Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-03 / 235. szám

Két kiváló termés egy évben Eredményes kísérlet a nyíregyházi Ság vári Tsz-ben Kemény József­fel, a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezet mező­gazdászával bak­tatunk a határ­ban. A mezők zöld ruháját megszag­gatta az ősz. Zör­gő levelű kukori­catáblák, sárgán bókoló naprafor­gók mellett hala­dunk. De, nicsak! Ütunkat állja az őszi rengetegből egy zöldellő terü­let. Hát ezt ho­gyan varázsolták ide? Burgonya­föld, haragoszöld levelekkel. Egyik- j másik bokor vi- j rágzik is. — Helyben va- I gyünk — mond­ja Kemény Jó­zsef. — Itt a „té­ma,” amit meg akarok mutatni. A nyári ültetésű burgonyánk. Ez valóban nagy meglepetés. Nem js állom meg sokáig, hogy le ne kuporodjak a hozzám legköze­lebb cső bokor mellé. Körömmel kaparom szét a .hantot, s mind­járt elő is tűnik három-négy darab, tojásnagyságú, barnapi­ros héjú Gülbaba gumó. Aztán a többi. Akad itt tíz-tizenkét szem is. mire a mély gödröt átkutatom. De egy bokor nem bokor — illesztem ide a köz­mondást. Nézzük csak a többit. Az eredmény hasonló. A mező­gazdász mosolyogva nézi a hi­tetlenkedő firtatásomat, majd újra megszólal. — így igaz, ahogy látja. Ne gondolja, hogy szemfényvesztés kedvéért a bokrok alá csempész­tük a krumplit. Nem is gondolom, mert a szépen fejlett gumók mind fris­sek, félérettek. Egyik másikról még á héj is ledörzsölhető. — Ha kíváncsi rá, elmondha­tom, hogyan csináltuk. Nem cif­ra szavakkal, csak úgy, egysze­rűen. Ha akarja, színezze ki. Most, hogy leirom a tapaszta­latokat, elhatároztam, hogy nem fogadom meg Kemény József ta­nácsát. Nem színezgetek semmit. Jöjjön úgy, ahogyan elmondta. Hátha megismerve, kedvet kap­nak rá jövőre más szövetkeze­tek is. — Ezen a területen őszi ár- pírt^ termeltünk az idén. Július tizedikén arattuk kombájnnal. Holdanként lg,So mázsát fize­tett. Vetós'zántás előtt pétisóból 1,3, szuperfoszfátból 1 és I'álisó- bói szintén 1 mázsát adtunk a holdankénti területre. Aránymérőnck egy gyufásdobozt helyeztünk el a burgonyagumók méné annua érdekében, hogy a képen is érzékeltetni tudjuk, milyen szép termés várható a nyári ültetésű burgonyából. — A burgonyát július 14-én már elültettük. Az ültetőgumót hűtőházból kaptunk három hét­tel előbb és magunk cs raztat- tuk. Gépi sorvonalzás után 70s 35 centiméterre raktuk le a burgonyát. Ültetés után tíz nap múlva fogasoltunk. Egy hétre rá gépi kapát kapott, majd augusz­tus elején töltögettük, szintén géppel. — Esőt mindössze kétszer ka­pott. Ezért fejtrágyával nem is próbálkoztunk, mert nem oldó­dott volna fel, hogy a növény felvegye. — Ennyit az agrotechnikáról. És még azt, hogy október elején lesz tárolásra érett, ak­kor szedjük majd fel géppel. A termést felbecsülheti, mert lát­ta. Mi szerényen nyolcvan má­zsát várunk holdanként. — A lombozat egészséges, a gumók között egyetlen egyet sem találtunk, amelyik féregrá­gott lenne. Nincs közte beteg sem. Tervünk az, hogy az egészet vetőmagnak használjuk fel. Volt egy kis vita ezen a téren, mert őszi csemege újburgonyaként két és fél, három forintot is adtak volna érte kilónként. S ez egy holdra számítva 20—24 ezer 10- rintot jelent. Mégis vetőnek hagyjuk, mert így jobban já­runk vele. — A tárolását földbesűllyesz- tett prizmázással oldjuk meg bő szalmával és a fagyok belállta- kor sem földelünk, hanem vas­tag trágyaréteggel védjük a hi­deg ellen, miyel ez a Krumpi, többet lélegzik, mint a tavaszi vetésűek. — Itt, nem messze, van egy negyven holdas terület. Őszi ár­pát vételiünk*; beie. Az a szándé­kunk, hogy jövőre húsz holdnak a tarlóiéba ültetünk nyári c.s.ráz­tatott burgonyát. Ez újra vető­mag lesz, de már a piacra is tudunk majd adni belőle — fe­jezte be az agronómus szakmai nyilatkozatát. Ehhez, és a kézzelfogható eredményekhez aligha kell hoz­zátenni valamit. A szövetkezet vezetői állandóan keresik a ter­melés új lehetőségeit, s mint ez a próbálkozásuk is mutatja — nem eredménytelenül. . Ahol a dolgozók messzebbre láttak, mint a vezetők Alig két hónap választ el bennünket pártunk koogresz- szusától. A dolgozók többsége tudatában van annak: többet kapni, jobban élni, czak a ha­tékonyabb, a többet termelő munka nyomán lehet. Ahhoz, hegy a kongresszus minél ked­vezőbb határozatokat hozhas­son, a dolgozók egymással ver­sengve mutatják meg, mennyi minden rejlik emberekben, gé­pekben, a földben, ami idáig parlagon hevert. Nem utolsó sor­ban egyetértésüket, politikai ál­lásfoglalásukat is bizonyítják a kongersszusi versennyel. Megyénk állami gazdaságai­ban is egyre fokozód k a ver­senyszellem. A legtöbb gazda­ságban póí felajánlásokat tesz­nek, mert a korábbi vállalásu­kat már teljesítették. Dicséretes pótfelaján'ásról érkezett hír a Kemecsei Állami Gazdaságból, ahol a korábbi 556 ezer forintos vállalással szemben további egy­millió 394 ezer forint felajánlást tettek. Nagyon szép! Mégis csak az egyik szeme tud. nevet­ni az embernek. A márciusi határozat után összegyűjtötték a dolgozók vál­lalásait és akkor egymillió 190 ezer forint összegre tettek fel­ajánlást. Hogy lelt, mint lett, mire a bankhoz és a felsőbb szervekhez eljutott a vállalás, csak 556 ezer forint maradt belőle, Most, amikor látják, hogy a dolgozók az eredeti vál­lalásukat is túlteljesítik, már a vezetők is bátrabbak. Van ez igy néha hogy a dolgozók mesz- szebb látnak, mint a vezetők, pedig nem ártana, ha fordítva lenne. Cs. R. ÚJ ÉLET KOVÁCSAI Gondok, remények Beregsuránybaíi i Több mint félezer fiatal hallgatta mej a VIT-beszémólót Mátészalkán A KISZ mátészalkai jaiási bi­zottsága a napokban nagygyűlést tartott a járási kultúrházban. A nagy termet zsúfolásig me6töltöt- te a . fiatalság, melyen Manajlo- vits János elvtárs, a csengeri ía- rási KISZ-bizottság titkára, a ma­gyar VIT-delegáció tagja tartott érdekes élménybeszámolói, me­lyet több mint félezer fiatal hall­gatott meg. A nagygyűlés a DÍVSZ indulóval ért véget. Osváth József járást KISZ-titkái Mátészalka {]fítási verseny a 1 ITASZ-nál A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál az üzletigazgatóságok dolgozói a kongresszusi verseny jegyében újítási versenyt indítot­tak három hónappal ezelőtt. So­kát javítottak az újítási propa­gandán és az „újítások intézésen. A nyíregyházi igazgatóságnál Szűcs János, Jánosi Pál, ifjú Pi- varnyik András és még toob olyan újító van, akiK három hó­nap alatt ölnél tóbo újítási ja­vaslatot adtak be. A versenyben már eddig 151 újítási javaslat született. Lj vonások honosodnak meg a parimunkában az em­berekkel való foglalkozásban. A beregsurányiak Is keresik a módszereket, amelyek segítsé­gével új, szocialista emberek formálódnak. Nem lesz könnyű. Biztató azonban, hogy kitartóan munkálkodnak, s törődnek a jó . közösségi élet kialakításával. Megtisztelő kötelesség vár az új élet kovácsaira, a kommunis­tákra, formálni önmagukat, az emberek öntudatát, jellemét, viselkedését. Régi szokásokat megváltoztatni, új, szocialista erkölcsöt kialakítani az embe­rekben, az egyesült szövetkezeti faluban, nem könnyű dolog. A surányi kommunisták elindul­tak, próbálgatják. Nagyon vi­gyáznak, mert ha csak egyszer is tévednek, csorbát szenved a nagy alkotás. A legutóbbi közgyűlésen az elnök szavazásra tett fel egy fontos kérdést. Szavazzák meg újabb borjúk vásárlását, siló­gödrök, pajták építését. Egye­sek immeí-ámmal fogadták. Kevesen emelték magasba ke­züket. S amikor néhány kom­munista tényekkel, számokkal igazolta a beruházások szük­ségszerűségét, megszavazták a vezetőség javaslatát. Amíg nem tették szóvá, hogy ötven darab borjú még az idén 50 ezer fo­rinttal gazdagítja a közö6belie- ket, hegy silótakarmány nélkül lehetetlen növelni a jószágállo- rnányt és a kukorica termésé­nek is helyet kell biztosítani, nem mondtak igent az emberek. Ez az eset arra int: minden fontosabb, jelentősebb ese­ményt közgyűlés előtt vitassa­nak meg a kommunisták. Szá­moljanak, érveljenek, bizonyít­sanak, s ha egy-egy intézkedés előnyéről meggyőződtek, egysé­gesen álljanak ki megvalós.tasa mellett. Hallgatnak a kommu­nistákra Beregsurányban. Szí­vesen követik példájukat a pártonkívüliek. De csak úgy, és akkor követik igazán az élcsapat tagjait, ha szerények, követke­zetesek, példásan dolgoznak és élnek. Mindezekben nincs hi­ány. Nemrégiben silógödröt ás­tak. Később bővíteni kellett. Egyesek nem szívesen láttak ismét munkához. Birgány Pál párttikár Mándi András, Zsup- kó János elv társak és a kilenc­fős „szocialista munkabrigád’ többi tagjainak munkája, lel­kesedése láttán egymás után fogtak szerszámot a szövetke­zeti tagok, férfiak, nők egy­aránt. Szabó Józsefné pártcso­portvezető a szénagyűjtés ide­jén igy szervezte munkára a családtagokat: „Én is megyek gyertek velem.” Hallgattak rá, követték. A múltkorában egye­sek „kisasszony”, napját ké­szültek ünnepelni. Előtte való este félbemaradt egy kazal zab cséplése. Az a veszély fenyege­tett, elázik a kazal. Munkára vi­szont nem jelentkeztek a csáp- lőcsapat tagjai. Másnap a párt­titkár és Varga István hajnali 4 órakor kerékpárra ültek, sor­ra járták a csáplömunkásokat és együtt mentek dolgozni. Nem elég azonban, ha egy szövetkezeti pártszervezetnek csak a termelőmunkára, a pél­damutatásra terjed ki a figyel­me. A hétköznapok sokasága nemcsak a munkában teszi pró­bára a kommunistákat. Elég, ha cg}'ellen szóval sértenek meg valakit, egyszer döntsenek igazságtalanul, mindjárt elter­jed a faluban: kivételeznek, részrehajlók. Minden kérdésben megfontoltan, felelősségük teÜ jes tudatában kell dönteni, vé­leményt mondani, s ami igen fontos, idejében válaszolni a fel­merülő kérdésekre. Ha engedik, hogy terebélyesedjenek a téves, káro6 nézetek, egyre több em­ber megfertőződhet. Ök azon­ban igyekeznek mege'őzni a hi­bádat. Aratáskor például meg­szólították az első asszonyt, aki a keresztbe rakott termény alá engedte libáit „legelni”. Ha ezt nem teszik szóvá, másnap kö­vetik a szomszédasszonyok, maa utcabeliek, az alvég, a felvég, s mire rájönnek, nagy kárt okoz­hatott volna az aprójószág. így azonban nem esett kár. Az őszi betakarítások idejére is hasznos útravalóval látták el a kom­munisták a szövetkezet tagjait. Megelőztek minden komolyabb bajt. Egy fia burgonya sem ve­szett el a közösből, mert a kö­zös vagyont nemcsak lakatok­kal lehet védeni, hanem egy­két asszony időben való figyel­meztetésével is... Az emberekkel való fog­lalkozás során meg kell találni a közvetlen, baráti, emberi han­got. Nem jó mindjárt ajtóstól nekirontani a megbotlott dolgo­zóknak. Különbséget szükséges tenni megtévedt dolgozók és no­tórius mulasztók között. Az első hibát vétők esetében türelmesen, baráti szóval igyekezzünk „rá­hatást” gyakorolni, míg a soro­zatosan mulasztókkal határozot­tabban járjunk el. Óvakodjunk a gorombaságtól. Visszaülhet, töb­bet árthat, mint használhat ez. Helyesen tette a beregsurán;. i párttitkár, amikor Kázmér Bélá­val szemben előbb a szép szó eszközét használta. De amikor ez nem használt — mivel az aratás­ban való kötelező részvétei he­lyett füvet kaszált anyÓ6anak, — öt munkaegység levonásában ré­szesítették Kázmér Bélát a köz­gyűlés határozatának megfele­lően. Nagy gondot okozott az is, ho­gyan, milyen hangnemben fog­lalkozzanak a „másnaposokkal”. Ugyanis régebben az egyénileg dolgozó fiataloknál szokás volt, hogy vasárnap estétől hétfő reg­gelig mulattak. Másnap meg szundiztak. A szövetkezetben azonban a hétfő is munkanap. Nincs idő szundizni, dolgozni kell. A közösség érdeke tehát szükségszerűen követelte, hogy foglalkozzanak a fegyelemsértők­kel. Ám ezek az újkeletű tsz-fia- talok nem voltak hozzászokva a bírálathoz, kezdetben nem szíve­sen fogadták azt. Később azon­ban belátták: a közösség, a mu­lasztók családja érdekében szük­ségessé vált az italozás fékezése. S ma már ritkábban fordul elő fegyelmezetlenség. Itt az ősz s letakaritott táblák, újraszántott dűlök jelzik a múló évszakot. A beregsurá- nyi embereknek most lesz ez el­ső. közös számadásuk, az egész falué, amit nagy érdeklődéssel várnak. Százak kezdtek új éle­tet, egymást segítve, új életet ko­vácsolva. Százait.szívében nyílik most ősszel szép remeny, mert tudják, hogy gazdagon fizet a kö­zösen eltöltött dolgos esztendő. (N. T ) Nyíregyházára készül a namenyi szín játszócsoporí Nagy sikere volt a „Mocsári ördögök” című darab előadásai­nak a vásárosnaményi járásban. A járási művelődési ház színját­szócsoportja bejárta vele a kör­nyező községeket. Ehhez hason­lóan az idén is előadás-sort ter­veznek. A másik — „készletük­ben” szereplő — darabos!, „A nevető ember balladájával” no­vember elején Nyíregyházára ké­szülnék. A megyei viszonylatban s kiváló együttes előadása bizo­nyára Nyíregyházán is sikert arat. A művelődési ház az idén na­gyobb gondot fordít az ismeret- terjesztésre. Sorozatban készíte­nek elő előadásokat, melyeket filmvetítéssel egészítenek, ki. Ez­zel a környező községeket is meglátogatják. A zenekultúra további fejlesz­tése érdekében a művelődési ház énekkarát vegyeskórussá alakí­tották at, taglétszámának meg­növelésével. A kórus a napokban kezdi meg munkáját. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom