Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-05 / 262. szám
Amíg emberré lesznek,. kollégium izüiclc&napjára A képek mir megfakultak, S a hátsó serokban ülőket szinte alig lehet megismerni. De Füzeesi Imre tanár-, az elmúlt] tizenkét esztendő alatt közel i félezer gyermek „apja” jól em- í lékszik még fiaira, hisz az ő j nevelői munkája is 1947 őszén j kezdődött. A paszabi szőttessel terített asztalkánál ülünk a hangulatos | nevelői szobában. S az elmúlt; diákéveket nemcsak a most leé-1 szülő diákotthoni albumok ké- j pei és szövegei idézik. Minden-! nél többét mond az emlékezés | azokról az évekről, amikor a ma már felnőtt és derék emberik még itt tanultak közösségi életet ebben a szűk, kétévszáza- rios épületben, a Véső utcán. | Az idő rohan, s ezt akkor veszi j leginkább észre a tanár, ha az egykori félénk gimnazista csa- ; ládjával látogat vissza a kedves otthonba. Füzcssi tanár úr — akl: egyúttal apa, elvtárs és barát —arcán is vonásokat húzott az idő. Tekintette azonban éppen olyan fiatalos, mint tizenkét esztendeje volt, mikor igazgatója lett az akkori népi kollégiumnak. S azonnal megmondja, hol dolgoznak, mit csinálnak ■ fiúk, akik itt tették meg az első és döntő lépéseket az em- berréválás útján. Tudja, hogy Peimli Laci főmérnöke az egyik vállalatnak, hogy Németh Zoli oroszszakos nyelvtanár, hogy Sántha Tóni fóállattenyésztő a tanácsnál, hogy Tarr Jancsi közgazdász, hogy Pósán Feri állatorvos, Kési Jancsi főkönyvelő, s a csendes és szerény Hegyaljai Lali katonatiszt. Grafikont is rajzolt róla, hogy az élet különböző területein hogy állják meg helyüket a fiúk, a vidékj munkás-paraszt gyerekekből lett, az új világot építő értelmiségiek. Elgondolkozik.- Hidd el — mondja halkan — nem is nehéz a munkánk, ha azzal indulunk neki, hogy embereket nevelünk a gyerekekből, ha mint a szobrász az agyaggal, formáljuk világnézetüket, s ilyenkor látjuk az eredményt. És izgulunk közben — sikerült-e az elképzelés? A kollégium tizenöt évéről készülő albumnak meg csak az első oldalai készültek el. Hégi fényképek vannak benne tanulókkal es tanárokkal, fehér tussal írott sorok e fiatal intézmény történetéről. Azt bizonyítják: a népi kollégium, maid diákotthon lakói mindig megadták a helyüket a tanulásban. Ok nyerték meg a tanulmányi versenyek első helyzéseit, kitűnő oklevelet szerezték az iskolában is közülük az első igazi ■erőpróbákon: az érettségi vizsgáknál. — Nagyon örülök annak, hogy bebizonyíthattuk ezekkel — fűzi az albumlapra írtakhoz a tanár, — a vidéki egyszerű szülök gyermekei igenis képesek elsajátítani a legmagasabb- fokú tudományokat. Ezt egyébként ők maguk nemcsak az iskolai eredményekkel mutatták meg. Az életben elért sikerek mindennél jobban beszélnek erről. Szabolcsi kutatók a budapesti néprajzi konferereneián A Magyar Néprajzi Társaság alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából a múlt hét végén 'konferenciát tartottak Budapesten, melyen nyíregyházi néprajzosok is részt vettek. Ortutay Gyula, a társaság elnökének ünnepi megemlékezése után a magyar néprajz-tudomány főbb kérdéseiről, a mezőgazdaság »néprajzi kutatásáról hangzottak Készül az irodalmi kiállítás Nyíregyházán, melybe? az anyag legnagyobb részét fiz Országos Levéltár szolgáltatja. A Jósa András Múzeum rendezésében rövidesen menyíló tárlaton Kölcsey, Bessenyei kéziratok, Nyíregyháza kulturális életével kapcsolatos iratok, Kosztolányi, Móra Ferenc, a nyíregyházi Bessenyei Körhöz intézett levelei, valamint más irodalmi dokumentumok kerülnek bemutatásra. el előadások. Vita indult a népi prózai műfajok vizsgálatának néhány kérdéséről. valamint megtárgyalták a magyar kultúra időszerű problémáit. Ezután Ortutay Gyula teljes ülésen értékelte az eredményeket és ismertette a kitűzött feladatokat. A legkiválóbb etnográfusok előadásán keresztül ismerhették meg a résztvevők a néprajzkutatás . legidőszerűbb problémáit. A konferencia nagyban elősegítette a szabolcsi kutatások előmenetelét. A nevelők áldozatos munkájának kézzelfogható bizonyítéka a kollégiumból elkerült diákok gerinces, kötelességtudó, a népért cselekvő munkája. De hány gondokkal teli óra és nap telik el, amíg emberek lesznek . . Most már sokkal köny- nyebb. Az úttörőmozgalom megszületése óta ide már fegyelmezett, közösségi munkát ismerő gyerekek jönnek főként. De azelőtt? Solt volt' a baj, a probléma, hisz minden diák más és más nevelést kapott otthon. Nem' könnyű összehangolni száz ée száz fejlődő ember elképzeléseit. Munkaszeretetre nevelni a fiatalokat —- ez volt. a legfőbb jelszó. Elsősorban kitartó iskolai munkára, s nem utolsó sorban a fizikai munka becsülésére, amely a fizikai munkás becsülését is jelenti egyúttal. Elég egy példa is arra, hogy ez sikerült. A fiúk minden évben maguk hozzák rendbe lakóhelyüket. A kopottas kollégiumot vakolják, meszelik, járdát betonoznak, virágoskertet csinálnak. Nem hatalmi szó nyomán, hanem azért, mert maguk is ? közösség irányítói — az önkormányzatot élvezik. Korábban diákotthonná alakult a kollégium. Az önkormányzatot, — s mindazt, ami a NÉKOSZ-ban helyes volt — megtartották. Senki sem vitatja, hogy ennek sok köze van ahhoz, hogy itt az elmúlt 12 év alatt nem volt jelentősebb probléma. A cél nagyszerű ma is. Minél több megfelelő pénzügyi szakembert neveljen ez az otthon 'a Tiszántúlnak — hisz nagyon kell hozzáértő, felkészült tanácsi, banki és termelőszövetkezeti káder. Másfél évtized, ötszáz felnőtt ember. Ember, akit e szerény épületben megtanítanak felkészülni az életre. Az új ember kovácsai teszik ezt — a Benczúr Gyula diákotthon nevelői. Akik most kapták munkájukért az újabb nagy elismerést — a pénzügyminiszter szocialista kollégiummá nyilvánította otthonukat. Büszkék vagyunk rájuk. Kopka János. 1917 ősze. Három éve tart a háború. A szövetségesek gyűrűje bezárult Németország körül. A lakosság éhezik. Egyre kinzóbb a nyomor és mind többen teszik fel a kérdést: kinek használ ez a háború? Sokan tudják már az igazságot: ez a gazdagok háborúja. Nagyon sokan megértették az , oroszországi Aurora cirkáló ágyúinak üzenetét. Kiel vörös matrózainak dala gyárról-gyórra száll. És bátorítja a nemet matrózokat. Ezeknek a történetéi meséli el drámai módon az NDK film. Lángok a kai áron Tsz-villamosítási ankét volt tegnap JNyíregyházán Tegnap egésznapos ankétot tartottak az irodaház nagytermében Az ankétet a nyíregyházi járás: tanács és a Titász közösen ren dezte a nyíregyházi járás termelőszövetkezeti elnökei és agronó- musai számára. Az értekezlet célja az volt, hogy a termelőszövetkezeti vezetőket megismertessék a nagyüzemi mezőgazdaság villamosításának alapvető problémáival. „Nem, doktor úr, őrizze csak meg a bókjait, úgy sem ér el velük semmit. Nincs sikere. De hogy’ is gondolja? Még akkor sem, ha naponta húsz csokor rózsával boldogítana. .,” Kovácsné , nevetett. Azért valami bocsánatkérő volt a hangjában s az elutasítás mellett egy’ kis bíztatás is csengett. Talán csak nem barátnői csipkelődése tette erényessé? Sokat mesélt nekik kalandjairól. .. Vagy „Hűség" csak új taktika az egész?! A doktor nem látott tisztán. Újra megszólal és enyhén megszorítja a férfi karját: „Nézze, doktor, né is haragudjon...! Valóban, nem éltem „apáca- életet”, De ez már a múlté. Volt, nincs többé... ...Állítom önnek, mióta az uram megtudta a „kis eseteket”, egészen megváltoztam. — A kedves. .. megbocsátott nekem, viszont meg kellett ígérnem, hogy ezután holtomig hű. leszek. S nyugodt telkiismerettel mondhatom, dacára a sok csábításnak, még ed- dg álltam a szavam, .. Hm... el is hiszem, hogy csodálkozik ezen, egy ilyen romlott világban. .. ..Szegény Kovácsné'’. — gondol ia az orvos, s így szól: Minden elismerésem az öné. asszonyom! E« mióta folytat ilyen erkölcsös éidet9 „Tegnap, -- sóhajtja az — ... tegnap óta.. Csallány Géza I A jelenlévő mezőgazdasági szakemberek az alábbi témakörökről hallottak előadást: A villamosságról általában -és a villamosenergia felhasználási módjairól, mit kell tudni a termelőszövetkezeti vezetőknek, ha villamosítani akarnak, a balesetelhá- rítas szabályai, a villamoeberen- dezések állandó jellegű karbantartása, a villanymotorokról általában és azok gazdaságos megválasztása, a villamosénergia gazdaságos felhasználása, a jelenlegi árszabás ismertetése. Az elhangzott előadásokat a helyszínen megtartott gyakorlati bemutatókkal kötötték össze, valamint filmet vetítettek, mely képekkel és adatokkal bizonyította, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság számára elengedhetetlenül .uniós a villamosítás. A tegnap megtartott ankétot e hó végéig a megye valamennyi ■járásábvM megrendezik. Egy határszéli kínai falu életéről szól ez a színes kínai film. A falu szélén hömpölygő folyón tűi még a koumintangisták az uráli, de itt már békés építőmunka folyik, víztárolót építenek. Hogyan nyújtja át polipkarjait az ellenség a' folyón, hogyan igyekszik megzavarni a falu nyugalmát, munkáját Tolungon, az egyik fiatal paraszton keresztül, erre ad választ az izgalmas cselekmény, Mi lesz ci kultúrházunkkai? A Gunxev lakótelepiek levele a 3legyei / /ii U'iipari l ti Haitithoz »l.rteiítés A Nyíregyházi Városi Gondozási Kör értesíti az anyákat, bogy pénteken délután a szokásos időben a csecsemői anácsi-dist nem tartják meg. — Vezetőség. Több mint két éve adták át a helyi tanácsnak a Guszev laktanyát. Lakásokat alakítottak belőle közel háromszáz családnak. Fűszer- és zöldségboltot is létesítettem a telepen, továbbá iskolát, napközi otthont és 'napközis óvodát. Ami a felnőttek szórakozási lehetőségét illeti, ettől sajnos az Építőipari Vállalat lassú munkája miatt egyelőre távol vannak a telep lakói. A múlt év tavaszán a HM a városi tanács rendelkezésére bocsátotta a telepen lévő kultúrhá- zat. Erinek nagyon megörültünk és váll iltuk a rendbehozását társadalmi munkával. Erre nem kerülhetett sor, mert beköltöztették a Rövid és Kötöttáru Nagykor Vállalatot, Azt mondták, hogy I legkésőbb ez év tavaszán, április- I ban átköltöznek a lovardába és a kultúrházat. átadják rendeltetésének. Elmúlt a nyár. s itt a tél is, de kultúrház és raktár még most sincs, és ha így megy a munka, még jövő ilyenkor sem lesz! Kérdezzük a vállalat vezetőitől, hogy hány telet akarnak itt eltölteni a lovardában az átalakításnál? Mikor akarják végre be- ! fejezni a munkákat és miért csak pár embert foglalkoztatnak ott? Lassúságukkal a telep több mint ezer emberét elzárják a kultúrától! A válasz az legyen, hogy sürgősen fejezzék be az átalakítási munkákat és adják át a kultúrhá- zat a telep lakóinak. Immár második éve, hogy erre várunk. A hosszú téli estéket tanulással, szórakozással szeretnénk eltölteni lakótelepünkön, a kuHúvházunkban, A Guszev lakótelep dolgozói. 4 rf(j /Lbtwkrol A mai rázok tinta
