Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-14 / 270. szám

Búcsú egy öreg harcostól Kolláth Ernő 1889-1959 , „„ I'ajdalommal búcsúzunk holnap, vasárnap délután »z ,... Északi-termetűben egy öreg harcostól, Kolláth Ernő nyugal­mazott rcndóralezredes .elvtársiéi. Kolláth Ernő elvtárs gazdag örökséget hagyott ránk. Itt maradt a munkatársak, ismerősök, elvtársak emlékezetében mindaz a jo és nemes, amit életében véghezvitt. Különösen elevenen élnek egyéniségének becses értékei négy gyermeke, családja számára. Megrendültén, a fájdalomtól bénán vesz­nek búcsút a gyermekek, akik nem másat, mint a közös­ségért, az emberekért való rajongást és az értük hozott ál­dozatokat látták apjuktól. Ilyen példás élettel nevelte őket I». Ifjúkorát felnőtte tette a nehéz munka, fiatal erejét ki­szívta a pályamunkások kalapácsa. Később a komisz ka­tonaélet edzette tovább, 1911-ben vonult be tényleges kato­nai szolgálatra, megjárta az orosz, román, olasz harctereket. Es 1915-ben a frontszolgálat alatt Ukrajnában kezdte felis­merni élete értelmét, célját a süvítő golyók között. Itt is­merkedett meg a munkások felszabadulásáról szóló forra­dalmi eszmével és ettől kezdve egész életét ez az eszme ve­zérelte. Hazajövet ott találjuk a kommunista párt megalapí­tói között Szamuely Tibor és Szamuely László mellett. 1919-ben a Vörös Őrség főbizalmija, valamint a katona és munkástanács tagja. Résztvett az 1919. április 21-én Nyír­egyházán kitört ellenforradalom leverésében, az ellenforra­dalmi csoportok felszámolásában, majd harcolt a városba betörő román inváziós csapatok ellen, zászlóaljat alakít és végigharcolja a Tanácsköztársaság védelmében folyó hábo­rút. A bukás után közel kilencévi börtönbüntetést kap. 1931-ben újra perbefogják, rendőri felügyelet a'á kerül. Negyvennégyben a szovjet csapatok mentik meg a nyilasok és SS-ek karmai közül. A felszabadulás után forradalmi energiája teljében lát munkához. A part a rendőrség kötelékében bízza meg munkával, melyet évekig hűséggel el is végez. Idős kora el­lenére hűségesen eljár a Partizán Szövetségbe, melynek tagja volt, oktatja a szabadságharcos, majd az MHS-lago- kat. Az ellenforradalom alatt tanúsított bátor helytállásáért a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet kapja. A rendőr- fökapitányság saját halottjának tekinti és a megyei Párt­bizottság elől díszpompával kíséri útjára vasárnap d.élután Z órakor a gyászoló családdal, barátokkal, elvtársaival együtt. Másfél évtized óta áll kihasználatlanul, ilyen állapotban e* a romos vasbeton kútház a vásárosnaményi állomás mel­lett. Kevés költséggel könnyen használható lenne műtrágya- raktárnak, vagy más célra. Bizonyára több hasznot hozna! (Foto: Hammel) Új műveltség tó OK SZÜLŐ CSODÁLKO- ZIK gyermeke iskolai tan­anyagának megismerésekor, 'hogy mennyivel többet és korukhoz képest nehezebb anyagot tanul­nak r mai fiatalok, mint valami­kor ők. Már az általános iskola alsó tagozatában is ismerkednek például az algebra alapelemeivel, s általában jónéhány évvel előtte járnak a múlt iskolai osztályai­nak. Nem mondhatjuk, hogy ez mindenképpen helyes volna, hi­szen arról is beszélünk, hogy ez maximalizmus. Iskoláinkban a tanuló ifjúságtól a lehető leg­többet követeljük. Azonban ezt is az a szükségszerűség hozta ma­gával, amely az élet más terüle­tein is megtalálható: nagy ugrás­sal lépett előbbre a technika, a társadalom a fejlődés útján. Az úton új fogalmak születnek s út- szélre kerülnek régi, elavult fo­galmak; új értelmezést kapott a munka, nagyobb rangot a gya­korlati tudomány. Üj értelmezést nyert maga a műveltség is. Alap­ja ennek az, hogy mindinkább elmosódik a határvonal a fizi­kai és szellemi munka között. Alit is jelentett hajdan a mű­veltség, polgári értelmezésben? Az idősebbek jól emlékeznek még a polgári irodalom rózsa­szín-lakkos figuráira, az újság- ! hirdetések „jólszituált úriem- ; ber’-eire, a szenvelgő, kispolgári, dekandens világnézettől áthatott ..szalonfigurákra'’. De ismerjük a j még ma is uralkodó felfogást az , Idősebb szakemberek társaságá­ból. mely szerint a műveltség I csupán a megszerzett szaktudás járuléka. Ezt a fogalmat egysze­rűen elseperte az egészséges élet. A materialista műveltség sokirá- ] nyú tudást követel. A gyakor­lati élettel összefüggően megkö­veteli az embertől, hogy megfe­lelően ismerje környezetét, meg­felelő szemlélettel vizsgálja az élet jelenségeit, ismerje a vilag- I eseményeket, s birtokában le- i gyen mind annak a tudásnak, amellyel a jövőt formáló harc- j ban teljes erejével segíteni tud. J A jövő emberének a mi társa- [ dalmunkban nem elégséges csu- | pán szakmai tudás, mint ahogy j az irodalmat, művészetét idéz- gető, felszínes ismereteknél co- j bálózó, a való élettől elszakadt I idealista felfogású ember sem « | jövő embere és műveltsége — ha ugyan annak lehet nevezni — sem a kor műveltsége, nem materialista műveltség, nem a jövő műveltsége. A mi társadal­munkban semmi sincsen önma­gáért. Az ilyen legyen az bármi­re vonatkozó, nem kaphat he­lyet a társadalomban s így <">n- ‘ magáért való műveltség sem kép­zelhető el. Az értelmiségiek kö­zül sokan művelt embereknek tartják magukat, anélkül, hogy az életet ismernék a maga valósá­gában. Mao Ce-tung , elvtárs az elmélet-gyakorlat ismereteiről mondotta; Kétféle területe van az ismereteknek. Az egyik: az anyagi javak termeléséért foly­tatott harcra vonatkozó ismere­tek, a másik: az osztály harcra vonatkozó ismeretek. Elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatára utal ez. I/GYES ÉRTELMISÉGIEK — , J ha képesek lennének ezt belátni.- — csodálkozva tapasztal­nák, hogy ■ bizonyos szempontból sokkal kevesebbet tudnak, mint a gyakorlati, társadalmi tevé­kenységet végző munkások dol­gozó parasztok. Az ilyen művelt­ségű ember papír-ismereteket tartogat agyában, ismeretei élet­telenek, tulajdonképpen nem is igazi ismeretek. Műveltségük sem igazi műveltség. Az elméle­tek akkor válnak valósággá, ha a gyakorlatban hasznosíthatók. „Meg kell értenünk: nem azért tanuljuk a marxizmus-lefiimz- must, hogy kérkedjünk vele, vagy varázslatos titok rejlik ben­ne, hanem azért, mert. a marxiz- mus-leninizmus tudomány, mely ;arról szól, hogy miként kell győ­zelemre vinni a proletárforra­dalom ügyét’. S a prole tárforra­dalom ügye? Az emberiség jövő­je, boldogsága. Elmélet és gyakorlat — munka és szellemi kincs szét nem vá­laszthatók — az új műveltség fogalmában. Felnövekvő ifjúságunk nagy számban mutatja meg az új mű­veltséggel rendelkező új ember típusát. Ez a típus még nem ren­delkezik mindazokkal a vonások­kal, amelyek alapján egyeden­ként is tökéletesen felismerhet­nénk az új típust. De összességük­ben annyira mások már, mint az idősebb generáció, — termé­szetesen itt is ott is vannak ki­vételek, — hogy az ifjúság és az idősebb korosztály között ez már sok ízben összeütközésre, meg- nemértésre is vezet. MŰVELTEBB IFJÚSÁGOT akarunk, más szóval azt akarjuk, hogy a jövő társadalom nagyobb műveltséggel rendelkez­zen a mainál, igazabb. helyesebb műveltséggel. Azt akarjuk, hogy az elméleti és gyakorlati munka szorosabb együtthaladása folytán oly magas fokra emeljük dolgo­zó népünk műveltségének szint­jét, ahol már nem lesznek végső fokon nagy műveltségbeli kü­lönbségek dolgozó ember és dol­gozó ember között. Egységesen művelt társadalom a jövő társa­dalma, ahol minden munka és minden poszt, teljes materialista műveltségű embert kíván. Már ma sem ritka az érettségizett szakmunkás, a nagyobb tanulmá­nyok után mezőgazdaságba Visz- szatérő fiatal. A korszerű terme­lés, a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás, a jövő egész gazdasági élete öntudatos, mind szakmai, mind világnézeti műveltséggel rendelkező emberek tömegeire épül. • Iskoláink, bár jó úton halad-“ nak, még nem tudják a célok érdekében a megfelelő nevelést biztosítani. Csak a szülők és tár­sadalmi szervek iskolával együt­tes igyekezete képes a feladatot jobban megoldani. Műveltebb, öntudatosabb, materialista mű­veltségű jövő-társadalmat aka­runk s ezt csak úgy érjük el, ha a ma ifjúságát fokozott gond­dal segitjük mind előbbre ezen az úton. Nem a maximalista tan­terv fogja ezt biztosítani. Az is­kolareform bizonyosan csökkenti majd a tanulniValó mennyiséget, és növeli a minőséget, keveset»» lexikonszerű tudást, és több íz­lést, biztosabb, helyesebb szem­léletet. szilárd materialista vi­lágnézetet. egyszóval nevelést nyújt majd a tanulóifjúságnak. A Z ISKOLÁK GYAKORLA- TI oktatása. a politechni­kai képzés, az öt plusz egy napos tanítási hét bevezetése, a szak­iskolák mind szélesebb körben való létesítése mind az új mű­veltség lerakásának érdekében születnek. Nincs szükség a vald élettől elszakadt, azt nem szolgá­ló álműveltségre, amikor jobb, gazdagabb, boldogabb életért küzd a társadalom. Nem lehet cél .megfoghatatlan ködös esz­mény, amikor a jövő érdekében hasznos, építő, alkotó emberekre* ezek közösségére van szükség. Közös, valóságos eszményért tu­datosan, örömmel küzdő embe­rek kellenek, materialista, marxista műveltcéggel rendelke­ző emberek, akik egy célért, a szocializmus mielőbb) megvalósí­tásáért dolgoznak munkapadnál, gyümölcsösben, tervező mérnöki asztal mellett egyaránt. S“ 'hogy ez mennyire valóságos, élő kívá­nalom, bizonyítja megyénkben is a sok sok ezer felnőtt ember, — munkások és dolgozó parasztok, és mások, akik munka után szomjas elmével látnak a tanu­láshoz. igazában nevelőjellegű könyvet, mondjuk a vallás keletkezésé­ről, vágj’ más témáról. Legalább így elkezdte volna... Vajon egy esetben is szót váltott-e feleségé­vel egy-egy komoly kérdésről, az élet bonyolult kérdéseiről. Igaz, nem mindig könnyed, vidám, besaédes az ember egy-egy ne­héz „sűrű” nap után. Mégis sok­szor néhány mondat felkeltené az érdeklődést egy és más dolog iránt. Csak ki kellene mondani. Sokszor néhány szón múlik sok minden. Hány nap vagy hét el­múlik, hogy a házastársak „csak vannak’’ egymás mellett és be­szédtémájuk nem jut tovább az apró részletkérdéseken. Pedig lenne miről komolyan is be­szélni. tó aép számmal ismerek fér­^ jéket, alak ott vannak az asszony mellett a „második mű­szakban”, főznek, takarítanak, gyermeket ápolnak, mindent meg­csinálnak. Mindent? Csak éppen a leglényegesebbről feledkeznek el, — nevelni a házastársukat és neuflni a gyermekeket. Igazában pedig ez a férjek ..második mű­szakjának” egyik fontos célja. Egy példa tolakszik elém. Nem régen egyik kerületi pártszerve­zetben erdekes beszélgetés zaj­lott le. Olyan emberekkel be­szélgetett a pártvezetőség, akik elhanyagolták a családi életet, könnyen veszik apai kötelessé­gük teljesítését. Az egyiket előző­leg az általános iskola igazgató­ja is magához hívatta, gyerme­ke egyik napról a másikra rosz- szabb lett, szófogadatlan, durva, önző. Kérdőre vonta az apát, — és az anyát is — hogyan neve­lik a gyermeket, mi lehet a hul­lámvölgy oka? A megkérdezet­tek a pártvezetőségnek nem so­kat tudtak válaszolni. Egész nap dolgoznak mind a ketten, haza­menet alig hiszik, hogy le tégy ék a napi munka gondjait, és úgy­mondván kikapcsolódjanak. Egy­szerűen nem jut idejük a csa­ládi életre, egymás és a család fiatalabb tagjainak nevelésére, így védekeztek, bár egyáltalán nem meggyőzően. Nem csupán formai íze volt a pártvezető­séggel folytatott eszmecserének, az illetők komoly figyelmezte­tést kaptak. Bárhogy is védekez­tek, nem volt kibúvó, be kellett ismerni mulasztásukat. jV em könnyű dolog férjnek, 1 ” apának, szülőnek lenni. Senki nem kívánhat magától emberfe­lettit, de annyit igen, hogy csa­ládjában közös nyelven beszélje­nek, azonos és helyes elveket valljanak az élet legdöntőbb dol­gaiban. Nem az a jó férj, aki mindig számoníartja a felesége születésnapját, segít a házi mun­kában, vasárnap virággal ked­veskedik, térdén lovagoltál, a a gyermeket, hanem, az, aki ezek mellett minden erejével arra tö­rekszik, hogy a családban meg­legyen a legfontosabb, a? esz­mei közösség. Bár kifejezetten nem mondják ezt így a családi életben, legfeljebb úgy — meg­értés, de az élet bizonyítja: az elvi együvétartozás a csalid: élet legerősebb mágnese. A e;aiádi élet pedig élő kapcsolatban van a társadalmi, élettel, a minden­napok munkájával, a varrógépek, a motorok az élet eszközeinek lüktetésével. Es ha ez találkozik a közösség lüktetésével és annak hűséges kiegészítője, máris el­mondható: helyes irányba ha­ladnak. Páll Géza. RevottmúHú, körözött öetöröt fogtak az önkéntes rendőrök Ükörítőfiitpösön November 4-én este az ököri- tófülpösi földműveszövetkezeti iroda helyiségét ismeretlen tettes kirabolta. Kifeszítette a zárat, betörte az ablaküveget, az író- asztalíiókban lévő kazettát fel­feszítette és abból elrabolt több mint 1600 forintot. Pécsi Sándomé, a helyi ital­bolt vezetőjének felesége látta, hogy az irodából ismeretlen sze­mély távozik. Kérdőre vonta, mire. az. idegen a kerten keresz­tül elmenekült. A betörőt a helyi körzeti meg­bízott három önkéntes rendőr­nek, Csernyi Lászlónak, Farkas Bálintnak és Balogh Andrásnak a segítségével elfogta és letartóz­tatta. Kiderült, hogy a tettes Erassói György négyszeresen büntetett előéletű, körözött bűnö­zővel azonos. Három hónapja működnek az önkéntes rendőrök ökörilófülpö- sön. Rendes napi munkájuk vé­geztével szolgálatba lépnek, s társadalmi, önkéntes munkával segítenek a rend, a biztonság, a vagyon védelmében a helyi kör­zeti megbízottnak. Megakadá­lyozzák a kocsmai verekedéseket, rendszeres járőrszolgálatokat, el­lenőrzéseket végeznek a faluban, ahol jól ismerik és szeretik őket. A veszedelmes betörő elfogása most még jobban megnöveld tekintélyüket, népszerűségüket. S nemcsak Ökörltófülpösön, ha­nem országszerte egyre nagyobb tekintélynek és népszerűségnek örvendenek azok az emberek, akik szabadidejük feláldozásával segítenek a rendőr elvtársaknak a rend, nyugalom őrzésében. Dicséret és hála, a társadalom megbecsülése illeti őket, s külön a három bátor, talpraesett őköri- tófülpösi elvtásat, akik vészé-* delroes kártevőt juttat*' megér­demelt helyére.- sy — ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom