Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-20 / 275. szám

Kongresszusi küldött *VT, ÍV FOLT AM, V15. SZÁM Ara 50 filler 1959. NOVEMBER 20, PÉNTEK V cnejj'V harcos esztendő I» j a negyvenegy éve ala- kuit meg a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. Létrejötte előtt különböző tí­pusú pártok kísérleteztek utat efutatni, többféle politikai áiamlat igyekezett teret hódí­tani. Például a szociáldemok­raták vallották, hogy tettük a proletariátus érdekeit szolgál­ja, céljuk megegyezik a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság érdekeivel. De csak val­lották, tetteik mindezt nem igazolták. Egymást váltották az áruló szociáldemokrata pártvezetők, akik Ígérgettek sok mindent a népnek, de nem igen adtak semmit. Nem volt elismert vezetője a mun­kásosztálynak, a vele szövet­séges dolgozó parasztságnak, az értelmiségnek mindaddig, amíg létre nem hozták a kom­munista pártot. A nép leg­jobbjai, a haza hű fiai, az orosz forradalmi győzelmek felismerői tudták: csak úgy lehet eredményeket elérni a proleláriátus harcában, ha é harcot a marxizmus teniniz- mus eszméje által vezérelt párt irányítja. 4 KMP születése első per- cctől vallotta, hogy újti- pusú párt, amely együtt él a tömegekkel. Töretlen úton jár­va megfogalmazta a követelé­seket, megmutatta a célt: leg­fontosabb a munkásosztály ha­talmának megteremtése. Nem köntörfalazott, mint a szociál­demokraták tették. Támogatta, szervezte a gazdasági, politi­kai jogok megvalósításáért folytatott harcot. Ápolta a munkás-paraszt szövetséget, küzdött az opportunizmus el­len, terjesztette a leninizmus eszméjét. Forradalmi harcra nevelt, szemben állt az árulók­kal, akik tagadták a proletár­forradalmat, teljes egyenlősé­get kívántak minden osztály között, elmosva ezzel az éles ellentétet munkások és tőké­sek között. rkícsőséges szerepet töltött be a párt a Tanácsköz­társaság megalakításában, amely a szovjet állam megte­remtése után a világon első­ként nálunk jött létre. Fárad­hatatlanul munkásai voltak az új rendnek, kérlelhetetlen har­cosok az ellenséggel szemben. S hogy vérbefojtották a dicső harcokat, hogy meghátrálásra kényszerítették a pártot, a fia­tal proletárhatalmat, emlékük elevenen él a nép szívében. Megőrizzük emléküket, kegye­lettel adózunk az ezrével ha­lálba küldött mártíroknak. Sokszor börtönbe vetették a párt tisztikarát. Másnap még- többen álltak a csatasorba. Erejét a népből merítette, harcát a nép támogatta. Inter­nacionalista nézeteket vallott, más népek proletariátusával egy sorban kívánt haladni elő­re. „Testvéri szövetség Szov­jet—Oroszországgal” — hirdet­te a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. M unkája _ nem volt mentes a hibáktól. Kereste az utat, a cél megvalósításának módját. Tettei azonban a nép, a dolgozók érdekeit szolgálták, tagjai egyek voltak a néppel, céljaik azonosak. Büszkén lé­pett nyomdokaikba a Magyar Kommunista Párt, majd az MDP. A munkát azonos elvek, a marxizmus—leninizmus alapján végezték. Négy évti­zed múltán mi, a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai is büszkén valljuk, hogy elő­deink, a KMP nyomdokain haladunk. „A párt magáénak vallja a magyar munkásmoz­galom forradalmi hagyomá­nyait, utóda a magyar kom­munista pártnak” — rögzíti le az MSZMP kongresszusi irány­elve. S amit egykor elkezdett az. első újtípúsú forradalmi párt hazánkban, azt folytatja, meg­valósítja a mi pártunk. Egy­kor küzdöttek a földbirtok­rendszer megszüntetéséért. A mi pártunk teljesítette ezt a követelést. Évtizedekig folyt a harc a munkáshatalom meg­teremtéséért. A Szovjetunió segítsége révén a mi pártunk juttatta győzelemre ezt a kí­vánságot is. Uralkodóvá let­tek a szocialista termelési .vi­szonyok az iparban, s egyre jobban a mezőgazdaságban is. Sokat fejlődött az ipari, me­zőgazdasági termelés. Javult a dolgozók anyagi helyzete, jólé­te. Megyénkben 1952-ben 700, 1958-ban 1324 forint volt a munkások átlagos havi jöve­delme. Az új ötéves tervben az ipari termelés 70, a mező- gazdasági 32 százalékkal emel­kedik. A mostanihoz képest 29 százalékkal nő az egy főre eső reáljövedelem. Negyven eszten­dővel ezelőtt még munkáért, kenyérért, szabadságért küz­dött a párt, ma sikeresen ha­ladunk előre a szocializmus teljes győzelme felé. így szól erről az MSZMP kongresszusi irányelveiben: ,.A párt négy évtizedes harca során sok győ­zelmes csatát nyert; átélt át­meneti kudarcokat is; de min­dig, minden akadályon át utat tört magának előre a történel­mileg immár a láthatáron lé­vő végső cél: a kommunista társadalom megteremtéséhez.” A sikereket akkor is, most is nehéz küzdelmekben, a revizionista és szektás irányzatok elleni harcban, az ellenség ellen vívott elvi csa­tában értük el. Elődeink és a mi pártunk is a dolgozók szé­les tömegeinek alkotókészségé­re, támogatására építi, teljesíti történelmi hivatását: megszün­teti az embernek ember állal 'aló kizsákmányolását, felépú ti a szocializmust, majd a kommunizmust. Sokszor tá­madott ránk külső és belső el­lenség, ítéltek kárhozatra ben­nünket: a párt mégis megma­radt, él, négy évtizede éltető ereje a munkásosztály, s a vele szövetséges dolgozó pa­rasztság győzelmes harcainak. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan nagyszerű párt követői vagyunk, mint a KMP, amely először a történelemben, való­ra váltotta népünk évezredes almát: leverte kezéről a bilin­cset, megteremtette a munká­sok hatalmát, elvette tulajdo­nosaitól a nagybirtokokat. Tettei újabb győzelmekre ser­kentenek, péllája vezérel ben­nünket, s a pártkongresszus­ra készülve újabb erőt merí­tünk dicső harcaiból. 1‘ecscri Balázs, a Mátészalkai Sertéstenyésztő Vállalat íőgépéezc. (Riport a 2. Oldalon.) (Foto: Hammel) Termelőszövetkezeteink megkezdték a szerződéskötést a jövö évi ámgaiionára A Terményforgalmi Vállalat nemrég kezdte meg — kedvező feltételek mellett — a termelő- szövetkezeteknél és egyénileg dolgozó parasztoknál az I960, évi termésű gabonára a szerződések kötését. E rövid idő alatt a ter­melőszövetkezetek egy része már több, mint hatvan vagon áruga­bonát szerződött eladásra. — Az egyéni termelők körében is nagy az érdeklődés, amit mutat az is, hogy a szövetkezetek által eddig lekötött mennyiségnek egyharma­dát szerződték le értékesítésre. A termelőszövetkezetek egy ré­szénél a mostani szerződésköté­sek megmutatták, hogy nagy je­lentőséget tulajdonítanak az árugabona termelésének. A ti- szadobi Táncsics ezer, a nyírgyu- laji Petőfi hatszáz, a csengerúj- falui Béke ötszáz, a nyírbogát! Béke és a Rákóczi, a zajtai Rá­kóczi és a méhteleki Űj Élet Tsz. 300—300 mázsa kenyérgabonára kötött értékesítési szerződést. Játékkószités az ünnepekre Mikulásra és karácsonyra a városi nőtanács kerületi és te­rületi szervezetei az asszonyok részére játékkészítő tanfolyamo­kat szervezték. Az asszonyok a megy’ei gyermekvédő otthon va­lamennyi intézménye részére, valamint a fóti gyermekváros kis lakói részére készít^ a játé­kokat: babákat, mackókat, a egyebet. A szabadségtelepi asszonyok esténként összejönnek, s a kör­nyék óvodái részére készítik a játékokat. ....................................... Tegnap Nyíregyházán a párt megyei -végrehajtó bizottsága nagyaktíva ülést tartott. Az ülé­sen megyei, járási és községi párt és állami vezetőkön kívül részt vettek a termelőszövetke­zeti elnökök, párttitkárok és több egyénileg dolgozó paraszt. Az Az Alkaloida Vegyészeti Gyár túlteljesítette kongresszusi verseny vállalását Több, mint két hónapig állt a termelés a Tiszavásvári Alka­loida Vegyészeti Gyárban, mert nem gyűlt be annyi mákgubó, amennyi a gyár 1959. évi terme­lési tervének teljesítéséhez szük­séges lett volna. Amikor a gyár dolgozói munkafelajánlásokat tet­tek a partkongresszus tiszteleté­re, nem tudták, hogy nem lesz elég nyersanyag. A versenyben később a termelési tanácskozá­sokon a felajánlásokat termelé­si ésszerűsítésre, takarékosságra, műszaki fejlesztésre és a profil bővítésére csoportosították. -.ól eg,,U‘ti:)úlu.dVe biztosították nz üzemek aolgezói a gyárban azt, hogy a töbo. mint másfélmilió forintot kitevő terven felüli vál­lalással szemben már kétszáz­ezer forint túlteljesítést ériek el. A továbbiakban vállalják, hogy a több, mint két hónapi terme­lési kiesést behozzák és mara­déktalanul teljesítik az 1959. évi tervet. , Az ós/i „szüret” szezonja, az oltvány kitermelés pár héttel ez­előtt kezdődött a Nyírteleki Ál­lami Gazdaság faiskolájában. — Hatvan dolgozó serénykedik ál­landóan a kitermelésnél, csoma­golásnál és eladásnál. Ugyanak­kor a faiskola hét vidéki lera­kóiéban is megindult az árusítás. Az idén a faiskola 420 ezer olt­ványt állított elő. Legnagyobb része ebnek alma és tóKént Jo* náthán. Az alma mellett nagy az érdeklődés a kajszi és az őszi­barack iránt. Az őszibarackot kü­lönösen a városkörnyéki gazda­ságok vásárolják. A faiskola ed­dig százezer oltványt adott el a termelőknek. Köze]- húszezret az egyéni gazdaságok vásároltak meg, a többi fele-fele arányban a termelőszövetkezetekhez, állami gazdaságokhoz került. Az állami gazdaság vezetői úgy számítanak, hogy a most ki­bontakozó gyümölcsfaültetés ide­jén valamennyi igényt ki tudjál? elégíteni. Két sertést aztatót égettek és 10 hold gyiim jlcslst te'eüííenek a záhonyi Ű] Fáid isz-äen ülo&en ic-szivett es felszólalt II- ku Hál elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja is. Az aktíván Orosz Ferenc elv­társ. a megyei pártbizottság tit­kára ismertette a mezőgazda­ság időszerű kérdéseit. A beszá­moló után vita következett. A záhonyi Üj Föld Termelő- szövetkezet ebben az esztendőben szép eredményekkel dicsekedhet. Ezt mutatják a növénytermelés­ben elért sikerek is, hiszen őszi árpából holdanként 13, búzából ugyanennyi, rozsból 11 mázsás át­lagot értek el. Szépen fizetett a burgonya is. Száz holdról holdan­ként 100 mázsa termést takarí­tottak be, míg a kukorica holdja 30 mázsával fizetett. Nagy gon* dut fordítanak arra, hogy saját erőből újabb létestmcnyekkel gazdagítják a közöst. Nemrég építették fel a két sertésCiaztatót 64 ezer forintos költséggel, s a tanyaközpont Körülkerítésére 45 ezer forintot szántak. A gyü­mölcsösről sem feledkeztek megj Űjabb 10 holddal növelték a te­rületet, mely a következő eszten­dőkben a szövetkezet tagjainak jövedelmét növeli majd. Tegnap megyei nagyaktíia tárgyalt a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Százezer gyümölcsfát adott el eddig a IXyíriefelti Állami Gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom