Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-08 / 265. szám

Kérdések I Feleletek ! Nyertesek I Kedves pajtások! Múltheti kér­désünkre (öt Szabolcs-Szatmár megyei község) igen sokan vá­laszoltatok. Legtöbben helyesen (ejtettétek meg a rejtvényt. Ez dicséretes dolog! A helyes szö­veg: „Tunyogmatolcs, Biri, Szat- márcseke, Tiszabecs, Géberjén.” A következő pajtások része­sültek könyvjutalomban: Tiba Megsénk két nagy Anikó, Vásárosnaménv, Szabad­ság tér 25, Miski Béla, Géber­jén, Dózsa út és Máthé Rudolf! Nyíregyháza1, Bocskai u. 34. Rejtvényeiteket továbbra ia a Keletmagyarország szerkesztői sége, Nyíregyháza, Sztálin-tér 21 címre küldjétek. A borítékra ír­játok rá: „Gyermekrovat.” ipari létesítménye Népszerűek a ,,hásibankok“ Félmillió KST-tag — 350 millió lorint betét Öt éve, hogy hazánkban első­ízben alakultak meg a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárait. E vi­szonylag rövid idő alatt a KST-k igen népszerűvé váltak a dolgo­zók körében, s ma már csaknem valamennyi gyárban és hivatal­ban . működik ilyen kis „házi­bank.” A népszerűség oka, hogy kisébb összegek havonkénti meg­takarításával lehetőség nyílik ér­tékesebb cikkek vásárlására, va­lamint az is, hogy a takarékos­kodóknak a KST az év folya­mán részletekben visszafizethető kölcsönöket ad. A K3T-k száma évről-évre nő, ezzel párhuzamosan gyarapo­dik a havi befizetések összege is. Ebben az évben eddig 554-gyel több KST működik, mint az el­múlt esztendő végén, s így most a KST-k száma megközelíti a 3900-at. A KST-tagok száma nemcsak az újonnan alakult KST-kcl gyarapodott, hanem megnőtt az évek óta működő KST-k taglétszáma is. Ennek az az eredménye, hogy a KST-ta­gok száma közel félmillió, va­gyis csaknem másíélszázezerrel több, mint tavaly. A KST-tagok 1959. január 1- től szeptember 30-ig 350 millió forintot helyeztek el KST-ben, mintegy 160 millió forinttal töb­bet, mint a múlt év azonos idő­szakában. KST-tagok ez idő alatt több mint 300 millió forint köl­csönt vettek fel, majdnem kétsze­resét a tavalyinak. Megyénkben a KST-k száma a múlt év végéhez viszonyítva 18- cal emelkedett, vagyis 111 műkö­dik, a tagok száma meghaladja a 9 és félezret, befizetésük pedig meghaladja a 4 és fél milliót. Szabolcs-Szatmár megyében a KST-k ez év január 1-től szep­tember, 30-ig csaknem 3 és fél­millió forintot kölcsönöztek tag­jaiknak. Vidám sorok Szomszédasszony: „Hallja, Ko- vácsné, miért veri annyira azt a gyermeket?” Kovácsné: „Nem akarom, hogy visszabeszéljen. Rossz példát mu­tat az apjának...!” A rabló monológja: „Furcsák, különösek az emberek. Ha egy nőt veszek el, semmi kifogásuk ellene: de ha bemegyek egy ká­véházba és elemelek egy kabátot a fogasról, a hűvösre tesznek. Ho­gyan? A kabát többet ér egy nőnél?” ★ Éjszaka volt. Kocsisné megijedt. Valaki volt a szobában. „Ne moccanjon!” — mondta egy dűr- va hang. „Keresem a férje pén­zét!” — „Várjon már egy kicsit, mindjárt felgyújtom a villanyt, aztán keressük együtt...” * „Ne zavarj Jóska...!” — mond­ta Lali. „Nem látod, hogy kis­lánynak írok?” „Azt látom, — mondta a másik — de hát miért írsz ilyen lassan?” ..Mert hát Ju- cika is lassan olvassa...” Vízszintes: 10. Hajó orra. 11. Mint a vízsz. 17, csak keverve. 12. Logaritmus rövidítése. 13. Igen is, meg nem... 14. Rágcsá­ló állat. 15. Római százötvenötös. 16. Feltételező szócska. 17. Eljut valahová. 18. A Balatonból fo­lyik ki. 19. Fajta része. 20. Hív, fordítva. 22. Központ, más né­ven... pont. 23. Halfajta fele! 24. Amit a kohóipar kiolvaszt, nevető­vel. 25. Oroszul gerój, magyarul... 2ű. becézett női név. 21. nyakon hordják télen, fordítva! 28. Víz­ben oldott bázis. 29 M.ajdnem le­jut! 30. Udvarias megszólítás. 31. Sek> helyén keletkezik. 32. Nem Pista. 33. Görög betű, kiejtve. 34. Otthon alszik, otthon... 35. Téli fagy része! 36. A Mura németül, de visszafele. Függőleges: 1. A miénk, oroszul, hímnemben. 2. Kettős mással­hangzó, fordítva. 3. Valaha. 4.; Eeérkezik. 5. Fejen van. 6. Gagyí Lajos. 7. Ülő ellentéte. 8. Hó­naprövidítés. 9. Fordított, kettős mássalhangzó. 14. Battéria. 15; Macskát hívják így. 16. Fülével felfog. 17. ...-ivás, dínom, dánom, lakodalom. 18. Sótartalmú. 19, Nem város. 21. Ezen a törzsön. 22. önteltség. 23. Vízijármű. 25; Hegedűn van. 26. Nem pázsit. 28, Becézett férfinév. 29. Enyv né­metül. 31. Az emberi.. .a gerinc­rendszer. 32. NLÖ. 33. Nagyon csúnya. 34. ízen. 35. Kis patak. 36. RÓ. Beküldendő sorok: Vízsz. 1, ét függ. 10. VITA Mehetnek-e n lányok egyedül fiúkkal táncolni? (IV. rész) Vitánk folyamán nagyjából tiszta képet nyerhetünk e kér­désről. De hogy e témáról al­kotott véleményünk teljes le­gyen, közöljük még néhány ol­vasónk nézetét... A szülök legtöbb esetben ott követik el a hibát, — írja Simon József Tarpáról — hogy olyan dolgokat titkolnak el a fiatal leánygyerek elől, melyeket fokozatosan kellene tanítani, hogy lássa, mi a feladata ké­sőbb, még akkor is, ha szülői felügyelet nélkül megy táncolni. A szülőknek és a leányoknak is tudniok kell. hogy az a fiú, akivel elengedik, milyen maga­viseletű. A fiatalembernek nem szabad a szülők bizalmával visszaélni, könnyű kalandra vágyni, kettőjük együttlétét egy hátsó gondolat érdekében fel­használni. Helyesnek találom azt, hogy a szülők figyelemmel kísérjék lányaikat a táncesteken. Nem azért kell őket elkísérni, hogy állandó felügyelet alatt legye­nek, hanem hogy ellenőrizzék, milyen úton halad a két fiatal szórakozása? Tapasztalataikat összegezve -eldönthetik ezután, hogy mehetnek-e egyedül a fiatalok táncolni? Ha állandó felügyelet nélkül hagyják őket, akkor nagyobb lehetőség nyílik a kellemetlen­ségekre. Ehhez még nagyban hozzájárul az is, hogy a fiatal leány nem tud önmaga felett uralkodni, ezáltal könnyebben elveszti öntudatát.” „Szeriutem egyedül is mehetnek a lányok fiúkkal táncolni. Csak nem mindenki­vel! — írja nyírtassi olvasónk — A szülőnek nagyon meg kell nézni, hogy milyen fiúval en­gedte el a lányát. De van egy másik tényező is: Egy rossz ma­gaviseletű lánnyal hiába megy az anyja. Ha rossz erkölcsű, mit sem számít, vele van-e a szülő, vagy sem.” ..Már több esetben hal­lottam és magam is tapasztal­tam, írja Bennárik Sándor ha­tárőr Dávidházáról — hogy a leányával járó szülő gyakran A farkas és a juhász Megöregedett a farkas. Kihullottak a fogai. Nem tudott már zsákmány után járni. Bundáját így elcserélte egy kutyáé­val és elhatározta, hogy maga is felcsap kutyának. Találkozott egy juhásszal. Az megállította. „Ki vagy, s hová mész?!” — Valamikor far­kas voltam. Sok ba­juk volt velem a juhászoknak. De nem énbennem volt a hi­ba. hanem a bun­dámban. Most min­dent megbántam. El­hiheted. Eddig ellen­(Bolgár népmese) séged voltam. Most szeretném, ha felfo­gadnál szolgádnak. Hagy őrizzem a nyá­jad. Bízhatsz bennem! Elfelejtettem a múl­tamat, felejtsd el te is. Eleinte nagyon el­csodálkozott a juhász, de aztán hitt neki. Elvitte a kutyái kö­zé. Még házat is épí­tett neki. A farkas testvéri egyetértésben élt ve­lük Éberen vigyázott a nyájra. Szinte még az igazi kutyáknál is jobban. Egyszer a juhász összeszedte a juhokat. Jobb legelőt talált. A többit a bárányokkal a farkasra hagyta. Az lefeküdt a juhakol- ba, s nézte a bá- ránykák hancúrozá­sát. Egyszerre eszébe jutottak a régi szép idők. Azzal felkapott két fiatal bárányt és be az erdőbe! Visszaérkezve mind­járt látta a juhász, hogy mi történt. „Még jó, hogy ilyen kis veszteséggel meg_ úsztam! De rnnsímár tudom legalább, hogy a farkas kutyabőrben is farkas marad,” oka a fiatalok szakításának. Ez­zel nem azt akarom mondani, hogy az édesanya egyáltalán ne kísérje el lányát az összejöve­telekre... de vegye észre, mikor van a fiataloknak szükségük magányra. Éreztessék a fiata­lokkal, hogy megbíznak ben­nük. Nagyon sok esetben a szülő állandó jelenléte leányának túl­zott magához láncolását idézheti elő. Sok esetben a házassághoz vezető szükséges bizalom és szerelem kialakulását is meg­akadályozhatja. Kísérje el al­kalomadtán a szülő a kislányt és győződjön meg arról, hogy milyen az őt körülvevő társa­ság.” „Lányomat nem enge­dem egyetlen fiúval sem tán­colni...” írja N. G-ná, Nyíregy­házáról. „Az én Editkém tizen­hét éves. Nekem az a vélemé­nyem, hogy hasonló korú lá­nyok még ráérnek ilyesmire. Azt sem szeretem, ha fiúval megy sétálni. Szerintem telje­sen felesleges. Idehaza is el tudnak beszélgetni. Ezt tartom a leghelyesebbnek. Fia tizennyolcadik életévét be­töltötte, nagykorúvá lett! Ak­kor már elmehet a lovagjával akár este is táncolni, de leg­feljebb kilenc, tíz óráig. Tovább nem illik kimaradni egy fiatal lánynak. Ha majd fárjhezment, akkor azt csinál, amit akar. Az én lánykoromban sem en­gedték meg szüleim az ilyen táncos kimaradásokat...” A sok különböző vélemény meleít utóbbit azért közöl­jük, hogy olvasóink is lássák: sajnos, még mindig akadnak maradi szülők, akik nem képe­sek haladni a korral. Reméljük idővel ők is meggyőződnek ar­ról, hogy helytelenül gondolkod­nak... Következő számunkban a vi­tát lezárjuk. I{épes humor — Ja, tudod, a hátsó részemet jó áron eladtam a mészá­rosnak .., — Tulajdonképpen rendes gépemberek, de mikor politi­zálni kezdenek... . . 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom