Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-27 / 281. szám

Nyíregyháza—Magas-Tatra ii. [Vikiink sikerült! Szép él- mény volt a hotel ablaká­ból látni a távolabb terülő Ala- csony-Tátra havas bérceit, a mellettük álló meredek Gerlah szikláit, ' a hóborította Sztálin csúcson sziporkázó napsugarakat. A fotósok gyakran kattintgatták, fényképező gépüket, hogy meg­örökítsék fényképre a pompás tájat. Sajnos a lanovka nem vi­hetett fel a kirándulók közül senkit a csúcsra, mert javítot­ták. .Gyalogszerrel pedig nem könnyű ilyenkor feljutni a csil­lagvizsgálóig, nemhogy a csúcs­ra! Kényémesebb hegyet mászni autóbusszal. Társaságunk e köny- nyebb élményt választotta. Átgu- srultunk a Csorba-tóhoz. A közei 20 kilométeres úton akadt festő ecsetére kívánkozó táj, temérdek látnivaló. A napfényben mint valami csillogó, villogó üvegfák úgy látszottak a lombhullató fenyőfák, hógolyózásra csábítot­tak a havas útak, megállásra a csörgedező patakok. De csak a félig befagyott Csorba-tónál te­hettünk kisebb sétát. Máskor aranyhalakat látni a néhol öt­ven méter mély tóban úszkálni, most gyerekek korcsolyáztak a víztükrön keletkezett jégen. Olyan hamar elszaladt az a két óra, amit ott töltöttünk, mint idehaza öt perc. Itt is ott is felröppent a sóhaj, hallatszott a kívánság, hogy bárcsak itt tdft- hetnénk két hetet! De vissza kellett menni szálláshelyünkre, mert a jó levegő után oda csá­bított á jó ebéd. Jutott még az­tán pár perc meghallgatni a magyar-osztrák futballmérkőzés első félidejének végét. A máso­dikat csak a vérbeli szurkolók hallgatták meg a rádiónál, a többiekkel eljött a busz Ötátra- füredre. Onnan a kötélvasúton fölutaztunk a sí-lesiklóig, s gya­log tettünk meg órányi utat a vízesésig. Útközben a síkos úton kicsúszott néhány kezdő turista Miól a remegő láb. s á hógolyó- zók között gsengett a sikoly. A. jó kedvnek Pista bácsi szította a tűzét. Akiknek nem volt kedvük a nevetésre, azok egy jóvágású bal bő Szakállas hegyi emberhez, idegenvezetőhöz csatlakoztak, aki remete komorsággal balla­gott az élen. A hölgyek meghív­ták estére a lokálba táncolni, várták is' a ritka embert, de úgy látszik ő nem szeret randiz­ni. Az is lehet, hogy a félliteres pálinkás üveget nem vette el -w szájától, míg a tartalmát ki nem itta, s azért nem jött. A gyalog­túráról visszatérőben megkóstol­tuk a tátrafüredi cukrászda tö- rökösen készített feketéjét, fél­óra múlva hotelunk lokáljában ízlelgettük a krémkávét, de úgy találtuk mindkettőről, hogy jobb az á fekete, amit Nyíregyházán készítenék. Pórul járt a „fenegyerek“ fi,-. Gyula, fiatalkorú hírhedt volt falujában, Rétközberencsen verekedő, kötekedő természeté­ről. .Mér az iskolában is meg­szúrta egyik osztál.vtársát. Vere­kedései, garázdálkodása miatt a községi tanács már többször is felhívta szüleinek a figyelmét, hogy 'a kötekedő fiút erősebb kézbe.-fogják. Azonban a figyel­meztetések sem használtak: B. Gyula szülei bort termeltek, s fiuk ..együtt fogyasztotta az italt apjával anyjával. nemrégiben a kocsmában ve­rekedésbe keveredett . és egy úéfczkádaijabbá] D. András sze­mebe csapott, aminek következ­tében az'; áldozat súlyosan meg­sérült és 50 százalékban elvesz­tette' látóképességét. B. Gyula 16 esztendős elműt, de ' még erős fegyelmezésre szo­rul Ezékt a fiatalkorúak bírósá­ga' ' öthónapl börtönbüntetésre ítélte. 1 C zékely Istvánná, aki az . IBUSZ Igazgatóságától ka-1 lauzolt minket'. Csehszlovákiában. • mondotta, hogy . ritka ^szeren­csénk van, mert két. h^wúgaras napot fogtunk ki a Tátrában. Ugyanis hétfőn reggel épp olyan ; derűs volt az, ég és szép volt j minden, mint vasárnap. Csupán i az nem tetszett, hogy már Nyír- • egyháza félé kormányozta Bihari András az autóbuszt. S megint I csak elsuhantunk a nevezetességek mellett. Csupán , a Branyiszkói hágón időztünk egy. kicsit, amig a fényképező 1 gépeket a távolba- maradt Magas-Tatra havas csú­csaira irányították a fotós-ok. Eperjesen már hazatérés édes gondjai gyötörték az utasokat. | hogy mit vegyenek emléket ma­guknak, ajándékot az otthonma- tadottaknak. Nem a választani valónál volt a hiba, inkább a pénztárcák tartalma és a sok­mindent venniakarás okozta a gondot. De aztán a Kassán töl­tött délután megoldotta az ilyen problémákat. S nagy volt az öröm. amikor a határon a vám­tisztek és határőrök kedvessé­gével, udvariasságával találkoz- j tunk. Azzal búcsúztak tőlünk., hogy menjünk hozzájuk máskor is. Valamennyien olyan szép él- i menyekkel tértünk haza. hogy j szívesen tennénk eleget ennek a : meghívásuknak, O.-A. Nymlc kiló hása-értéket osztanak f ö ld já rád ékként az urai lluuracli Termelőszövetkezetbe« Amikoiv- megkérdeztem . Keres- kényi Lászlót, íz urai Hányad, Termelőszövetkezet 'elnökét, hogy miként néznek az idei 'zárszám­adás elé, ő megsimogatta tömőit „móricz-zsigmondos” bajuszát .és hamiskásan ezt mondta: — Szegények : vagyunk mi, mint at templom egere és keve­sen, mint a hold-lakók. — És' mit jelebt ez a szegény­ség? — kérdeztem. — Hatvanat. .. Semmivel kezdték a tavaszt Már ez alatt nem; lehet mást érteni, mint hatvan, forintot munkaegységenként. Szépen mu­zsikáló szó ez a hatván, itt "az" urai szövetkezetben; amely ‘ az idei tavaszon indült. .el igazin a fejlődés útján. Megalakult -a szö­vetkezet már ötvenhét tavaszán, de nehezen kászálódott ki a kez­deti gondokból. Kereskcnyi László az idén májusban került a szövetkezetbe, felülről”. Ad­dig a Csenged Állami Gazda­ság üzemegységvezető jé veit. , — A tavaszt semmivel, és úgy kezdtük, hogy voltak olyanok, akik reggel kijelentették: „Ne­kem a szervezetem megkívánja a pihenést” — és befeküdtek a fasorba. —- De ezt hagyja is, szó­ra se érdemes — folytatja az elnök — .ilyen ember már nincs nálunk,' mert rájöttek, hogy aki nem dolgozik, annak nem hullik az . ölébe az áldás. Tavasz óta a tagság szánra, a földterület megkétszereződött. Tavasszal 14 ló volt a szövet­kezet lábasjószága összesen. Na már maguk mögött tudnak negyven eladott sőrét, összesen negyven hízott sertést. Van 24 növendék szarvasmarhájuk, 160 anyajuhuk, lesz száz törzspuly- I kájuk. Növénytermelésben sem meg- i vetendő az eredményük. Sörár­A Csokonai Színlisíz előadásában Boldogság. merre vagy ? Viktor Rozov: Boldogság, mer­re vagy? t— című szítiművét -mu­tatja be a debreceni Csökönéi . Szijilídz társultad december. }-£n. kedden este í órai kezdettel .Nyíregyházán, a- József Attila) Művelődési líázban. Rozov da­rabjának bemutatása színházi . eseménynek számít, az előadás \ pedig a legmagasabb színházi1 igényeket is kielégíti, mindvégig j. érdekes, feszült , és . tele van de­rűvel. Szász Károly — a színházi új rendezője — kitűnően fogta | össze az együttest, . amelyben a színház több új művésze — köz- \ tűk a nagyon tehetséges fiatalok — először mutatkoznak be a kö- 1 zönségnek. A ZSDANOV UTCAI AJÁNDÉKBOLTBAN í (Hammel J. felv.) pából 23 mázsát adtak el holdan­ként. dohányuk — hatalmas re­kord! — 16 mázsájával fizetett. Legfontosabb: a megértés — A mutatkozó termelési eredmények szoktatták egymás­hoz a mi népünket — állapítja meg az" elnök. — Látták, lesz eredmény, szívesen dolgoztak. A középparasztok és a volt földnél­küliek megértik egymást, a ve-j zetésben is egymás mellett van-j nak. Fontos ez, nagyon fontos.. J — mondja hangsúlyozva — ez a' megértés... — így van ez a földjáradékkal is — veti fel maga az elnök a gondolatot. — A tagság hatvan; százaléka földdel jött be, nekik* a földjük után járadék dukál. Megegyeztünk már régebben közgyűlésen, hogy egy aranyko-j róna után nyolc kiló búzának az értékét osztjuk ki földjáradék' címén. A Hunyadi Tsz befejezte a2 őszi munkákat. Végefelé jár­nak az évvégi leltározásnak is. Sőt, már előtervet ■ is készített ‘ a vezetőség a következő eszten­dőre. Az idei árutermelési ter­vüket másfélszeresére teljesítet­ték, jövőre még többet akarnák. A szántóterület egyharmadén termelnek majd olyan növénye­ket, amelyek hozamát .közösen értékesítik. Hatvan holdon ter­melnek káposztarepce .magot, 15 holdon cukorrépát, 45 holdon borsót és babot. Silókukoricát 20—25 holdon akarnak termelni s a silóriakva- lót szójával vegyesen vetik. Az állattenyésztés alapját biztosítják a 22 százalék évelő' pillangóssal és a kukoricával is. . Alakítják a jövő képét '1 Jövőre nagyot akarnak előre lepni a beruházások terén is. ötven férőhelyes, magtárpadlá- sos növendékistálló, juhhodály, dohánypajta van az előtervükben s ha a község képe a tavaszra úgy alakul, akkor egy szazas tehénistállót is. építenek. Azt akarják, hogy a kialakuló szövetkezeti községben jövőre'se - legyen kevesebb a tagok jöve­delme, mint az idén. S. A. A kougrcsszitbi v e iv-un y i ü zéln* n : Ritkcx eredmények a Nyíregyházi Minőségi Textilruházati Vállalatnál A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny során szép eredményeket ért el már eddig is a Nyű-egyházi, Minőségi Textil- ruházati Vállalat. Célul tűzték ki, hogy az éves tervben előírt teljes termelési értéket 1 millió 291 ezer forinttal teljesítik túl, és ezzel szemben október elejéig ez a szám .elérte, a 2 millió 143 ezer forintot. - A • mértékes termelést 349 ezer forinttal kívánták emel-- ni és a jó munka során az első hárerpnggyed évben’ 754 ezer fo­rinttal termeltek többet áz' elő­irányzatnál. Az anyagiákarékós- ságnál tervezett LOÓ ezer'forint helyett, 181 ezrét értek el; Miről ír a Társadalmi Szemle novemberi száma ? A párt -elméleti és Politikai folyóiratában Kiss Károly " éi»-' társ, az MSZMP Központi Bizottságának titkára írt. vezércikket Pártunk VII. kongresszusa elé címmel melyben a párt negyven­éves múltjára tekint vissza cs elemzi az azóta megtett Utat. Az alapszevvezeti vezetőségválasztások tapasztalatairól az olvasóknak Sándor József elvtárs számöl be. Tanulságos olvasnivaló A kom­munisták és a vallás című tanulmány YVirth András tollából. S nagy érdeklődésre számít Korád! József cikke Az ; ipartelepítés főbb problémái a második ötéves tervben címmel megjelent írása. A Dokumentumok című rpvatlr.n közlemény olvasható a part I Közpoünti Bizottságának 1959 október 22-én hozott határozatáról, ! mely a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfej- | Icsztéséről szói. | A Nemzetközi Szemle a Hruscsov-Eiseiihovver találkozóval az angol parlamenti választások eredményeivel, és a kanadai szak- I.szervezetek munkájával foglalkozik, * NAPIRENDEN: a januári népszámlálás körültekintő előkészítése TUDNIVALÓK A NYÍR EGYHÁZI TANÁCS VB. ÜLÉSÉRŐL Már. többször szóltunk la­punkban a január első napjai­ban sorra kerülő népszámlálás fontosságáról. A kormány hatá­rozata szerint a népszámlálás előkészítését és lebonyolítását a tanácsi szerveknek, kell elvé­gezni a Központi Statisztikái .Hivatal központi és terület: szerveinek irányítása és .-ellen­őrzése mellett. Nyíregyháza város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága a napokban : értékelte á népszám­lálás előkészítésének eddigi munkáját. Megállapították, hogy a népszámlálás során mintegy 50—6Ö ezer ember adatait keli nagy felelősséggel elvégezni és a nem mindennapi feladat elő­készítése kielégítő a megye­székhelyen. Eddig elvégezték a külterületi lakóhelyek 'jegyzé­kének összeállítását, melynek különös jelentősége van a Nyír­egyházát körülvevő tanyabok­rok számlálása során. Ugyan­csak elkészültek : a bel és kül­területi képek is. Fontos dolog volt az. utcák elnevezése és , a házszámozás feltüntetésé . körül mutatkozó „üres ablakok”..;— új települések, új házsorok. — pót­lások. Ezt; a munkát is elvégez­ték. Bár - papírmunkának lát­szik, de nagy gonddal kellett elkészíteni az utca és a ház­szám jegyzékeket, majd ezt kö­vetően ki kellett alakítani a számlálókörzeteket és felül­vizsgáló köröket." A következő napokban a számlálást végzők kijelölése és azok oktatása a legfontosabb feladat. A • népszámlálásban nagyrészt- pedagógusok működ­nek majd közre, mivel ezt á J eladatot korábban is sikerrel oldották meg. A számlálást végzőknek december 5—15-e között egynapos oktatást, mig december 16 és 23-a között pe­dig 2—3 órás konzultációt tar­tanak. Egyébként a népszám­láláshoz szükséges nyomtatvá­nyok szétküldését már meg­kezdte a • KSH, hogy az orszá­gunk életében oly nagy jelen­tőséggel bíró esemény zökkenője nélkül történhessen meg. A népszámlálás során felvett ada­tok ugyanis a további 10 év munkájának — iparosításnak i község és városfejlesztésnek —! az alapját fogják képezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom