Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-09 / 240. szám

Szovjet utcák, szovjet emberek egy szabolcsi orvos szeme vei Tegnap még ott sétált a Néva ipartjan ee tapsolt az indulásra kész jégtörőnek. Csajkovszkij hal­lhatatlan melódiájában gyönyör­ködött a moszkvai hangverseny- teremben, s ma már itthon a kór­ház ragyogóan tiszta szobáit járja e szokásos vizitnél. Nem könnyű kivonnia magát az embernek a tegnap varázsos hatása alól. Fő­képp akkor nem, ha egy szabolcsi íorvos először járt a kommuniz­mus országában, először találko- |aott szovjet utcákon szovjet embe­rekkel. Ügy gondolom, mindenképpen (papírrá kívánkozik e találkozás héhány — talán egészen aprónak tűnő — mozzanata. Az élmények rendszerezése még időt kíván. Az »miekek viszont szépek, kár lenne #2okat egy ember kincsének hagy- !ni. Nos, a kérdés: mit látott az orvos, mint vendég, mint ember? Közvetlenség Ez ragadta meg a legjobban. S ez nemcsak a külföldivel, han:m mindenkivel szemben megnyilvá­nul. Egy példa: az egyik orvos el­tévedt Moszkvában ottlétük utolsó rapján. Nem volt már pénze vil­lamosra. Két gyári munkás kí­sérte vissza a szállodába, fizették az útiköltséget, majd a szálló ka­pujánál barátságosan elköszön­tek. A másik: a Metrón találkoz­tak egy mandulavágású szemű hölggyel. Kiderült, hogy apja japán, anyja koreai, s ő a lenin- grádi operettszínház tagja. Ami­kor megtudta, hogy úti társai ma­gyarok, az út végén, az állomáson magyar csárdást táncolt, s áriát énekelt a Hári Jánosból. Tisztaság Az orvoscsoport tagjai már nem kételkednek abban, hogy a szov­jet utcákon nem lehet szemetet találni. S ezt nemcsak a rendőri intézkedés, hanem a lakosság tisztaság utáni vágya okozza. A szállodákról már nem is lehet mit mondani. Csak valami nagy elismerést jelentő kézlegyintés az orvos válasza. Emlékek ápolása szerezte — a legújabbakat is. Or­vosunk itt tapasztalta, hogy bárki legyen az idegen, aki a Szovjet­unió vízumával odautazik — ked­ves vendég. Bckevágy Nincs mindenütt öles plakáto­kon és transzparenseken a MIR szó. De minden ember arcára van írva, hogy nagyon szere ők, őszin­tén akarják a békét. Nagyon várták Hruscsov elvtárs amerikai utazásának eredményeit. És úgy beszéltek a kormányfőjükről, a béke követéről, mint az ember legkedvesebb barátjáról szokott: „A mi Nyikita Szergcjevicsünk...” Minden második szovjet ember hordja az amerikai szovjet kiállí­tás kék-piros plakettjét. Mit látott orvosunk szak­szemüveggel? Az ő szavaival: a leningrádi Paviov-intézetet megnézni nem mindennapi élmény. Pavlov szo­bájába belépni kitüntetés. Csak érezni lehet, milyen nagyszerű ember volt Pavlov, akinek a ku­tatásai nyomón százezrek élete lesz kellemesebb. Az ő munkája nyomán lövik fel a világűrbe az állatokat. A tudomány szenté'ye Pavlov szobája. Megható perceket éltünk itt át, nem egy komoly ember könnyezett... Voltunk gyakorlati intézetben is, Moszkva együk külvárosának rendelőjében. Klinikai szinten áil ez az intézet, a belgyógyászati ágán belül sza­kosított rendelés folyik. A 28 magyar belgyógyász a leg­többet a nemzetközi belgyógyász- kongresszuson tanult Leningrád- ban. Erről csak azt lehet mon­dani: a legfrissebb tudományos irodalom sem képes még rögzíteni a szovjet orvosok eredményeit korunk egyik legnagyobb orvosi és emberi problémája, az érelme­szesedés terén. Dr. Csiszár Imre belgyógyász, a mátészalkai kórház igazgató- főorvosa még csokorba szedi a látottakat. Hogy aztán közkinccsé tegye. Kopka János. • • OtBzör annvi munkás dolgozliatnu a JNyíreg) házi i iuommechanikai Vállalatnál, ha tel jesítenék as exportigényeket A damaszkuszi vásárpavilon felépítése után egyszeriből nagy hírnévre telt szert a vállalat.’ — Több tízmillió forint értékű ex­port megrerde) ést jelentettek te már eddig a vállalathoz. Két ki­állítási pavilont kell ép'lteni 1960-ban, az egyiket Amsterdam­ban, a másikat Stockholmban. Indiának, £ Szovjetuniónak, Bul­gáriának, Lengyelországnak es Romániának gépi berendezéseket kell gyártani.. A Szovjetunió ré­szére például tízmillió forint ér­tékű exportmunkát, baromfifel­dolgozó gépeket kell szállítani. Más országoknak: telepíthető tég­lagyárak vasszerkezetét, tégla­gyári vontatókat, üvegipari hűtő­szalagot, üveggyapot centrifugát, transzport, -kocsit, dobkeverőt. * egyebeket. ... ha jobban biztosítanák a helyi igények kielégítését A jó minőségű munka, a pon­tosság eredménye a, vállalatnál, hogy a közüleíek és a lakosság több munkát ad. Az órajavító, s mérlegjavító, az autóvillamossá­gi, a motortekercselő, a karosz- széria-javító, a hűtő-javító, a gumi-javító és a lakatos részle­gekben dolgozók foglalkoztatása hosszú időre biztosított.. Sőt, elég régi az a kívánság, tiog’y rövi­dítsék le a vállalási határidőket. Gyakran előfordul, hogy nem tudják felvállalni a munkát. Szükség van arra, hogy ezeket a Uj géptípusokká! segítik a pért mezögazdaságfejleszlési programját a Mezögépfejlesztési Intézet mérnökei A régi, történelmi em ékeket a legnagyobb • kegyelettel ápolják. Mindenki vigyáz rájuk. Nagy Pé­ter cár sírján például állandóan ínss virág van. Mindenütt sok emlékmű, a képtárak ,a múzeu­mok zsúfoltak — a látogatásuk szervezett és idegenvezetők ma­gyarázzák el a látottakkal össze­függő tudnivalókat. Pontosság A 28 tagú magyar orvoscsoport részére fogadást adott a Pav ov- intézet igazgatója. Késtek körül­belül. tíz percet. A házigazda na­gyon kedvesen és barátságosán fogadta őket, de később megje­gyezte: „Már vártam önöket...” Építkezés Gigantikus épületek nőnek ki a fpldből. Napok alatt, teljesen a gépek erejével. Munkás alig van néhány. ’ Fantasztikus, minden képzeletet felülmúló az akara=, amelyet a szovjet emberek tanú­sítanak, hogy mindent megvaló­sítsanak a hétéves terv célkitű­zéseiből. Vendégszeretet A csapi állomás után megbe­tegedett az egyik orvos. Ott vol­tak a kollégái, de a vonat orvosa gyógyszerrel megrakva kereste fel a beteget és azonnal segített. Más. Szabolcsi orvosunk színész- fotókat akart venni kis’ányának. Nem volt ideje keresgélni, szólt a szobaasszonynak, aki estére meg­A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei nagy ér­deklődést váltottak ki a mező- gazdasági gépészek körében. Az intézetben dolgozó technikusok, mérnökök előtt az ötéves tervre vonatkozó javaslatok széle-határú távlatokat nyitottak meg. A Mezögépfejlesztési Intézet munkatársai máris rendelkezésre bocsátják olyan kukoricabetaka­rító kombájn tervrajzait, a kísér­leti példányok tudományos vizs­gálatainak azokat az eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy az általuk tervezett KB—1 jelzésű egysoros kukoricabe­takarító gép világviszonylat­ban is a legelső helyen áll. így nyilatkoztak a gépről több külföldi állam szakemberei is. Az új könnyű és könnyen kezelhető, gép levágja a kukoricát, letöri a csövet, a levágott szárat föl­szecskázza és vagy a mögötte ha­ladó pótkocsiba Outi. vaov pedig szétteríti a tarlón. Legfőbb elő­nye a gépnek, hogy törés után tisztán hagyja maga után a tar­lót, tehát lényegében megoldja az utóbbi évek egyik legsúlyosabb problémáját, azt, hogy a lábon álló kukoricaszár miatt nem te­het a szántás-vetést megkezdeni. Hasznosítható a gép a silókuko­rica betakarítására is. Ugyancsak a kukoricatermesz- tcst segíti az intézetben ter­vezett úgynevezett függesz­tett négyzetbe vető-gép. A Zetor és U—28-as traktorok­hoz kapcsolható vetőgép a hibrid üzemekben osztályozott magvak pontos vetésére is alkalmas lesz. Aprómag termesz Lsünk régi problémáját oldja meg az inté­zetben tervezett speciális apró- magcséplőgép. Aprőmagot eddig az e célra átalakított gabona­cséplőkkel verték ki, s így nem tudták elérni a különösen export­szállításokhoz megkívánt mag­tisztaságot. Az új gép minden korábbi típusnál nagyobb tiszta­ságú magot ad. Elkészült az intézetben az úttípusé, igen nagy teljesít­ményű kombájn terve. A ve­zető szinte egy ujjal irányít­hatja majd, a hatalmas gépet. Univerzális takarmánygépesítő, új rendszerű szecskavágó és még sek egyéb gép tervéi szolgálják majd a párt irányelvéinek gya­korlati megvalósítását. Az inté­zetben csupán ebben a hónapban negyven különböző gép tervezé­sével és vizsgálatával foglalkoz­nak. . A nagyüzemi szőlészetek kiala­kulását is új gépekkel segítik az intézet mérnökei. Újfajta bogyó­zó zúzógépek, hidraulikus sajtók tervei készültek el. Foglalkoznak az alanyfeldolgozó és osztályozó megszerkesztésével és rövidesen elkészül az úgynevezett angol nyelves oltást végző gép is. A tokaji gazdaságok kérésére szer­kesztettek sajátos asszúdarálót. részlegeket bővítsék, tovább kor­szerűsítsék, fejlesszék. Elsősorban a helyi igényéit jobb kielégítéséről van szó, ezet» kívül exportálási lehetőségekről, amiket nem szabad elszalasztani. Nagyon kell a munka, hogy még több embert tudjunk a városban foglalkoztatni, a vállalat idei termelési értéke kevesebb, mint 10 millió forint. Fia a kínálkozó munkákat el tudja vállalni a vál­lalat, ezzel ötszörösére növelheti a termelési értéket. Mintegy 5<M munkást tudna foglalkoztatni. A negyvenöt-ötven millió fo­rint körüli megrendelések telje­sítéséhez egyrészt úgy próbál megoldást találni a vállalat ve­zetősége, hogy a meglévő üze­met, berendezéseket jobban ki­használja. Könnyítene a helyze­ten az, ha három műszakos ter­melésre térnének át. Ám, a leg­takarékosabb intézkedéseken kí­vül is szükség van például a vállalat központi telepén szerelő­csarnokok, ralitárák ■ létesítésére és néhány nélkülözhetetlen gép beszerzésére. Az előzetes számí­tások szerint a vállalat a me­gyei tanács legmesszebbmenő tá­mogatásával sem tudja a szüksé­ges beruházási összeget biztosí­tani. Szükség van arra, hogy az illetékes szakminisztérium és az Országos Tervhivatal az igénye­ket és a vállalat adottságait, va­lamint a megye munkaerőhely­zetét f igy elem bévé ve segítsen megoldani a problémákat. O. A. ták egymást, károm­kodtak esze-veszet- ten, hogy ki érjen fel előbb. Végül észhez tértem! A homlokom­ra csaptam, hiszen nem a Beloiannisz téren vagyok és nem is szombat délután két. óra van. Ahogy az utolsó utas is .felszállt . ké­nyelmesén, és ’ .elin­dult a villamos, el­tűnődtem. Vajon nem szállhatnának-e nálunk is hasonló nyugalommal a kis- vonatra az emberek? Vagy talán a „vici­nális” is ludas ben­ne? Fia bőven lenne mindenkinek ülőhe­lye, talán nem tola­kodnának? Nem tu­dom. El tudom kép­zelni, hogy akkor is tolakodnának. Fianem amikor idáig értem gondo­lataimban, fülsiketí­tő fütyölés riasztott fel. A kanyarba be­fordult a „kávédará­ló,” utasokkal meg- tömve, és én azon vettem magam ész­re, hogy dühöcflen török át a békésén várakozó tömegen, hogy legalább álló­helyem legyen. pót ;; Taxii árosul laknak fizetett az Állami Biztosító Cigány-nagygyűlés volt Nagy kalló ban sokra. A társadalomból kivetve éltünk 1945 előtt. Csak a felsza­badulás után változott meg a mi helyzetünk is, mint festősegéd, becsületes munkához jutottam,>s dolgozóm a Ktsz-nél.” Flasonlóan nyilatkozott Kozák »Andrásné is. a hatvanéves cigányasszony, aki hét éve tagja a nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezetnek, s becsületes munkája után hama­rosan nyugdíjazzák. A felszóla­lók valamennyien elítélően be-, szeltek azokról, akik «nem dolgoz nak, vagy nem becsületes módon keresik kenyerüket. Szinte foga­dalmat tettek, hogy e tekintet­ben ők is segítsenek a rpunka- kerülök nevelésében s azon lesz-, nek, hogy az iskolakötelesek el­végezzék a nyolc általánost. A Hazafias Népfront nagy-1 leállói járási bizottsága kezdőmé nyezésére Nagy kálidban járási I cigány-nagygyűlést tartottak, me­lyen több, mint nyolcvan részt­vevő jelent meg. A járási ta­nács vb. elnökhelyettese tartott előadást, melyben szólt arról, hegy a felszabadulás előtt milyen nehéz volt a cigányok helyzete. 1945 előtt alig tizen jártak is­kolába, a járás területén a cigá­nyok közül, míg ma 167 iskola- köteles közül 145 részesül rend­szeres iskolai oktatásban. Előadás után többen mondtak véleményt, emlékeztek a múltra és beszéltek a jelenről. Horvátn Dezső festősegéd a következőket mondotta: ..Még mindig kese­rűen emlékezünk a csendorpofo­Hallc — Beloiaiinísz-ter mi mesés, modern vil­lamos. Akik ezt gon­dolják, nagyon té­vednek, mert a vil­lamos körülbelül slyan volt, mint ami­lyenek nálunk van­nak. Semmi különös. Fianem ami aztán történt... Nyugodtan meg­várják, amíg az utol- ló leszálló is lent van, addig meg sem mozdul senki. Tes­sék? Hogy eltúlzom az egészet? . Nem, ké­rem ! Semmi túlzás7 nincs benne. . Sőt még aztán is, mint- : ha tétováznának, hogy felszálljan«ak-e vagy sem, csak úgy ; immel-ámmal lépe­getnek fel , egyen- , ként. De ez már ne­kem is sok volt! Olyan szemet sértő csigalassúsággal mo­zogtak, hogy hirte­len képzeletem kez­dett el dolgozni, de annál sebesebben. Az emberek egy­szerre, mintha meg­vadultak volna, mint­ha az ördög szállta volna meg őket, hir­telen nekirontottak a peronnak, azaz hogy egymásnak, nyomták, lökték, tépték, rúgták cibál­A minap a Beloian- r nisz-téren álldogál- 1 tam. A kisvonatra < vártam. Miközben ' dideregve, fázósan I összehúzódva ácso- c rogtam, visszagondol- 1 tam egy nyári né- i metországi élmé- I nyemre. Ki nem sze- 1 rét hidegben a nyár­ra gondolni és ki , nem szeret vissza­gondolni egy külföl- s di élményre, különb- ' sen, ha nem sokszor r volt benne része’ s Halle utcáin kószál- £ tam egyedül. Na- > gyón hasznos dolog, 1 ha az embert idegen- 1 vezető is kíséri és 1 bemutatja a legér- 1 dekesebb látnivaló- ' kát, de én azért na- í gyón szeretek egye- í dűl sétálni, mert köz- 1 ben sok olyan dől- 1 got megfigyelhet az 1 ember, amit csak c magában tud. z Szóval, amint sé- * tá Igatok, egy villa­mosmegállóhoz érek. 1 A járdaszigeten szo­katlanul sokan áll- : nak, ami, persze, nálunk is előfordul, legfeljebb nem olyan szokatlan. Aztán be- t nyikorog a villamos. ; Na, most jön a meg- 1 lepetés, gondolja az. : olvasó, biztosan vala­nye. A tüzet villámcsapás okozta. Az Állami Biztosító, az előbbinek 17.748 forint, az utóbbinak 20.283. forint kártérítést fizetett ki. Leégett B. Márta Ferenc és B. Márta Béni fénycsülkei lako­sok dohánypajtája, mezőgazdaság: felszerelése, termése és terme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom