Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-14 / 270. szám
Búcsú egy öreg harcostól Kolláth Ernő 1889-1959 , „„ I'ajdalommal búcsúzunk holnap, vasárnap délután »z ,... Északi-termetűben egy öreg harcostól, Kolláth Ernő nyugalmazott rcndóralezredes .elvtársiéi. Kolláth Ernő elvtárs gazdag örökséget hagyott ránk. Itt maradt a munkatársak, ismerősök, elvtársak emlékezetében mindaz a jo és nemes, amit életében véghezvitt. Különösen elevenen élnek egyéniségének becses értékei négy gyermeke, családja számára. Megrendültén, a fájdalomtól bénán vesznek búcsút a gyermekek, akik nem másat, mint a közösségért, az emberekért való rajongást és az értük hozott áldozatokat látták apjuktól. Ilyen példás élettel nevelte őket I». Ifjúkorát felnőtte tette a nehéz munka, fiatal erejét kiszívta a pályamunkások kalapácsa. Később a komisz katonaélet edzette tovább, 1911-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra, megjárta az orosz, román, olasz harctereket. Es 1915-ben a frontszolgálat alatt Ukrajnában kezdte felismerni élete értelmét, célját a süvítő golyók között. Itt ismerkedett meg a munkások felszabadulásáról szóló forradalmi eszmével és ettől kezdve egész életét ez az eszme vezérelte. Hazajövet ott találjuk a kommunista párt megalapítói között Szamuely Tibor és Szamuely László mellett. 1919-ben a Vörös Őrség főbizalmija, valamint a katona és munkástanács tagja. Résztvett az 1919. április 21-én Nyíregyházán kitört ellenforradalom leverésében, az ellenforradalmi csoportok felszámolásában, majd harcolt a városba betörő román inváziós csapatok ellen, zászlóaljat alakít és végigharcolja a Tanácsköztársaság védelmében folyó háborút. A bukás után közel kilencévi börtönbüntetést kap. 1931-ben újra perbefogják, rendőri felügyelet a'á kerül. Negyvennégyben a szovjet csapatok mentik meg a nyilasok és SS-ek karmai közül. A felszabadulás után forradalmi energiája teljében lát munkához. A part a rendőrség kötelékében bízza meg munkával, melyet évekig hűséggel el is végez. Idős kora ellenére hűségesen eljár a Partizán Szövetségbe, melynek tagja volt, oktatja a szabadságharcos, majd az MHS-lago- kat. Az ellenforradalom alatt tanúsított bátor helytállásáért a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet kapja. A rendőr- fökapitányság saját halottjának tekinti és a megyei Pártbizottság elől díszpompával kíséri útjára vasárnap d.élután Z órakor a gyászoló családdal, barátokkal, elvtársaival együtt. Másfél évtized óta áll kihasználatlanul, ilyen állapotban e* a romos vasbeton kútház a vásárosnaményi állomás mellett. Kevés költséggel könnyen használható lenne műtrágya- raktárnak, vagy más célra. Bizonyára több hasznot hozna! (Foto: Hammel) Új műveltség tó OK SZÜLŐ CSODÁLKO- ZIK gyermeke iskolai tananyagának megismerésekor, 'hogy mennyivel többet és korukhoz képest nehezebb anyagot tanulnak r mai fiatalok, mint valamikor ők. Már az általános iskola alsó tagozatában is ismerkednek például az algebra alapelemeivel, s általában jónéhány évvel előtte járnak a múlt iskolai osztályainak. Nem mondhatjuk, hogy ez mindenképpen helyes volna, hiszen arról is beszélünk, hogy ez maximalizmus. Iskoláinkban a tanuló ifjúságtól a lehető legtöbbet követeljük. Azonban ezt is az a szükségszerűség hozta magával, amely az élet más területein is megtalálható: nagy ugrással lépett előbbre a technika, a társadalom a fejlődés útján. Az úton új fogalmak születnek s út- szélre kerülnek régi, elavult fogalmak; új értelmezést kapott a munka, nagyobb rangot a gyakorlati tudomány. Üj értelmezést nyert maga a műveltség is. Alapja ennek az, hogy mindinkább elmosódik a határvonal a fizikai és szellemi munka között. Alit is jelentett hajdan a műveltség, polgári értelmezésben? Az idősebbek jól emlékeznek még a polgári irodalom rózsaszín-lakkos figuráira, az újság- ! hirdetések „jólszituált úriem- ; ber’-eire, a szenvelgő, kispolgári, dekandens világnézettől áthatott ..szalonfigurákra'’. De ismerjük a j még ma is uralkodó felfogást az , Idősebb szakemberek társaságából. mely szerint a műveltség I csupán a megszerzett szaktudás járuléka. Ezt a fogalmat egyszerűen elseperte az egészséges élet. A materialista műveltség sokirá- ] nyú tudást követel. A gyakorlati élettel összefüggően megköveteli az embertől, hogy megfelelően ismerje környezetét, megfelelő szemlélettel vizsgálja az élet jelenségeit, ismerje a vilag- I eseményeket, s birtokában le- i gyen mind annak a tudásnak, amellyel a jövőt formáló harc- j ban teljes erejével segíteni tud. J A jövő emberének a mi társa- [ dalmunkban nem elégséges csu- | pán szakmai tudás, mint ahogy j az irodalmat, művészetét idéz- gető, felszínes ismereteknél co- j bálózó, a való élettől elszakadt I idealista felfogású ember sem « | jövő embere és műveltsége — ha ugyan annak lehet nevezni — sem a kor műveltsége, nem materialista műveltség, nem a jövő műveltsége. A mi társadalmunkban semmi sincsen önmagáért. Az ilyen legyen az bármire vonatkozó, nem kaphat helyet a társadalomban s így <">n- ‘ magáért való műveltség sem képzelhető el. Az értelmiségiek közül sokan művelt embereknek tartják magukat, anélkül, hogy az életet ismernék a maga valóságában. Mao Ce-tung , elvtárs az elmélet-gyakorlat ismereteiről mondotta; Kétféle területe van az ismereteknek. Az egyik: az anyagi javak termeléséért folytatott harcra vonatkozó ismeretek, a másik: az osztály harcra vonatkozó ismeretek. Elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatára utal ez. I/GYES ÉRTELMISÉGIEK — , J ha képesek lennének ezt belátni.- — csodálkozva tapasztalnák, hogy ■ bizonyos szempontból sokkal kevesebbet tudnak, mint a gyakorlati, társadalmi tevékenységet végző munkások dolgozó parasztok. Az ilyen műveltségű ember papír-ismereteket tartogat agyában, ismeretei élettelenek, tulajdonképpen nem is igazi ismeretek. Műveltségük sem igazi műveltség. Az elméletek akkor válnak valósággá, ha a gyakorlatban hasznosíthatók. „Meg kell értenünk: nem azért tanuljuk a marxizmus-lefiimz- must, hogy kérkedjünk vele, vagy varázslatos titok rejlik benne, hanem azért, mert. a marxiz- mus-leninizmus tudomány, mely ;arról szól, hogy miként kell győzelemre vinni a proletárforradalom ügyét’. S a prole tárforradalom ügye? Az emberiség jövője, boldogsága. Elmélet és gyakorlat — munka és szellemi kincs szét nem választhatók — az új műveltség fogalmában. Felnövekvő ifjúságunk nagy számban mutatja meg az új műveltséggel rendelkező új ember típusát. Ez a típus még nem rendelkezik mindazokkal a vonásokkal, amelyek alapján egyedenként is tökéletesen felismerhetnénk az új típust. De összességükben annyira mások már, mint az idősebb generáció, — természetesen itt is ott is vannak kivételek, — hogy az ifjúság és az idősebb korosztály között ez már sok ízben összeütközésre, meg- nemértésre is vezet. MŰVELTEBB IFJÚSÁGOT akarunk, más szóval azt akarjuk, hogy a jövő társadalom nagyobb műveltséggel rendelkezzen a mainál, igazabb. helyesebb műveltséggel. Azt akarjuk, hogy az elméleti és gyakorlati munka szorosabb együtthaladása folytán oly magas fokra emeljük dolgozó népünk műveltségének szintjét, ahol már nem lesznek végső fokon nagy műveltségbeli különbségek dolgozó ember és dolgozó ember között. Egységesen művelt társadalom a jövő társadalma, ahol minden munka és minden poszt, teljes materialista műveltségű embert kíván. Már ma sem ritka az érettségizett szakmunkás, a nagyobb tanulmányok után mezőgazdaságba Visz- szatérő fiatal. A korszerű termelés, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a jövő egész gazdasági élete öntudatos, mind szakmai, mind világnézeti műveltséggel rendelkező emberek tömegeire épül. • Iskoláink, bár jó úton halad-“ nak, még nem tudják a célok érdekében a megfelelő nevelést biztosítani. Csak a szülők és társadalmi szervek iskolával együttes igyekezete képes a feladatot jobban megoldani. Műveltebb, öntudatosabb, materialista műveltségű jövő-társadalmat akarunk s ezt csak úgy érjük el, ha a ma ifjúságát fokozott gonddal segitjük mind előbbre ezen az úton. Nem a maximalista tanterv fogja ezt biztosítani. Az iskolareform bizonyosan csökkenti majd a tanulniValó mennyiséget, és növeli a minőséget, keveset»» lexikonszerű tudást, és több ízlést, biztosabb, helyesebb szemléletet. szilárd materialista világnézetet. egyszóval nevelést nyújt majd a tanulóifjúságnak. A Z ISKOLÁK GYAKORLA- TI oktatása. a politechnikai képzés, az öt plusz egy napos tanítási hét bevezetése, a szakiskolák mind szélesebb körben való létesítése mind az új műveltség lerakásának érdekében születnek. Nincs szükség a vald élettől elszakadt, azt nem szolgáló álműveltségre, amikor jobb, gazdagabb, boldogabb életért küzd a társadalom. Nem lehet cél .megfoghatatlan ködös eszmény, amikor a jövő érdekében hasznos, építő, alkotó emberekre* ezek közösségére van szükség. Közös, valóságos eszményért tudatosan, örömmel küzdő emberek kellenek, materialista, marxista műveltcéggel rendelkező emberek, akik egy célért, a szocializmus mielőbb) megvalósításáért dolgoznak munkapadnál, gyümölcsösben, tervező mérnöki asztal mellett egyaránt. S“ 'hogy ez mennyire valóságos, élő kívánalom, bizonyítja megyénkben is a sok sok ezer felnőtt ember, — munkások és dolgozó parasztok, és mások, akik munka után szomjas elmével látnak a tanuláshoz. igazában nevelőjellegű könyvet, mondjuk a vallás keletkezéséről, vágj’ más témáról. Legalább így elkezdte volna... Vajon egy esetben is szót váltott-e feleségével egy-egy komoly kérdésről, az élet bonyolult kérdéseiről. Igaz, nem mindig könnyed, vidám, besaédes az ember egy-egy nehéz „sűrű” nap után. Mégis sokszor néhány mondat felkeltené az érdeklődést egy és más dolog iránt. Csak ki kellene mondani. Sokszor néhány szón múlik sok minden. Hány nap vagy hét elmúlik, hogy a házastársak „csak vannak’’ egymás mellett és beszédtémájuk nem jut tovább az apró részletkérdéseken. Pedig lenne miről komolyan is beszélni. tó aép számmal ismerek fér^ jéket, alak ott vannak az asszony mellett a „második műszakban”, főznek, takarítanak, gyermeket ápolnak, mindent megcsinálnak. Mindent? Csak éppen a leglényegesebbről feledkeznek el, — nevelni a házastársukat és neuflni a gyermekeket. Igazában pedig ez a férjek ..második műszakjának” egyik fontos célja. Egy példa tolakszik elém. Nem régen egyik kerületi pártszervezetben erdekes beszélgetés zajlott le. Olyan emberekkel beszélgetett a pártvezetőség, akik elhanyagolták a családi életet, könnyen veszik apai kötelességük teljesítését. Az egyiket előzőleg az általános iskola igazgatója is magához hívatta, gyermeke egyik napról a másikra rosz- szabb lett, szófogadatlan, durva, önző. Kérdőre vonta az apát, — és az anyát is — hogyan nevelik a gyermeket, mi lehet a hullámvölgy oka? A megkérdezettek a pártvezetőségnek nem sokat tudtak válaszolni. Egész nap dolgoznak mind a ketten, hazamenet alig hiszik, hogy le tégy ék a napi munka gondjait, és úgymondván kikapcsolódjanak. Egyszerűen nem jut idejük a családi életre, egymás és a család fiatalabb tagjainak nevelésére, így védekeztek, bár egyáltalán nem meggyőzően. Nem csupán formai íze volt a pártvezetőséggel folytatott eszmecserének, az illetők komoly figyelmeztetést kaptak. Bárhogy is védekeztek, nem volt kibúvó, be kellett ismerni mulasztásukat. jV em könnyű dolog férjnek, 1 ” apának, szülőnek lenni. Senki nem kívánhat magától emberfelettit, de annyit igen, hogy családjában közös nyelven beszéljenek, azonos és helyes elveket valljanak az élet legdöntőbb dolgaiban. Nem az a jó férj, aki mindig számoníartja a felesége születésnapját, segít a házi munkában, vasárnap virággal kedveskedik, térdén lovagoltál, a a gyermeket, hanem, az, aki ezek mellett minden erejével arra törekszik, hogy a családban meglegyen a legfontosabb, a? eszmei közösség. Bár kifejezetten nem mondják ezt így a családi életben, legfeljebb úgy — megértés, de az élet bizonyítja: az elvi együvétartozás a csalid: élet legerősebb mágnese. A e;aiádi élet pedig élő kapcsolatban van a társadalmi, élettel, a mindennapok munkájával, a varrógépek, a motorok az élet eszközeinek lüktetésével. Es ha ez találkozik a közösség lüktetésével és annak hűséges kiegészítője, máris elmondható: helyes irányba haladnak. Páll Géza. RevottmúHú, körözött öetöröt fogtak az önkéntes rendőrök Ükörítőfiitpösön November 4-én este az ököri- tófülpösi földműveszövetkezeti iroda helyiségét ismeretlen tettes kirabolta. Kifeszítette a zárat, betörte az ablaküveget, az író- asztalíiókban lévő kazettát felfeszítette és abból elrabolt több mint 1600 forintot. Pécsi Sándomé, a helyi italbolt vezetőjének felesége látta, hogy az irodából ismeretlen személy távozik. Kérdőre vonta, mire. az. idegen a kerten keresztül elmenekült. A betörőt a helyi körzeti megbízott három önkéntes rendőrnek, Csernyi Lászlónak, Farkas Bálintnak és Balogh Andrásnak a segítségével elfogta és letartóztatta. Kiderült, hogy a tettes Erassói György négyszeresen büntetett előéletű, körözött bűnözővel azonos. Három hónapja működnek az önkéntes rendőrök ökörilófülpö- sön. Rendes napi munkájuk végeztével szolgálatba lépnek, s társadalmi, önkéntes munkával segítenek a rend, a biztonság, a vagyon védelmében a helyi körzeti megbízottnak. Megakadályozzák a kocsmai verekedéseket, rendszeres járőrszolgálatokat, ellenőrzéseket végeznek a faluban, ahol jól ismerik és szeretik őket. A veszedelmes betörő elfogása most még jobban megnöveld tekintélyüket, népszerűségüket. S nemcsak Ökörltófülpösön, hanem országszerte egyre nagyobb tekintélynek és népszerűségnek örvendenek azok az emberek, akik szabadidejük feláldozásával segítenek a rendőr elvtársaknak a rend, nyugalom őrzésében. Dicséret és hála, a társadalom megbecsülése illeti őket, s külön a három bátor, talpraesett őköri- tófülpösi elvtásat, akik vészé-* delroes kártevőt juttat*' megérdemelt helyére.- sy — ft
