Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-06 / 263. szám
A lakosság növekvő igényeit esak a nagyüzemi termelés elégítheti ki lanácskoztuk megyénk kiváló termelői 76 esztendős újító A megyei tanács nagytermében yültek össze kiváló termelőszü- etkezeteink vezetői, és a legjobb redményeket elért egyéni gaz- iáit, hogy kicseréljék termelési apasztalataikat s ezeket a jövőjen jobban kamatoztathassák. Az rtekezlet eredményességét meg- lövelt; Magyari András fó'dmü- elésügyi. miniszterehelyettes előzetes tájékoztatója s jónéhány javaslata, amit a jelenlévők irömme! fogadtak. A bevezető előadás és a vita során elhangzott felszólalások igazolták: eredményeink igen számottevőek. Ugyanakkor fény derült arra is, hogy milyen tartalékok állanak még rendelkezésre a mezőgazdasági termelés hozamainak növelése terén. Győzőit a hibridkukorica Magyari András rmniszterhe- yettes a régi és fiatal termelő- izövctkezetek termelési eredményei és üzemszervezesi kérdéseinek elemzése után az egyes termelési ágak fejlettségi fokáról, íz itt jelentkező tennivalókról beszélt, majd néhány speciális kérdést vetett fel. Elmondotta, nogy a kenyérgabona vetésterületének — különben helyes — csökkenését az elmúlt egy-két evben nem követte megfelelő arányban a terméshozamok növekedése. A burgonyatermelésben úgyszintén nem luelégítőek a hozamok, különösen nem a rózsa fajtájú ’ burgonyáknál, amelyek iránt a belföldi igény , a legnagyobb. A kukorica termelésben a fejlett agrotechnikai módszereket tavaly az egész országban csupán párszáz holdon alkalmazták s az idén már több. mint százezer holdon bebizonyosodott az új eljárások és a hibridkukorica alkalmazásának az előnye. — Az idei eredmények bizonyítják — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, — hogy bátrabban nyúlhatunk a kukoricatermelés új módszereihez. Nagyüzemeink vessék- jövőre hibridkukoricájukat négyzetesen s egy-egy fészekben úgy hagyják meg a növényeket, hogy egy holdra 20—22 ezer darab jusson és majd augusztusban, viaszérés elején döntsék el, mit szándékoznak besilózni és mennyit hagynak meg szemtermésre. Az így termelt kukorica «zemhozama jóval meghaladja a szokásos termelési eredményeket. Magyari András véleményét a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke gyakorlati példává1 támasztotta alá. Ebben a szövetkezetben a silókukorica mintájára állítottak be kísérletet, s a terméseredmény meglepő: 12 mázsa csövcskukorica volt holdanként. Szemben a 110 holdas terület nem megvetendő 40 mázsás átlagtermésével. A mezőgazdaságban egy másik kihasználatlan tartálék van, a rétek és legelők, amelyek hozama igen csekély. Nálunk, ahol földterület dolgában nem vagyunk milliomosok, megengedhetetlen könnyelműség, hogy a szántóföldi művelésre különben alkalmas rét- és legelő területeket nem törjük lel, holott ezeken a földeken pillangós növények és kukorica termelése esetén öt-hatszorosára nö. vélhetnénk a hozamokat. Sertéstenyésztésünk elég számottevő. Mégis van eset, hogy a húsellátásban előfordulnak zökkenők. Ennek fő oka. hogy a levágásra kerülő sertések átlagos életkora magas. Ha például a 15 hónapos vágási korhatárt 12-re csökkentenék termelőszövetkezeteinkben és az egyéni gazdaságokban, akkor a három hónapra jutó takarmánynyal húsz százalékkal növelhet nénié a levágott állatok számát. dó is. Méltatta az összejövetel fontosságát s kihangsúlyozta: A mezőgazdasági termelést nem választhatjuk el a népgazdaság egészétől, mert annak szerves része. Az árutermelés az a mérce, amely megmutatja a gazdálkodás eredményességét. Feladatunk — mondotta az idős tudós,— hogy minél többet tanuljunk és a tanultakat hasznosítsuk az üzemszervezésben és az agrotechnika legújabb vívmányainak alkalmazásában. Magyari András miniszterhelyettes összefoglalója után javaslatot tett, hogy valamennyi termelőszövetkezet létesítsen kísérleti területekét, hogy ott az egyes j növényfajták tulajdonságait megismerve a legjobbakat vonják be a termelésbe. Mcgj ulal mázták a legjobbakat A tanácskozások befejeztével a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője az egy évvel ezelőtt kitűzött jutalmakat osztotta ki a termelésben legjobb eredményeket elért szövetkezeteknek és egyéni termelőknek. A nyíregyházi Dózsa Tsz gazdasági eredményeit, a nyírkátai Rákóczj Tsz gyümölcstermelését első díjjal jutalmazták. Második díjat kapott a termelési eredmények elismeréseként a szamostatárfalvi Ady, a csen- gerújfalui Béke. a vasmegyei'! Micsurin, a nagykállói Dózsa Tsz és Lengyel Ferenc mátészalkai. Weisz István rakamazi egyéni gazda, öt termelőszövetkezet és! négy egyéni termelő ’ harmadik : díjat kapott. S végül húsz terme- lőszövetkezetet és nyolc egyéni j gazdát oklevéllel tűntettek ki. Bálint Péter régi kútfúró és lakatos szakember. Sok kutat csinált Erdélyben, s mióta Magyarországon tartózkodik, a megyében is. Most Ke necsén lakik. Nemrég egy újítási javaslatot adott be a Kútfúró Vállalathoz, amiről a Budapesti Vízművek főmérnöke is jó véleményt mondott. A hengeren és a dugattyúrészen újított. Újításának lényege az. hogy kevesebbe kerül a kút és nem kell elvan gyakran javítani, mint a meglévő fúrott kutakat. Ha elromlik, a szétszedés és kijavítás sokkal gyorsabb, mint a mostaniaknál. Az újító az általa javasolt kutat saját maga készítette el és bemutatta működés közben a Kútfúró Vállalat nyíregyházi központjában. A szakemberek véleménye szerint jó elgondolásokat és megoldásokat tartalmaz az újítás, de tovább kell tökéletesíteni. Ehhez az újítónak megadják a segítséget. Az első kutat, amit az újító készített, már eladták és tartós kipróbálás végett működtetik. Szabolcsi gyerekek lesznek a „Légy jó mindhalálig’ újabb filmváltozatának főszereplői Móricz Zsigmond, „Légy jc mindhalálig” című regényének filmváltozatán dolgoznak a budapesti filmstúdió munkatársai, A felvételek egy részét Nyíregyháza és Debrecen környékén készítik el. Most keresik a megfelelő fiú-szereplőket. Eddig Nyíregyházán az egyes, és kettes számú általános iskolákból mintegy 45 főt válogattak A nji<;yiiz(‘ni föléisrc elvilalhalallan * » A tanácskozáson a felszólalók e termelés széles területéről hoztak példákat arra, hogy a pár évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnő elképzeléseket már a valóság váltotta fel. Zs. Kocsis Zsigmond, a botpáládi Kossuth TSZ elnöke elmondotta, hogy kenyérgabona-termésátlaguk 50 százalékkal magasabb, mint a község egyénileg dolgozó parasztjaié. S szövetkezetük, amely tavaly- eredményromlással zárta az évet, az idén hatvan forintot oszt munkaegységenként. A Kossuth Tsz-beh 15 hold föld jut egy tagra s a .gépesítés segítségével minden munkát időben elvégeztek. A hodászi Úttörő . Tsz mezőgazdásza a szakmai vezetés és a tagok összehangolt munkájának tulajdonítja az idei eredményeket s annak, hogy sikerült megvalós'- tani a vetésforgó szerinti gazdálkodást. Balogh Miklós, a nábrádi Bókeharcos Termelőszövetkezet elnöke az árutermelésről és a verseny jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a7. alig négyszáz holdas szövetkezetük négymillió forint értékű árut ndett át az államnak. amiben a tagság másfélmilliós verseny vállalá- san-ik a Icl.iesítésc is benne van. A tanácskozás résztvevői megismerkedhettek a nyírmeggyes] Petőfi Tsz. silókukorica-termelési kísérleteinek módszerével, eredményeivel. A nyírlugosi Egyesült Erő Tsz. elnöke arról tájékoztatott, hogy a homoki gazdálkodás viszonyai mellett miként oldották meg, hogy száz hold területre 33 számosállatot biztosítottak. Felszólalt a tanácskozáson Westsik Vilmos Kossuth-díjas tuA kis Józsika forintot nyelt. Nagy volt a családban az ijedelem. Hosszú tanakodás után a mama fogta a gyereket és vitte az orvoshoz. Néhány kanál ricinus, amit a doktor bácsi megetetett Józsikával, már- már kezdte éreztetni s hatását... A mamának sür-. gős elintéznivalója volt a városban. így ki. Felkeresik a négyes számú általános iskolát is. Előrclátható- leg Berkeszre, Tiszadobra és Mátészalkára is elmennek. Három főszereplő kerül ki a szabolcsi gyerekek közül. így Nyilas Misi és Böszörményi is. A filmesek négy-öttagú brigádja már végzi az előkészítő munkálatokat. A kiválogatás végérvényesen a József Attila Művelődési Házban történik, szombaton, amikor tehetségtől függően dől el, kik szerepelnek majd a •.Légy jó mindhalálig”-ban. Kóláiban Befejezéshez közeledik Kótsj ban a Rákóczi utczi híd épít?*«, ünnepélyes átadásira ez év no> ■ vember hetedikén délután két ! óai kezdettel kerül sor. Ette Hat órakor pedig a községi kuHór<*tt honban látja vendégül a falu lakossága a híd szorgos építőit. Jltuujfík a kertben Az almijukon rozsdabarna leveleket zórget a szél. Olyan a kert, mini a megszaggátoít ruhájú, halni készüli öreg vándor. P ír hete még édes tehertől rosvpaoztak a jak. A piros almák hamvban kínál- gatták pi?>, zamat.is húsukal. „Itt vagyok, szakítsatok le, enyhítsétek szomjatokat, ti, emberek, akik egész érben jéltö gonddal vigyáztatok rám.’’ S az emberek jöttek. Flint szorgos hangyaraj, ellepték a kertet. Amelyik szendén piruló almának nem tudtak ellenállni, annak ínyükre csurgatták Hektáros levét. De a jiirge leínyujjak nem a saját gyönyörűségükre gyűjtötték a homok kincsét. Ahogy múltak a napok, úgy fogyatkoztak a terhek az almafákon s az addig jóidig hajló ágak kiegyenesedtek. Gyűlt a kincs a ládákba és végül csak a megfosztott csupasz fák maradtak. Az őszi napsütésben új munkához kezdtek a lányok. Hiába, az ő anyáskodóan simogató kezükkel nem veheti fel a versenyt a férfiaké. Az óriási almagarmadát — darabonként újra kézbevéve, megvizsgálva — osztályozzák, hártyafínom papírba csomagolják, amin büszkén áll- Hungary. Igen. A sóstóhegyi lányok ezekkel az utolsó mozdulatokkal eresztik útjára, túl az ország határain a, homok márkáját, a szabolcsi Jonathánt. Egy-cgy lány — hozzávetőlegesen — százezer almát indít útnak innen, a gazdaságból-. Százezerszer sok mozdulat, százezer vizsga tekintet, amíg ezek a fáradhatatlan kis méhecskék befejezik müvüket, mert mű ez, művészet, mint minden, amit emberkéz a másik javára tesz. Ének csendül, nevetés csattan. A lányoknak soha nincs rosszkedvűk. Nem akarják észrevenni, hogy a vénülő esztendő olyan, mint egy morcos öreglegény, pár órás mosolygás után ólomszínű felhőkbe burkolózik és szórja, szórja a novemberi csőt. Ilyenkor alábbhagy az ének, de a lányok keze, mint egy önálló automata, rakja az almát. „Egyes, kettes, hármas, belföldi". És nap, mint nap kigördülnek az exportra induló vagonok az állomásról. Telve pirosán mosolygó almával, amit a sóstóhegyi lányok munkában keményedéit keze babusgatott és küldött el utolsó útjára. A csupasszá vált fákon alszanak a rügyek, mint anya ölén a csecsemők. Alszanak, de tavasszal felpattan a „szemük", széttekintenek a világban. És íme. újra a lányokat látják majd maguk körül, akiknek szorgalma új gyümölcsöt érlel a kertben. S. A. Segítenek a betaho- rítóftban « axnlkni iskoláitok A napokban adtunk hírt arról, hogy a mátészalkai Esze Ta- I más Gimnázium tanulói önkéntes társadalmi munkával segítették a járás termelőszövetkezeteit n he- takaHtás munkáiban. A „nagyok’’ piciiéit a „kicsik’' sem akarnak lemaradni! A Hő- sók-téri általános fiúiskola úttö- !Öcsapatávak kezdeményezésére ők is elhatározták, hogy követik a. példát. Eddig három alkalom.i mól voltak társadalmi munkái végezni Mátészalkán és Nyírcsa- bolyban az állami gazdaságban, A mintegy 400 főnyi „munka- csoport” 20 hold burgonyát ét 12 hold kukoricát takarított be. * Egy forintos története Józsika egyedül maradt. Kis idő múlva újra előkerül a pénzdarab... és mint aki jól végezte dolgát Józsika megindul hazafelé. .. Útközben sóvár gondolatok környékezték: Db jó lenne néhány fillér ebből a forintból... ,',Na, de a mindenségit! Ebből legalább negyven fillér az enyém, hiszen alaposan megszenvedtem érte... Az a ricinus... ... negyven fillér az enyém marad!” Felváltotta tehát, a cukorboltban... Hazaért. A mama is I otthon volt már, várta. Józsika leszámolta a hatvan fillért: „Itt van, mama, többet nem tudott ki- ] szedni a doktor bá- I esi.. .” — aííán — —
