. Ennek megszüntetése érdekében az illetékes szervek adjanak meg minden segítséget a szerződést kötőknek. Akik megkötik a termelési tterződést. nagy kedvezményben részesülnek: műtrágyát, vetőmagot, valamint termelési előleget is biztosítanak hamukra. gíti a termelésben a munkásokat. Szalagrendszerben készül a piros és drapp színű export gyermekcipő. A kongresszusi munkaverseny eredményeként egy hónappal a határidő előtt befejezik a harmincezer pár export cipő gyártásét, lehetővé teszik, hogy karácsonyra megvásárolhassak őket az NDK-ban Miuden eke, minden gép az őszi mélyszántás sikeres elvégzéséért! A Szabolcs-Szalmár Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya azzal a kéréssel fordul a megye termelőszövetkezeteihez és az egyénileg dolgozó parasztokhoz, hogy az a lendület, melyet az elmúlt időszakban tanúsítoitak, ne csappanjon az eikövetkezendő időben sem, az őszi mélyszántás sikeres végrehajtása érdekében. Most, az őszi vetési munkálatok végén, szolgálja minden eke, minden gép az őszi mélyszántást! nyert, hogy a termelőszövetkezetek kitűzött célúkat megvalósították, jövedelmük eléri, sőt, egyes helyeken túlszárnyalja a betervezett szintet. f ÍGY MONDJUK'azt, ha va^ lakinsk mindenütt van barátja, — jó a kapcsolata. Nem elvtelen, kéz kezet mos kapcsolatokra értjük ezt, hanem őszinte, baráti viszonyra, ami egymás kölcsönös megbecsülésén, segítésén. egymás erényeinek és gyengéinek ismeretén alapul. Az ilyen ember a jég hátán is megél. — Könnyen és magabiztosan vágja a fejszét a legnagyobb fába, tudja nincs egyedül. Valahogy így van ez nagyobb méretekben is. Mai viszonyaink közepette minden eddiginél nagyobb szerep jut a jó kapcsolatnak, az ország iiá- nyítását magáravállaló élcsapat és a nyomában járó sűrű sorok viszonyának. Megelégedésünkre, — ámbár nem megnyugvásunkra — ez a viszony az utóbbi időben egyre jobban izmosodik. Közéletünk mozgásban lévő levegője naponta fodrozza a még esetleges álló vizeket, s immár alig akad zug.ahol ne lenne friss és eleven a tömegek és a párt kapcsolata. Naponként fejlődik, és kap tartalmat ez a kapcsolat. Ápolója a kommunisták nagy többsége, akik fáradhatatlanul azon vannak, hogy e közeledés állandó és minden elfogultságtól mentes legyen. Ennek következménye, hogy Az első őszi ,,gólyák" Felcsendülnek az „Aida” hangjai: Tíz. ifjú pár vonul át a termen, a bevonulási indulóra. Néhány üdvözlő szó, s a felhangzó keringő dallamaira máris szárnyra kapnak az első nyíregyházi „gólyáit”. Az első nyitótánc, az első hallgatók, az első nyíregyházi ielsőfokú .intézetbem A zenekar játszik s a tanítóképző dísztermében szinte szállnak a „gólyák”: az ifjú pedagógus-jelöltek. Végigköröznek a termen. A zenekar tangóba csap át. Zsongó melódiák... ... Taps jelzi a nyitótánc végét. S máris együtt táncol a terem. A város diáksága, fiatalsága ismerkedik az új bállal. Újdonság számukra: „gólyabál”... S valóban, hozott is valami újat a nyíregyházi táncmulatságok történetében. Üj színfoltot. Valahogy többet. vártak ettől az összejöveteltől, mint a diákbáloktól. Nem csalódtak. . Nő a hangulat. A szünetekben megtelik a dohányzó, a társalgó, és gazdára találnak a büfé legkülönbözőbb édességei. Málna és fekete frissíti a táncosokat. Vidám, szinte családias együttlét jellemzi az estet. Most ismerkedtek össze a fiatalok, s a „gólyák’’ — az elsőéves hallgatók — máris barátságot kötöttek a várossal. A folyosókon kart- karba ültve sétálnak. .. a társalgó hangszórójában felhangzik: „Zsákba macska minden nő...” Üjra megtelik a táncterem... Boldog, mosolygós szülői tekintetek kísérik a párokat: „... Milyen szépen mulatnak a gyerekek... Boldogok!... Szépen táncolnak. Ha minden bál ilyen lenne...!” S a zenekar fáradhatatlanul játszik. Észrevétlenül telik az idő. A zene szárnyán száguldanak a percek... Hajnali három. Végétért a nyíregyházi „gólyák” első bálja. Jól szórakoztak. . A vendégek is, a vendéglátók is. Elérték, ami,t akartak: jól sikerült az első „repülés”. .. Csallány Géza Megvitatták a soron következő feladatokat a tiszalöki járásban MÍG megy a vonat... t jár Szálkán megtelt a fülke. Gyorsan előkerültek a dóz- nik, indulásra vágni lehetett a szürkés füstöt. Aztán a szokott zötyögésscl együtt elindult a szó is, majd serkenőül körbejárt a kis demizson. Mozogtak az ádám- j csutkák, a nagy szívásoktól fel- [ frissültek a parazsak a cigaret- ! tavégeken. Vasárnap estére munkába igyekeztek vissza az emberek. EgySzálig idénymunkások, a föld- \ tői mentek el útépítésre félidő- ! re, valahova Miskolc környékére. I Nötáztak is egyet, halkan — | „Kém mindenki lump csavargó aki betért a kocsmába inni” — még az egyik előrehajolva mondta a dal végén: — Na, húzzuk még meg utoljára azt a bütyköst. A többiek rábámultak, és a homlokokon gyúródó ráncok j megannyi kérdőiéit sejtetek, azért is inkább, mert az előbb szóló hangsúllyal mondta, hogy utol jár a... K — Meguntam én már az örökös csavargást... — egészítette ki az' elörehájoló. — De a tizenhat piros havonta.,, Azt csak nem tintád meg? — bökött egyet nevetve a ‘szélen- ülő, csontosarcú. — Azt nem. Csakhogy... — Bolondozol te Dani — verte le a hamut a szemben ülő micisapkás. — Honnan veszed a pénzt, ha megválsz a munkától. Sóra. paprikára; meg a három lányodnak új cipőre..? Amaz nem válaszolt rögtön, szívott a cigarettából aztán még egyet, s ahogy bakancsa alá dobta a csikket, kicsit széttárta a kezét: — Pedig e má’ így van. Leköszönök elsején Örökké nem hallgathatom az asszony kirohanásait. Meg a kisebbik lányom, a Terka, mindig sir, ha indulok hazulról. Üj dózni jár körbe, valósággal okádják a többiek a füstöt. — Deháí a brigád. Arra nem gondolsz Dani? Ha megbom- lunk... Hallgatás. Majd a mikádós j szól hirtelen: — Kíváncsi vagyokf hogy szok- játok meg, télen pénz nélkül... — Nem kell azt megszokni sógor... __999 — Már kitárgyaltunk mindent. Pénz is lesz... — Te Dani, ne nézz hülyének bennünket. Szál szőrt a tenyérből, vagy pénzt keresni falun, egyremegy... — Az asszony is mondta, meg ti is tudhatjátok, hogy... — Csak nem...? — Még nem írtam alá, de megígértem, hogy legközelebb. Hiszen már pénzt is szoktál: osztani a közösben. Elcsodálkoznak a többié):. Aztán szinte egymás szavába vágnak, úgy vitalkozgainak. A vélemények megoszlanak, csak a csontosarcú hajtogatta, hogy most már mi lesz a brigáddal? Hiszen már harmadik- leien verik az összes többit, mod meg ez a Dani olyan dolgokat mond, hogy csavarogjon az öreg isten, meg- l.-jgy sir a kis Terka, hát ő tínja ezt az egész hóbeleváncot, minek törje a követ, jobban áll az ö kezébe a kapa, mint a csákány, most visszamegy „leszerelni”... A vonat meg csak halad, kétoldalt villanyfák futnak el, s a fonotlkorsó újra körbejár, egészen kipirosodnak az arcok... , — angyal — olyan viszony alakult ki és alakul ki mindenütt, amely csak hűséges, megártó barátokra jellemző. Ezer és ezer megnyilvánulási formájával bárki találkozik, ha nyitott szemmel jár-kél. Jelentéktelen számú ember fejében fészkel még olyan nézet, amely tompítani akarja a tömegekkel való haladást. Sokkal inkább túlsúlyban vannak a minden elhajlástól -mentes, józan ítálőképessá- gűek, akik jól tudják a tömegek hozzájárulása nélkül vajmi kevésre juthatunk előre. Nekünk pedig nemcsak a tömegek szimpla hozzájárulására van szükségünk napi életünk építésében, hanem a tömegek, az egyes emberek szívének megnyerésére is. Vagyis arra; életünk minden mozzanatában, a legkisebbtől a legnagyob- big ott legyen az embertömegek egyöntetű és határozott támogatása, biztatása. Így merít erőt, így kap kedvet az élcsapat és válik hűséges és kritikus, segítőtárssá a tömeg, a község, a járás, a megye pártonkívüli tábora. Ennek azonban elsőrangú feltétele, mindig tudatosítani a párt- szervezetek tagjai körében; miért szükséges a tömegkapcsolat, mi az értelme, célja, mit is akarunk mi a tömegekkel elérni.., 'TAPASZTALATAINK VAN- NAK arra: megyénkben is minél több egyszerű ember találja meg a Kapcsolatot a pártszervezetekkel, a kommunista emberekkel. Megnyilvánulási formája számtalan, de a lényeg ugyanaz. A tömegek viszonozzak a bizalmat és megbecsülést, ahogy feléjük a part közeledik. Látják nem egyszerűen' arról van szó, meghallgatják őket, értekeznek velük, hanem tulajdon elképzelésük, célkitűzésük ölt tostet a közös lépések nyomán. Álljon itt néhány teljesen jeientektelen példa e viszony kedvező alakulásáról. A múlt héten fiatal ünneplőruhás fiú kereste az egyik község pártszervezetének titkárát a lakásán. A fiatalember elköszönni jött, zsebében a behívóval kopogott be kipirult arccal. Eljött megszorítani a párttitkár elvtárs kezét, aki három évvel előbb jótanácsokkal látta el, eligazította nagy gondja a pálya- választás kérdésében. Nem is jött üres kézzel, újságpapírba csomagolva előkerült a féltett kincse, a frissen kiállított és aláírt szakmunkás-bizonyítvány. így már nyugodtan magáraölti az egyenruhát, teljesült a vágya. Búcsúzáskor megígérte, szabadidejében megereszt egy-egy levelet a kedves ismerősnek. Ez egy epizód a sok közül. De van olyan ’s, hogy egy tökéletesen régivágású ember a néhány dekával kevesebbet mérő kereskedőnek odavágja: dolgozzon rendesebben, mert elmegyek a párthoz. Kicsiségek, apró jelenségek, de a leg- Jényegtelenebbnél legapróbban is benne található a lényeg. Az emberek mint mindig segítő baráthoz közelednek az élcsapathoz, és ami szintén figyelemre méltó nemcsak a párt .községi, járási, vagy megyei vezetőihez, hanem a 'egegyszerűbb tagja’hoz is. COKBA TELNE csak felvil- iántani a hatalmas anyagi ős erkölcsi értéket, melyet a jó kapcsolat deleje von egybe. Idetartozna Szabó Mihály tisza- I'jki járási párttitkár naplója, mely egy-egy darab életet sűrít. Szabó elvtárshoz a legváltozatosabb dolgokkal jönnek a tiszalö- kiek, és a járásbeliek. Jönnek, mert cipész kellene egy távoli településen, jönnek, mert ferdén mér a fűszeres, elromlott az utcai közkút, nem jó a közvilágítás, iszik a férj, vagy késik a vonat: És Szabó elvtárs maga intézi a dolgozók bejelentéseit, észrevételeit, nem röstell órákig foglalkozni ilyen ügyekkel, nem rös- telli megvárakoztatni a járás vezetőit, ha ilyen igen fontos ügyeket intéz. Számtalan ilyen pártvezető van, mint Szabó elvtárs, Nem másat, mint a tömegek és a pártszervezetek életszerű, mindennapos együttműködését tanúsítja a községíejlesztési munkák állása. Megyénkben az elmúlt három év alatt kerek 22 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgozok a közságfej- lasztési teendőknél, 8 és fél millió forint értékű elfekvő, hulladék anyagot „hajtottak” fel az építkezéseknél. Száz tanterem, harminc falu villanyfénye, megannyi óvoda, kultúrház, járda, mind-mind e viszony gazdagon kamatozó értelme. J]ZEK A TÉNYEK biztatók, nyugtatóak, de nem okok a megnyugvásra. Olyan mértékben erősödik tovább a tömegek, az ezrek és az élcsapat közötti vi- szony, amilyen mértékben dolgoznak ezért a kommunisták az adott községben vagy városunk kerületeiben, üzemeiben. Nem téveszthetjük szem elől, hogy szépszámmal élnek még mellettünk becsületes pártonkívüli dolgozók, akik ma még félig-meddig közeledtek felénk. Már túl vannak az első lépéseken, de még hátra van a többi. A velük való állandó foglalkozás, mindenféle módon és minden alkalmas eszközzel állandó politikai munka. Jómaga a tömegek és a párt viszonyának ápolása is állandó, soha nem lehet be végezni es abbahagyni — mint szoktuk hangsúlyozni — a tömegeket minden nap magunk mellé kell állítanunk, s mindennap meg kell győzni igazunkról, utunk, célunk helyességéről. Még inkább szükség van erre olyan helyen, ahol még nem mozgatta meg * falut, a járást a kommunisták kezdeményezőkészsége, ahol még van mit tenni, hogy minél kevesebb közömbös pártonkívüli dolgozónk legyen. Minden nap hoz valami jó tapasztalatot a tömegeknek és a kommunistáknak egyaránt, ami e viszony további és tudatos javítását szolgálja. Ilyen tapasztalat az is, mindig elvi alapja legyen a kapcsolatnak. —■ Vagyis nem jól szolgálja az ügyet az a pártvezető, aki a tömegekkel való jó kapcsolat hangoztatásával megalkuvóvá 'válik, nem mond határozott igent, amire az kívánkozik, nem foglal állást egyes kérdésekben, mondjuk a szövetkezeti gazdálkodás mellett, kikerüli a kényes kérdéseket, és a megértés kedvéért nem védi meg elveit. Ez nem jó dolog. Az is tapasztalat, hogy bátran ismerje be a községi pártszervezet, vagy magasabb pártszerv ha hibát vétett és ismerje be, hogy a tömegek véleménye, helyes meglátása jó útra térítette, az észrevételeket elfogadja. Fontos eleme a kapcsolatnaa a következetesség, az egyenes vonalvezetés, az elvek és a tettek azonosulása. \f ÉGÜL MARADANDÓAN “ emlékezetükbe kell vésniük a kommunistáknak, mindig úgy viselkedjenek a tömegekkel szemben, mint jó barátaikkal. A jó barát, a jó kapcsolat nemcsak fél siker, sokkal töbo annál, minden síkon való előrejutásunk kulcsa. Páll Gé*v, 3
