Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-08 / 239. szám
A ra b k öl tő Nyíregyháza n Nemrég kedves látogatója volt Buji Ferenc elvtársnak, az Építő, ipari Ktsz. elnökének. Mumtar, Assayyed Sultan kairói költő és újságíró, aki nyíregyházi útja előtt szép fővárosunkban, Budapesten is járt. Budapest szépsége, a magyar főváros életének gazdagsága megjhlették az arab művészt, s Nyíregyházán egy szép költeményt írt pesti érzéseiről.j élményeiről. A költeményt lefordítottuk: Kálmánházi gyerekek MIJMTAZ ASSAYYED SULTAN: Egy álom Budapesten Varázs álmodik a szememben, szívemben muzsikál, dalol és száll a szélnél sebesebben a pesti Dunán valahol. Egy' álom! S milyen rövid álom. bárcsak sokáig tartana . •., Almaimban is megcsodálom, s elviszem magammal haza. ''Elviszem éber á'mcm képét és népemnek továbbadom, s Budapest ezerszer él még a nagy arab sivatagon .:, Fordította: Győri Illés György. I a*(llft' homokos út, amolyan dülőút. Hinné az ember, hogy hamarosan elfogy mellőle az a néhány ház, hiszen elvezet a köveséitől. A kövesét maga se fővonal. Tanyavilág melleit kanyarog, ráérősen, napsütötten, csendesen. Aztán a házak megszaporodnak. S a fák alól kivillan valami nagyobb épület is. Modern, szinte idegenül hat a homokvilágban. Az új iskola. Nyitva az ablaksor. Érett asszonyi hang kérdez, vékonyka gyerekhangok csipognak. Hallgatózom. — Figyeltétek, gyerekek, hogy mostanában mindig történik valami nagy dolog? Nem, nem itt, hanem a nagyvilágban! Ki tudná megmondani, hogy most, vasárnap mi történt? Egy csöppnyi csend Aztán több éles hang is válaszol: — Fellőttek a Holdra! — A Holdra? — Most nem a Holdra! — vitatja az egyik, villogó barna- szemű gyerek. — Oda a múltkorában lőttek! — Ez egy rakéta, amék megkerüli a Holdat, aztán bolygóállomást visz magával! — maEgy jenki tőkés arcképéhez Idei lengyelországi utam során törlent. A Mazuri tavak vidéken jártunk. Egy helyen már hosszú ideje várakoztunk autóra; de rém akartak jönni járművek. — Útitársnömmel már igen elkeseredtünk, mivel az a veszély fenyegetett, hogy — ha nem segít rajtunk valamilyen gépkocsi, — itt a szabadban, ezen az elhagyatott helyen kell majd töltenünk az éjszakát. Végre! Taxi tűrrt fel a láthatáron. Ezt le kell állítanunk! A kislány állt ki az országúira. — „Elvégre egy csinos nő intésére biztosan leáll az autó” — gondoltuk. Számításunk bevált; útitársnőm feltartotta „Autó-Stop” igazolványát és erre az elegáns személygépkocsi megszakította útját. Mikor az autó leállt, előléptem én is, és megmondtam: Olsztyn felé szeretnénk menni. Erre nem lengyelül, hanem angolul szólalt meg valaki a kocsi belsejében: — Egy darabig elvisszük magukat .., Igen kelletlenül mondta e szavakat a kocsiban ülő elhízott, kopaszodó, ötvenen felüli egyén. Szemmelláthatólag nem tetszett neki, hogy a csinos hölgynek — kinek kedvéért autóját leállíttatta, — férfi kísérője is van. De most már nem tehetett egyebet; felvett mindkettőnket autójára. Amerikai üzletember volt az illető. Vállalata Ohioban van, de onnan gyakran kimozdul, mivel tárgyalásai sok országban vannak es szemmelláthatólag ügyfeleivel szereti személyesen tartani az érintkezést. Most azért jött Lengyelországba, hogy egy kis Időre szétnézzen a „vasfüggöny” mögött. — No, és látott vasfüggönyt-' — kérdeztem tőle, kissé ironikusan. Legyintett; látszott, ö se v eszi komolyan az ezzel kapcsolatom meséket Kiderült később viszont, hogy odaát igyekeztek vasfüggönyöket emelni; mikor megkérdeztem: mikor jön Magyarországra, — válaszában azt mondotta. iAgy útlevele mindenhová érvényes, csak éppen Magyarországra és még egynéhány országra (köztük a Szovjetunióra) nem. Egy amerikaival találkozni, — igen érdekes dolognak tűnt számomra. Elkezdtem volna vele az amerikai kultúráról beszélgetni; el akartam mondani, mi mindent ismerünk mi magyarok az Egyesült Államok irodalmából. De próbálkozásaim kudarcba fulladtak. Hamarosan kiderült, hogy újdonsült ismerősömet a kultúra nem túlságosan érdekli. — Szép dolog lehat könyvet olvasni — tette hozzá mentegetőzve, — de sajnos, már rég nem Lettem ilyet. Egyszerűen nincs időm rá! Maguk ideát el sem tudják képzelni, hogy az üzlat menynyire leköti az embert. .. Persze, ez nekünk valóban nehezen érthető. Magunkfajta ember az elmúlt évtizedben hozzászokott a kultúrált élethez; el sem tudnánk képzelni olyan életformát, hogy állandóan az üzletkötés, a pénz hajszolása, a bussi- ness legyen a legfőbb gond, könyv, színház, zene pedig kívül essenek érdeklődési körünkön. Odaát viszont így van; és meg kell mondanom, sajnáiatraméltónak tekintettem jenki ismerősömet. Igaz: sok pénze van, állandóan autón jár és már sok országot; beutazott; de hiába mindez, ha valaki nem tudja élvezni a kultúra szépségeit. .. A társalgás később a gyönyörű mazuri tájra terelődött. Ismerősömet azonban ez se hatotta meg különösebben, mint ahogy szavaiból kiderült. [ — Miért kereste fel mégis Len- i gyelország e távoli vidékét? — 1 kérdeztem. — Kentrzynbe igyekszem, meg akarok nézni egy ottani nevezetességet. — Mit? — kérdeztem kíváncsian. El nem tudtam képzelni, mi érdekelheti ebben a soha nem hallott nevű helységben ezt óceánon túlról jött üzletembert. — Hitlernek volt itt egy főhadiszállásként haszná't óvóhelye ... Hát igen, mindenkinek megvan a maga érdeklődési köre Mindenesetre furcsa, hogy valaki egy csodaszép lengyel tájból csak egy olyan részre legyen kíváncsi, ami a gyalázatos emlékű „vezér és kancellár-’ személyével van kapcso’atban ..; Jött egy útke-eszteződés. ahol '■/ autó megállt. Az üzletember itt most már más irányba akart menni, mint mi. Elég hideg hen- gulatban búcsúztunk e! egymástól. Azóta is gyakran eszembe jut ez a véletlenül megismert amerikai üzletember. Egy „bussincs- man” veit a sok közül; sem nem jobb. sem nem rosszabb az átlagnál. Ha valakinek, akkor egy ilyenfajta embernek megy jól az „amerikai életforma” világában. És mégis, e beszélgetés alapjan nyugodtan mondhatjuk: nincs okunk irigyelni az ö helyzetét. Elég nagy szellemi szegénység jellemezte ismerősünket, nem lehet másnak neveznünk azt, hogy valakit ne érdeke.jen a kultúra, hidegen hagyják az idegen tájak szépségei és a messzi Külföldön csak egy-két Hitlerrel kapcsolatos kuriózumra legyen kíváncsi. S ez a szellemi sivárság nem véletlen: következménye egy tetszetősen csillogó, de belülről értéktelen életformának. Ilyenkor ért.i meg az ember igazán: mennyivel jobb a mi új világunk. Merényi László. gyarazza szaporán egy szőke kislány. . — Hányszor lőttek már fel? — Először... másodszor... — vitatkoznak egymással, — ...harmadszor! — Vágja el a vitát többük nevében egy fiú. — Mert először csak ide lőttek, aztán a Nap fele, aztán belelőttek a Holdba, meg most... Nem veszik észre a botlást, hogy a negyediket sorolta. Izgalmas a téma. — Hogy ér oda, amikor a Hold nagyon messze van? — Hát megy ez a rakéta másodpercenként tizenhat kilamétert is! — mondja büszkén egy öntudatos hangú fiúcska. (Tizenegyet kellett volna mondania). — Honnan tudjátok ezeket? — Rádió... újság... Pajtás új- ság... beszélik.., otthon sokat beszélik... Nem hinné az ember, hogy ezek a gyerekek mindössze harmadosztályosok.’ Mert annyiak. Itt. a kálmánházi új iskolában, a három iskola közül az egyikben. A nevüket is ideírom, hogy a kétkedésnek nyoma se legyen: Dér Jóska, Boda Feri, a szöszke, a barna Erdei Jancsi, Hratkó Marika, Kotricz Erzsiké, akik legjobban tájékozottak, vagy talán a legbátrabbak? I uh Lüslük, aki 5—6 kilométerről jár be az iskolába. A környező tanyavilág gyermekei is itt vannak, Plósz, — Fecske, — Frecska — dűlőkről is jönnek. Ha benézel az osztályba, azt hinnéd, városon, vagy fővárosban vagy. Szépen fésült, öltözött gyerekek ezek. Eszrevesznek az ablakban, később tízpercben átkarolják a tanítónő, Kolos Andorne nyakát, súgják: „Ugye, újságíró bácsi a bácsi?" Honnan vették? Meg nem foghatom. Tanya, tanyaközpont., 1959- ben. De mást is tudnak. Még azt is, hogy az amerikaiak is próbáltak lödözni) . da nekik nem sikerült. — Aranyos eset történt nemrégiben — meséli a szünetben. — A táblára írtam, hogy a gólya hasznos madár. Aztán, csak úgy megkérdeztem, a mondat igazolásaképpen: Miért hasznos a gólya? Egy kislány; a gálya hozza a gyerekeket, „Micsoda? — nevettek gúnyosan a gyerekek. $ közülük egy: Na. akkor nem sok haszna van!" Csuk úgy mellékesen meg jegyeztem, hogy fésű zsebkendő minden gyereknél. A következő lépés: szappan, törülköző minden gyermeknél, hopy még csak ne is a közös lavórban mossanak kezet. Helytelen lenne a kép mögött meg nem látni a pedagógusok munkáját. Természetesen, nem csupán az ö igyekezetük lendített nagyot Kálmánháza sorsán, hanem ezer más, egészében társadalmunk utóbbi évtizede. De benne van az ö munkájuk is. Erről tanúskodnak a családlátogatási naplók. •Egy teljes oldal minden gyermek. Ott áll a látogatás a gyermek természete, és a mód, ahogy a . bajokon igyekszik segíteni a pedagógus. B. Miska lapján: „bátortalan gyermek. Hosszú munkával sikerült Mihály bátortalanságát leküzdeni. Sokat foglalkozom vele külön." .4 pedagógusul: zöme lelkiismerettel dolgozik, tudatában annak, hogy materialista, szocialista ifjúságot kell nevelniük. Lelkiismerettel készülnek a szülök iskolája szervezésére. Mint Géczi Ferenc, az ifjú megbízott igazgató mondta: „Ennek első és alaptémája less maga a gyermek, • fejlődésének lelkivilágának összhangzatos nevelése. Elég volt a szülői munkaközösségnek másirányú elfoglalásából, amelyek mind elterelték a figyelmet magáról a gyermekről, a nevelés igen fontos kérdéseiről.” Uj nemzedék nő Kálmánhá- zán. Kinyílt szemű, okos gyermekek hada. Büszkék lehetnek rájuk apák, nagyapák. Mert ők is hozzájárultak neveléssel: az otthoni beszélgetésekkel• minden újról, minden nagyszerűről, ami mai életünkben történik. S. B. Ősszel szerezze be zöldség-, gyümölcs- és bargonyasziikségietét, illőt és pénzt takarít meg veleI Mert I, osztályú, tá'ulókcpes árut biztosit erre a célra a MÉK, 100 kg-ot elérő rá- sarlós esetén díjmentesen Húshoz szállítja a város belterületén% A házhoz szállításhoz a vállalat zsákot, ládát cs rakodómunkást díjmentesen biztosit, BESZEREZHETŐ ClKKEK : Tárolási GUlbaba buigonya > . , , , t 30 El kg. Tárolási Ella burgonya l.— Et/kg, Fcjcskáposzta . , 4 . , , , , , —.63 Ft kg, Vöröshagyma i j . , ■ t t t « • 2.— I’t, Kg. lÉEI ALMA : fajtától és minőségtől függően: 1.40—3.60 Et-ig. Hasonlóan olcsón es ,jó minőségben beszerezhetők egyéb Zöldség’ és gyümölcsféleségek j$ Az áruféleségek beszerezhetők: A GUSSJEV lakótelei) vasúti sorompója előtti volt METESZ raktárban. V BOLT ÜZEMEL: október 3-tól november 15-ig. minden munkanapon 7 órától 12-tg es )i órától 18 óráig (szombaton is). (2001) 4
