Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-13 / 243. szám

JOGI ISNÁeiíDÓi Amit az ügyészi óvásról tudni kell A törvénysértések kiküszöbölé* ütnek eszközei a korábbiakban neru mindig voltak elég hatáso­sak és a jogszabályok több kér­dést nem rendeztek megfelelően. Mindezek miatt került sor az 1050. évi !). sz. törvényerejű ren­delet megalkotására. Az új jog­szabály e hiányosságok felszá­molására törekszik, egyben sok­kal szélesebb jogokat biztosít az ügyészi szervezet részére. X törvényesség feletti általá­nos felügyelet az a munkaterü­let, ahol az ügyészi szervezet legszélesebb körben áll kapcso­latban a különböző szervekkel és ez állampolgárokkal. Ezért tartóin fontosnak, hogy az érde­keltek tisztába legyenek a fel­ügyelet gyakorlásának új, jogi kereteivel. A következők szolgál­janak tájékoztatásul: Továbbra is fontos alapelv ma­radt az, hogy a ügyészi törvé­nyességi felügyelet — a legfel­sőbb államhatalmi és államigaz­gatási szervek kivételével — minden állami, gazdasági és tár­sadalmi szervre kiterjed. Egyik legerősebb új biztosíték az, hogy az ügyész a most ha­tályba lépett törvényerejű rencje- let szerint óvásában a törvény­sértő rendelkezés végrehajtásá­nak felfüggesztését is indítvá­nyozhatja: egyben kötelezi a jog­szabály a szervet arra, hogy az ügyészi indítványnak eleget te­gyen. Ez a rendelkezés nem be­folyásolja a szervet abban, hogy milyen döntést hozzon, csupán azt biztosítja, hogy a határozat végrehajtására ne legyen mód mindaddig, amíg a felettes szerv az óvgst el nem bírálja. Ez alól csak egészen szűk körben ál­lanak fenn kivételek például a tanácsi rendelet ellen benyújtott óvásban a végrehajtás felfüggesz­tését indítványozni ngm lehet. Uj rendelkezés az is, hogy az elbírálási határidő túllépése miatt a szerv által a törvény ere­jénél lógva eszközölt felfüggesz­tés hatálya addig tart, amíg az érintett szerv az óvást érdem­ben el nem bírálja, illetőleg amíg a felettes szerv az ügyben nem dönt. A végi jogszabály szerint vala­mennyi óvást a címzettnek 8 napon belül kellett elbírálni. Ez különcben testületi szervek ese­tében nem mindig volt betart­ható. Az új jogszabály azért a megvizsgálási határidőt általáno­san kötelező rendelkezések ese­tén 15 napban állapítja meg, a testületi szervellnek pedig intéz­kedéseiket a legközelebbi ülésü­kön kell felülvizsgálni. E kivé­telektől eltekintve az ügyészi óvás elbírálására megállapított határidő tová.bbra is 8 nap ma­radt. A felettes szervnél a koráb­biakban .nem volt megszabva az, hogy mennyi idő alatt köteles határozni. Az új ügyészi törvény­erejű rendelet 30 napj záros ha­táridőt ír elő. Módot nyújt az új jogszaHíly arra is, hogy az ügyész — ha ezt indokoltnak lát­ja — ne magánál a törvénysér­tést elkövető szervnél, hanem an­nak felettes szervénél nyújtsa be az óvást. Továbbá általános szabály most | már az, hogy az érintett szaiv I ha nem ért egyet az óvással, úgy az elbírálástól számított 5 | napon belül köteles felettes Ezer­jó véhez az iratokat felterjesztem. ! Még egy fontos különbséget kell az eddigi szabályozással szemben az óvások körében ki­emelni. Övásnak elvileg bármi­lyen régen elkövetett törvény­sertés esetén helye van. Ennek a?, elvnek a fenntartása mellett az új jogszabály azonban figye­lembe veszi, hogy egy* bizonyos idő elteltével az érintett felek a fennálló helyzet szerint ren­dezik életviszonyaikat és ennek megzavarása már gyakran nem kívánatos. A mostani szabályo­zás szerint, ha a törvénysertés egyedi ügyien történt és az óvást a jogerős rendelkezésnek a felek­kel való közlését követő egy éven túl nyújtja be az ügyész, úgy az óvás folytán tett intézkedés az állampolgárok által jóhisze­műen szerzett és gyakorolt jo­gokat nem sértheti. A törvénysértések kiküszöbö­lésének egy másik korábbi esz­köze a javaslat volt. Hiányossá­ga volt a korábbi jogszabálynak az, hogy bár a javaslat még je­lentősebb esetekben került be­nyújtásra — akkor amikor tör­vénysértő gyakorlatról, tehát tör­vénysértő intézkedések egész so­ráról volt szó — a címzett szer­veket nem terhelte a javas’attal kapcse'alban semmiféle különle- ! ges kötelezettség, j Az új jogszabály a javaslat | helyett a felszólalás és a figyel- [ mezíetés jogi intézményét vezet- i te be. Fogalmilag a két utóbbi esz- j köz között a különbség az, hogy j felszólalással akkor él az ügyész, I ha nem egy törvénysértés van, j hanem törvénysértő gyakorlat | alakult ki, vagy pedig a törvény- sértés éppen abban áll, hogy a szerv a jogszabály rendelkezése j ellen mulasztást követeit el. A i figyelmeztetés az előbbivel szem- j ben akkor válik szükségessé, ha : a törvénysértés veszélye fenn- ! áll. de még nem következett be. j A törvénysértések feltárására I irányuló ügyészi eljárást az ed­digieknél hatékonyabbá tesz; aa, hogy az ügyész számára az ÚJ törvényerejű rendelet az általá­nos felügyelet körében is előve- zeiési jogot biztosít. Dr. Lehel István csoportvezető ügyest A SÓSTÓN „Az 4;ea * f«lk* eg-y™A5t Ort-Eajtjü. Sokasra a partos bajion; a slkár, Csóválja a fejét a begyélet) a makkfa: íto?;- oda nirjbit az örömteli nyár: CíyttlcmUk a holló, varjú kavarogva, A clne-e fázik a tüskebokorba' A kerti baraszton zokogja a szél: elhervad a rózsa, lehull a levél.” (Vajda János: Őszi tájék,( A sétányok kihaltak, eltűnt a nyári kavargás, elcsitultak a vi­dám zsivajok. Ősz van! És az ősz megérkezett ide is, a Sóstóra. Ve­le sárgult levelek garmadája, s hűvös szelek járnak. Aj egyik piros-sárga kerti pád­ra egy eltévedt méhike ereszke­dik le, kicsit pihen, aztán gyen­ge döngéssel tovább röppen. Vi­rágot keresett talán, s hogy nem talált tovább repült? A szürke felhők közül szűrt fénnyel alig [ tört át a napsugár. Olyan le- j hangoló, s mégis szép az őszt Sóstó. A természet minden sárga í ecsetszínében benne van még va- \ lami az eltűnt nyár üdezöldjé- ból — de már érezni, hogy az ősz, a „gondatlan rossz gazda" hamarosan mindent elfecsérel. Ez okoz ilyenkor, az őszi verő- fényben szelíd mélabús hangula­tot, arról tudjuk, hogy egy évvel gazdagabbak, s öregebbek let- j tünk. Ezért lépkedünk az őszi J karászion zajtalanul, clgondol- j kodva. így van ez! Elhervad a rózsa, lehull a levél! Az októberi Sóstó minden dél- | utánja ilyen csendes. A csónaká- j zó tükre mozdulatlan, messzebb­ről úgy tűnik, mintha sohasem leit volna itt élet. Csalóka ám az ősz! Mert közelebb lépkedve a tóhoz, hangokat hallani. Halk csobbanás, cgy-lcét apró, nagyon vigyázalos köhintést, A náddal, sással benőtt vízparton két em­ber lesi gondterhelt arccal a vi­zet, kezükben hosszú, karcsú hor­gászbot. Erre gondolni lehetett volna... A horgászok birodalma ilyenkor a csendesvizű tó. Ma nekik sem lehet sok szerencséjük, mert az egyik morcosán megráz­za a kezében lévő botot s félre­téve minden horgászokra köte­lező csendrenáeletet megszólal: — Nem szerszám egy ilyen | bot! Szalonnasütéshez talán )ó j lenne! Nem lehet ilyen szerszám- mai boldogulni! I — Tegnap mégis szépen fog- ; tál vele. Azzal a rossz szerszám» I inai! — konlrázik rá a társa. i — Azt kizárólag az én kiváló j művészetemnek köszönhetem, j nem a szerszámnak — vág vissza 1 a zúgolódó. — Ja pardon, ezt eddig nem i tudtam — ironizál a másik, s az- i tan megunják a sole beszédet, s I tovfibb figyelik a vizet, egészen j addig, míg az őszi koradélután j meg nem nyújtja az árnyakat, | Horgászok! ők is az őszi Sóstó képeslapjára tartoznak! Hosszasan, élesen stuff a kis* vonat. Púr percen belül becsü- hög az állomásra. A füttyszóm nagy zsivaly hallik -a szigetről, Mintha manók elevenedlek vol­na meg, apró iskolásgyerekek robognak át a hídon, s a tanító nénik vezényletével iparkodnak elérni a vonatot. Bökönyről jöt­tek. Vége a nyíregyházi ,kirándu­lásnak, indulnak haza. Utánuk ismét elcsitul a Sóstó. A kádfürdő előtti parton három öreg bácsika emlékszik visza az ötven évvel ezelőtti világra, s közben nagyokat hallgatnak. Üjabb zaj vegyül a finom őszi csendbe. Nem fülsértőén, halk döngéssel. Vontató zaja, tiszten kivenni a pufogását. Az új strandépítkezés felöl hangzik. OH nem vesznek tudomást az őszről, serényen dolgoznak, mintha má­jus, vagy július lenne. Ok tud­ják, hogy csalóka az ősz, hogy ez a szolid, bánatos kép rövide­sen eltűnik. Átadja helyét a tel­pek, majd ismét ránknevet a májusi nap, a költő szavaival: „kinyílik a rózsa, kihajt a levél!’-’ (Bézí) I BAROMFITENYÉSZTÉS korunk világslágere Hogy valóban nagy gondot fordítanak erre a dologra, a Szovjetuniótól Amerikáig, an­nak igen sok oka van. A barom­fihús táplálkozás szempontjából feltétlenül megelőzi étrendi ha­tásában a „hagyományos” hús­ételeket, s ma. amikor a kony- r.yebb táplálékok iránt nőtt meg az. érdeklődés, ezt nem téveszt­hetjük szem elől. A másik, szin­tén nagyon lényeges tényező a gazdaságosság. Ugyaniá egy ki­logramm baromfihús, tyúkféle előállításához mintegy huszonöt százalékkal kevesebb abraktakar­mány szükséges, mint például a sertés esetében. Ez a két főbb körülmény is elegendő ahhoz, hogy ennek tük­rében számot vessünk megywk baromfitenyésztésének jelenlegi állásáról —es ha mondani sza­bad- — kissé beletekintsünk a jövőjébe is. Figyelembe véve az újat, az előretöFőt, azt látjuk, hogy ter­melőszövetkezeteink egy év alatt negyvenszer több baromfit neveltek fel, és értékesítenek, mint az elmúlt esztendőben. Az arány óriási! De örvendetes a másik tény is, amely azt mutat­ja, hogy termelőszövetkezeteink a megye baromfiértékesítéséből már az idén, az első komelyabe esztendőben hét és fél százalékot vállaltak. Természetes, hogy ez még korántsem az optimum, azonban ezt az ütemet figye­lembe véve egy-két éven belül a baromfi-áru termelésében a szövetkezetek biztosítják a több­séget. Ehhez szükség van a ba­romfitenyésztés szemetére, a minél alaposabb szakmai felké­szültségre, a megfelelő takarma- nyozúsra, ideális ólakra és nem utolsó sorban a betegségek ellen! küzdelemre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a naposcsibe iránti érdek­lődés kora tavasszal a legnagyobb Az egyéni tenyésztők azért sze­retik ebben az időszakban meg­vásárolni a csibét, mert ekkor hozzáadhatják saját ketlósljaik­MOZIK MtJSORA BERK MOZI: Rakétatámaszpont. Különös történet egy kis szige­ten. Színes angol film. _^_Kloadasek kezdete: fél 5. fél 7 és fél 9 órakor. BORSA MOZI: Fiú vagy lány. Színes szovjet filmvígjáték. Előadások kezdete: «. s. a órakor. GORKIJ MOZI: Tiltott szerelem. (Csak 18 éven felülieknek!) Mű­vészi francia filmalkotás. Előadások kezdete: 4, g es 8 ólakor. WOKICZ ZSIGMOND MílY’ELÖDÉSl HÁZ: A harangek Rómába mennek. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. AU*iAAAAAjvA<AAAAAAva.AAAAAAj4LAAAAAAAÁA>1 hoz a vásároltakat. Termelőszö­vetkezeteink még korábban, ja­nuártól kezdve igénylik a csi­bét, hogy a folyamatos áruba- romíi-tenyésztést biztosítsak. En­nek alapján keltető üzemeinknek úgy kell berendezkedniük, hogy az előállítandó csihemennyiseg- nek a jelentősebb részét a ta­vaszi hónapi<;ban adhassa« at 3 gazdaságoknak. Indokolja ezt az is, hogy a té­li, koratavaszi tojásokból kikelt csibéknek a tífusztertőzötísége a legkisebb. A tenyésztojások biz­tosítása . érdekében, amíg — két- három év múlva — a termelő- szövetkezetek adhatják majd a tenyészanj'agot — olyan minta­községeket kell csak meghagyni, ahol valamennyi tenyészállat vérvizsgálatban részesült. Ez nagyban csökkenti a tífuszve­szélyt Keltetőállomásaink az egészsé­ges szaporító anyagot, a tojást úgy is biztosíthatnák, ha Ul—15 ezer darabos tenyésztői-zsebet ál­lítanának be a termelésbe. Megyénkben három keltetőál­lomás ven, azonban. a kisvárdai iizeui még mindig nem termel, noha az épület üzembe helyezésének első határideje — 1950 márciusa — régen lejárt. Pillanatnyilag arra sincs biztosíték, hogy az új szezonban meginduljon a kelte­tés. Pedig csupán itt, félmillió nupoíbaromfit állíthatnának elő. A lassú ütemhez a megyei ta­nács tervosztálya is hozzájárult azáltal, hogy a fontos műszaki berendezéeeiiet, mint például az agregátort még mindig nem biz­tosította. Hogy a termelőszövetkezetek eleget tehessenek annak a kí- vánalorhnak, hogy a vágóbaromfi tekintélyes része a nagyüzemek­ből kerüljön piacra, szükséges, hogy a keUetúállomások 100 - 150 ezer naposcsibét biztosítsanak részükre januárban. A szövetkezetek viszont küldjék tanfolyamra a rátermett tago­kat, hogy a jövő esztendőben a baromfinevclts és tenyésztés te­rűié! én mind kevesebb nehézség adódjon. Jövőre baromfitápban egyálta­lán nem lesz hiány. A szövet­kezetek idejekorán, még az idén igényeljék meg ezt a fontos ta­karmányt, hegy ne legyen fenn­akadás az esetleges szállítási kö­rülmények »úatt az átvett csi­bék nevelésében. A szakmai hozzáértés és a kel­lő gondozás eredményeként a. szövetkezetek részére a baromfi- tenyésztés igen jó jövedelmet biz­tosit. Az idén a szövetkezetek az árubaromíi értékesítésből több, mint másfélmillió forint jövedel­mét szereztek. Termelőszövetkezeteinknek minden kínálkozó lehetőséget fel kell használni, hogy jövőre pe­csenye-csirkéből. pecsenye-iiacsá- ból, libából, pulykába annyit ne­veljenek, hogy a megye áruérté­kesítési tervének közel a felet magukra vállalják. A megyei szervek például az ősz folyamán 3—4 ezer tenyészpulykát bizto­sítanak a szövetkezetek részére, amelyek szaporulata — mintegy 50—60 ezer darab — nagyban hozzájárul a törekvések valóra váltásához. A nagyüzem; baromfitenyésztés gyorsabb kibontakozásának egy ja akadálya a megfelelő férőhelyek hiánya. A régebbi szövetkezeten ■ nél fellelhető ólak nagyobb ré­sze nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az újaknál pedig nagyon kevés van. Meg kell találni a módját annak, hogy a csibencvcléshez ideális, leien és nyáron egyaránt előnyösen használható baromfiólakat épít­senek. Erre — jó szigetelő ha­tásánál fogva — a perlitból ké­szült. építőelemeket minden bi­zonnyal fel lehetne használni. A perlilből való építkezés — a !az- doBágí számítások szerint —cyan olcsó lenne, hogy a költségk a hasznosítás első évében ketssru- sen is megtérülnének. A megyei tanács mezőgzda* sági szakemberei el is ha Hoz­tál;, hogy még a tél folyman minta-csibenevelőt épíUMek perlitból. És mar az elsq tjasz- talatokat leszűrve — az lala- nos gazdasági lehetőségek kere­tein belül — a jövő cvbeimeg- kezdenék a termelőszövottectek- ben is a többezer baromfi befo­gadó perlit-baromfiólak Lehú­zását, A baromfitenyésztés elí- nagy jövő áll. A baremfihúsna tojás­nak, baromfizsímak el U fog­lalnia az őt megillető üyél a népélelmezécben. Emelle külke­reskedelmi szempontt sem megvetendő. A baronenyész- tés akkor tölti be fehtát, ha nagyüzemilog végezzülitert így igazán jövedelmező. Tneiősze- vetkezeteinknek tehát cg kell tenni minden tőlük letet, hogy a baromfitenyésztés fd> helyre kerüljön gazdáikor!(un.41*­II ŐSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom