Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-29 / 283. szám

Kislány a rádiónál XVI, ÉVFOLYAM, 283. SZÄM Ára 60 fillér 1959 NOVEMBER 29, VASÁRNAP A kongresszusra tekintünk H olnap jelentős; napra vir­radunk. Hétfőn kezdődik Budapesten a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusa. Kommunista küldöt­tek pillantást vetnek a múltra és felmérik a távolságot, aho­vá a jövőben el fogunk jutni. Nem rövid az út, melyet az ezt megelőző kongresszus óta megtett a magyar társadalom élcsapata, s Irányítása mellett egész népünk. Küzdelmekben, jó és kevésbé jó tapasztalatok­ban bővelkedő esztendők vol­tak ezek. Baloldali túlzások, jobboldali veszély, ellenforra­dalom, megszilárdulás és he­lyes mederben haladás, — ezek az állomásai. Nem kétsé­ges, népünk áldozatkész és jóra törekvő élcsapata csak úgy tudott megbirkózni a párton belüli és párton kívüli veszé­lyes útszakaszokkal, hogy min­dig maga mellett tudta a tö­megek millióinak támogatását. Es mikor helyes és világos, egyértelmű lépésre szánta el magát a párt, soha nem nél­külözte a tömegek erejét. Kü­lönösképpen nem nélkülözi ma. Az Őszinte és baráti viszony, a jó és az elhibázott intézke­dések.. megbeszélése, feltárása és a hibái? kijavítása ková­csolja Igazi baráttá, egvüvé- tartozóvá a párt sorait és a pártonkívüli tömegeket. A leg­kisebbtől a legnagyobb kér­désig közös egyetértéssel szü­letik ma elhatározás építésünk időszerű kérdéseiről. Különösképpen mindennapos­sá é» közvetlenné vált a kap­csolat a kongresszus előtti idő­szakban. Nem volt olyan üzemünk, ipari és mezőgazda- sági telepünk, ahol ne talál­koztunk volna az alulról jövő kezdeményezéssel, jobb, élet- erősebb munkaeredményekkel. Erről tanúskodik a megye ál­lami gazdaságainál? munkája, hol több mint 10 millió forint­ra rúgott a kongresszus tiszte­letére vállalt munkák értéke, vagy a Gépjavító Vállalat mun­kásainak kongresszusi hete, a Mátészalkai Sertéstenyésztő Vállalat 400 ezer forintos több­let-vállalása és így tovább. Té­vedés. aki esetleg azt hinné, amolyan formális hangulatuk volt ezeknek a mozgalmaknak, nem több, mint egy szimpla hajrá. Valójában a kongresz- szusi munkaversenyben az esz­tergapadnál és a műszaki raj­zoló asztalénál. áruházban, vagy bárhol hosszú időre szóló sikerek születtek. Nemcsal? az árucikkek minőségében, ha­nem az emberek fejében is. Nem egy ember döbbent rá ebben az időszakban, mennyi­re köze van az ő munkájának az ország további építéséhez, amiért a párt küzd. Hányán mondogatták; „Amit tegnap még kiadtam' a kezemből, azt ma mér nem adom ki”. Ma­gasabb igényekkel léptek fel magukkal szemben a munká­sok, a műszakiak, a szellemi irányítók és ez az elhatározás olyan érzésből, olyan gondola­tokból táplálkozik, amit úgy hívnak; hivatásszeretet, öntuda­tos munka, a párt és az or­szág ügyéért érzett komoly fe­lelősség. Baráti kezet nyújtot­tak egymásnak a kommunis­ták és nem kommunistái?, mindazok, akik tisztában van­nak azzal, hogy a becsületes, hiba nélküli munka hasznára válik a népnek, a hibás, ha­nyag munka pedig károkat okoz. Nemcsak a kommunisták te­kintenek nagy várakozással a kongresszus elé. Tulajdonkép­peni pártunk kongresszusa nem kizárólag a kommunisták éle­tének nagy eseménye. Amiről itt szó lesz, s amiről itt dön­tenek, azt — mint eddig is — közösen oldják meg párttagok és pártonkívüliek. Már eddig is sok közük van a kongresz- szushoz a pártonkívülieknek. A kibocsátott kongresszusi irány­elvek nekik is szóltak, az ő érdeklődésüket is felkeltették. Sok vélemény, hozzászólás, ja­vaslat, hasznos tanács hang­zott el pártonkívüliek ajkáról az irányelvekről, arról: f ho­gyan csináljuk a dolgokat to­vább, mi legyen a legfőbb gondunk az elkövetkező évek­ben, mire fektessük a fő súlyt, mire ügyeljünk, hogyan, mi­ként tovább? Ott lesz a kong­resszuson a kommunisták ez­reinek véleménye, hangja és ott lesz az otthonában a kongresszus lefolyását hallgató pártonkívüli gondolata is. Ezen a napon a szokottnál is gyorsabban, peregnek a gé­pel? és biztosan irányítják őket az emberi kezek. A ter­melés, az ország vérkeringése tovább fokozódik. Nem ér vé­get a. kongresszusi munkaver­seny sem, az üzemek és a mezőgazdaság termelése tovább halad a maga biztos útján. Munkaidő után pedig széle­sebbre nyílik az érdeklődés te­re, az átlagosnál többen ül­nek a rádió mellé meghallgat­ni a kongresszusi beszámoló­kat. hozzászólásokat, szemügy­re venni a határozatokat. A kongresszus holnap kezdi mun­káját, jelentőségének tudatá­ban, de szerényen, mondhatni különösebb feltűnés nélkül. Nincs is szükség arra, hogy sorsdöntő napnak, határkőnek kiáltsuk ki pártunk VII. kong­resszusának napjait, önmagu­kért beszélnek az itt elhangzó tények és bizonyos, hogy már napokon belül éreztetik ked­vező hatásukat és évekre elő­re megmutatják az utat. Mégis hiba lenne nem felhívni a fi­gyelmet a kongresszus esemé­nyeinek gondos tanulmányozá­sára. magyarázására. Igazi „szüret” lesz ez a párttagok­nak, a nép felvilágosító: nak. Olvasó estek, kötetlen beszél­getések, közös rádióhallgatós, megannyi mód és lehetőség kí­nálkozik a kongresszusi gondo­latok mélyreható ismertetésé­re, hirdetésére. Várható, hogy Elutaztak Budapestre a pártkongresszus Szabolcs'Szalniár megyei küldöttei Ma reggel 8 óra után néhány perccel vonatra szálltak és Bu­dapestre utaztak Szabolcs-Szat- inar megye kommunista pártszer­vezeteinek megválasztott küldöt­tei, akik résztvCsznek a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyje­lentőségű VII. kongresszusán. Az egész megye kommunista cs pár­tonkívüli lakosságának, munká­sok, parasztemberek, értelmisé­giek megbízásából vesznek részt azon a kongresszuson, amelynek döntései hosszú időre irányt mu­tatnak az előrehaladásnak, ha- ] zánk fejlődésének. Már hetedik éve dolgozik Stál Julika a nyirbogdányi Petőfi téeszben. Szereti a muzsikát, s ha van id.eje, szíve­sen hallgatja a rádiót. A dolgos kislány nemcsak jó kere­seti lehetőséget talált a téeszben, de vőlegényével is iít ta­láltak egymásra. Munkaegységeinek száma 350-hez közele­dik, s — mint mondja, — ebből akarja a december 12-cn tartandó lagzijuk költségeit rendezni. Ehhez már nem kell több magyarázat. (Foto: Hammei) RÁDIÖÜSSZEKÖTTETÉST LÉTESÍTENEK AZ ÁLLAMI GAZDASAGOKBAN A telefonos hírközlőszolgálat az állami gazdaságokban igen te­kintélyes összegeket emészt fel évente. Ennek kiküszöbölése ér­dekében a megyei igazgatóság elhatározta, hogy ultrarövidhul­lámú rádióközpontot létesít és még az idén nyolc gazdaságot (lekapcsolnak ebbe a hálózatba. A szerelési munkaiatokat a bu­dapesti Rádiótechnikai Gyár nyolc szerelő-szakmunkása — Hetssi István vezetésével — megkezdte. Az igazgatóságon el­helyezett rádióközpont hatvan kilométeres hatósugarában lévő nyolc gazdaságban december kö­zepéig fejezik be a munkálato­kat. A megyei lanács végrehajtó bizottsága termelőszövetkezeti községgé nyilvánította Magosligetet A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta M»g«sli- get köreiméi, melyben termelő­szövetkezeti községgé való nyil­vánításukat kérték. A végrehajtó bizottság a kérelmet elfogadta és hivatalosan is termelőszövetke­zeti községgé nyilvánította Ma­gosligetet. Magosligeten az utóbbi másfél hét alatt nagy változás történt. A község minden dolgozó parasztja termelőszövetkezetbe lépett: 96 család 146 tagja, 920 hold földön már meg is kezdte a közös életet. A hét derekán megtörtént a vezetőségválasztás és már meg­kezdték a tervezést. Szombaton reggel megérkezett a gépállo­más két traktora, amik hozzá­láttak a mélyszántás végzésé­hez. Hétfőn húsz pár lót ogat is megkezdi, a szántást. Azt terve­zik. hogy egyetlen talpalatnyi föld se maradjon tavaszi szán­tásra. Számbavették az állatokat: 46 tehén, 36 iisző, 51 ökör, 15 szerződött növendék és 45 egyéb növendék került 82 juh és 29 ló mellett a közös előjegyzésébe. Az ország legtávolabbi sarká­ban lévő Magosliget az új élet útján egy emberként köszönti a holnap kezdődő pártkongresszust. Tájértekesletet tartottak a ssarvasmarhatenyésstők Nyíregyházán a Debreceni Ál­lategészségügyi Intézet, a Hajdú, Borsod, Szabolcs-Szatmár me­gyei állami gazdaságok igazga­tósága, a hortobágyi igazgató­ság, és a szabolcs-szatmári törzs­könyvi felügyelőség állattenyész­tési és állategészségügyi szak­emberei értekezletre gyűltek ösz- sze, hogy megvitassák a szarvas- marhatenyésztés, az állomány- gyarapodás kérdéseit. Vitaindító előadást Urbán László professzor, az Állatte­nyésztési Kutató Intézet tudo­mányos kutatója tartott. Országos méretekben felbe­csülhetetlen károkat okoz a nagy­üzemi tehenészetekben is az ál­lomány egy' részének időleges meddősége — tájékoztatta a meg­jelenteket a professzor. Ennek a problémának a megoldása — hangsúlyozta — nem állategész­ségügyi feladat, hanem elsősor­ban tenyésztési, tartási és takar­mányozási kérdés. A túlzott is­tállózás, a megfelelő, folyama­tos takarmányozás hiánya vált­ja ki a tehenek tenyészrenyhe- ségét. Ez olyan mérvűvé fajult, hogy egyes tenyészetekben az ál­lomány meddősége eléri a 40—50 százalékot. — Akkor, amikor feladataink óriásiak a szarvas­marhatenyésztésben, ez- az álla­pot nem tartható tovább. A helyzeten úgy lehet változ­tatni, hogy a takarmányozást az üzemek kiegyensúlyozzák, szük­ségszerűen alkalmazzál? a takar­mány- és foszforsavas meszet, minél nagyobb teret biztosítanak a tehenek természetszerű tartá­sára, mozgására. Kedvezőbbé te­szik a napfényviszonyokat, s ja­vítják a szervezet vitamingaz­dálkodását. Esy hónap rauiva tartják az utolsó idei áiiamköicsiinsorsoiásakat Egy hónap múlva ismét meg-* perdülnek a békekölcsönsorsolás szerencsekerekei. Az Országos Ta­karékpénztár december 29-én és 30-án Budapesten, az Egyetemi Színpadon rendezi meg az idei utolsó államkölcsön-húzásokat. — Ezúttal a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön nye­reményeit sorsolják. A második békekölcsönt december 29-én, kedden, a harmadikat és a ne­gyediket pedig 30-án, szerdán sor­solják. A kétnapos húzáson összesen 89 millió forintot sorsolnak tó nyeremény és . törlesztés formá­jában. A második békekölcsön­ből 25 millió forint, a harmadik­ból 41 millió forint, a negyedik­ből pedig 23 millió forint jut majd a kötvénytulajdonosoknak; ezekben a napokban mindenki a kongresszusról beszél, hiva­talosan és nem hivatalosan, falun és városon egyaránt. Fontos teendőnk újabb és újabb gondolatokkal gazdagí­tani a pártonkívül eket és a kommunistákat is, melyek a kommunista fórumon elhangza­nak, hogy az emberek ne csak beszéljenek e nagyjelentőségű eseményről, hanem értsék is az ott elhangzottak alapgondola­tát, megértsék és magukénak érezzék az ott elhangzottakat. Ennek tudatában formálják munkájukat, mindennapos hoz­zászólásukat az élet sokrétű, bonyolult, megoldásra váró problémáihoz. Hozzálássanak már frissiben a beszámolók és hozzászólások tanulmányozásá­hoz és levonják belőlük a szük­séges következtetéseket, s a maguk feladatait. Egész megyénk, félmilliós la­kossága a kongresszusi üléste­remre tigyel és azt kívánja; eredményesen teljen el a né­hány nap, és találja meg a megoldás módját az előttünk álló nagy feladatokra. Egyben hozzájárulását is kifejezi az egész nép érdekében történő döntések gyakorlati megvalósí­tásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom