Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-08 / 239. szám
Gondos munkával városunk határában is elérhető a 30-32 százalékos hozamnövelés Czine András eiv ársnair, a városi tanács snsiöuazJssági osztályvszetöjének nyilat,ozaia az ötéves terv irányelveiről I 73 eladó fog árusítani. A külön- J legességek között lesz sz Opera'’ kozmetikai bemutató és tanácsadó. Az. október 24—25-i kőt napos ujj i Ggy íir.i őszi Vc-.ocii ici u0,/ szül a Népbolt Vállalat, hogy a vásáron résztvevő többi kereskedelmi vállalattal indított vásári versenyt megnyerje. Kivitelezésben. választékossá gbarj és kiszolgálásban sok meglepetést tartogat a közönségnek. A második ötéves terv irányelveinek a mezőgazdaságra vonatkozó egyes célkitűzéseivel kapcsolatban Czine András el*, társ, i városi tanács mezőgazdasági oszlásának vezetője az alábbi nyilatkozatot adta munkatársunknak: — Az osztály szakembereivel erről a kérdésről már beszélgettünk, sőt javaslataik is vannak. Több, jobb és o csóbb építőanyag gyártására van lehetőség megyénk Építőanyagipar] Vállalatánál Második ötéves tervünk irányelveinek olvasása után e'gcndcl- koztam azon, milyen feladatot várnak rám és műszaki dolgozo társaimra ahhoz, hogy az ötéves terv építési programjának megvalósításához vállalatunk a lehetc legjobban járuljon hozza. Nagy feladat az epítőanyagipari termelést 35 százalékkal növelni, a korszerű előregyártóit vasbetonelemek termelését 1965-re 2.5—3szorosára emelni. A termelés növelése már most égetően szükséges. Vállalatunknál a megye .területén működű építőipari vállalatok és a Tüzép több mint kétszerte nagyobb igényt jelentettek be. — cement-mozaik- lapok, betonfödém bélástestek. járdalapok, betoncsövek és egyéb építőanyagok gyártására. — mint amilyen igényt jelenleg ki tudunk elégíteni. Most is készítünk részükbe ilyeneket, de nem győzünk eleget gyártani. Jelenlegi betonüzemünkben nincs lehetőség a munkatér bővítésére. Kicsi a szabadtéri betonozónk. Nincs olyan helyünk, ahol télen is termelhetnénk. Jó, hogy a megyei tanács problémáinkat és az igényeket ismeri, és nagy segítséget nyújt. A mostaninál nagyobb és jobb adottságú telephelyet kapunk, ahol termelésünket mar 1960-tól kétszeresére tudjuk emelni. Ä gyártási technoló- ' gia ésszerűsítésével, jó szervezéssel mintegy 20 százalékos termelékenység-növekedést és jelentős önköltségcsökkentést tudunk majd elérni. Tudom, hogy az építőipari vállalatok örülnek ennek az intézke- dásnek, mert jelenleg Dunántú'- ról csak kevés és nem elég jé minőségű betonelemet kapnak. A szállítás sokba, kerül. A mi munkánk minőségével meg vannak elégedve, ezt sokszor kinyilváni- .ották. A jövő években az eddigieknél nagyobb építési programot kell az építőipari vúl álatoknak megvalósítani és az igazgató elvtársaknak — m:nt mondottal; — az a meggyőződésük, hogy \;e- lünk jól tudnának kccperálri. Igyekszünk mér jövőre jebban kielégíteni igényüket. A vállalatunkhoz tartozó négy téglagyárban véleményem szerint megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy a második ötéves terv éveiben 85 vagy még ennél több százalékkal növeljük a termelést. Már. a jövő évre nagyobb felfutást tervezünk. Még ebben az évben villamosítjuk a fehérgyarmati téglagyárat. Jövőre Vásár s- naméryban cseréljük ki a gépeket villanymeghajtású gépekre. Ezáltal jobban kj tudjuk majd használni nyerstéglagyártó üzemeink kapacitását. Nem lesz any. nyi gépállásunk. Annyi nyerstégla gyártását tudjuk még hasonló intézkedésekkel biztcsítani, amtny- nyi szükséges az égetőkemencek kapacitásán ak százszázalékos kihasználásához. Tervünk szerint a tiszaberceli téglagyárban hat kamrával bővítjük az égető kemencét és új kéményt építünk. Itt szeretnénk fejleszteni a tetőfedőcserép gyártását legalább 30 százalékkal. Az irányelvek olvasása után arra is gondoltam, hogy ötéves tervünk célkitűzéseiből a vállalatunkra vonatkozókat akkor lógjuk tudni sikeresen teljesíteni, ha mi mérnökök, műszaki dolgozók gondolkozunk, sokat teszünk a gyártás technológiájának, szervezésének ésszerűsítéséért, a fejlettebb módszerek kidolgozásáért és bevezetéséért. Beszéltem erről vállalatunk műszaki dolgozóival. Máris akadt néhány ilyen vonatkozású elképzelésünk. M.g tudnánk oldani a nyerstég a g., ártanának idényjelleget is gyorsszárító .élesítésével. A szárításhoz meg tudnánk „fogni’’ a keményen kiszá ló meleget úgy, hogy mielőtt a keményen távozik, előzőleg alagútrendszerben fűtsc a szári tót. Láttam egy filmhíradóban, hogy Romániában félszáraz téglagy-irtást folytatnak. Tar.u mái.yozm fogjuk módszerüket es véleményem szerint érdemes lesz bevezetni. A félszaraz t.glagyartási eljárás termelékenyebb és az önköltséget :s csökkenti. Egy másik elgondolásunk már kísérlet tárgyát képezi: keramzitból, ebből a könnyű, jó hőszigeló építőanyagból cement hozzáadásával blokke'emeket akarunk gyártani. Alapanyaga Tiszabercelen kitűnő! (Elmondta Péimli László elvtárs, az Építoanyagipari Vállalat főmérnöke.) hogy miként tudunk nagyobb lépessel haiadni a hozamok emelésében. Ezek amp^an az a véleményem, hogy a iO—32 sz.zate- kcs hozamnövelés gondos munkával elérhető. —Ezt a megállapításomat a következőkre alapoz.m: 1. A termelőszövetkezetek gazd.il.toJ.si színvonalának gyors icjlodése az egyéniekhez viszonyítva. 2. A terméseredményeit növekedésének üteme yz utóbbi években. 3. Ismerve a gépesítés és a műtrágyáiéi melés perspektíváját, egyes területeken túl is akarjuk szárnyalni az előirányzott 32 százalékot. Búzából például a szövetkezetek ötéves átlaga 10.31 mázsa volt, mi 1965-re, 15 mázsát terveztünk; 75 rná sás l.urgcnyaállaguukat 110 mázsára, a kukoricát 16 mázs .;- ról 23 mázsára (májusi morzsolt), a cukorrépát pedig 150 mázsáról 225 mázsára kívánjuk emelné Ezeknél a növényeknél 40, sót 50 százalékos növekedést tervezünk. — Ezek az eredmények természetesen csak a nagyüzemi gazdálkodás révén és 'az élenjáró agroteejmikai eljárások alkalmazásával érhetők el. Nagy gondot ferdítünk a talajerő utánpótlására. Évente a terület 20 százalékát istállótrágyával, 5 százalékát pedig zöldtrágyáéal trágyázzuk. — Ezen túl holdankint 300 kiló vegyes műtrágya felhasználását tér vezzük. Zöldtrágyázásra keserű csillagfürtöt használunk. Városunk területén mintegy J000 hald mészben szegény homoktalaj vany ennek 30 százalékát tervezzük; megjavítani zöldtrágyás vetésforgóvá]. A szélerózió és homekverág 'állására a határ homokosabb ré-J szén mintegy 4.5 kilométer hosz- szú mezővédő erdösávot üjtétünkül — A vetést minőségi vetőmag-j gal végezzük, különösen nagy! gondot fordítunk, a hibridküko-J ficára. A kukoricát 100 százalékig négyzetesen vetjük, így a növényápolást teljesen gépesíteni tudjuk. Ugyancsak teljes gépi növényápolást tervezünk a burgonyaföldeken. A takarmánynövények közül nagy szerepet szánunk a silókukoricának. — A városi lakosság növekvői gényeinek kielégítése megkíván-! ,a, hogy a jelenlegi kertészeteket1 megkétszerpzzük, a terméshoza-l mókát pedig cgyharmadávalj emeljük. Szőlőtelepeinket felújítjuk, a gyenge homokteriiletskerK pedig tovább folytatjuk a telep'- test, főként csemegeszőlőből. An almatermelés fejlesztése melletti gondot ford tünk egyéb gyümöl-j z-sökre is, elsősorban őszibarack! telepítésére gondolunk. Bokréta tin n eo sós* Nyíregyh ásán Jól dolgoznak a Megyei Építőipari Vállalat emberei, akik a városban a Dózsa György jtca és a Jókai utca sarkán a háromemeletes bérházat építik. Elérték azt, hogy kitűzhetik az épület tetejére a díszes bokrétát. Szorgalmukért jutalomképpen csütörtökön délután 4 órakor bokréta unn.Dséiet r’nclezn.k az építkezésnél. Úttörők virágcsokrokkal köszöntik az építőmun- kásokpt, ott lesz a katonazenekar és a munkásdalárda is. (Híyi eéq.ée áj kontóikén. 4 tavalyinál 35 szaza hl, Imi több bútor heszül A lakberendezési tárgyak nagyobb ' választéka áll a lakosság rendelkezéséle és a vásárlók a bútorokhoz is sokkal könyebben hozzájuthatnak, mint az előző években. A behozatal, növelésén tűi ebben része van annak is, hogy • bútorgyáraink az idén nagymértékben növelték a termelést. Viszonylag kevés beruházás igénybe vételével túlnyomórészt a kétműszakos termelés megszervezésével, az elmúlt 8 hónapban 35 %-ál több bútort adtak, mint tavaly ugyanebben az időszakban. E?%z iparág már ebben az évben 25 °/o-al meghaladta a három éves terv utolsó évére meghatározott termelési színvonalat. Bútorgyáraink most felkészülnek a korszerűbb, az új lakások méreteihez alkalmazkodó berendezések készítéséhez. Ezeknek a minta példányait a látogatók százezrei tekintették meg a Budapesti Ipari Vásár könnyűipari pavilonjában. A Közönség véleményét i'igyelembevéve az ipar és a kereskedelem a napokban döntötte el, hogy a bemutatott bútorok közül melyeket gyártják a jövő évben. 1‘ Kevés kivételtől eltekintve nem garnitúraként, hanem pénztárcájukhoz mérten darabonként vásárolhatják majd meg és mindenki ízlése szerint állíthatja össze lakásának berendezését. Az új tipúsokbói lílCU- ban összesen 56.600 bútor darab készül. Az első próbasorozatok november 15-én hagyják el az üzemeket. A korábbi revizionista nézetek ma ugyanolyan károsan hatnak, mint a mostani újdonsültek. Egykor a tőke demokratizálódását kívánták, ma „népi kapiializmus’-ról fecsegnek. Régen azt vallották, hogy a polgári parlamentarizmus megszűnteti az csztálytagozódást, ma meg ezt hirdeti: tőkés és munkás képes egy úton haladni. Vagyis: a milliomosok és a koldússzegények érdeke azoncs, mindketten egy célért, a „népi kapitalizmus” megteremtéséért dolgoznak. A revíz.onisták ezzel azt akarják, hogy tompuljon az osztályharc, lefegyverezzék a proletariátust. Régen mindenek fölé helyezték a parlamentarizmust, lemondtak a politikai és fegyveres harcról, ötvenhatban a „minden magyar testvér” jelszót hTdett. k. Kezdetben azt kívánták, volt tőkések, földssurak haladjanak együtt egykori cselédeikkel, bérmunkásaikkal, később e revizionista jelszó leple a'att gyilkolták a haza legjobb fait, a néphez hű kommunistákat. Mi is tulajdonkeppen a nemzett köntösben tetszelgő revízic- nhmus? Nem más, nvnt a marxizmus—leninizmus elterz tása, ■neghamis'tásJ. Cselekvői a burzsoázia érdekét képviselik. Igyekeznek e'téríteni a munkásmozgalmat, a munkásosztályt és annak forradalmi pártját a helyes lenini, forradalmi útról, hogy ezzel egységessé; a k izsákmányoló osztályérdekek érvényesülésének útját. Megnyilvánulási formája többcélé. Egyszer nyíltan, leplezetlenül lép fel, máskor nemzeti cégérek mögé bújva. Arra is van példa, hogy alig észrevehetően lopakodik be a helyes, marx.s- ta nézeteket valló kommunisták soraiba.. Jó talajra talál, ha dogmatikus, szektás hibák is gátolják a pártszerű légkör kialakulását. Ezek jelentkezhetnek többek között a rossz munkastílusban — meggyőzés helyett az adminisztratív módszerek alkalmazásában, a pártélet lenini n ormainak megsértésében — basáskodásban, a párt- demokrácia, h kollektív vezet s elvének megsértésében. — s türelmetlenségben. amelyek végső soron gátolják a tömegek alkotókedvének kibontakozását. Ezek károsan, kedvezőtlenül hatnak a proletárdiktatúra alapjára, a munkások és dolgozó parasztok szövetségére. A szektás nézet megnyilvánul abban is, hogy sok helyen nem elemzik gondosan, körültekintően a párt és a tömegek közötti kapcsolat alakulásai, nem nyesegetik a hibákat, amelyek gátoljak e kapcsolat erősödését. Kevés helyen elemezték veze- •iöségválesztó taggyűlésen apáit korábbi határozatát, amelynek értelmében — páitli.z.sé^en k - vül — minden vezető tisztséget betölthetnek pártonkivüliek is. Mindezek szektás, dogmatikus hibák. Ahol nem harcolnak ellenük) ahol zavaitalanul bénítják a pártéletet, a Helyes rr.arx s- ta—leninista elvek érvényesülését, ott könnyebben lábrakap- hat revizionista irányzat is, melynek talaja a városi és falusi kispolgárság, az értelmiség clkispclgáriasodott rétege. Felmerülhet á kérdés: kispolgári elemek hogy lehetnek hirdetői, képviselői a revízio- n izmusnak, mivel a párton belül jelentkezik elsősorban? Előfordul, hogy alaposabb figye-1 lem nélkül kerülnek be egyesek a pártba, mint volt ez nálunk a felszabadulás utáni időkben. — Kispolgári, karrierista, a burzsoázia elméletével megfertőzött személyek, akik magukkal hozták különböző téves nézeteiket. Az ilyenek a párton belül hangot adnak véleményüknek, a kevésbé szilárd jellemű kommunisták között taiajia találnak. Terjesztik nézetűket, melyet egyre töoben vallanak aztán magukénak. Így ölthet nagyobb mértéket, így fertőz. Ez viszont csak ott lehetséges, ahol szektás,, dogmatikus . vonás-s érvényesülnek a vezet-so-én, ahol a személyeskedés, az intrika, az elvtelcnség, a lényegtelen kérdésekkel való foglalkozás, s nem utolsó sorban az.cl- Jenség hírverése megtéveszti a párt tisztikarát, a kommunistákat, mint volt ez az ellenforradalom előtti időszakban. Bármennyire vallják magukénak a marxizmust—leninizmust az alsó, közép és felsőbb pártszervek, előfordulhatnak hibák, tévedések, bürokratikus vezetési módszerek, szék tar ián izmus, dogmatikus s a legnagyobb » Október 24—25.-én őszi vásár Nyíregyházán Tizenhat Népbolt pavilon Nyolc ruházati, hét vegvesipar- cikk és egy édesség pavilont állíttat fel a Népbolt Vállalat a nyíregyházi. „vásár városban”, melynek építéséhez már folynak az előkészületek. A tizenhat pavilon összesen 350 méter hosszú lesz. de a vásárnak különböző pontjain — főleg azonban a Búzatéren — állítják fel. öt pavilonban folyik ma d ön.ii- szolgálás, illetve ön kiválasztás. A ! vállalat mintegy ötmillió forint értékű árut visz a vásárra, amit
