Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-23 / 252. szám

Műszaki fejlesztési kísérletek a dohányfermentálóban A tiszai oki járás úttörői I is dolgoztak a pártkongresszusért .VisszatiLkrözik-e a Nyíregy­házi Dohánybeváltó és Fermen­táló Vállalat 1960. évi műszak, fejlesztési javaslatai .pártunk és kormányunk azon célkitűzéseit, hogy a termelés a legfejlettebb technikai lehetőségek lelhaszná­— Terveink szerint 1960. év­ben , négy nagyobb jelentőségű automatizálási, illetve kapacitás­növelő javaslat megvalósításához fogunk. Az egyik a fázisjavító kondenzátor automatikus kap- caotókészülék. .— Népgazdasági szempontból igen fontos, hogy eram vételezésünknél, illetve a felhasználásnál a legjobb teljesít­ménytényezővel üzemeljünk. Ha ez a tényező 0.85 alatt van, akkor tetemes büntetést fizet vállala­amit meg fognak oldani. Már az eddigiekből is kitűnik: a vállalat műszaki fejlesztési javaslatai azt a cclt szolgálják, hogy a terme­lés a legfejlettebb technikai lehe­tőségek felhasználását al az em­beri munka könnyítését és meg- kímélését tegye lehetővé. O. A. A járási KISZ VB rendkívül: ülésen határozta el, hogy mozgó­sítja a KISZ-fiatalckat és úttörő­ket a betakarítási munka meg­gyorsítása érdekében, a jövő évi kenyérért. A Tiszadob Reje-tanyai úttörők másfél nap alatt tíz mázsa napra­forgómagot csépeltek ki és öt katasztréks holdról takarítottak le a kukoricaszárat. latunk az Aramszo.gal.ato Valla latnak, ami havonta eddig 10—1; ezer lorintet jelentett. A fázis ,avító kondenzátort automatiku­san kapcsoló berendezés kiküszö­böli a villanyszerelők közreműkö­dését és a viilamosterhelistó! függően automatikusan kap­csolja be a kondenzátor egységét. Ezen túlmenően a készülék csök­kenteni fogja a fajlagosan fel­használt villamcsener.giat is, mi­vel a kapcsolás kellő időben, és pontossággal történik. A dohány berakást folyamat gépesítése — A tízes rendszerű szárító te­liepünkön a dohány berakása a szárító kamrába, igen munkaigé­nyes módszerrel, kézi úton törté­nik. Ezen kíván változtatni az 1960. évre tervezett idevonatkoz-o kísérletünk, mely a berakási fo­lyamatot gépesíteni fogja, és meg­szünteti a balesetíorrások igán 1 nagy részét. Ezen intézkedésnek a terme­lékenységre is jelentős kihatása lesz. Rövidebbé válik az átfutási idő a kamrákban, növekszik a kapacitás. A termelés modernebb formában fog folyni, mivel annak a követelménynek teszünk ele­get, hogy a munkaterület újabb részét gopeshjük. Három millió forint egr félév alatt a kisiparosoknak Megyénk területén a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézetének több mint 3800 kis­ipari szövetkezeti tagja van, ezen­kívül majdnem 700 önkéntesen biztosított kisiparos tagja. — A KSZKBI megyei alközpontja gon­doskodik társadalom biztosításuk­ról, ezenkívül munka- és egész­ségvédelmük ellenőrzésével és üdültetésükkel foglalkozik. Ez év első felében táppénz, orvosi gyógykezelés, születés, temetés és gyermeknevelési pótlék címén mintegy 3 millió forintot fizetett ki tagjainak az alközpont. Közel 200 tagpt üdültetett és 35 iskolás és tanuló gyéreket küldött üdülő­táborba. A kifizetett öregségi nyugdíjak havi átlaga 750 forint, a rokkantsági nyugdíjak átlaga 1373 forint volt. Az OKISZ III. küldött-gyűlésé­nek határozata értelmében módo­sították a KSZKBI alapszabály­zatát, s önálló választmányt hoz­tak létre. Ez a 20 tagú választ­mány ma, pénteken tartja első ülését Nyíregyházán, a szakszer­vezeti székházban. Megvizsgálják az alközpont első félévi munká­ját, a szövetkezetek munka- és egészségvédelmi helyzetét. Az el­lenőrző bizottság beszámol az al­központ munkájával kapcsolatos észrevételeiről. A szövetkezeti ta­gok munka- és egészségvédelmé­nek továbbjavítása érdekében hoznak határozatokat. A tiszavasváriak 190 főnyi csa­pata 150 láda almát, három hold­ra való napraforgót szedett, ku­koricát tört és segített a tsz. dói-' gozóinak a hagymaválogatásnál is. Nem maradtak el a többiek mö­gött a Tiszadobi Állami Gyermek­otthon pajtásai, s a tiszaeszlárt úttörők sem. igen jó eredményt értek el a Tiszalök—újtelepiek is. Munka közben a nevelők, út­törő-vezetők beszélték a pajtá­soknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a tsz-ek magas termés- eredményeiről. Az egyes tsz-ek- Er: megtekintették az új gépe­ket is. Országgyűlési képviselik ülése a Dózsa Tsz-ben Az országgyűlési képviselők: Szabolcs-Szatmár megyei cso­portja 1959. november másodikén délelőtt kilenc órai kezdettel ren­des ülést tart Nyíregyházán, » Dózsa TSZ kultúrtermében. A napirenden szerepel a megye egészségügyi helyzete és prog­ramterve, előadója dr. MokovRs Károly, valamint a termelőszövet­kezetek megszilárdításának hely­zete Szabolcs-Szatmár megyében. Előadó: Vincze József, Megyei Ta­nács VB elnökhelyettes. IS cd v esség m e rtí auto m at a Ebből következik, hogy a terme­lők úgy érzik, becsapódtak s a beváltó személy viszont úgy érzp hogy talán engedményeket is tett. Az ilyen állapotok megszün­tetését célozza a Labor 4473 tí­pusszámú nedvességtartalom- meghatározó mérleg, mely ponto­san, automatikusan megmutat, a a dohány nedvességtartalmát, ■4rA Redrying rendszerű kon­dicionáló gépünk szárító kapaci­tása, valamint a fajlagos energia felhasználása a várható értéknél roeszabb. Ezen hiányosságok ak­kor váltak nagyobb mértékben felismerhetőbbé, mikor az árren­dezésre sor került. Szükségessé vált a gép teljesítményének, va­lamint a fajlagos energia felhasz­nálását befolyásoló tényezők meg­vizsgálása. Már az eddigi vizsga­lati eredmények is arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi Ve ncs el l ő változása (.Tudósítónktól) Nem ritka megyénkben az átalakulását élő falu. Azt az időszakot éljük, amikor egyie több srabolcsi és szatmári fa­lu arculata változik meg, s benne természetesen az embe­rek is átalakulnak. Néhány szó­ban szeretném ecsetelni a mi falunk. VencselLő változását, átalakulását is, melyhez az em­beri összefogás adott elsősor­ban lehetőséget. Hosszú ideig nyomta a gond a vállunkat, melyet a tante­remhiány okozott. Sok tépelő- dés, gondolkodás után a párt- szervezet, a községi tanács, a népfront-bizottság, a KISZ-, szervezet, a többi tömegszerve- zetek és a pedagógusok úgy döntöttünk: új' iskolát kell épí­teni, ha azt akarjuk, hogy a probléma megoldódjék. Mérle­geltük erőinket. Mivel a Tisza túlsó oldalán rendelkezésünkre állt egy uradalmi kastély, el­határoztuk, hogy lebontjuk és a használható anyagot a köz­ségbe hordjuk. A falu apraja-nagyja munkához látott. Pedig a le­bontási munkák már ugyan­csak belenyúltak a nagy do­logidőbe. Ezután nagy igyeke­zettel láttunk az alapozási munkához. Kértünk segítséget a felsőbb szervektől "is, ami nem maradt el, hiszen 322 ezer fo­rint támogatást kaptunk. A községiéilesztési alapból 40 ezer forintot adtunk erre a cél­ra. — A saját építőanya­gunk értéke elérte a 120 ezer ÉDES ANYANYELVŰNK rúdterhelés mellett a ventiláto­Ütcit épít a Gyógyszertári Központ A nyíregyházi Gyógyszertári Központ dolgozói egyhetes társa­dalmi munkával segédkeznek a Ságvári-tclepi útépítésnél. A vállalat dolgozóinak mintegy 60 százaléka, párttagok, KISZ-ta- gok, pártonkívüliek, gyógjszsré- szek. technikusok, adminisztráto­rok, raktárosok egyaránt kiveszik részüket az önkéntes munkából. 8—3 főnyi . csoportokban dolgoz­nak. Már az első napon, szerdán túlteljesítették vállalásukat. — Mintegy tizenhárom köbméter földet mozgattak meg. ÍJ TANFOLYAM NYÍLT NYÍREGYHÁZÁN Csütörtökön reggel nyitotta meg kapuit a gyógyszerész-technikusi tanfolyam. Az oktatást a Gyógy­szertári Központ épületében tart­ják. a Luthex- utca 3. szám alatt. A tanfolyam okleveles technikusi \ égzettséget biztosít. Időtartama mindössze tíz. hónap. Örvendetes esemény ez, hisz megyénk újabb jo szakemberekkel gyarapodik ... Lajos bácsi kimérten lépett a szobába. Roggyant kalapja zsírosán fénylett a sok tiszteletadó eme­léstől — vagy húsz esztendeje emelgeti már a feljebbvalók elölt — aztán szótlanul leült a írissen gyalult lócára, Rozsdás- szélű dózniját kihúzta a nad- rágzsebböl, megnyálazta a hü­velykujját, és cigarettát sodort. Hallotta, hogy városból jött ember van a téesz-irodában, hát nem hagyta a kíváncsiság... Eregette a füstöt, hangtalan, és még a surca sem rezdült a térdén,úgy fülelt. Tavaly lekö­szönt a közöstől, nyugdíjba ment, de ma éppen dolga akadt a központban, így cseppent az irodába. Csak hallgatott. — Hogy alakul az idei oszta­lék...? — faggatta a vendég a brigádvezetőket, meg ,az agro- nómust, és Lajos bácsinak elő­ször az ütött szeget a fejébe, hegy mi az isten csudájáért kiváncsi ez a vadidegen ember I a szövetkezet dolgaira? Kalap­ját kicsit jobbra tolta, mint egy­koron, ha a pap szavát leste, s csakhamar kivette, hogy a messziről jött, \ l rosi ember se­gíteni akar nekik. Csak izgeit- mozgott a lócán, egyik térdét a másik fölé rakva, és arra gon­dolt, hogy míg nem'masírozott nyugdíjba, addig sokat adtak a szavára. Kényelmetlen melegség fogta el: pont most, amikor a jóakaratú, hozzáértő város: em­ber faggatja a tagságot, éppen most nem . jut eszébe semmi okos dolog...? Köhögött. Mindnyájan ráleslek. A né­hány köhintés mintha elvágta volna a beszéd fonalát, nagy csend lett. Lajos bácsi tűket érzett maga alatt. Aztán nagyot szítt a füstös levegőből, es ki­nyújtotta a kezét: — Eltársak... Többét nem tudott szólni, mert a fiatalok kinevették. A göndör kacagásokból kihallott itt is, ott is: „eltársak... eltár­sak... jópofa az öreg...” Lajos bácsi kipirosodott. A dühtől, meg a szégyentől. Mert arra gyorsan eszmélt, hogy hi­bázott ' a szó mondásában, de hiába erőltette az atyát, nem jutott eszébe a pontos megne­vezés. — Ne röhögjetek már, na... — csak ennyit mondott, aztán csendet parancsolva tekinteté­vel és tenyerével, tovább szólt: — Mióta hozzáértő szakem­ber gyűlt közibénk,. azóta ha­ladunk valamire. Mert tuggya az eltárs. hogy ez ideig nem vöt ugrómókusunk...? Még a szogelleíek is megtel­tek kacagással. Regősi István, a növény termesztési brigád ve­zetője a hasát ütögette nevelté­ben, az özvegyasszony Szabóné meg a köténye sarkával itatta fel a kacagás közben kiszökött könnyét. A zsongásban, szétöm­lőitek a szavak: ... nahát ez a Lajos bácsi,... isteni bemondása: vannak... „ugrómókus”... haha- ha..ü Lajos bácsi, a nyugdíjas téész-tag leforrázva gubbasztott a durva gyalulású lócán. Gon­dok ráncai dúdorodtak a hom­lokán, szőkés-pirosan, mintha csak azt gondolta volna, hogy ez a f atalabb generáció milyen tisztességtelen. Tévedni emberi dolog", meghát az ő agya már nem veszi be olyan könnyen ezeket a mai kifejezésekvt, Mintha egy láthatatlan vala­mi erőt öntött volna beléje, fel­pattant, fiatalosan, és az asz­talhoz lépve, kezével, lábával csattaniva-dotbantva elszólt a telthajú fejek felett: — Az isten csudájába is... Ne röhögjetek mán! Mindegy ne­kem, hogy ugrómókus, vagy tudomisánmi! Nekem csak az a fontos, hogy jól szökdössön a fődön, süsse ki, hogy mit hová kell vetni.,, minél többet csikar­jon ki a földből... Megmerevedtek a mosoly ráncai, és Lajos bácsi új vé- konypapirt szedett ki a dózni- bp!» ujja: kozó biggyesztette, és vastag cigarettát sodort a pár neppai előbb letört dohányból... — angyal — I forintot, a végzett tarsaaaJmi munka összege pedig a 211 ezer forintot. így sikerült fel­építenünk községünkben egy öttantermes, nevelőszobás, iro­dával ellátott iskolát. Jutott még fa- és széntároló építésé­re is. Szép, új iskolánkat kö­rülkerítettük, az utca felől eső részét betonba ágyazott vaske­rítéssel láttuk el. Elértük azt, hogy az iskola felsőtagozatos növendéke: egy csoportban, egy időben tanulhatnak a többiek­kel. Egy bóiiapja avattuk fel az új iskolát, melyben új bú­torzat várta a tanulókat és a nevelőket. Űj cserépkályhát építtettünk minden tanterembe. De nemcsak az iskolaépítés változtatta meg Vencseliő ké­pét. Ez évben építettük meg a tűzoltószertárat is, közel 69 ezer forintos költséggel, mely­ből a községfejlesztés: hozzá­járulás 41.865 forint, míg a többi, társadalmi munka volt. Évek óta hiányzott a sportszer­tár is. Ezt is megépítettük, több mint 27 ezer forintért. Lassan tűnik a sár is, mert 1600 négyzetméter betonjárdát építtettünk 95 ezer forintos költséggel, melyből 80 ezer fo­rint a községfejlesztési alapból, tizenötezer forint pedig társa­dalmi munkából tevődik ősszé. Ezenkívül még közel hatvan­ezer • forint értékű tatarozás!, útjavítási munkát végeztünk társadalmi munkában. Most Újból nagy iába vágtuk- a fejszét. Községünk ivóvíz-ellátásának megjavítása érdekében hozzáfogtunk egy törpévízmű létesítéséhez. Ezt 1050 méter földalatti vezeték­kel, hat utcai csappal, 300 ezer forint értékben szintén község- fejlesziésből tervezzük megol­dani. Ennek végleges elkészíté­se a jövő évre nyúlik, mert ez évben már nem tudjuk anyagilag fedezni. De a mun­kálatokat már megkezdték, s a csöveket az építő vállalat már fekteti le... Az elmondottak is világosan bizonyítják. hogy társadalmi összefogással át .lehet és at ’s kell alakítani a falvak képét. Ezt kezdtük meg mi Vencsel- lőn és ezt kívánjuk folytatni, hogy kultúrált, modern legyen köcsögünk. Karóczkay Béla-, HNF-titkár." .ásával az emberi munka köny- nyjtásét és megkímélését tegye lehetővé? Makra Imre gépészmérnök, a vállalat műszak: fejlesztési elő­adója határozott igennél vála­szolt és példákat mondott el. Automatikus kapcsolóherendeses — A dohánybcváltás alkalmá­val igen sok nehézség merül fel a dohányanyag nedvességtartal­mának megállapításával kapcso­latban. Ez idő szerint a beváltó személyzet a nedvesség-megálla­pításnál szubjektív módszerre van utalva, ami igen sok hibát rejt magában, még akkor is, ha az il­letőnek hosszú gyakorlata van. Gépkapacitás-nöeelés, «* energia- felhasználás csökkentese rak nyomóteijesítménye valami­vel nagyobb kellene, hogy legyén. Ezen műszaki intézkedés végre­hajtásánál a műszaki osztály a géppel kacsolatos vezetőbeosziású és fizikai dolgozókat is bevonja a munkába. A vállalat 1960-as tervében az itt felsoroltakon kívül még szá­mos, komoly megfontolásokat igénylő műszaki probléma szerepel, A A AAAAaA AA A A. A AA •»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom