Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-24 / 278. szám

Különös felfogás Ki mit /aratói T A mcjfyei tanács vb. kérése a megye dolgozói ho* lásra — • untodat >nfll Or •A Tejipari Vállalat kisvárdat wméatí kazáncserére van «etikáét. A cserét nem lebet égy végrehajtani, hogy a ter­meié* közben szüneteljen, hi­ssen itt több mint 40.000 liter tejet dolgosnak (el na,ionta. A kisvárdai Sreszfínornil* Vállalatnak szabad kapacitása van sörtermelésre. A Tejipari Vállalat (elkérte tehát a Szesz- fbttmitát, hogy legyen segítsé- fére *. gőzellátásban. hiszen nem kas dologról, a néogazda- érdekéről van szó. A Szesz- finomító korábban is segítette a tejeseket gőzzel, ezúttal is hoz­ni ford,sitik tehát segítségért. A Szsszfínomíté augusztus M-t Isseiében a segítséget nyolc feltételhez kötötte. Hét feltétel­be* * két vállalat meg is egye- aett. Maradt a nyolcadik: .Tekintettel arra, hogy fű- tflak éa széntalóink többlet- ammkit végeznek. melynek vdBalatook által történő jutal- nsaoésára nincs mód, a szolgál­tatás Időtartamára a Tejipari Vállalat személyenként és mn- seakuDkiat lé forint összeget láttámon bármilyen forrásból. Ez az összeg havi viszonylatban kb. 1800 forintot tesz ki..,“ — írja a Szeszfinomító. A rendelkezés szerint » Tej­ipari vállalat nem Jutalmazhat­ja más üzem dolgozóit, állomá­nyon kívül; béralapja nincs. Felajánlotta tehát, hogy sajat fűtőit átengedi arra az l—e hónapra, amíg a kazáncsere tart, hogy a többletmunkát el­végezzék. A Szeszfínomító nem fogadta el a tejipariak vállalását. Nem ér­dekli őket a napi 40 000 liter tej, s maga a Szeszfínomító igazgatója kijelentette: — Ne beszéljenek nekem nép- gazdasági érdekekről, minket csak az érdekel, hogy ezt az összeget csak a mi do'gozóink kapják! Mit várhatunk a Szeszfíno­mító dolgozóitól, ha magát, az Igazgatót nem érdeklik a nép­gazdaság érdekei? Mindkét vállalat az Élelme­zésügyi Minisztérium alá tar­tozik. Felhívjuk ezúton tehát erre s különös felfogásra az Élelmezésügyi Minisztérium il­letékeseinek a figyelmét is ... a megyei tauá-cá végrehajtó ' Mxow- éiiga legközelebbi ülésének napirend­jére tűzte az állattenyésztés «?*» a ke­reskedelem feladatainak megvitatá­sát (a kereskedelemmel kapcsolatos értékelést következő számunkban kö­zöljük). A végrehajtó bizottság kéri *. megye dolgozóit, hogy a közzétett ! megvitatandó témákhoz szóljanak hez- j zá és észrevételeiket, kiegészítő ja- | vaslataikat közöljék a megyei tanács I titkárságával, hogy ezek messzemenő j figyelembe vételével határozza rheg : az e téren jelentkező feladatokat a : megyei tanácsülés. SZARV ASM ARHATENYÉSZ­TES. - A szarvasmarha létszám me­gyénk mezőgazdasági, üzemeiben hét százalékkal növekedett az el­múlt esztendőhöz viszonyítva. A mátészalkai, fehérgyarmati és nyíregyházi járásban különösen szép a fejlődés. A létszámbeli gyarapodás mellett sokat jávult a minőség >s, ami a tejtermelés és hústermelésben mutatkozik meg. Nagyjelentőségű a tenyésztési munka korszerűsítése, ami a mesterséges megtermékenyítés­ben, a tenyészállatok kiváloga­tásában nyilvánul meg. Termelőszövetkezeteink szar­vasmarha létszámának alakulása igen kedvező: egy év alatt 78,9 százalékkal növekedett. Tej és hústermelésünk jóval felülmúlja a megyei átlagot A szarvasmarhatenyésztésben feladatunk a tenyésztői munka további növelése, a szatmár-bere. gi tájfajtaátalakítás mielőbbi megoldása borzderes és kosztro- mai keresztezésekkel. Az állat­tenyésztői kultúra elterjesztésé­ivel, a helyes takarmánygazdálko­dással biztosítható, hogy egy év alatt 150—200 literrel növelhes­sük megyénkben a tehenenként: tejhozamot Hústermelés terén a tej-húsjel- legű állatok tenyésztése biztosítja az előrébb jutást. Különben elkeli érni valamennyi nagyüzemünk­ben azt, hogy csak kizárólag se­lejt, továbbten vesztés re nem al­kalmas egyedek kerüljenek hizla­üszők melleit, A SERTÉSTETTTÉSZTfiS «tofBI évi eredményei igen szépek, Ter­melőszövetkezetek sertésáJloojA« nya 113 százalékkal növekedett az idén. Árutermelésben több­szörösen maguk mögött hagyták az elmúlt esztendő eredményeit, A fejlődé« Iránya as áruhúster­melés. Ez szabja meg feladatain­kat. Javítanunk kell a tanyász- állományon belül a háajcUagü kocák arányát, a fiaién, felne­velés: átlagot. Az eddigi gyalmr* lat szerint a* árusertés előállí­tásánál a régi kisüzemi gyakor­lat jelentkezett szövetkezete tuti nagyobb részénél Is. Ugyanis mo. gas a sertések áru-, illetve vágási életkora. (Ez Idő szerint manga­licánál 15—18, hússertésnél 13-* 14 hónap.) El kell érni áruaertést előállító nagyüzemeinkben, hogy a jelenlegi vágási fordulókat Iá hónap alá csökkentsék a komi hizóbaállítással és a modern ta­karmányozás alkalmazásával. A* Emberi sors megbeszélése • Vasvári gimnáziumban FIATALOK AZ AJTÓK MÖGÖTT (Befejező rész) A Vasvári gimnázium KISZ marvezele és színjátszó szakköre •ürarütt megbeszélést tartott az Kmberi som című filmről. Solo- bov « Bondar csuk remekművét az egész iskola megnézte. A megbeszélésen igen élénk felszó­lalások méltatták a novella szép­ségeit és a film legsikerültebb megoldásait A 42 résztvevő meg­pályázza az országosan kiírt dí­jakat is, de az iskola külön is «(jazzt a legsikerültebb dolgoza­tokat Aadrás-bál • Sóstón v A Sáska Fürdő- ál Üdülő Vál­lalat nagyszabású Andráa-bált rm«ts~ Sóatőn november 18-án. A káli mulatság • reggeli órákig tart Am érmékéit* mm émmlmlém A TIT klubjában kerül sor sdaUafeaa. november 27-én dél­után I órai kezdettel a lélektani «ttedáaaarazat második előadásá­ba, Az előadást »Az érzékelés és áaslaléa'* címmel ór, Kiss Lajos, a Tanítóképző Intézet tanára tartja. Répaszalatat juttat a tajtaraiallssil feilatkozék- ni i Tajipari Vállalat A rápaazelettól jól tejelnek a tehenek. A Szabolcs Megyei Tej­ipari Vállalat a tejtermelőknek ■egtt azzal, hogy a szerencsi cu­korgyártól részükre több mint *50 vagon repaßzeletet szerez és Juttat. Ugyanis a gazdák ennyi igényt jelentettek be a megyé­ben. Az első 55—60 vagonos té­tel a jövő héten megérkezik, s a tejbegj’űjtőkön keresztül jutnak hozzá a gazdák, mázsánként 16 forintért. Honnan jöttek az eszkimók? Az eszkimók Kamcsatkából jöt­tek a Bering tengerszoroson ke­resztül, vélekednek a kanadai régész expedíció tagjai. Észak­nyugat Kanadában ugyanis olyan csontokat és kőtárgyakat talál­tak, amelyek hasonlítanak azo1*- hoe, amelyeket már előzőleg Sdbénóbem fedeztek fel. A javító-nevelő intézet élete Hogy élnek itt az elítélt és előzetes letartóztatásban lévő gyerekek? A továbbiak során egy másik pedagógus, Farkas József elvtárs, az átmeneti intézet igaz­gatóhelyettese kalauzol az inté­zetben. Megnézzük a tágas ebéd­lőket, tantermeket, műhelyeket, a betegszobákat, a tiszta hálókat, az orvosi rendelőt, az udvart, a kertet, — s miközben szegről- végre bejártuk az épületet, ala­posan kifaggatjuk kalauzunkat. — Először is: mi, a gyerekek napirendje? — Reggel 6-kor ébresztő, nyol­cig szobarend, tisztálkodás, torna, reggeli és zászlófelvonás. Nyolc­tól fél egyig rendes foglalkozás: az iskolás csoport részére rendes tanítás a többieknek műhelyfog­lalkozás, vagy tortimunka, az in­tézet takarítása, a lányoknál var­roda .házimunka. A lányosztály mos a fiúkra is, ők varrják meg szakadt ruhájukat. Utána ebéd. Minden nap húst kapnak, kivé­ve a heti egy tésztanapot. Kü­lönben naponta négyszer étkez­nek, mert tízórait is kapnak. A kosztra senkinek sincs panasza. Ebéd után nevelői órát tartunk. Minden szakasz különvonul , a ne­velőjével. Elbeszélgetnek, majd elosztják a délutáni munkát. A délutáni foglalkozás fél ötkor végetér, levonják a zászlót, ki­hirdetik a napiparancsot,. a di­cséreteket, megrovásokat, vagy egyéb rendelkezéseket. Ezután es­te 7-ig szabadfoglalkozás, játék következik. Lehet olvasni a könyvtárszobában, focizni az ud­varon, ping-pongozni, sakkozni. Aztán vacsora, egy kis rádiózás vagy újságolvasás, s lefekvés 9- kor. Ilyen az intézet élete. A7. elítéllek önkormányzata — Milyen eszközökkel fegyel­mezik az intézet növendékeit? — Nálunk, a javító-nevelő in­tézetben is a pedagógusok leg­jobb támasza a közösség. Az el­ítélt fiatalkorúak maguk közül választják meg a szakászparonca- noköt, a szákaszparancsnok he­lyettest, a , tisztaságfelelőst, az újonc-felelőst. A szakaszparancs­nok felelős az egész : szakaszért, a tisztaság-felelős a tisztaságért, az újoncfelelős pedig gondjaiba veszi az újoncokat: pnegmagya- rázza a tennivalókat,, a rendet. Mert nálunk újoncnak tekinten­dő mindenki, aki csak egy hete került hozzánk. Munkaverseny a javítóintézetben — A szakaszok egymással ver­senyeznek. A napiparancsban fel­olvassák a jó munkáért á külön­böző, brigádok dicséretéit, ;; vágy megrovásait. Égy egyszerű „napi- paráncsdícséret 5'-'jó pontöt*Je­lent a szakasznak: ' Rendkívüli- munkáért 10 jó pont is járt Mfeg- rovás, s rossz pont jár a szakasz­nak minden szökésért, vagy fe­gyelmezetlenségért. A bűnös ggyénj büntetést is kap: látogatás-, vagy csomagelvonást, eltávozás, vagy egyéb kedvezmény megvonását, a cselekménytől függően. Hónap végén az intézeti önkormányzat összegyűjti a dicséreteket, s ér­tékeli á versenyt. A győztes sza­kaszt jutalmazzák,s előnyben ré­szesüli a ’ kédveániényeknél, - még az eltávozásoknál is. Fegyelmező versenyek A gyerekek ebédre gyűlnek. Beszélgetnek, nevetgélnek; Nagy a zaj. A nevelő belép; és megszó­lal: — Magatartási verseny lesz az ebédlőben. A vérseny "kezdetét jelzem -most! . Még a légy zümmögését is meghallani, olyan halkan ,;kana- lazzák a levest. JYünden intézeti ismeri a verseny szabályait: je­lentkezés nélkül nem szabad , be­szélni, aki ezt, megszegi, annak szakasza kiesik a versenyből. Ha még beszél, a szakasz 20 rossz pontot kap. Az a szakasz, amely nem esik ki, 50 jó pontban ré­szesül. Senki nem beszél, egyik sza­kasz sem esik ki a versenyből. Azaz az egyik fiú valamit súgni akar szomszédjának, aki figyel­meztetően oldalbaböki könyöké­vel. Minden szakasz 50 pontot nyert. Ebéd után sorakozó. A nevelő középre áll: — Nevelőintézet vigyázz! Sora- kozási verseny! Mint a gumilabda, pillanatok alatt pattannak sorba a fiúk. Az első szakasz parancsnoka kezét nyújtja és jelenti: — Kész! A győztes szakasz jó pontokat szerzett. Kórház, ahol a hunt gyógyítják . j: Fekete szőke fiúk, karcsú lá­nyok. Fiatal, elrontott életek, gyógyításra váró betegségek. Olyan ez az intézet, mint egy kórház. Egy kórház, ahol a bűnt gyógyítják tudós orvosok: a hiva­tásukat szerető : pedagógusok. Gyógyítják türelemmel, szeretet­tel, megértéssel, gyógyítják taní­tással, az emberi értelem és a szív szavával. S a betegek, akik itt meggyógyulnak, nem lesznek a társadalom megbélyegzett szám­kivetettjei. ' Visszafogadjuk őket, vissza a becsület és a munka út­jára. Győri Illés György. A mátészalkai ‘cukrászda mestere I'árvi Sándor, sok szel» tortával örvendeztette meg az édessjjgkedvelőket. Párvi bá­csi most újabb nagy munkában van, mert a budapesti or­szágos versenyen is, jól akar készítményével szerepelni. Ké­pünk a cukrászdában készült. (Hammel J. felvétele) A JUHTENYfiS” *5 megyén* nagyüzemeiben igen lényeges taw forrás, és a gyapjutermelés je­lentős helyet foglal el belKldf nyersanyagigényünk kielégítésé­ben. A juhtenyésztés legfontasabfe célját a gyapjutermelésben tét­jük. Ennek érdekében jövőre to­vább fokozzuk a kaukázusi *-» 12—14 kilogram»» gyapJuhoBM*. — kosok alkalmazását a terta- merinó tenyészetekben, A ke­resztezések számának növelésé­vel kell megalapoznunk a továb­bi évekre kátémött feladatok megvalósítását. A BAROMFITBWYftnSrÉB to­rén nagyüzemetek árutermel to* megkétszereződött egy »»iteniH ' alatt A szakszerű tenyésztőt, nö­velői munka meghonosítása ér­dekében az elmúlt évben tanfo­lyamokat tartottak • temalő- szövetkezeti tagok részér». A tél folyamán a szövetkeze« t»gok százait leéli tovább képezni, hogy a nagyüzemi tojás-, hú»- m pn- csenyeáru előállításába« minél nagyobb szaktudást tanúsítsanak* Termelőszövetkezeteink 1960-bara többszörözzék meg a baromfite­nyésztés terén eddig elért ered­ményeiket, létesítsenek modern, nagyüzemi ólakat • hasmáijék ki a tyúkfélék és vízweérnyaao« tenyésztésére alkalmas vala­mennyi lehetőséget. A TAKARMANYGAZDALXCu DAS állattenyésztésünk ig«a fontos tényezője, A belterjes ál­lattenyésztés megköveteli a ta­karmánygazdálkodás átsaervasó- sét. Ezen az új úton már a követ-* kező évben is nagyot léphetnek előre nagyüzemeink, A réten és Legelőn való takarmányozás he­lyett az istállózott állattenyész­tésnek, tartásnak kell előtérbe lépnie. Adottságaink olyanok, hogy a megye egész területei» biztosítható, hogy egy-egy szá­mosállatra jövő évben 1*—12 köbméter silotakarm&ay jusson, A szat már-beregi állattenyésztő tájon az évelő pillangósok ■—vö~ röshere, lucerna, szarvaskerep — mellett sokkal nagyobb teret kell biztosítanunk a kukorica, el­sősorban a silókukorica termelé­sének, amely legjobban biztosi- hatja az állatállomány takar­mányszükségletének a .kielégíté­sét, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom