Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-03 / 235. szám
A községfejlesztési feladatokat csak a lakosság közreműködésével, az illetékes tanácsi szervek teljes felelősségével oldhatjuk meg! Erre hívta Jel a Jigye'mel a tisxalöki járás í\tB vizsgálata A tiszalöki járás Népi Ellenőrzési Bizottsága hosszabb ideig vizsgálta: hogyan gazdálkodnak a községfejlesztés különböző lehetőségeivel, a dolgozók által megszavazott és befizetett összegek- 'kel a községi tanácsok végrehajtó bizottságai. A vizsgálatot két községben — Tiszavasváriban és Tiszadadán ejtettek meg, s ennek tapasztalatait ismertették a Tiszavasváriban megrendezett járási NEB-ülésen, amelyre meghívták a járási tanács vb., s a járás községi tanácsai vb. vezetőit, a párt- és tömegszervezetek képviselőit. !\em mindegy, hová tesszük a pénzt! A meghívottak valamennyien ismerték' a vizsgálótok eredményét. A járási NEB a jegyzőkönyvekben megállapította, hogy mindkét községben eredményesen folyik a községfejlesztési munka, a tanácsok megtárgyalták a létesítendő objektumok tervét a lakossággal. Ennek eredményeképpen az utóbbi évek során számos új létesítménnyel gazdagodott minden község. Tiszavasváriban új parkok építéséihez kezdtek, tűzoltószertárat hoztak létre, Tiszadadán betonjárdát készítettek és még jónéhány fontos beruházást, felújítást eszközöltek mindkét helyen. A vizsgálat viszont azt is megállapította, hogy Tiszavasváriban a vb. vezetői nem törődtek megfelelően az anyagok nyilvántartásával, nen, ellenőrizték a községfejlesztésre szánt forintok sorsát. Ezzel függ össze, hogy olyan összegeket fiKit terhel a Nem lehet a dolgozók és az állam pénzével csákiszalmájn módjára gazdálkodni — mondották többen. Nem szabad elmenni amellett, hogy Tiszavasváriban a tűzoltöszertár építése közben 18 ezer forint értékű faanyag tűnt el, hogy Tiszadadán az anyag felelőtlen kezelése miatt 110 mázsa cement ment tönkre! Mindez azért történhetett meg, mert nem tájékoztatták a tanács tagsagái és a lakosságot a községfejlesztési összegek felhasználásáról, nem ellenőrizték a létesítmények sorsát. Az anyagnyilvántartás tossz volt és hiányos. A községi tanács vb. elnöke és titkára nem ellenőrizték ezek sorsát, elnéztek a rendellenességek felett. Menet közben tervmódosításokat eszközöltek, s azokat sem beszélték meg a tanács tagjaival, a község nem ismerte: mit, mikor és hogyan akarnak építeni. Mini elmondották, ezekre azért kerülzettek ki illetéktelen egyéneknek, amelyekből hasznos létesítményeket épííhettek volna ha a lakosság erejére támaszkodnak, ha többet törődnek a társadalmi munkák szervezésével. Az értekezleten igen komoly bírálat érte a két község vezetőit a feladatok elhanyagolása miatt. A hozzászólók szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a községfejlesztés a tömegekkel való kapcsolat egyik fontos láncszeme. S ahol nem számolnak be minden elköltött fillérről a lakosságnak, ott nem lehet jó a kapcsolat a lakosság és a községek illetékes vezetői között. Tiszavasváriban például szívesen segítettek volna a dolgozók az anyagok fuvarozásánál, s nem kellett volna kontárnak kifizetni közel 100 ezer forintot ezért. Nem beszélve arról, hogy fontosabb dolgokra költhették volna ezt az összeget. felelősség ? hetett sor, mert a vb. vezetők nem élnek eléggé az emberek között, nem ismerik azok kívánságát, javaslatait. Sokan hangsúlyozták a járási tanács vb. szakapparátusának felelősségét is. Az illetékesek itt ugyanis már évekre visszamenően ismerték a mulasztásokat, de nem javasoltak hathatós és kemény intézkedést a hibák kijavítására. Pedig lett volna miért - figyelmeztetni és szükség esetén büntetni: a bizonylatok nyolcvan százalékát senki sem utalványozta, a felelős vezetők aláírása a! legtöbb esetben hiányzik a kiutalt összeg alól, a beosztottak teljesen szabadon „gazdálkodtak” a községfejlesztési kerettel. Igen fe- lelőtenül jártak el a műszaki átvételnél is. Mindkét községben átvették a betonjárdákat, amelyek harminc évre készültek és egy év alatt tönkrementek, mert hiányzott belőlük a megfelelő mennyiségű kötőanyag. A béke számai iVI i fiatal, szocialista paripán L * ülünk” — mondotta Hruscsov elvtárs emlékezetes pitts- burgi beszédében, arra célozva, hogy akiknek tetszik (mármint Amerikában) csak üljenek a ki- vénhedt gebén, a kapitalizmus lován, mi a fiatal, erőteljes, robbanékony erejű szocializmussal gyorsabban haladunk előre a jövőbe. Olyan világos ez a hasonlat, hogy nem ith.t .. ege tétlenül hallani, s csak azok nem értik meg, akik nem ismerik fel, hogy az a bizonyos gebe, a kapitalizmus, bár nagy és hasznos utat telt meg fiatalságában, a feudalizmust felváltva, már tényleg és végérvényesen kiöregedett. Ez azonban az amerikaiak ügye — mondhatnánk Hruscsov elvtárs szavaival: „Nos hát isten Önökkel, éljenek a kapitalizmusban, folytassák útjukat kivénhedt lovukon.’’ Mi gyorsan értünk idáig is, napjainkhoz. Most még gyorsabban fogunk előbbre jutni. Pontosan tudjuk is. milyen úton, hová. Ezt jelöli a második ötéves terv irányelve. „Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban” — Ez a lényege, és ebben minden benne van. Nem szükséges részletezni, hogy mit nyert az ország, mit nyert népünk a felszabadulás óta, amióta a szocializmus felé halad. Nem is tehetne részletezni, mert az egész élet minden megnyilvánulásában jelentős változások születtek. Elég egy egyszerű tényt kijelenteni: jobban, gondtalanabbá élünk. II e amilyen egyszerű ezt kijelenteni, tudjuk mindnyájan, nem volt ilyen egyszerű megvalósítani. Sok-sok munka, harc. építés vetette meg az alapjait, és folytatódott egészen napjainkig. Kezdődött a második világháború utáni újjáépítéssel, amikor munkahősök születtek, a párt harcaival a belső reakció ellen, a párt szervező és újjáalakító munkájával, ée számtalan szürke hétköznappal, amelyek csak így, visszatekintve szürkék, de amelyeknek mindegyike ragyogóan fénylő, mert népünk dolgozott a holnapjáért és sikerrel dolgozott. Voltak nehézségek, közöttük a borzalmas 1956. amely majdnem és könnyen lehetett volna egy még borzalmasabb harmadik világháború magja És mi mégis idáig jutottunk, leküzdve a bajokat. félrehárítva a? akadályokat, lendülettel küzdve a célért, a szocializmusért. Tehettük ezt azért, mert nem voltunk egyedül a világon, testvéri kezek segítettek munkánkban. Olyan népek álltak oldalunkon, amelyek hasonló célokért dolgoznak, s a közös cél összefűz bennünket. Tehettük, mert a párt vezette népünket, olyan párt amelyet az idő, a történelem jelölt ki arra, hogy utat mutasson. Tehettük, mert szeretjük hazánkat, és szívesen dolgozunk felvirágzásáért. A következő ötéves tervben hát befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását és meggyorsítjuk a szocializmus építését. Eddig talán nem közeledtünk gyorsan a cél felé? De! A hazánkba látogató külföldiek csodálkozva szemlélik a hatalmas előrehaladást, a változásokat. De a szocializmus teljes megvalósulása felé nem lehet eléggé gyorsan haladni, hiszen mindenki szeretne még jobban, még gondtalanabbul élni! IV álunk nincsenek tőkések, akiknek érdekei sokszor és sokban ellentétesek a dolgozó néppel. Nálunk az ipar fejlesztésével nem munkanélkülieket gyártunk, s nem egyes tulajdonosok tőkéjét gyarapítjuk, hanem a nép közös vagyonát, a nép ellátottságát, és ezzei természetszerűleg emelkedik a bér és az életszínvonal. Nálunk a mezőgazdaság kollektivizálásával, gépesítésével, nagyüzemi táblák kialakításával nem egyes földbirtokosok jutnak haszontöbblethez, míg a dolgozók bére változatlan — sőt csökkenő tendenciát mutat, hanem ellenkezőleg! A dolgozó parasztság jut több jövedelemhez, az ország több élelemhez, nyersanyaghoz az ipar, és ismét csak nő a nép közös vagyona, s akinek töbo van, az jobban, gondtalanabbul él. Érdekűnk tehát, hogy a jobb élet, több fizetés, jobb jövedelem, olcsóbb árak, és általában mindaz, ami a jobb élethez tartozik, annak előfeltétele, minél gyorsabban legyen kézzelfogható valósággá. pártunk Központi Bizottságának irányelve a következőkben így szól: „A hároméves terv túlteljesítésével teremtsünk magasabb indulási alapot új ötéves tervünkhöz.” Ez alap nélkül nem indulhatunk olyan sikeresen, mint ahogyan fogunk. Mert fogunk! Biztosíték rá népünk alkotó kedve^ ereje, ahogyan annak eddig is számtalan tanújelét adta. Az ötéves terv hatalmas. Lenyűgözően nagy távlatot ígér. Lelkesít! Az iparban nem kisebb a feladat, mint 1965. végére az 1958-as színvonalhoz képest 65—70 százalékkal, a ipezőgazdasagban a múlt évi átlagokhoz viszonyítva 30—32 százalékkal növekedjék a termelés! S ezt főként az iparban és főként a termelékenység növelésével kell biztosítani! Hány és hány újításnak, ésszerűsítésnek, a munka jobb megszervezésének, nagyobb gondosságnak, figyelemnek, jobb szakértelemnek közös összetevője lesz az ötéves terv sikere! Mindnyájunk közös akaratának; S ennek következményeként az egy főre e6Ő reáljövedelem legalább X—29 százalékkal nő majd, a lakosság, fogyasztási alapja pedig 40—45 százalékkal emelkedik. A számokat vizsgálva, ön- kéntelenü) ez jut eszünkbe: ezek a béke számai. Az a nép, amely ilyen nagy feladatot, ilyen munkát tűzött maga elé célul, az csak békét akar és remél. Sőt: hisz! A béke számai. Melengető számok, bizakodó számok. Dolgozni fogunk megvalósításukért, a holnapért, a békéért. SB. Ősszel szerezze be zöldség-, gyümölcs- és burgönyaszükségleté!, időt és pénzt takarít meg Tele! Mert I. osztályú, tárolóképes árut biztosít erre a célra a MÉK, 160 kg-ot elérő vásárlás esetén díjmentesen Tételes ’vizsgálatot! Nagyon hasznos és tanulságos volt a népi ellenőrzés illetékeseinek vizsgálata. Jó és követésre méltó módszer, hogy a kibővített ülést a helyszínen tartották meg és azon mintegy ötven meghívott vett részt. Hasznos volt azért is, mert a hozzászólók reálisán látták a helyzetet, keményen és elvtársi módon bírálták a fogyatékosságokat, hibákat. Az illetékesek is belátták, hogy sok esetben felelőtlenül jártak el, s kerték, hogy igazságos büntetéssel segítsék kijavítani a hibákat. A NEB ülés határozata hel>es. Azt célozza, hogy az illetékeseit indítsanak járás^zerte tételes vizsgálatot a tanácsoknál, s az elkövetett hibák arányában vonják felelősségre a mulasztókat! (K. J.J »TTTTTVVTTVTTTTTTTTyWTTrTTTTVTTT*tTTTTTTTTVTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTT r/ MOZIK MŰSORA Házhoz szállítja a város belterületén. A házhoz szállításhoz a vállalat zsákot, ládát és rakodómunkást díjmentesen biztosit. BESZEREZHETŐ CIKKEK : Tárolási Gülbaba burgonya . . • . . 1-30 Ft; kg. Tárolási Ella burgonya ....... 1.— Ft,kg, Fejeskáposzta ........................... ... —.65 Fgkg. Vöröshagyma . . . ....... 2.— Ft/kg, TÉLI ALMA : fajtától és minőségtől függően: 1.40—3.60 Ft-ig. Hasonlóan olcsón és jó minőségben beszerezhetők egyéb BÉKE MOZI: Halál a nyeregben. Színes csehszlovák filmparódia, j Előadások kezdete: fél 5. fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Névházasság. Szovjet film. Előadások kezdete: 4. 6. 8 órakor. GORKIJ MOZI: Amigó. A szökevény és megmentője. Magyarul beszélő izgalmas német film Előadások kezdete: 4, 6 es 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: A 39-es dandár. — Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Zöldség- és gyümölcsféleségek is Az áruféleségek beszerezhetők: A GUSZEV lakótelep vasúti sorompója előtti volt METESZ raktárban. A BOLT ÜZEMEL: október 5-től november 15-ig minden munkanapon 7 órától 12-ig cs 14 órától 18 óráig (szombaton is). (2091) 5
